Ferenc Móra strana 7 z 9

Móra Ferenc máig a legkedveltebb klasszikus írónk. Töretlen népszerűségét kimeríthetetlen mesélőkedvének, varázslatos szókincsének és utánozhatatlan, kacagtató humorának köszönheti. A történetszövés, az írás megunhatatlan varázslója ő, legyen szó gyermekkori élményekről, adomákról vagy mesés történetekről. Elbeszéléseinek az olvasót mosolyra fakasztó darabjait gyűjtöttük össze e kötetben, melyeket átsző csöndes, kedves derűje; a válogatói szándék "úgy gondolja", ránk férnek ezek a történetek. Móra Ferenc biztos kézzel fogalmaz meg máig aktuális, már-már örök érvényű igazságokat rólunk, hétköznapi, egyszerű emberekről, s a hatalomban ülő nagyokról, a maga sajátos módján vésve emlékezetünkbe, hogy az előbbiek nem olyan "kicsik", és a nagynak látszók meg többnyire nem is olyan "nagyok". Sőt.

Móra Ferenc gyerekeknek írt kedves verseit adjuk közre új feldolgozásban, képes hangoskönyv formájában. Móra Ferenc gyerekversei irodalmunk klasszikus értékei. Ezek a versek már számos kiadást megértek, de most hangos megszólaltatásban is elérhetővé válnak. A szokásos összeállításból kihagytuk az évszakokról szóló lírai darabokat, mivel ezek nem kimondottak gyerekversek. Így az anyag tömörebbé vált, s benne a szerző kedves humora, s a nagyapó szerető hangja került előtérbe.

Hatalmas hófelhők gyülekeznek az égen, nemsokára a búzamezők felett kezdtek táncolni a friss hópihék. Ám voltak köztük kíváncsi hópelyhek, akik a várost akarták látni...

1. A századik könyv Bessenyei Ferenc 2. Mire anyuka felébred Ruttkai Éva 3. A páva Bitskey Tibor 4. Nagymosás volt nálunk Sinkó László 5. Nagyhatalmú sündisznócska Básti Lajos 6. A király kenyere Ruttkai Éva 7. A nyugtalan méhecske Darvas Iván 8. A láthatatlan prímás Horváth Sándor 9. Dióbél királykisasszony Bíkády György 10. Kéményseprő zsiráfok Ruttkai Éva 11. A holdvilág szűrei Avar István

Hannibál tanár úr most végre teljes valójában támad fel. Annak idején ugyanis - 1949-ben - az első világháborús orosz hadifogságból hazatérő tudós tanár története jókora csonkításokkal jelent meg, magán hordozva a szerkesztői önkény minden elképzelhető nyomát.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

Móra Ferenc (1879-1934) olyan klasszikusa a magyar irodalomnak, akit nemcsak tisztelnek, szeretnek, de mindmáig olvasnak is. Egy kiskunfélegyházi szűcsmester fia volt. Kincskereső kisködmön című önéletrajzi elemekre épülő ifjúsági regénye egy kisfiúról szól, aki egy mindenható saját tündérre vágyik. Édesapja, a szűcs megígéri, hogy készít neki egy varázsködmönt, amelybe szíve minden szeretetét belehímzi, a tündérek ugyanis "a szívében laknak az embernek, s onnan röpködnek ki, ha kedvük tartja". A ködmön azonban csak a gazdája számára lesz varázserejű, és csak akkor, ha az becsületes, jó gyerek, különben a ködmön szorítani fog. A Rab ember fiai című ifjúsági történelmi kalandregény Apafi Mihály fejedelem idején játszódik a 17. századi Erdélyben. Valóságos és fiktív szereplőket sorakoztat fel azokból az időkből, amikor az erdélyi fejedelem mindennapi sorsa részben a török, részben a Habsburg politikájától függött. Az Apafi udvarában megismert Szitáry-fiúk - a rab ember fiai - nyomozásba fognak az apjukat ért igazságtalanság felderítésére. Gyerekfejjel, kitaszítottként egész Erdélyországot bejárják, hogy visszaszerezzék az apjuk becsületét. "Most jöttem rá, a számadás napjaiban - írta Móra Ferenc az élete vége felé -, hogy én is ugyanazt teszem, mint apám. Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ő drága tűvel, én olcsó tollal, (...) de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám."

"A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Móra Ferenc regénye az első világháború utáni, végletekig kiszolgáltatott világot idézi meg. "Magyar táj, magyar ecsettel", babonás hitek, egymásra következő tragédiák mélyén a földművelő ember látásmódjának és nyelvének ezernyi színével. Móra önmagát is belerajzolja 1927-ben írt történetébe, a múzeumigazgatót, aki nemcsak a szegedi tanyák múltját búvárolja, hagyományait őrzi, hanem otthon is érzi magát szereplői között, s aki keserű gúnnyal szemlél mindennemű politikai berendezkedést, amely egyként cserben hagyja a búzamezők népét. "Vétek is lett volna, ha ilyen pompás ember a háború után pusztul bele a háborúba" - közvetíti az író a közvélekedést főhőséről, Ferencről. A vétket a kor mégis elkövette.

Színes mesés képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik.

Móra Ferenc állatmeséi régi kedves ismerősei a magyar gyerekeknek. Talán azért, mert már a szüleik is kedvelték a nagyhatalmú Sündisznócskát, a csókai csókát és barátaikat.

A közkedvelt verses mese új köntösben, Pásztohy Panka bűbájos illusztrációival, lapozó formában jelenik meg.

A kötet Móra Ferenc meséinek varázslatos világába nyűjt betekintést. Móra Ferenc talán a legnagyobb mesemondó íróink közül. Szívesen mesél a gyerekeknek, s meséiben jól érti a nyelvüket, legyen szó a saját gyermekkorát idéző történetekről, állattörténetekről vagy már ismert magyar népmesék feldolgozásáról. Írásait kitűnő mesélőkészség, hajlékony, tiszta és kifejező stílus jellemzi. A történetekben a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul. Olykor bőbeszédű, mégsem unalmas, a humora kedves kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Írásai talán emiatt is megunhatatlanok, amit jól bizonyít a jelen kötet, mely Móra Ferenc már-már klasszikusnak nevezhető meséi közül a legszebbeket kötötte csokorba.

Móra Ferenc klasszikus verses meséje az örökké didergő királyról és a szeretet erejéről generációk megunhatatlan kedvence. Az őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni. A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai és nemzetközi szakmai díjjal elismert Békés Rozi készített vadonatúj, színes illusztrációkat. Rajzainak, akverelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a meséhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében.

Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett. A megható történetet Reich Károly rajzai díszítik.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.