Ferenc Móra strana 5 z 9

Móra Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos, a hírnévre áhítozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a „négy apa” verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Emlékszünk még Dióbél királykisasszony történetére? Vagy emlékszünk Csiribiri Birikére vagy a pillangók királyára? Ha nem, itt az idő, hogy felelevenítsük Móra csodás meséit, és adjuk tovább gyerekeinknek is ezt az örökséget. Az én Panka lányom nagyvárosban született és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én születtem. Egyszer aztán vasútra ültettem és haza vittem abba a kis városba. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk meg. Ahogy kiszálltunk a vonatból, a Panka fülét megütötte a nagy csend. Nini, itten nem csöngetnek a villamosok? Nem ám, mert itt nem szaladgál az utcán villamoskocsi. El se férne a keskeny utcákon. Aztán meg nem is volna neki kit vinni. Ki hova igyekszik, gyalog is mindjárt odaér itten. Közel a város egyik széle a másikhoz. Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen is lekívánkoznak a polcról a repedt fazekak kezdi Panka történeteit Móra Ferenc

"A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Mondhatnánk, klasszikus művek - ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk." (a Kiadó) "Móra Ferenc szelíd humorát, mosolygó bölcsességét s a magyaros öngúnyt is könnyű volt leszármaztatni a Jókai-, Mikszáth-, Tömörkény-féle szellemi családfából, formai vérvizsgálattal, s megnyugodni benne, hogy az elmúlt két évtizedben ő képviselte ezt az örökséget. Mindig bujkált bennem valami féltudatos gyanú, hogy Móra Ferenc nem akarta, csak vállalta ezt a szerepet. Úgy látta talán, hogy a mikszáthi szerepkört neki kell átvennie, mert nincs nála jobb, s mert a szerepkörre szükség van." (Karinthy Frigyes Móra Ferencről)

Mikor kezdjen egy gyermek olvasni tanulni? Mikor ismerkedjen a betűkkel? Móra Ferenc megvallotta, hogy őt szerető édesanyja tanítgatta olvasni, az ablakra rajzolva a betűket. Nem volt abban semmi sietség. Talán épp emiatt válhatott legnagyobb meseírónk oly nagy barátjává a betűknek. Móra Ferenc ábécéskönyve játékos, szerethető, dallamos verssorokkal lopja be magát a gyermekek szívébe. Így tanítgatja ő szeretettel immár hosszú évtizedek óta gyermekek sokaságát, miként édes szüléje őt. A könyvvel örömmé válik a betűkkel való ismerkedés és az olvasás. Anyukáknak, óvónőknek, tanítóknak egyaránt ajánljuk a klasszikus tartalommal de új, frissített külsővel napvilágot látott híres könyvecskét.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

Jó lenne, ha Móra Ferenc verses meséi a kicsi lakókkal együtt költöznének be a gyerekszobába, hiszen a játékosan perdülő ritmus, a csilingelő rím az értelmet is könnyen megnyitja a szépre és a jóra. A kis cipőre áhítozó cinege, a csókai csóka, a gavallér zsiráf, a didergő király és a virágszemű Panka a kisgyerek első versbéli és szívbéli barátai. S ma már el sem képzelhetők másképpen, mint amilyennek Reich Károly rajzaiból megismertük őket.

A nagy katonacsászár Dicoletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk – vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Színes, verses képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

Ha jártál már az állatkertben, biztosan ismered a kopasznyakú afrikai marabukat. Segédjük, a kelekótya fülesbagoly nagy galibát okoz: a téli hidegben úgy befűti a marabuvár kályháit, hogy csupa korom lesz az összes kémény. Itt már csak a zsiráfok segíthetnek!

"A szeretet az élet!" Ezt megtanulni nem kis feladat, foleg Gergo számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülok odaadással, bölcsességel és nagy-nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban. Gergo mindig álmodozik, terveket szo, és szeretne olyan gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévo gyerekek. Mindent odadna azért, hogy szép ruhákban járhasson, foként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergo megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erot és önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergon elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amibol nem akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa. Azt gondolja, hogy: "Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!" Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülok félto gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.Gergo türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mu, és persze mindjárt egy álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön ot kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él a ködmönben és végigkíséri Gergo további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektol sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bunt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergo számára is egyértelmuvé válni, miszerint a tündér nem is az o ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezeto utat.

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus ?Ha hazai kenyeret eszem, régi, elfeledett ízek csiklandják ínyemet. Ennek a kenyérnek nyilván megvan a maga receptje. De a receptet hiába adnám oda egy itteni péknek, az a kenyér, melyet így sütne, nem lenne ugyanaz, mint az , amit otthon ettem, sok- sok éven át. (?) Minden csipp-csupp dologban van valami rejtély. Az értelem, a képlet, a tudomány boszorkánykonyhája céltalanul igyekszik ellesni annak a titkát, amit évszázados, nemzedékekrol-nemzedékekre öröklodo, öntudatlan hagyomány alapozott meg. (?) Vajon miben lakozik ennek az írónak a varázsa, aki utóbbi esztendokben egyike a legolvasottabbaknak, legnépszerubbeknek? Mindenek elott abban, hogy nádi hegedujén kedvesen ás természetesen tud játszani. Ismeri és megbecsüli a zeneszerszámát. Zenésze prózánknak. Ösztönösen tudja, hogy a magyar próza gyökerében és mivoltában népies, s más nem is lehet.? (Kosztolányi Dezso)

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus     ?Ha hazai kenyeret eszem, régi, elfeledett ízek csiklandják ínyemet. Ennek a kenyérnek nyilván megvan a maga receptje. De a receptet hiába adnám oda egy itteni péknek, az a kenyér, melyet így sütne, nem lenne ugyanaz, mint az , amit otthon ettem, sok- sok éven át. (?) Minden csipp-csupp dologban van valami rejtély. Az értelem, a képlet, a tudomány boszorkánykonyhája céltalanul igyekszik ellesni annak a titkát, amit évszázados, nemzedékekrol-nemzedékekre öröklodo, öntudatlan hagyomány alapozott meg. (?) Vajon miben lakozik ennek az írónak a varázsa, aki utóbbi esztendokben egyike a legolvasottabbaknak, legnépszerubbeknek? Mindenek elott abban, hogy nádi hegedujén kedvesen ás természetesen tud játszani. Ismeri és megbecsüli a zeneszerszámát. Zenésze prózánknak. Ösztönösen tudja, hogy a magyar próza gyökerében és mivoltában népies, s más nem is lehet.? (Kosztolányi Dezso)

Eredetileg rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulatságos meseregénye. Reich Károly közkedvelt rajzaival jelenik meg Az én könyvtáram sorozatban.

Mindenkinek ad a sors fiatalkorában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva emlékszik vissza. Az én fiatalságomnak az volt felejthetetlen kalandja, hogy egy esztendeig inasiskolai tanító voltam. Álmomban még ma is megesik, hogy az vagyok, s olyankor mindig átverejtékesedik a fejem alatt a kisvánkos. Fiatal újságíró voltam akkoriban, s elég emberségesen megfizettek: kaptam egy hónapra száz koronát. Ez sokkal több volt ugyan, mint amennyit öreg újságíró koromban keresek, de azért el lehetett költeni ezt is. Rám fért volna még valami mellékstallum. Legalább olyan, amelyiknek a jövedelméből részletfizetésre megrendelhettem volna a Klasszikus Regénytárt. (Havi részlet öt korona.) (részlet)

A kötet Móra Ferenc legjobb karácsonyi témájú elbeszéléseiből nyújt ízelítőt. Az író meseszép prózastílusban, szeretetteljes humorral villantja fel az ünnep fényeit, a karácsony misztériumát, amely emberi méltóságot adott ezeknek az egyszerű embereknek, akikhez a szegénység úgy tapadt hozzá, mint az ünnepi verset szavaló kisfiú talpa a templom márványpadlójához.A meghatóan szép történetek minden olvasó figyelmére számíthatnak.