Gyula Juhász

Jesse Livermore-ra még a Wall Street jelenkori nagyágyúi is úgy tekintenek, mint a valaha élt legnagyobb spekulánsra. Livermore a tőzsdei kereskedés igazi úttörője volt: a részvény- és árupiacokon mindenre kiterjedő figyelme, az itt alkalmazott időzítési technikája, befektetési szabályrendszere forradalminak bizonyult, ma is érvényes és alkalmazható. Livermore 1891-ben, 14 évesen menekült el otthonról 5 dollárral a zsebében, és irodai kisegítőként a Paine Weber bróker irodánál azonnal munkába állt. Egy vagyont keresett az 1907-es tőzsdekrachon, amit később elvesztett, hogy aztán mindezt még számos alkalommal megismételje. Az 1907-es pánik során J. P. Morgan személyesen könyörgött neki, hogy hagyja abba a piac shortolását és teljes bedöntését. Ekkor egyetlen nap 3 millió dollárt kasszírozott. 1929-ben is shortolta a piacot, aminek következtében 100 millió dollár készpénzzel vágott neki a Nagy Válságnak. Titokzatos, misztikus figuraként, teljes diszkrécióban dolgozott a Fifth Avenue egyik luxus irodaházának legfelső emeletén, ahol a fejedelmi berendezésű penthouse leginkább egy túlbiztosított erődre emlékeztetett. A piac nyitásától annak zárásáig az irodában senki sem szólalhatott meg, egyetlen szó erejéig sem. Jesse Livermore 1940 novemberében önkezével vetett véget életének, egy jól irányzott fejlövéssel téve végső pontot minden idők egyik legfigyelemreméltóbb tőzsdei karrierjének végére. Egy tőzsdei géniusz, akinek életcélja volt a Wall Street feletti totális győzelem - s küldetését be is teljesítette. BEFEKTETÉSEK KLASSZIKUSAI SOROZAT Kiadónk 2011-ben indította útjára Befektetések klasszikusai című sorozatát. A sorozat első kötetei - Benjamin Graham: Az intelligens befektető és Philip Fisher: Közönséges részvények - rendkívüli profitok című munkája - az értékalapú befektetés egy-egy mesterének gondolatait tárják az olvasó felé. A harmadik, Warren Buffett jelenti című kötet a szerző írásaiból válogat. Buffett Benjamin Graham szellemi örökösének tartja magát, ahogy ő fogalmaz: "én vagyok az út, amely által Graham befektetési elvei a gyakorlatban megmérettetnek". Azt, hogy a sorozat kötetei szerves egységet alkotnak, mi sem mutatja jobban, mint hogy Buffett írásában rendre utal Grahamre és Fisherre, illetve idéz gondolataikból. Az Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései című negyedik kötettel - amelyet nem mellesleg olyan gyakran emlegettek a beszélgetések során a piac varázslói is - az aktívabb kereskedés és a spekuláció került a középpontba. Ezt a vezérfonalat vitte tovább a sorozat ötödik és hatodik kötete is, Jack D. Schwager: A piac varázslói I-II. A szerző ebben abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a piacok nem véletlenszerűek, ezért legyőzhetők - a kérdés csak az: rendelkezünk-e ehhez szükséges készségekkel és fegyelemmel. Lowell Miller: A létező legbiztosabb befektetés című munkája a sorozat hetedik tagjaként az osztalékrészvények kiválasztásához és az osztalékalapú befektetésekhez ad gyakorlati tanácsokat.

"Olvashatod Platónt és Arisztotelészt, Szent Ágostont és Tamást, Descartes-ot és Spinozát, Kantot és Schopenhauert, a világ lényegét és az élet értelmét mégis inkább érezteti veled egy harmatcsepp a virágon és egy könnycsepp a szemben." (Részlet a könyvből)

“Kedves Jack: végigolvastam a könyvedet az elsőtől az utolsó oldalig és rettenetesen élveztem. Őszinte, intelligens és olvasmányos- igen ritka kombináció. Ez a könyv mindig is alapvetés lesz a befektetési alapok ügyfelei számára” -Warren E. Buffett John C. Bogle annak a Vanguard Csoportnak elismert alapítója, melynek működési elvei az általa vallott üzleti értékeken nyugszanak: őszinteség, tisztesség és alacsony költségek. Kezében a “Vagyonépítés befektetési alapokkal - Új lehetőségek intelligens befektetőknek” című könyvvel, a szakértelem és gyakorlat bármely lépcsőfokán álló befektető megismerheti John C. Bogle évek alatt folyamatosan és eredményesen visszaigazolt befektetői megközelítését. Bármi legyen is egy befektető hosszú távú célja, a “Vagyonépítés befektetési alapokkal” segít kialakítani egy olyan portfólió stratégiát, ami a Bogle féle örök szentháromságra épül: hozam, kockázat és költség. Olyan modelleket mutat be melyek segítenek intelligens befektetői döntéseket hozni. A könyvben megtaláljuk Bogle 3 fő témára alapuló elemzését az “Új lehetőségekről”: 1. Az indexkövető alapok elegánsan egyszerű esete 2. A költségek meghatározó hatása a befektetési alapok hozamára 3. Az adók hatása a befektetési alapok hozamára A fenti hármas szinte alig került szóba 1993 környékén, amikor is Bogle megírta és először publikálta könyvét. Manapság pedig már sehol nem olvashatunk befektetési tanácsokat a fentiek említése nélkül. Nyelvezete mind a zöldfülűek, mind a profi szakemberek számára érthető útmutatással szolgál egy megbízható befektetési keretrendszer kialakításához. A könyv segítséget nyújt az olvasónak, hogy sikeresebb befektetővé váljon.