Ferenc Móra strana 2 z 9

A regény az első világháború idején és utána játszódik. A nagy világégés földúlta az egyszerű emberek életét is. Két család életén keresztül ismerjük meg a háború tragikus hatását.

A szerző gyerekek számára írt műveinek gyűjteménye, vers és próza vegyesen.

Kedves, humoros regény egy szép falusi postáskisasszonyról, akiért négy férfi verseng.

Önéletrajzi novellagyűjtemény. Ferkó családja olyan szegény, hogy nem telik nekik a tudásra éhes fiú tandíjára.

Móra Ferenc itáliai útiélményeii tartalmazza rövid esszékben.

A szerző önéletrajzi írásai.

Egy szegény parasztember története, aki a földesúri önkénnyel kerül fonfliktusba.

Jánoska a földesúr elveszett gyermeke, akit a falu koldusa nevel saját unokájaként, de az egész falu sajátjának tekinti. Élete kalandosan alakul. Mély emberszeretet és jóság árad belőle.

Esszégyűjtemény híresemberekről.

Az író remek novelláinak gyűjteménye.

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgájaként él az udvarban. Itt ismerkedik meg Galerius caesar lányával. Innen kezdődően két alapvető motívum húzódik végig a művön: a keresztény-pogány vallási küzdelmek és a fiatalok bontakozó szerelme, amely gyengéd líra szálaival szövi át a mű érdes szövetét. A szerelem a pogány császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget, Quintipor mártíruma a kereszténység és a pogányság ütközetében szimbolikus értelmű; pontot tesz a császár hatalmi ábrándjaira. A két világszemlélet összecsapásában Móra a kereszténység, az új mellett tesz hitet, de érezhető: az antik kultúrák, az elbukó régi szépségeinek megbecsülése nehézzé teszi számára a régi világtól való elszakadást. A mértéktartó teatrizálással megrajzolt pompás korkép szépsége részben az egyes mozzanatok, epizódok finom rajzában, részben az antik kultúra közelségéből adódó sajátos pátoszban rejlik.

Móra ?Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

A szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút.

Egy öreg ember emlékei fiatal gyerekeknek. Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.

Eredetileg rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulatságos meseregénye.

Móra Ferenc (1879–1934) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója, azt kevesen tudják róla, hogy muzeológusként is kimagasló életművet hagyott hátra. A Hannibál feltámasztása című kisregényt 1924-ben írta, ám a megjelenésére egészen 1949-ig várni kellett. A Magyar Nemzet folytatásokban közölte, önálló kötetben pedig 1955-ben adták ki először. Egy évre rá mutatták be Fábri Zoltán a regényből készült, Hannibál tanár úr című nagy sikerű filmjét. Ezek az előzmények, de a kétezres évek elején jókora meglepetésre bukkantak az irodalmárok! Előkerült az eredeti kézirat, és kiderült: a kommunista korszak cenzorai jócskán megváltoztatták azt, néha éppen ellenkező értelműre. A helyreállított, cenzúrázatlan szöveget nyújtjuk át ebben a kötetben. A vitriolos szatírában a klasszika-filológus tudós orosz hadifogságból tér haza a Trianon utáni Magyarországra, ahol rettegik a vörös forradalmat, megbélyegzik a zsidókat és hagymázas nemzeti mítoszok ködképével takarják el a valós társadalmi viszonyokat. Amikor a tanár új nézőpontból értékeli Hannibált és a barbárság győzelmét a műveltség felett, ügye országos botránnyá dagad, ünnepelnek az ostobaság és az előítéletek képviselői.