Ferenc Móra strana 2 z 9

A szerző egyik legismertebb ifjúsági regénye, önéletrajzi vonatkozásokkal.

Gyűjteményes kötet népmondáink és mesehagyományaink feldolgozásaiból.

A Szitáry testvérek viszontagságos élete Apafi fejedelem korába kalauzolja az olvasót.

Móra esszéinek gyűjteménye. Gyakran jelenik meg együtt a Beszélgetés a ferdetoronnyal kötettel.

Móra Ferenc esszéíróként kevésbé ismert, pedig számos esszéje van. Itt ebből adunk közre egy csokorra valót.

Csalavér, a róka azért választ új nevet, mert annyi rossz fát tett már a tűzre, hogy mindenki ismeri, mint a rossz pénzt. Meg aztán ez a név urasabban is hangzik. Persze ettől még nem javul meg. Izgalmas, humoros ifjúsági regény.

A regény az első világháború idején és utána játszódik. A nagy világégés földúlta az egyszerű emberek életét is. Két család életén keresztül ismerjük meg a háború tragikus hatását.

A szerző gyerekek számára írt műveinek gyűjteménye, vers és próza vegyesen.

Kedves, humoros regény egy szép falusi postáskisasszonyról, akiért négy férfi verseng.

Önéletrajzi novellagyűjtemény. Ferkó családja olyan szegény, hogy nem telik nekik a tudásra éhes fiú tandíjára.

Móra Ferenc (1879–1934) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója, azt kevesen tudják róla, hogy muzeológusként is kimagasló életművet hagyott hátra. A Hannibál feltámasztása című kisregényt 1924-ben írta, ám a megjelenésére egészen 1949-ig várni kellett. A Magyar Nemzet folytatásokban közölte, önálló kötetben pedig 1955-ben adták ki először. Egy évre rá mutatták be Fábri Zoltán a regényből készült, Hannibál tanár úr című nagy sikerű filmjét. Ezek az előzmények, de a kétezres évek elején jókora meglepetésre bukkantak az irodalmárok! Előkerült az eredeti kézirat, és kiderült: a kommunista korszak cenzorai jócskán megváltoztatták azt, néha éppen ellenkező értelműre. A helyreállított, cenzúrázatlan szöveget nyújtjuk át ebben a kötetben. A vitriolos szatírában a klasszika-filológus tudós orosz hadifogságból tér haza a Trianon utáni Magyarországra, ahol rettegik a vörös forradalmat, megbélyegzik a zsidókat és hagymázas nemzeti mítoszok ködképével takarják el a valós társadalmi viszonyokat. Amikor a tanár új nézőpontból értékeli Hannibált és a barbárság győzelmét a műveltség felett, ügye országos botránnyá dagad, ünnepelnek az ostobaság és az előítéletek képviselői.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

Otthon, az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. 1927-ben íródott regénynek a témája az első világháború. Meglepő módon viszont Móra nem a harctereken lezajló eseményekre koncentrál, hanem a hátországot és annak gyötrelmeit mutatja be. Etel bízik férje hazatérésében, míg a tanyavilág másik asszonya nem, és ezért a nála dolgozó orosz katonával "összeáll", ám hamarosan gyerekszülésbe belehal. Az asszony férje hazatért és hasonló sorsú Etellel házasságot köt, gyermekük születik. A halottnak hitt férj viszont hazatér, melynek hatására a családi idill tragédiába torkollik.

Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgájaként él az udvarban. Itt ismerkedik meg Galerius caesar lányával. Innen kezdődően két alapvető motívum húzódik végig a művön: a keresztény-pogány vallási küzdelmek és a fiatalok bontakozó szerelme, amely gyengéd líra szálaival szövi át a mű érdes szövetét. A szerelem a pogány császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget, Quintipor mártíruma a kereszténység és a pogányság ütközetében szimbolikus értelmű; pontot tesz a császár hatalmi ábrándjaira. A két világszemlélet összecsapásában Móra a kereszténység, az új mellett tesz hitet, de érezhető: az antik kultúrák, az elbukó régi szépségeinek megbecsülése nehézzé teszi számára a régi világtól való elszakadást. A mértéktartó teatrizálással megrajzolt pompás korkép szépsége részben az egyes mozzanatok, epizódok finom rajzában, részben az antik kultúra közelségéből adódó sajátos pátoszban rejlik.

Móra ?Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.