Zoltán Pék

A Zöldlámpa #1 New York Times Bestseller szerzőjétől Mindig igyekeztem logikusan értelmezni magamat és a világot. Mindig is szerettem szabályokra hagyatkozni, a dolgok értelmét keresve akadtam rá a formájukra, a gyakorlatias megoldást keresve akadtam rá a misztikumra, a koreográfiából kiindulva jártam a táncot, a bizonyíték vezetett el az igazsághoz, a valóságon keresztül találtam meg az álmokat. Az utóbbi időben egyre nehezebb eldönteni, miben higgyen az ember; nehéz hinni. De én nem akarok nem hinni, nem akarom elveszíteni a hitemet az emberiségben, benned, bennem, a potenciálunkban. Ideje kicsit változtatni a recepten: ahelyett, ami eddig észszerűnek tűnt, érdemes arra összpontosítani, ami magával ragad bennünket. Felejtsük el a logikát, a bizonyosságot, a magántulajdont, ne akarjunk start-upot csinálni; lépjünk túl a pusztán elképzelhetőn, és higgyünk abban, hogy az élet költői. Inspiráló, hittel teli, helyenként nevettető gyűjtemény arról, hogyan manőverezzen az ember az élet rodeójában, hogyan vegye üldözőbe az álmait. Matthew McConaughey a Zöldlámpa című New York Times #1 bestseller szerzője. Házas, három gyerek édesapja. A Texasi Egyetem életmód-professzora Austinban, az Austin FC focicsapat tulajdonosa. Feleségével, Camilával megalapították a just keep livin Alapítványt, amely veszélyeztetett középiskolásoknak segít, hogy egészségesebb körülmények közé kerüljenek - ebbe beleértve a testi, a szellemi és a lelki egészséget is.

Stephen King több mint hatvan bestseller könyv szerzője, számos rangos irodalmi díj tulajdonosa. 2002-ben Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd 2003-ban az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. 2004-ben életművéért World Fantasy díjjal tüntették ki. A 2018-as PEN America irodalmi díj, valamint az Egyesült Államok elnöke által adományozott legmagasabb művészeti kitüntetés, a National Medal of Arts 2014-es birtokosa. A Maine állambeli Bangorben él feleségével, Tabitha King regényíróval. Maurice Sendak könyveiből több mint ötvenmillió példányt adtak el, és több mint negyven nyelvre fordították le. 1964-ben megkapta az év legkiválóbb amerikai képeskönyvét elismerő Caldecott-érmet az Ahol a vadak várnak című könyvéért. Illusztrációiért elnyerte a nemzetközi Hans Christian Andersen-érmet, az Amerikai Könyvtári Szövetség Laura Ingalls Wilder-díját és a National Medal of Arts kitüntetést az amerikai művészetekhez való hozzájárulásáért. 2003-ban ő kapta az első Astrid Lindgren-emlékdíjat, amelyet a gyermekirodalom számára alapított a svéd kormány. A Jancsi és Juliska két bátor gyermek kísérteties története, akik eltévedtek egy nagy, sötét erdőben, amely félelmetes és fenyegető, veszedelmekkel teli. A klasszikus Grimm-mese e merész feldolgozásán Stephen King és Maurice Sendak kalauzolja végig az Olvasót - kiutat keresve a szörnyű rengetegből.

A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra. A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2). A Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével, és a produkció akkora sikert aratott, hogy 2025-ben a folytatása is megérkezett a mozikba. 3 A tizenhárom éves John Finney életveszélybe került. Valaki már két éve vadászik a Galesburgben lakó fiúkra, elrabolja őket, és soha többé nem kerülnek elő. Most pedig a jelek szerint Finney csatlakozik hozzájuk: pszichopata elrablója bezárta egy alagsorba, amelyet féltucat meggyilkolt gyerek vére szennyez be. A helyiségben rajta kívül van még egy ősrégi telefon, amely már jó ideje nincs csatlakoztatva a hálózathoz, éjszakánként mégis cseng, és a gyilkos előző áldozatai szólnak bele a kagylóba. Ők pedig mindent megtesznek azért, hogy Finney ne jusson az ő sorsukra. A Fekete telefon című novella csak egyike annak a tizenöt történetnek, amelyekkel Joe Hill igazolta, hogy különleges tehetsége van a hátborzongató sztorik írásához. Az évek során számos művéből készült mozifilm vagy sorozat (Szarvak, NOS4A2). A Fekete telefonból Scott Derrickson (Sinister, Doctor Strange) forgatott mozifilmet Ethan Hawke főszereplésével, és a produkció akkora sikert aratott, hogy 2025-ben a folytatása is megérkezett a mozikba.

Egy erőszakos világ regénye, a sötétség regénye, amely groteszk módon mégis megmutatja, hogy van mit ünnepelni az életben. - Time Out (Chicago) Briliáns, torokszorító regény arról, hogy minden emberben egy sor különböző valóság létezik, miközben lángokban áll körülöttünk a világ. August Brill hetvenkét éves, autóbalesete volt, a lánya vermonti házában lábadozik. Amikor nem tud aludni, és ez gyakran előfordul, azzal múlatja az időt, hogy történeteket talál ki. Próbálja elhessegetni azokat a gondolatokat, amelyekkel nem szívesen szembesül: hogy nemrég elvesztette feleségét, és az unokájának a barátja, Titus borzalmas körülmények között halálát lelte. A történetben, amit kitalált, egy párhuzamos világ jelenik meg, ahol 2001. szeptember 11-én nem dőlt le a Világkereskedelmi Központ két tornya, és nincs iraki háború. Viszont polgárháború tört ki az USA-ban, sorra válnak ki az államok a szövetségből. Brill a nyugalmazott könyvkritikus története felismerhető párhuzamokat mutat saját múltjával, élethelyzetével. Vajon mit hoz a hajnal - megnyugvást, vagy a valósággal való szembesülést? Lehetséges, hogy a kettő ugyanaz? Az Ember a sötétben eredetileg 2008-ban jelent meg az USA-ban. Magyarul most először vehetjük kézbe, és ezzel válik teljessé Auster regényeinek sora magyar nyelven.

Évekkel azelőtt, hogy Dorka és a kutyája lezuhannának Óz birodalmába, egy másik lány lép a színre. A zöld bőrű Elfabára egyáltalán nem vár könnyű sors Óz ínséges földjén, ahol a babonák és a mágia sem képesek felülkerekedni az árvizeken és éhínségen, vagy megoldani az ország varázslatos lakói közti, egyre veszedelmesebbé váló feszültségeket. Elfaba bekerül a Siz Egyetemre, ahol a sziporkázóan népszerű Galinda veszi a szárnyai alá, és Óz legígéretesebb fiataljainak szerencsés körében találja magát. Ám ez az Óz nem mesebeli utópia. A Varázsló titkosrendőrei mindenkit megfigyelnek, a beszélő és lélekkel rendelkező Állatokat száműzetéssel fenyegetik. Elfaba az Állatok mellé áll, még ha ezzel fel is kelti a titokzatos Varázsló figyelmét és pusztító haragját, és kockára teszi egyetlen esélyét a szerelemre. A Boszorkány a fantasy irodalom modern klasszikusa, mely egyszerre provokál és gondolkodtat el, újraértelmezve a jó és gonosz örök szembenállását.

New York állam északi részén található a Dutchman’s Creek, amely az Ashokan-víztározóból ered. A meredek partú, gyors sodrású folyó a remek horgászat mellett azonban ígér valami mást is, ami túl fantasztikus ahhoz, hogy igaz legyen. Amikor Abe és Dan, két özvegyember, akik egymás társaságában és a horgászat iránti közös szenvedélyükben találtak vigaszt, hallják a pletykákat a vízről, és arról, hogy lehet benne valami, ami gyógyír mindkettőjük veszteségére, csak legyintenek rá, mint egy újabb horgászmesére. A férfiak azonban hamarosan egy olyan mély és régi történetbe keverednek, mint maga a víztározó. Ez a történet sötét paktumokról, rég eltemetett titkokról és egy titokzatos alakról szól, akit úgy ismernek: a Horgász. Abe és Dan szembesülni fog mindazzal, amit elvesztettek, és azzal az árral, amit meg kell fizetniük, hogy visszaszerezzék. John Langan különös hangulatú regénye a gótika és a horror, a mítosz és a valóság keveréke, mely 2016-os megjelenését követően méltán kapta meg a Bram Stoker-díjat.

Kier Templernek nehéz gyerekkora volt, amelyet egy sor sötét esemény árnyékolt be. Ugyan lelépett otthonról, és azóta is úton van, de az ikertestvérével azóta is folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Egészen addig, amikor egy portugál nemzeti parkban nyomtalanul eltűnik. Elin Warner detektív kikapcsolódásképpen jött a nemzeti parkba, de a helyszínen értesül Kier eltűnéséről. Megtalálja a lány által hátrahagyott térképet, és nyomozni kezd. A nemzeti park területén belül, eldugott helyen kisebb társaság táborozik, akik nem hajlandóak válaszolni a kérdéseire. Az addig gyönyörűnek tűnő vidék baljós hangulatot ölt. Elin fel akarja tárni, mi történhetett Kierrel - de igaz a mondás, hogy amikor az ember megindul az ösvényen, nem árt néha hátranézni, hogy lássa, követi-e valaki...

A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti iskolába, apja javaslatára Stephen elkezd egy üzleti főiskolát a városon kívül. Hamar rájön, hogy az üzleti világ nem neki való, ezért visszatér Londonba, és séfnek áll egy családi barát éttermében. A főzésben megtalálja a szenvedélyét, ám közben meg kell küzdenie se-veled-se-nélküled kapcsolatával, apja rosszallásával és egy váratlan családi tragédiával is. A Kis világok minden érzékre ható regény apa-fiú kapcsolatról, hitről, a közösség erejéről, sok-sok zenével és izgalmas ghánai receptekkel.

1970-es évek, Harlem. Ray Carney, a korábbi orgazda jelenleg köztiszteletben álló bútorbolt-tulajdonos: érthető, hogy igyekszik nem ütni bele az orrát semmibe. Amikor ártatlan szívességet kér régi rendőrségi kontaktjától, Munsontól, az univerzális megoldóembertől, cserében Munson is kér valamit. És ezzel máris újrakezdődnek a stiklik - nincs kiszállás, és ez valakinek az életébe kerülhet. Miközben az ország a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának kétszáz éves évfordulójára készül, Harlemben rejtélyes módon egymás után égnek le egész háztömbök. Carney egyik bérlője egy tűzesetben súlyosan megsérül, és Carney megejtően brutális cimboráját, Borsot bízza meg a nyomozással. A két zsivány harcba száll azokkal, akik az omladozó metropoliszt kezükben tartják: a necces, agresszív, velejükig romlott alakokkal. Az Alvilági becsület egyfelől fekete humorú történet a városról az 1970-es évek régi vágású káoszában, amelyre ma már nosztalgiával tekinthetünk, másfelől lopva elkapott portré arról, mit is jelent a család szó. Szigorú noir, amely ismét bizonyítja, hogy Colson Whitehead úgy ismeri a korszakot és Harlemet, ahogy rajta kívül senki.

Edwin nem átlagos fiú, hanem király. Van trónja és páncélruhája és kastélya titkos járatokkal, meg minden. Amikor egy óriási és rémisztő szörny híre jut el Edwin királyhoz, tudja, hogy meg kell küzdenie vele. Ezt akarja Nurbiszon császár is, akinek tutira nincs egy sokkal sunyibb terve a szörnnyel. Ugye nincs? A sorozatban már megjelent: Tutkeráj király és a galád császár

Sosem lehet tudni, mi történik a zárt ajtók mögött. Margot huszonhat éves, nagyvárosban él, újságíróként dolgozik. Most visszatér a szülővárosába, mert nagybátyja ápolásra szorul. Gyerekkorában a szemközti házban élő lány, January eltűnt, órákkal később az árokban találták meg. Margot és January pontosan egyidősek voltak. Húsz év telt el, de Margot továbbra sem tud szabadulni az érzéstől, hogy akár ő is lehetett volna a másik kislány helyett. Ami a legrosszabb, a gyilkost azóta sem kerítették kézre. Szülővárosa, az Indiana-beli Wakarusa pontosan olyan, mint amilyennek Margot régről emlékszik rá - fojtogató atmoszféra, titkolózó emberek. Aztán jön a hír, a szomszéd városkában eltűnt az ötéves Natalie Clark, kísértetiesen ugyanolyan körülmények között, mint ahogy annak idején January. Margot-ból előtörnek a régi érzések: megfogadja, hogy Natalie nyomára bukkan, és egyszer s mindenkorra megoldja January meggyilkolásának rejtélyét.

Edwin nem átlagos fiú, hanem király. Van trónja és páncélruhája és kastélya titkos járatokkal, meg minden. Ja, igen, és a szomszédban a világ leg-leg-leggaládabb embere lakik. Ebből tutira nem lehet körömrágóan izgalmas kaland sok csokival és harapós krokodilokkal… Vagy igen?

Morrigan Crow legyőzte a halálos átkot, kiállta a veszélyes próbákat, és felvételt nyert a rejtélyes Csudálatos Társaságba, a titokzatos Nevermoor azonban még számtalan felfedeznivalót tartogat számára. Ám hamar rá kell jönnie, hogy nem minden varázslat a jót szolgálja. Morrigan a Társaság új tagjaként azt reméli, hogy végre igazi családra és barátokra lel. Csudákra számít, kalandokra és felfedezésekre, de kiderül, hogy a Társaság egyetlen dologgal akarja megismertetni: a Csudamívesek által elkövetett rémtettekkel. Ráadásul valaki zsarolja a társait... És ami a legrosszabb: az emberek sorra tűnnek el. Nevermoor fantasztikus városát, amely valaha a mágia biztonságos szigete volt, most félelem és gyanakvás fojtogatja...

A hidegháború nem ért véget, a fegyverkezési verseny rendületlenül zajlik. Lars Powderdry és Lilo Topchev riválisok, fegyvertervező médiumként dolgoznak a két részre szakadt világ szemben álló oldalán, a Nyugati-blokkban és a Tábor-Keleten. Munkájuk abból áll, hogy bonyolult szerkezeteket vizionálnak transzállapotban, ám ezek csak látszólag halálos fegyverek, valójában mindennapi eszközöket készítenek belőlük. A tömegek erről mit sem tudnak, de örülnek, hogy a kormány „megvédi" őket. Viszont, amikor ellenséges idegen műholdak jelennek meg az égen mindkét tábor felett, a két oldal kétségbeesve összefog, hogy egy olyan igazi fegyver születhessen, amely megmenti a világot. Egy tökéletes fegyver. Philip K. Dick ebben az 1967-es regényében a fegyverkezési versenyt parodizálja maró gúnnyal, olyan látleletet adva a nagyhatalmak vetélkedéséről, ami ma is ugyanolyan érvényes. A kötet korábban Transz címmel jelent meg magyarul, az olvasó most új fordításban tartja a kezében.

Az egyedülálló anya gyermeke, Jamie Conklin csak hétköznapi gyerekkorra vágyik. Jamie azonban nem mindennapi srác. Látja, amit más nem láthat, és megtudhatja azt, amit más nem. Anyja arra buzdítja a természetfeletti erővel született fiát, hogy tartsa titokban a képességét. De amikor a New York-i rendőrség egyik problémás nyomozója bevonja Jamie-t egy sorozatgyilkos üldözésébe, aki a síron túlról is robbantással fenyegetőzik, a fiú szembesül azzal, milyen súlyos árat is kell fizetnie, és kénytelen szembeszállni a gonosz minden formájával. A Később, akárcsak a Joyland és A coloradói kölyök, a Hard Case Crime sorozat bűnügyi történeteiben jelent meg, és jól bizonyítja, hogy King a kisprózának is igazi nagymestere. A kisregény megható felnövéstörténet, lebilincselő krimi és kísértethistória egyszerre, félelmetes és izgalmas mese az elveszett ártatlanságról és a megpróbáltatásokról, mikor jó és rossz között kell választanunk.

Sportzakó, az Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa 1969 szeptemberében válik végleg halálra ítélt emberré: fegyvert ragad, és rálő a Causeway telep legrettegettebb drogdílerére. Tette nem várt következményekkel jár, és nemcsak a telep, de egész Dél-Brooklyn életét felbolygatja. McBride fantasztikus humorral és egy bennfentes empátiájával rajzolja meg a környék afrikai-amerikai, latin, olasz és ír közösségét, bemutatja az ügyre ráállított zsarukat, a fehér szomszédokat és a baptista gyülekezet tagjait. Regényét olyan emlékezetes figurák népesítik be, mint az olasz maffiavezér, Elefante, Sportzakó néhai felesége, Hettie, akinek szellemével a férfi folyamatosan perlekedik a gyülekezet eltűnt karácsonyi pénze miatt, vagy épp a telep gondnoka, aki minden hónap első szombatján rácsodálkozik a rejtélyes sajtszállítmányra, amelyet évek óta a 17-es számú épület kazánházába küld valaki. A King Kong diakónus fordulatos, lebilincselő, csupaszív történet egy sokszínűségében is összetartó közösségről. 2020 egyik legjobb könyve (New York Times, Entertainment Weekly, TIME) Barack Obama és Oprah Winfrey kedvence (2020) Gotham Könyvdíj (2021) Anisfield—Wolf Könyvdíj (2020)