Ferenc Móra

Móra Ferenc műve a Kincskereső kisködmön, nem csupán gyermekek számára készült olvasmány, de Móra művészi önéletrajza is. Valójában azonban nem tényleges élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg ebben a könyvben. Bár a regényben sok a meseelem, a főhős, a gyermek Gergő valósághű alakként ismerkedik környezetével, a felnőttek felemás világával és természetesen saját lelkével is. Idővel megtanulja megkülönbözteti a jót és a rosszat, érzékeny szíve, ébredező lelkiismerete végül a helyes útra viszi.

A Kincskereső kisködmön sokunk első olvasmányélményei közé tartozik. Móra időtálló klasszikusának főhőse a kis Gergő az édesapjától egy varázserejű ködmönt kap ajándékba. A fiú lelkiismeretét szimbolizáló drága és díszes kabát végigkíséri felnőtté válását, mindvégig terelgetve őt az emberségesség és az igazi értékek felismerésének irányába. Az elbeszélésekben Gergő képzelete kiszínezi és igazi mesebeli birodalommá változtatja a sokszor tragédiákkal és a mindennapok küzdelmeivel teli hétköznapokat. Azt gondolnánk, hogy Móra ízes nyelve, a régmúlt falusi világa és nyomora talán már túl messze esik a mai világtól és az ifjúság által tapasztalt valóságtól. A történetekből áradó mély humánum és humor azonban nemcsak egy letűnt korról mesél, hanem örökérvényű igazságokra is tanít. Ezáltal válnak a Kincskereső kisködmön önéletrajzi ihletésű történetei mindannyiunk közös kisiskoláskori emlékeivé.

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan fordulatok, kellemetlen események, reménytelen helyzetek, kacagtató történetek, végül pedig a megoldás. Aki még nem ismeri a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi és a számos többi Móra-mesét és -elbeszélést, annak igazi felfedező utazás lesz a Rab ember fiai; annak, aki ismeri a nagy mesélő történeteit, ismerős ízeket és az újbóli találkozás örömét kínálja ez az 1909-ben született kisregény.

Móra Ferenc népszerűsége mit sem halványult az évek során. Történeteit szívesen olvassák a mai gyerekek, ahogy tették ezt szüleik és nagyszüleik is. Ki ne hallott volna a didergő királyról - kinek szívét egy kislány kedvessége melegíti fel -, vagy a bolondos Fityókról, és még sorolhatnánk a sok-sok kedves szereplőt. Kívánunk vidám és egyben tanulságos időtöltést szülőknek és gyerekeknek egyaránt.

Rab ember fiai Az izgalmas történelmi regényben Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem sarcot (sólymot, kétszáz arannyal a szárnya alatt) küld két apródjával és apjukkal, Szitáry Kristóffal a váradi Hajdar basának. Útközben megállnak Piszliczár kalmárnál, de házigazdájuk ellopja az aranyakat. Az öreg Szitáryt gyanúsítják, s ártatlanul börtönbe vetik. A két főhős, Tamás és Ádám a török basa fogságába esik, de Cselebi segítségével megszöknek. Hű szolgájuk, Pipitér elviszi őket az Ecsedi-láp vidékére, egy úszó szigetre, ahol megismerkednek más árva gyerekekkel, a bujdosók életével s az elveszettnek hitt Apafi Mihály herceggel. A sok kaland közepette sikerül kiszabadítaniuk apjukat. Móra Ferenc gazdag nyelvű, fordulatos története a 10-12 évesek népszerű olvasmánya. Dióbél királyfi és társai Egyszer volt, hol nem volt, amikor egy szegény embernek oly pöttöm termetű fia született, hogy a falusi nyelvek szerint akár egy dióhéj bölcsőbe is belefért volna. Így lett a gyermek neve Dióbél. Ahogy cseperedett, elszegődött kisinasnak a kastélyhoz. Innen indul útnak az apró fiú, s lesz belőle Kossuth katonája...

Móra Ferenc meséiből készült válogatás.

Móra Ferenc meséiből készült válogatás, szép és kedves rajzokkal illusztrálva.

A Szitáry testvérek viszontagságos élete Apafi fejedelem korába kalauzolja az olvasót.

Móra esszéinek gyűjteménye. Gyakran jelenik meg együtt a Beszélgetés a ferdetoronnyal kötettel.

Móra Ferenc esszéíróként kevésbé ismert, pedig számos esszéje van. Itt ebből adunk közre egy csokorra valót.

Csalavér, a róka azért választ új nevet, mert annyi rossz fát tett már a tűzre, hogy mindenki ismeri, mint a rossz pénzt. Meg aztán ez a név urasabban is hangzik. Persze ettől még nem javul meg. Izgalmas, humoros ifjúsági regény.

A regény az első világháború idején és utána játszódik. A nagy világégés földúlta az egyszerű emberek életét is. Két család életén keresztül ismerjük meg a háború tragikus hatását.

A szerző gyerekek számára írt műveinek gyűjteménye, vers és próza vegyesen.

Kedves, humoros regény egy szép falusi postáskisasszonyról, akiért négy férfi verseng.

Önéletrajzi novellagyűjtemény. Ferkó családja olyan szegény, hogy nem telik nekik a tudásra éhes fiú tandíjára.

Móra Ferenc itáliai útiélményeii tartalmazza rövid esszékben.