Zoltán Pék strana 3 z 4

Katasztrofális túlnépesedés fenyegeti a Földet, amikor egy vállalat alternatív megoldást ajánl: teleportációt a Bálnaszáj bolygóra, amely csodás új otthonául szolgálhat a boldog és szorgalmas kivándorlóknak. Van azonban egy probléma: a teleportációs szerkezet csak egy irányban működik, tehát aki átmegy, örökre ott ragad. Amikor Rachmael ben Applebaum felfedezi, hogy a boldog telepesekről készült felvételek némelyike hamisított, űrhajóval elindul egy tizennyolc éves utazásra, mert meggyőződése, hogy korántsem olyan idilli az élet a Bálnaszájon, amilyennek a hírekben mutatják, és bőven akadnak olyanok, akik haza akarnak térni. A Kamu Rt. Philip K. Dick egyik utolsó műve, melyet egy korábbi kisregényének kibővítésével nem sokkal a halála előtt fejezett be. A regény górcső alá veszi a diktatúrát, a valóságot és a hallucinációt, felvonultatva mindazon témákat, melyek az írót egész életében foglalkoztatták.

Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik.

Egy szerelő felfedez egy lyukat egy hibás Surranóban, abban a különös közlekedési eszközben, amely alagútszerűen köt össze távoli helyeket. Ez a lyuk azonban egy másik, párhuzamos Földre nyílik. Jim Briskin, aki az Egyesült Államok első fekete elnökének címére pályázik, ebben a másik Földben látja a megoldást a krónikus túlnépesedésre. Tito Cravelli magánnyomozó arra kíváncsi, hogy a híres szervsebész, dr. Lurton Sands miért ott rejtette el a szeretőjét. A milliárdos mutáns iker George Walt pedig egy saját világra pályázik. Csakhogy kiderül: ez a másik Föld nem lakatlan, ami mindent megváltoztat. Vajon az ott élő emberek békések? Vagy ugyanolyan korruptak és mohók, mint a repedésnek ezen az oldalán? Philip K. Dick 1966-os regénye olyan kérdéseket és problémákat feszeget, melyek a mai napig változatlanul aktuálisak.

Lélegzetelállító és lebilincselő sorozat egy elátkozott lányról, Morrigan Crow-ról, aki a halál torkából megmenekülve egy varázslatos és szabad világban, Nevermoorban találja magát. Morrigan és barátai sikeresen túlélték az első tanévet (ami nem kis szó!), és immár büszke tagjai a Csudálatos Társaságnak. Bizonyították a 919-es egység iránti lojalitásukat és komoly részt vállaltak a Rémséges piac felszámolásában. Most Morriganre új kaland vár: igazi Csudamívessé kell válnia, méghozzá egy meglehetősen szokatlan tanulási módszerrel. Mindeközben egy furcsa és ijesztő betegség üti fel a fejét Nevermoorban. A békés csudállatok egyik pillanatról a másikra vérengző fenevadakká válnak. Ahogy nő az áldozatok száma, úgy nő az elégedetlenség és a pánik. Morrigan pedig azzal szembesül, hogy egyedül rajta áll, meg tudja-e fékezni a kámforkórt, akár annak árán is, hogy magát eddig sohasem látott veszélybe sodorja...

Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia. Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: „Mondd csak, akarsz-e élni?” Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia. Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével. A trilógia további kötetei: Csudamíves Kámforkór

Stephen King legújabb kötetében ezúttal négy lenyűgöző kisregény kapott helyet. A Mr. Harrigan telefonja a fiatal Craig és a magának való, idős Mr. Harrigan barátságát meséli el. Miután a fiú elveszti és eltemeti öreg mentorát, különös üzenetek érkeznek a telefonjára, amelyek végérvényesen megváltoztatják az élét. A Chuck életé-ben a világ összeomlani látszik, az internet leáll, az emberek kétségbeesetten próbálnak túlélni, csak egy bizonyos Chuckot éltetnek a városban mindenfelé. A kötet legformabontóbb és legmeglepőbb írásából megismerhetjük a titokzatos idegen életét. A Minél véresebb kisregényében gyanús körülmények között bomba robban egy iskolában. A híradásokat figyelve Holly Gibney gyanús nyomokat vesz észre és a tettes nyomába ered, miközben fény derül az évek óta lappangó, félelmetes titokra. King ebben az írásában a Mr. Mercedes és A kívülálló világába tér vissza, a folytatásból pedig megtudhatjuk, hogyan alakult a magánnyomozó további élete. A patkány hőse a kiváló novellista, Drew Larson, aki egy váratlan ihlet hatására családja erdei házába vonul, hogy megírja élete első regényét. A munka azonban lassan halad, ráadásul a férfi lázas betegen a hegyen reked egy viharban. Az ítéletidőben végül megment egy patkányt, és a váratlan látogatóval töltött éjszaka után hihetetlen erőre kapva befejezi élete fő művét. A sikernek azonban ára van, és Drew kénytelen szembenézni a következményeivel. A népszerű és legendás szerző csodálatos karrierje során újra és újra visszatér a rövidebb lélegzetvételű művekhez, és bizonyítja, hogy mind a mai napig képes különleges alkotásokkal meglepni olvasóját.

Mit lehet tenni, ha maga az idő beteg? Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik. Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is. A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes.

Pulitzer-díj - jelölés (2019) Los Angeles Times Könyvdíj - nyertes (2019) New York Times - az év tíz legjobb könyve (2019) Time, GQ, Vulture, Washington Post - az év tíz legjobb könyve (2019) Barack Obama egyik kedvenc könyve (2019) Nemzeti Könyvkritikusok Díja - jelölés (2019) Rathbones Folio Díj - jelölés (2019) Hefner Heitz Kansas Könyvdíj - nyertes (2019) Az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján. "Szerintem itt van a regény jövője." - Sally Rooney "Dühödten bátor könyv - érzik rajta, hogy szerelemből írták." - Ocean Vuong "A modern próza abszolút csúcspontja." - Garth Risk Hallberg A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból. Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a "kallódó fiatalok" megnyílnak. Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében. Adam kitűnik az iskolai vitakörben - ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl. Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút - aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense -, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik. Ben Lerner (1979-) három verseskötet (The Lichtenberg Figures, Angle of Yaw, és Mean Free Path) és három regény (Leaving the Atocha Station, 10:04 és Az iskola Topekában) szerzője, illetve megjelent egy teljes kötet terjedelmű, költészeti tárgyú esszéje (The Hatred of Poetry). Díjak és jelölések sokaságát kapta (Pulitzer, Nemzeti Könyvdíj, Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díja, stb.). Volt Fulbright-, Guggenheim- és MacArthur-ösztöndíjas. Az első amerikai, aki megkapta a németországi Münster városának nemzetközi költészeti díját. A Brooklyn College-ban tanít irodalmat. Szülővárosa: a Kansas állambeli Topeka.

John Grisham és Stephanie Danler olvasóinak – Szex és hatalomvágy a munkahely legmélyebb bugyraiban. Buzzfeed – amiket a legjobban várunk, 2020 Alex Vogel mindent úgy csinált, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Kitűnő tanuló és nagyszerű sportoló, aztán kiugróan tehetséges joghallgató lett. A Harvardon szerzett diplomával a zsebében mesébe illő állásajánlatot kap az egyik legjobb New York-i ügyvédi irodánál. Amikor munkába áll, biztos benne, hogy párkapcsolata nem fogja megsínyleni – hiszen ő minden, csak nem befolyásolható. A pénz és karrier mégis megkísérti. Alex az elitosztályra kerül, éjjel-nappal dolgozik, és nem hagyja érintetlenül az új életstílus: magánrepülőn érkező ügyfelek, hétvége Miamiban, bőséges költségelszámolás. Ebben a közegben semmi nem fehér-fekete – de vajon van-e egyáltalán esély arra, hogy nő létére befogadják? Alex baljós körülmények között döbben rá, mit kell tennie, ha érvényesülni akar. Erica Katz álnéven jelentette meg első regényét, amelyre a Netflix azonnal opciós szerződést ajánlott. A szerző egy manhattani ügyvédi irodánál dolgozik. Mintha A cég című film világába lépnénk – csak éppen napjaink New Yorkjában. Feszült, baljós és szexi – világszerte ez 2020 egyik sikervárományos debütálása.

Marco Stanley Fogg keresi önmagát, a helyét a világban. Apját nem ismerte, anyját korán elveszítette. Miután egyetlen élő rokona meghal, Fogg elveszíti a lába alól a talajt. Az 1960-as években járunk, Amerikában. Foggot az fenyegeti, hogy besorozhatják a vietnámi háborúba. Elfogy a pénze, az utcára kerül, kisujját sem mozdítja saját érdekében. Egy lány, akit alig ismer, megmenti az éhhaláltól, majd elszegődik társalkodónak egy tolószékes öregemberhez. A Holdpalota Auster talán legcsodálatosabb műve. Fejlődéstörténet, amelyben a képzelet és az Újvilág történelme egybeolvad. A 21. Század Kiadó életműsorozatában Pék Zoltán új fordításában adjuk közre a regényt. "Zsenialitás és féktelen képzelet." - WASHINGTON POST BOOK WORLD "A fantázia és a belső monológ ragyogó keveréke." - DAILY TELEGRAPH "Lenyűgöző, fantasztikus történet, tele véletlenekkel és az önazonosság kérdéseivel. Egymás mellé kerül az amerikai őslakosság mitológiája és az elektromosság feltalálása." - TIME OUT

Felújított, illusztrált kiadás. Senki Owens, a barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, és ott a különös és rettentő lény, a szlír. Az igazi veszély azonban a való világban leskelődik Senre: ha kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű férfi, aki már megölte Sen egész családját... Neil Gaiman barátságról és szeretetről szóló lenyűgöző története a legváratlanabb helyekre vezet, felejthetetlen élményt nyújtva. Az olvasó Chris Riddell illusztrációival, új szerkesztésben tartja a kezében a könyvet.

A díszdoboz az alábbi kiadványokat tartalmazza: A temető könyve (felújított, illusztrált kiadás) Óceán az út végén (felújított, illusztrált kiadás) Anansi fiúk (felújított, illusztrált kiadás)

Charlie épp olyan, mint te. Ja, mégse! Mert amikor aggódik és szorong, állattá változik! És pechére, az élete most csupa nehézség… Az apja cége nagy bajba kerül, így lehet, hogy Brenda nénihez kell költözniük, akinek tizenhét macskája van (meg egy falába). Ráadásul Charlie egyre nehezebben irányítja szuperképességét. Még szerencse, hogy a legjobb barátai most is készek segíteni. Nem is kell mást tenniük, csupán betörniük egy erősen őrzött irodaházba, és visszalopniuk Charlie apjának az aranyát. Bakfitty az egész! Feltéve persze, ha Charlie végre megtanulja irányítani különleges képességét, és nem végzi örökre galambként… A hangos nevetés garantált, csak ne csodálkozz, ha a buszon furán néznek rád

Bámulatos és megrázó portré egy olyan Amerikáról, amelyet eddig csak kevesen láttunk. Tommy Orange regénye nem véletlenül töltött megjelenése óta tizenhat hetet a New York Times bestsellerlistájának élén. Egy olyan hang szólal meg benne, amelyet még sosem hallottunk: fehéren izzó és elsöprő erejű. Egyszerre szilaj, mókás, izgalmas és mélyen modern. Tizenkét feledhetetlen figura igyekszik az oaklandi pow-wow-ra, az észak-amerikai indiánok nagy összejövetelére, hogy aztán azon a sorsszerű napon mindannyiuk élete összekapcsolódjon. Költői és ádáz könyv, tele elektromos feszültséggel. Minden egyes lapja egy robbanás erejével ér fel. Sodró lendületű többgenerációs történet, az erőszak és a gyógyulás, az emlékezés és az önazonosság regénye. Egyszerűen az a végzete, hogy klasszikussá váljon.

A szörnyű családi tragédia után Hans Zimmer egyedül marad, hogy átadja magát az alkoholnak és az önsajnálatnak. Az összeomlás határán jár, amikor egyik éjjel lát egy némafilm-részletet - a tragédia óta első ízben sikerül valakinek megnevettetnie. Zimmer az élmény hatására érdeklődni kezd a komikus iránt, akiről kiderül, hogy hatvan éve nyomtalanul eltűnt. Azért kutakodik egy másik ember életében, hogy folytathassa a sajátját, azért próbálja megtalálni az eltűnt komikusban az embert, hogy a gyászban megtalálja önmagát. A könyv egy nyomozás és egy menekülés története. Auster mintha azt mondaná: az ember élete szerepekre tagolódik - ezek némelyike sikeres, némelyike nem az -, olykor még közönség sincs, hogy lásson bennünket. Kérdés, hogyan lehet felhagyni ezekkel a szerepekkel, ha az ember már beleélte magát. Paul Auster, az ezredfordulós amerikai regény egyik legfontosabb megújítója ebben a könyvében a filmkészítés témáját járja körül a tőle megszokott stílusban, egy misztikus, mégis lebilincselőtörténettel.

"Hat nappal ezelőtt egy férfi felrobbantotta magát az út szélén Wisconsin állam északi részén. Szemtanú nem volt, de a jelek szerint a fűben ült, a parkoló autója mellett, amikor a bomba, amit éppen készített, véletlenül felrobbant." Peter Aaron és Benjamin Sachs hasonló karakterű írók, azonban életük más-más pontján tartanak: Sachs már régóta boldog házasságban él, kiadott egy regényt, az intellektusa bámulatra méltó, és a legjobb úton halad a siker felé. Eközben Peter még csak most indult el a pályán, botladozik a magánéletben, így érthető módon felnéz a barátjára. Ám ekkor egy baleset miatt Sachs személyisége gyökeresen megváltozik, majd a férfi hirtelen eltűnik a családja és a barátai életéből. Aztán amikor Amerika-szerte különös merényletsorozat veszi kezdetét, és felbukkan egy alak, akit sokan terroristának, sokan nemzeti hősnek tartanak, Peter a barátja emlékének védelmében leírja Sachs igaz történetét - így próbál utat találni a szubjektív igazságok útvesztőjében. A Leviatán Auster életművének egyik legkiemelkedőbb és legpolitikusabb darabja, személyes témaként a barátságot és a szerelmet vizsgálja, ideológiai síkon pedig a szabadságot és a politikai cselekvést. A regény, melyet a közönség és a kritika is az író egyik főművének tart, az Auster életműsorozat harmadik darabja.