György Rónay

Pinokkió minden vágya az, hogy igazi kisfiú legyen. Azonban engedetlensége és kíváncsisága miatt egyik kalamajkából a másikba csöppen. Kalandjai során szerencsére csodás lényekkel is találkozik, például a jó Tündérrel, aki megígéri, hogy igazi gyerekké varázsolja, feltéve, ha jól viselkedik. Azonban a kis fabábu sokszor elbukik, ráadásul, amikor füllent, megnyúló orra is rögtön elárulja. Vajon Pinokkió képes lesz megváltozni, és viszontláthatja édesapját, Dzsepettót? Carlo Collodi klasszikus művén több generáció nőtt már föl az elmúlt évtizedek során. Szert-Szabó Dorottya időtlen szépségű rajzai pedig remélhetőleg az egész család kedvencévé teszik ezt a fantasztikus meseregényt.

Pinokkió egy fabábu, akit Dzsepettó, az asztalosmester faragott ki, és akinek minden vágya, hogy igazi kisfiú legyen. Jó szíve ellenére engedetlensége és meggondolatlansága sok bajba sodorja: bábszínházba szökik, ahol csaknem gyújtós lesz belőle, a Róka és a Kandúr kicsalják a pénzét, lenyeli egy cápa... és ha füllent, az orra menten megnő! Kalandjai során találkozik a jó Tündérrel, aki megígéri, hogy igazi gyerekké varázsolja, feltéve, ha jó lesz és szorgalmas. De vajon Pinokkió képes lesz-e megváltozni, és viszontláthatja-e még a papáját, Dzsepettót? Carlo Collodi meseregénye időtlen klasszikusként gyereknemzedékek sokaságát bűvölte el.

Dzsepettó, egy hamar dühbe guruló kis öregember, fatuskóból bábut farag magának, hogy a vásárokat járva, a fafigura segítségével keresse meg a kenyérre valót. A bábu, Pinokkió életre kel, és pajkos, komisz, iskolakerülő kis csavargó lesz belőle. Kalandjai során Pinokkió megszívlelendő jótanácsokat kap, de azokat nem fogadja meg, így hát rendszeresen pórul jár. Vajon megváltozik-e valaha? Carlo Collodi örökzöld történetét megújult köntösben vehetik kézbe a már önállóan olvasó gyerekek és a meséket felolvasó szülők, nagyszülők.

Mi lesz a rusnya békából, ha befekszik a királylány selyemágyába? Hogyan jut el Hamupipőke a királyfi báljába, és ráillik-e a titokzatos topánka? Milyen zenészekből áll a brémai muzsikusok társulata? Vajon felébresztik-e Csipkerózsikát százéves álmából? Öreg királyok és legkisebb fiúk, boszorkányok és sárkányok, beszélő állatok és erdei manók népesítik be a kötet meséit. Jacob és Wilhelm Grimm két évszázaddal ezelőtt éppen kétszáz történetet gyűjtött össze. A Móra Könyvkiadó Róna Emy rajzaival megjelent klasszikus válogatásának első kötetét tartja kezében az olvasó.

"Rónay György (1913-1978), elismerten kora egyik legjelentősebb esszéistája és kritikusa, a katolikus irodalomnak is kiemelkedő képviselője, megállás nélkül arra törekedett, hogy irodalmunknak ezt a vonalát az egyetemes magyar irodalom részévé tegye. Törekvését megnehezítette, hogy a marxista irodalomszemlélet uralkodása idején a vallásos irodalmat és íróikat elhallgatták, elhallgattatták, kitörölték olvasóik emlékezetéből. Ebben az ellenséges közegben különösképp megnövekedett ilyen irányú működésének súlya. Kitartó tevékenysége eredményeként a hivatalos szervek végül engedélyezték Harsányi Lajos, Sík Sándor és Mécs László szigorúan megválogatott köteteinek megjelentetését. Valamennyihez Rónay György írta a bevezető tanulmányokat, melyek azóta is e három író a "papköltő triász" értékelésének alapja. Mivel e válogatások ma már hozzáférhetetlenek, bevezetőik mindenképpen közlésre érdemesek napjainkban is. Kiegészítésül közöljük azokat a kisebb méltatásokat is, amelyeket Rónay György írt róluk, teljesebbé téve a műveikről alkotható képet, egyben bepillantást engedve a jövő évben 100 éves író szemléletére, az irodalomról kialakított felfogására." (a Kiadó)