Miklós Nagy

"Ettől fogva csak rajtuk múlik, mondta, hogy életben maradnak-e a szüleik, vagy pedig kénytelen lesz erőszakos és kimondottan fájdalmas módszerekkel kivégezni őket." Mit teszünk, ha egy baráti hétvége nyugalmába egyszer csak betör az iszonyat? Kizárjuk a látóterünkből? Vagy éppen kokettálunk vele? Netán stílusosan megtébolyodunk? És ha a téboly eleve itt van köztünk, bennünk? És ha még a tévé is közvetíti? A bécsi Wagner házaspár húsvétkor meglátogatja stájerországi barátait. Röviddel megérkezésük után bukkannak fel az első híresztelések a médiában arról, hogy vendéglátóik lakóhelye közelében kettős gyerekgyilkosság történt: a tettes három gyereket rabolt el, és különböző fenyegetésekkel kettejüket öngyilkosságra kényszerítette az erdőben. Nem sokkal később kiderül az is, hogy a tettes videóra rögzítette a gyilkosságokat, és a felvételt lejátssza az egyik német kereskedelmi televízió... Thomas Glavinic a fiatalabb osztrák prózaíró-nemzedék egyik figyelemre méltó képviselője, egyesek szerint "fenegyereke". "Generációjának egyik legfontosabb, leginnovatívabb írója" - írja róla a Die Zeit. Ez a 2002-ben a Friedrich Glauser-díjjal kitüntetett regény hozta meg számára a kritikai és közönségsikert. A regény alapján filmet is forgattak osztrák-magyar-svájci koprodukcióban. Robert A. Pejo filmjét a 2010-es filmszemlén mutatták be Magyarországon.

1939, a náci Németország... A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki? És egyszer csak hullani kezdenek a bombák... 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen...

Nabokov 1969-ben megjelent regénye elragadóan romantikus s ugyanakkor zavarba ejtően különös történetet mesél el: két testvér, Van Veen és Ada szerelmét, testi és lelki lángolását - gyerekkoruktól hosszú életük végéig. S az Ada egyben ágas-bogas családregény is, amellett filozófiai mű... és áradó fantáziával megalkotott sci-fi. A történet ugyanis nem a mi Földünkön játszódik, hanem annak ikerbolygóján, Antiterrán (vagy Démonian), melynek lakói közül egyesek sejtik a mi Földünk - a Terra - létezését. Sőt némely beteg elmék a Terra bolygó fogalmát a „másvilággal" vagy a Valódi Világgal azonosítják. Vagy épp afféle idilli utópiának sejtik, bár Van Veen, az efféle hallucinációk pszichológus kutatója és szakértője szerint „az emberi értelem és az emberi test azon a testvérbolygón talán még keservesebb kínzásokat szenved el", mint Démonian. Mi, terralakók mindenesetre otthonosan érezhetjük magunkat Antiterra világában, jóllehet a geográfiája sok mindenben különbözik a miénktől: az amerikai, az orosz és a francia kultúra itt egyetlen nagy országban olvad össze (és Oroszország helyén Tatária nyúlik el a maga kegyetlen diktatúrájával), s bár egy katasztrófa miatt itt betiltották az elektromosságot, az emberi szenvedélyek éppúgy lángolnak, mint minálunk. Az Ada a Lolita párja merész témáját, az erotika finom ábrázolását és a próza szövetének gazdagságát tekintve, s főhősének, a zseniális filozófus, pszichológus, regényíró s korántsem mellesleg kimeríthetetlen potenciájú Van Veennek az elméjében Nabokov sok mindent összefoglalt mindabból, amit a világ természetéről - az időről, az emlékezésről, a lélekről, a nyelvről, a szavakról, Istenről, a pszichoanalízisről, a relativitáselméletről és korunk egyéb mítoszairól - gondolt.

Mára egyértelműen kiderült, Bret Easton Ellis thrillere megelőzte a korát. A terror és a paranoid bizalmatlanság itt olvasható kettős története savként marja szét a hollywoodi celeb- és modellvilág csillogását. A központi figurák az 1990-es évek igazi bennfentesei: a színfalak mögött mozognak, azokban a terekben, amelyeket a földi halandók csak a médiából és szuperprodukciókból ismerhetnek: műsort forgat róluk a Music TV, amely ekkoriban, a webkettes robbanás előtt élte fénykorát, túl sokat keresnek, ezért a fölösleges pénzből éjszakai klubokat nyitnak, a legmenőbb márkákat népszerűsítik. Minden este olyan partikba mennek, ahol több bekezdésbe telik felsorolni a jelen lévő hírességeket. De a jólét és a mámor olyasmit takar, amiről az elbeszélőnek fogalma sincs. A forgatások egymásba érnek, és végtelen tükörtermeket nyitnak meg. Mi a valóság? Melyik a saját magánéletem, és meddig tart a szerep, amit el kell játszanom? Mit keresnek a fiókomban ezek a hamis útlevelek, és miért tartunk itthon ipari mennyiségű vadonatúj fegyvert? A szereplők - és az olvasó - foga vacogni kezd, hiszen nem kapnak választ ezekre a kérdésekre, és azt sem tudhatják, egyáltalán mikor és kinek lenne biztonságos feltenni őket. Veszélyes mélység nyílik meg, és ők csak tévelyegnek a peremén, tudatlanul. Az illúzió szó jelentése egészen megfoghatatlanná válik. Ellis idegborzoló klasszikusa tudtán kívül a harmadik évezred kerítéseit, válságait és globális otthontalanságát idézi meg. A hidegrázás folytonossá válik, és fogalmunk sincs róla, honnan sújt le a következő fenyegetés.