Zoltán Pék strana 2 z 4

A huszadik század pusztító háborúi után a világ kormányai egyetlen szervezetbe tömörülnek, hogy mindenáron megőrizzék a békét a bolygón. A béke biztosítása érdekében az összes fontos döntést a Vulcanus 3 nevű szuperszámítógépre bízzák. Vannak azonban olyanok, akik nem örülnek annak, hogy kihagyják őket a döntéshozásból, másoknak pedig az nem tetszik, hogy a Vulcanus 3 istent játszik. Mindeközben a szuperszámítógépnek megvannak a maga tervei is, amelyekben egyáltalán nem szerepelnek az emberek. Nem csoda tehát, hogy amikor a Vulcanus 3 kezdi elveszíteni az irányítást egy gyorsan erősödő vallásos mozgalom miatt, az egész világon kitör a pokol. Philip K. Dick korai regénye egyrészt a totalitárius rendszert, másrészt ember és gép kapcsolatát vizsgálja oly módon, amely ma is érvényes.

Zadie Smith (1975–) angol apától és jamaicai anyától született Londonban, nemzedéke egyik legtehetségesebb és legsikeresebb írója. Huszonöt éves korában jelent meg a Fehér fogak című első regénye, amely rögtön számos díjat elnyert, és 2002-ben tévésorozatot is készítettek belőle. A szépségről és az NW című regényei végleg az élvonalba röpítették. Családjával New Yorkban és Londonban él, így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt megjelenik írásaiban, melyek a világirodalom és a popkultúra elemeivel vegyülnek. Zadie Smith briliáns regénye négy fiatal napjait követi higanyszerű rezdülésekkel. Leah, Natalie, Felix és Nathan egy helyen és egy időben nőtt fel egy koszlott, külvárosi háztömbben, London északnyugati zónájában. Ismerik minden szomszédjukat, és csak ehhez a pár utcányi szeglethez kötődnek, mégsem tudhatják soha, hogy a következő pillanatban mi vár rájuk: London rémisztően gazdag szövete bármikor zátonyra futtathat vagy zsákutcába terelhet. Az NW egyedülállóan maradandó könyv egy bonyolult helyről, ami sokáig nem megy ki az ember fejéből. Megjelenése után jelölték a női szerzőknek járó rangos Women's Prize for Fictionra, a könyvből készült filmváltozatot 2016-ban mutatta be a BBC.

Meg Rosoff (1956) bostoni születésű amerikai írónő, de 1989-ben végleg átköltözött Londonba. A reklámszakmában töltött tizenöt év után jelenik meg a Majd újra lesz nyár című első regénye, amely rögtön világsiker lett. Második regénye, a Just In Case – Sorsbújócska szentimentalizmus nélkül, humorral ábrázolja a kamaszkori szorongást. Hogyan sújthat le ránk a Sors? Hogyan tudjuk kicselezni? Mondjuk úgy, hogy egyszerre mindig minden eshetőségre gondolunk, és akkor nem marad fogása rajtunk, és békén hagy? Ki tudja… a biztonság kedvéért érdemes lenne megpróbálni! Valahogy így okoskodik Justin, akit korábban Davidnek hívtak, miután a fejébe veszi, hogy a Sors a fejébe vette, hogy végez vele. Első körben nevet és stílust változtat, aztán örökbe fogad egy képzeletbeli kutyát, akivel nekivág, hogy elmeneküljön a Sorsa elől… A szerző kegyetlen őszintesége felejthetetlenné teszi Justin Case („just in case”) alakját, akit a kritikák gyakran Salinger Rozsban a fogó-jának hőséhez hasonlítanak. A regény számos díjat elnyert, köztük a német piac legrangosabb ifjúsági díját, a Jugendliteraturpreist. Meg Rosoff 2016-ban megkapta az Astrid Lindgren-emlékdíjat, a világ legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi elismerését is.

Dupla kötetes kiadás A chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett. A családapa, Russ - aki mellesleg lelkipásztor - kész rá, hogy kitörjön a házasságából, amelyet örömtelennek érez - hacsak nem előzi meg a kitörésben leleményes és labilis felesége, Marion. 1971-ben járunk, egy nappal szenteste előtt. Legidősebb fiuk, Clem hazajön az egyetemről - feltüzelte idealizmusa, és olyan döntést hozott, amelynek hallatán apja összeroppan. Húga, Becky régóta az egyik legnépszerűbb lány volt a gimnáziumban, de most az ellenkultúra kerítette hatalmába. Perry öccsüknek elege lett abból, hogy füvet kell árulnia ahhoz, hogy füvezhessen, és megfogadja: megjavul. A család minden egyes tagja szabadulni próbál valamitől, de ehhez a többieknek is lesz egy-két szava. Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója - mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez a könyve, a Keresztutak az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban. A Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat. A trilógia első kötete önmagában is kerek egész, amely a Hildebrandt család életén keresztül mutatja be elmúlt ötven évünk politikai, szellemi és társadalmi mozgásait, és azok előzményeit. Franzen könyvének karakterei egyszerre életteliek és mélyek - amit kezünkben tartunk, egy szédítően precíz és átfogó tabló. „Franzen fontos értékeket tesz könyvei témájává, ebben az esetben a család, az önmagunk, az Isten és a haza iránt érzett felelősség kérdéskörét, miközben sikerül szereplői érzelmi világának mélyére hatolnia, és úgy mutatja be vágyaikat, kétségeiket, hogy az nyomban beszippantja az olvasót.

Colson Whitehead kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író új regénye az 1960-as években játszódik, New Yorkban. Ray Carneyt Harlemben ismeri az egész környék, megfizethető bútort árul a 125. utcai üzletében, ebből tartja el a családját. Felesége, Elizabeth állapotos, jön a második gyerek. Otthonuk nem valami nagy - Elizabeth pénzes szülei nem is örültek a házasságnak, nem szívelik Rayt -, de azért mégiscsak otthon. Carneyról kevesen tudják, hogy a becsületes életvitel felszíne mögött becsúszott már neki néhány stikli. Kétes alakokkal tartja a kapcsolatot. És a stiklik egyre húzósabbak. Freddie, az unokatestvére kisstílű enyves, Carney segít neki ezt-azt elpasszolni. Freddie beszáll egy bandába, ami azt tervezi, hogy kirabolja a Hotel Theresát, Harlem egyik nagymúltú szállodáját, és az akcióhoz Rayre is szüksége van. Ahogy az lenni szokott, semmi nem úgy sikerül, ahogy Freddie eltervezte, és Ray hiába kapálózik, egyre mélyebbre kerül a csávába. Már nem csak a hírneve forog kockán - a bőrére megy a vásár. Bűnregény? Moralitás? Társadalmi regény? Feketék és fehérek egymás mellett ebben a retró gyöngyszemben, amely végeredményben nem más, mint egy megható szerelmes levél a régi Harlemhez.

Egy fagyos téli délutánon Michael is, Caitlin is elmenekül boldogtalan házasságából, hogy titokban találkozzanak. Az elmúlt huszonöt évben havonta egyszer Coney Island volt a menedékük. Csupán ezek az értékes, lopott órák éltetik őket. De most a süvöltő hóviharban, a bezárt, holtszezoni fürdőhelyen úgy érzik, a világ végén vannak, életük pedig hirtelen a változás küszöbére került - egyfelől Michael feleségének súlyos betegsége, másfelől amiatt, hogy Caitlinéknek a Középnyugatra kell költözniük. Ezért egy fél életnyi titkos viszony után szembe kell nézniük a szőnyeg alá söpört dolgokkal, fel kell mérniük a következményeket, meg kell hozniuk a döntéseket, és - talán - végre vállalniuk kell a kockázatokat is. A kései meghittség e csöndes, szenvedélyes drámájában az Szerelmem, Coney Island egyetlen napba sűríti azokat a történeteket, tájakat, tragédiákat és csodás pillanatokat, amelyek két, egymástól távol született, de egymás mellé sodródott ember életét alkotják. O'Callaghan döbbenetesen erőteljes regényt írt két feledhetetlen alakról és döntéseikről. Nagyon szomorú könyvet, amelyből ugyanakkor árad a szépség, a sóvárgás és a lázas vágy is. "A vég nem ilyen lesz... Nem is látjuk majd, ha elérkezik. Itt leszünk, aztán a másodperc egymilliomod része múlva nem leszünk. Por se marad utánunk."

Ray Bradbury (1920–2012) a mélységesen emberi sci-fi klasszikusa, a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451 halhatatlan írója. Már egészen fiatal korától rendszeresen publikált különböző magazinokban. Később több mint harminc kötete jelent meg, számos írását színpadra és filmre adaptálták, többek közt Neil Gaimant és Stephen Kinget is inspirálta. Halálakor Barack Obama az egyik legnagyobb amerikai írónak nevezte, akinek a történetei segítenek megérteni, hogy a képzeletünket egymás jobb megismerésére is használhatjuk. Jim és Will kiskamaszok, akik nagyon szeretnének már felnőni. Egy nap vándorcirkusz érkezik a városukba, szörnyszülöttekkel és fantasztikus mutatványokkal, a fiúk azonban kilesik a nagy titkot a cirkusz körhintájáról. Az ördögi Tetovált Ember és társulata a nyomukba ered. Miközben Jim és Will a legijesztőbb rémálmaikkal küzdenek meg, rádöbbennek, hogy a gyermekkorból a félelmeiken át vezet ki az út. A Gonosz lélek közeleg hamisítatlan amerikai álom, költői regény a felnőtté válásról a gyermeki fantázia felől közelítve. Bradbury egyik leghíresebb és legnépszerűbb műve hosszú idő után most jelenik meg újra magyarul.

Bill Bryson húsz évig élt Nagy-Britanniában. Mielőtt angol feleségével és négy gyerekével visszaköltözött volna az Amerikai Egyesült Államokba, úgy döntött, hogy gyalog, buszon és vonattal még egyszer végigjárja a szigetországot. Szívében elnéző szeretettel az őslakosok iránt, kezében térképpel és jegyzetfüzettel hét héten át barangolt, míg végignézte, mi minden fog neki hiányozni a korlátlan lehetőségek hazájában. Például a Blaenau Ffestiniog Vasúttársaság, amely egy lelkes amatőrök által fenntartott és működtetett magánvasútvonal – csak utazni nehéz rajta, mert a vonat mindig öt perccel azelőtt indul, hogy az utasokat szállító busz befutna, és a következő négy óra múlva megy csak. Vagy ott van Morecambe, a híres tengerparti üdülőhely, amelynek tíz kilométer széles öblében a nap tíz órájában csak sűrű, fekete sár van, mert erős az apály, mégis, még néhány évtizede is tízezrek töltötték itt szabadságukat. Vagy Ashington, a tizenötezres bányászváros, ahol a napi tíz–tizenkét óra munka után a bányászok olvasókörbe, hangversenyre, színházba jártak, sőt néhányan a helyi festők klubjába (szigorúan öltönybe felöltözve minden alkalommal), és műveik a mai napig láthatók a helyi múzeumban, noha a bánya húsz éve bezárt.

Grady Tripp professzor élete nem fenékig tejföl: egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak, a saját következő könyvén viszont hét éve és kétezer oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét. Ráadásul övön aluli és felüli csapások sorozzák: a különc, meleg irodalmi ügynöke a városba érkezik egy transzvesztitával; a felesége elhagyja; a szeretője terhes lesz; a legtehetségesebb tanítványa az öngyilkossággal kacérkodik; meghal egy kutya, egy kígyó és szinte minden remény. A Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című Pulitzer-díjas alkotás szerzőjének regénye olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai, és épp a megfelelő arányban. A könyvből mozifilm készült Michael Douglas, Frances McDormand és Robert Downey Jr. főszereplésével. Michael Chabon Pulitzer, Nebula és Hugo-díjas, az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Washington D.C.-ben született 1963-ban, és Pittsburghben járt egyetemre. New Yorkban él, négy gyerek édesapja, házastársa Ayelet Waldman író. Könyvei a 21. Század Kiadónál: Ragyog a hold (2017), Kavalier és Clay bámulatos kalandjai (2019). „Bölcs és borzasztóan vicces... Chabon nagyszerű tollú író – stílusa élénk, képzelete sziporkázó, jellemzései pontosak és kendőzetlenek.” – Chicago Tribune „Chabon nagy nevettető, egyszersmind rádöbbenti az embert, hogy az állandóság puszta illúzió – egy pillanat alatt minden véresen komolyra fordulhat. Letehetetlen regény.” – All Things Considered „Elbűvölő történet, olyan ravasz, hogy az már szinte túlzás... Első osztályú szórakozás. Szatíra és komikum, amelybe mély gondolatok vegyülnek.” – Los Angeles Times Book Review

Brutális finomságok, szépségek, elhasalások. Szerelmeslevél az élethez. Ötven éve élem ezt az életet, negyvenkét éve próbálom kiókumlálni a rejtélyét. Lejegyzek sikereket és kudarcokat, örömöket és bánatokat, dolgokat, amik ámulattal töltenek el, és dolgokat, amiktől kirobban belőlem a nevetés. Hogyan legyek igazságos. Hogyan stresszeljek kevesebbet. Hogyan érezzem jól magam. Hogyan bántsam kevésbé az embereket. Hogyan bántsanak engem kevésbé. Hogyan legyek jó ember. Ha az ember tudja, hogyan és mikor boldoguljon az élet kihívásaival - hogyan viszonyuljon relatívan az elkerülhetetlenhez -, akkor élvezheti a sikernek azt az állapotát, amit úgy nevezek, "elkapni a zöldlámpát". Belátásaim és meglátásaim, ráérzéseim és megérzéseim, lazaságaim és cikiségeim. Brutális finomságok, igazságok és szépségek. Megúszások, lebukások és elhasalások, ahogy az élet akadálypályáján próbáltam szlalomozni. Reményeim szerint ez egy jó ízű orvosság, két aszpirin a betegszoba helyett, űrhajó a Marsra, amihez nem kell pilótaengedély, templomi élmény, amihez nem kell újjászületni, könnyes nevetés. Egy szerelmeslevél. Az élethez. Ez a könyv a zöldlámpákról szól, és arról, hogy a sárga és a piros is előbb-utóbb zöld lesz. Sok szerencsét. Matthew McConaughey (1969-) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. Legfontosabb filmjei és tévésorozatai: Mielőtt meghaltam, A Wall Street farkasa, Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?, Pénz beszél, Trópusi vihar, Magic Mike, Mud, A törvény nevében (True Detective).

Roger Brown igazán a szerencse fiának tűnik: ő Norvégia legsikeresebb fejvadásza, gyönyörű feleségével egy pompás házban élnek. Ám a luxuséletmódot Roger műkincstolvajként igyekszik bebiztosítani, s "mellékállásában" is igen ügyesnek bizonyul. Amikor felesége galériájában megismerkedik valakivel - aki egyrészt tökéletes jelölt egy általa kínált magas állásra, másrészt a művészettörténet egyik legkeresettebb képének a tulajdonosa - Roger úgy érzi, élete nagy lehetősége köszöntött rá. Készülni kezd eddigi legmerészebb betörésére. Ám a vadászból csakhamar vad lesz, üldözöttje egy rémálomba illő ellenfélnek.

"Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked." A Mars telepeseit az ENSZ toloncolta ki a túlmelegedett Földről, hogy a vörös bolygón teremtsék meg egy élhető élet alapjait. Mert az élet a Marson egyelőre minden, csak nem élhető. A drogok persze segíthetnek. Például az, amelyik használójának tudatát apró játék babákba vetíti, így kreálva egészen egyedi virtuális valóságot. Aztán egy Palmer Eldritch nevű üzletember hosszú évek után, a galaxis távoli sarkából visszatér a Naprendszerbe, és ezzel egy időben új drog jelenik meg a piacon, melynek szlogenje: „Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked." De milyen örök életről van szó? És ki az, aki végül el fogja hozni? Philip K. Dick, a tudományos-fantasztikus irodalom mestere egyik legnagyszerűbb regényében ismét a valóságot szedi apró darabokra. Metafizika, drogok, marketing és játék babák. Palmer Eldritch eljött érted, és a valóság soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt volt.

"A hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció." (George R. R. Martin) 1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is. Wang, ahogy előrehalad a játékban, rádöbben, fényéveken átívelő összeesküvés részévé vált, és az emberiségnek hamarosan a legsúlyosabb fenyegetéssel kell szembenéznie. Hogyan kerülheti el a Föld teljes lakossága a kipusztulást? Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiá-t, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott. A trilógia első könyvéből készülő kínai filmet 2017-ben mutatják be. "Szerintem van élet a földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak - A Háromtest-problémában felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget." (Cixin Liu)

Tudom, hogy félsz. Mind félünk. Amikor már napok óta nincs áram, megromlott az étel a fagyasztóban, és kiürültek a boltok polcai, mihez kezdesz? Hogyan véded meg a feleséged és újszülött gyerekedet, ha a nappali fala üvegből van, és a kertvárosban fegyveres bandák cirkálnak? Az USA a terroristák és a kormány háborújában teljesen kettészakadt. Dr. Ethan Park szelíd átlagember, aki iszonyodik az erőszaktól, de kutatásai folytán mégis a konfliktus sűrűjébe kerül. Mindkét hadban álló fél őt keresi. Családjával együtt menekülne, de ez is lehetetlen, mert Clevelandet körülzárták. A helyzet a többi országrészben is vészterhes: három metropolis megbénult, az emberek éheznek és rettegnek. A Briliánsok-trilógia második könyvében Cooper titkos ügynök az elnök tanácsadójaként igyekszik jobbá tenni a világot, de olyan játszmába kényszerül bele, amely alapjaiban fenyegeti értékrendjét - hiszen ellenfeleinek is megvan a maguk víziója a jobb világról. A Briliánsok-trilógia egy alternatív jelenben játszódik, ahol 1980 óta tízből egy megszületett gyermek különös képességekkel rendelkezik. A zsenik egy részéből terrorista lesz, akik lángba borítják Amerikát. Vajon sikerül Coopernek rendet tennie? "Egyszerűen muszáj egy szuszra elolvasni az utolsó betűig." (Blake Crouch) "Sakey sagája egyszerűen döbbenetes." (Kirkus) Marcus Sakey legnagyobb sikere, a Briliánsok című fantasztikus trilógia előtt hat krimit ír, amelyekkel díjak és jelölések sokaságát söpörte be. Feleségével és lányával Chicagóban él, a Travel Channel egy műsorának házigazdája. A Briliánsok filmváltozatát idén forgatja le a Universal, a női főszerepet a Prometheus-ból ismert Noomi Rapace alakítja.

Ed Kennedy minden, csak nem hős. Átlagos fiatal srác Sydney-ben, aki jobb híján taxizik. És szerelmes Audrey-ba, amióta az eszét tudja. Audrey viszont haverral nem randizik. Ed nem hős, és mégis ő az, aki megakadályoz egy bankrablást... mondjuk, véletlenül. Csak mert a haverjai nem tudják befogni a szájukat. Élete nagy kalandja után még nagyobb kalandok következnek. Ed ugyanis titokzatos kártyalapokat kap. Üzeneteket! És egy küldetést kell végrehajtania. Aztán még egyet. Ed lassanként megtanulja, hogy vannak apró, talán hősies tettek, amiket ő is megtehet, és amiktől egy kicsit jobb lesz a világ. Hogy közülünk bárki, akár egy pénztelen, külvárosi gyerek is megteheti az első lépést... Van, amikor tényleg nem kell sok hozzá. És van, amikor igen... De akkor sem szabad feladni. Az ausztrál Markus Zusak az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikerének, A könyvtolvajnak a szerzője. Az üzenet szintén díjak sokaságát nyerte el, és világszerte százezrek olvasták már...