Géza Gárdonyi strana 6 z 14

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasabb rangra kerülhet, s így elnyerheti Emőke kezét. Reményeiben azonban csalatkozik, súlyosan megsebesül, és amikor Atilla győztes csatáiból visszatér, Zétát a szolgák közt ugyan elsővé teszi, de fel nem szabadítja. Atilla váratlanul meghal, s temetésén - Zéta helyett - a csuklyás halottkísérők közé kéredzkedett Emőkét is lenyilazzák. Kiderül, hogy Emőke olthatatlan, reménytelen szerelme Atilla volt. Végül Zéta is megbékél, s elfogadja az őt régóta szerető görög leány, Dzsidzsia szerelmét. Gárdonyi e nagy ívű, mozgalmas történeti regényében a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi példaként állítja elénk.

Talán nincs még egy olyan kötelező olvasmány, mely nem nyűg és terhes kötelesség az újabb és újabb ifjú nemzedék számára, hanem gyönyörűség - akár az ötödik vagy tizedik olvasás után is, megunhatatlanul. Gárdonyi Géza leghíresebb művét a hazaszeretetről 1899 karácsonyán - ki hinné erről a halhatatlan és eleven regényről, hogy több mint száz éve? - kezdte közölni a Pesti Hírlap folytatásokban. Az Egri csillagok gyermek és felnőtt hőseit bizonyára örökre szívébe zárja a ma olvasója is.

Ismerj meg te is egy csodálatos, klasszikus történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is.A mohácsi vészt és a török megszállást követő sötét időkben egy kisfiút és egy kislányt elrabolnak a törökök. A fiú, Bornemissza Gergely ügyességének hála a gyerekek kiszabadulnak, ám a kaland során Jumurdsák, a török harcos elveszti a gyűrűjét, és ezt a szerencsehozó amulettet mindenáron vissza akarja szerezni…Az egri vár hősies védőit és Bornemissza Gergely életét bemutató nagyívű történelmi regény méltán vált a megjelenése óta eltelt több mint száz év alatt az egyik legolvasottabb magyar regénnyé.

1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és a legyőzhetetlennek tűnő török hadak újabb és újabb erősségeket foglalnak el. Csak Eger vára áll ellen, ahol a kicsiny, de elszánt védősereg minden fortélyt bevet, és mindent feláldoz, hogy megakadályozza az ország végromlását... Gárdonyi Géza eleven klasszikusa a magyar történelem legválságosabb korszakába visz minket, és a regény felejthetetlen hőseinek történetein keresztül megismerhetjük a mohácsi vereséget követő évtizedek véres zűrzavarát, amikor az ország puszta léte is kockán forgott. Az Egri csillagok több mint egy évszázada méltán az egymást követő nemzedékek egyik kedvenc olvasmánya, és új kiadásunkban szemet gyönyörködtető illusztrációk elevenítik meg a 16. századi Magyarországot és az egri védők élet-halál harcát.

Egy 1600 évvel ezelőtti szerelemnek állít emléket a híres történelmi regény, amelyben a keletrómai Konstantinápolyból érkező rabszolgafiú, Zéta egyszerre küzd a hun uralkodó csatlósaként a Nyugatrómai Birodalom harcosai ellen és a hun főúri lány, Emőke kegyeiért. Hogyan válik a finom lelkű és kezű írnokból kérges markú kardforgató, s vajon elnyeri-e szíve választottját? A megírásának idején a legkorszerűbb szakmunkákat alapul vevő szerző művének gyengéd lélekábrázolása ma is ellenállhatatlanul frissnek hat. Jelen kiadás különlegessége, hogy az irodalomtörténészek által leghitelesebbnek elismert 1915-ös - a szerző életében megjelent utolsó - kiadáson alapul.

"Gyönyörű két gyermek. Mind a kettő fitoska és kékszemű és hát rózsaszín bársony-arcú, mint a pékleányok szoktak lenni. Csak éppen hogy vékonykák: kicsi koruk óta mindig fiatalabbaknak látszottak két évvel is, mint amennyik voltak." (részlet a műből)

"Nincs egy hete, hogy láttam az önkéntes szakaszvezetői ruhájában. Hát katonának valóban katona. De ki merte a hősök közé firkantani a nevét? Újságíró? Szedő? No bolond tréfa! Minden ismerője tudja, hogy ő ugyan el nem süti a puskát. Arca is szinte nyúl fej. Olyan szőke, olyan kerek szemű, olyan jámbor-nyugodt, ha semmise zavarja az élete folyását. De ha csak egy tízéves gyerek is szól hozzá, elvörösödik és ijedten pislog. Van úgy, hogy elüldögél köztünk a szerdai vacsorán a kis angol pipájával néha éjfélig is, és vidáman hallgat minden szóra. De őmaga sohse beszél. Véleményt, ha nyilvánít, csak egy rövid mondat. Azt is olyan lassan mondja, mintha ólomból volna a nyelve. Vagy hogy csak rábiccent. Tagadóan azonban sohse rázza a fejét. Nem meri." (részlet a műből)

1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és a legyőzhetetlennek tűnő török hadak újabb és újabb erősségeket foglalnak el. Csak Eger vára áll ellen, ahol a kicsiny, de elszánt védősereg minden fortélyt bevet, és mindent feláldoz, hogy megakadályozza az ország végromlását… Gárdonyi Géza eleven klasszikusa a magyar történelem legválságosabb korszakába visz minket, és a regény felejthetetlen hőseinek történetein keresztül megismerhetjük a mohácsi vereséget követő évtizedek véres zűrzavarát, amikor az ország puszta léte is kockán forgott. Az Egri csillagok több mint egy évszázada méltán az egymást követő nemzedékek egyik kedvenc olvasmánya, és új kiadásunkban szemet gyönyörködtető illusztrációk elevenítik meg a 16. századi Magyarországot és az egri védők élet-halál harcát.

Ebbe a könyvbe van mögirva mitsoda sok veszödelöm környéközött bennünket mikor Durbints sógorral, Börtsökkel mög Kátsa tzigánynyal szárazon és vizön Amerikába igyeköztünk oszt a puszta szigetöt is möglaktuk irtam én magam az salyát kezemmel Göre Gábor biró ur.   –   Gárdonyi Géza Göre Gábor bíró úr álnéven írt műve.  

Gárdonyi Géza egy ország kedvence. A Kairosz Kiadó jelen kötete mégis egyfajta hiánypótlásnak tekinthető, és reményeink szerint hozzájárul, hogy árnyaltabb legyen a mai olvasók Gárdonyiról alkotott képe. Három kisregényt - Julcsa kútja, Vallomás, Aggyisten, Biri - és hat rövid elbeszélést, tárcát válogatott össze a kötet szerkesztője, a Gárdonyi-életmű jó ismerője, Z. Szalai Sándor, aki Gárdonyi hitvallását is megfogalmazza a mű utószavában. Az először 1925 és 1929 között, az Egri csillagok után negyed századdal megjelent kisregények emberismerete, lélekábrázolása ma is érdekes olvasmánnyá teszi kötetünket.

A nagy író kezében arannyá válik, amihez hozzányúl. Gárdonyi egy-egy ritka kirándulása a színmű területére páratlan remekművekben jut kifejezésre. Az Annuska vidéki történet. Egyszerű, természetes, vonzó, csupa derű, csupa napsugár és emellett mélyen emberi.

Ez a lelki mélységeket láttató, megrendítő nagy regény még a Gárdonyi-művek sorában is kivételes rangú alkotás! Két férfinek egy leányért folytatott drámai versengésben a magyar realista-regény nagymestere az érzelmeknek és a szenvedélyeknek oly finom elemzését adja, amely egész irodalmunkban úgyszólván páratlan s a nagy nyugati regényírók mesterművei mellé sorakoztatja ezt az írást. Az „Átkozott-józanság”-ot első sorától utolsó soráig forró izgalom fűti.

Gárdonyi ?Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. „Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három” – írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát – korosztálytól függetlenül – széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Gárdonyi ?kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb kötete először 1927-ben jelent meg. „Mindenki utazik, akinek hűs, leveles otthona nincsen, no meg akinek ideje, erszénye engedi. Mindig jólesik a lelkemnek, mikor fiatal embereket látok úton, akár vasúton, akár országúton. Ezek azért utaznak, hogy lássanak. Föl vannak szerelve földképpel, messzelátóval, kalauzkönyvvel, jegyzőkönyvvel s a szemükben az élet szeretete mosolyog. De vajon van-e köztük csak egy is, akit akár a szülők, akár a mesterek megtanítottak volna látni? Mert más a nézés, meg más a látás. Nézni mindegyike tud. Látni nem. S bizony az utazók közül nem mindig az tér a tapasztalatok legtöbb kincsével haza, aki a távolból leghamarabb megmondta, hogy a toronyóra mennyi időt mutat, hanem sokszor az a vaksi útitárs, amelyik szemüveg nélkül még az ajtón is alig tud kimenni.” Gárdonyi úti naplója Erdélybe, Bukarestbe, Konstantinápolyba, Velencébe, Madridba, Dél-Amerikába, Afrikába kalauzolja olvasóit, de ne várjunk tőle puszta leírásokat: e műben ugyanis az elemző-vizsgálódó író a történetek és események mögöttes tartalmára hívja föl a figyelmet, legyen az egy vasúti fülkében elhangzott párbeszéd, egy vonatjegy kálváriája, egy magyar vendéglő Sztambulban, avagy éppen a Szent Anna-tavat megidéző mendemondák valósága. Vagyis nem „néz”. Hanem „lát”. Az „Amiket az útleíró elhallgat” olyan bédekker, amelyet sem korábban, sem azóta nem írt meg más magyar író.

Az Aranymorzsák Gárdonyi Gézának kortársairól szóló írása.

A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel. Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténetét kívánta megírni, ám végül azon a ponton fejezte be regényét, amikor főhőse katonai pályájának csúcsára jut, és a török sereget visszaverő, győztes Dobó után őt nevezik ki Eger várkapitányává. Sorsának közeli, szomorú vége csak fölsejlik a regény első felének kalandjaiban... Bátorság, meg nem alkuvás és hűség a reménytelennek tetsző küzdelemben - ez Gárdonyi históriájának üzenete, melyet első megjelenése után több mint száz évvel, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen a legnépszerűbb magyar regénynek választottak az olvasók.