,,Utazás Amerika sötét szívébe, melynek ritmusa végigkísérte Philip Roth életét, és melynek dobbanásai a mi időnkben is ott visszhangzanak." Salman Rushdie


Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől.
Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről.


Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

Kepesh is a reputable cultural critic whom, even in his sixties, recruits his students as lovers. One of them is Consuelo, a beautiful twenty-four year-old. The story is woven between the present and the memories of the past: during the sexual revolution

Ústřední postavou Rothova románu je pětašedesátiletý Simon Axler, obdivovaný herec předních divadelních scén, který v životě ztvárnil snad všechny nejvýznamnější divadelní role. A nyní zcela náhle a bez příčiny ztratí schopnost hrát. Po několika katastrofálních představeních se psychicky zhroutí. Manželka od něj odejde a rozvede se s ním. Axler následně potká ženu o dvacet let mladší a do jeho života se nečekaně vrátí štěstí. Ovšem Pegeen se donedávna milovala pouze se ženami. Lze její současnou proměnu skutečně považovat za věrohodnou?

Ve většině ze svých románů k potěšení svých čtenářů Roth hledá a zároveň zamlžuje to skutečné a opravdové z vlastního života. V Klamu máme možnost naslouchat důvěrným rozmluvám autora s jeho anglickou milenkou ve spartánsky zařízeném ateliéru, kde se patrně odvíjejí něžné chvíle i s přítelkyněmi z Československa a Polska. Když však část rozhovorů vyslechne i spisovatelova manželka, nastává zvrat, který Philip Roth ironicky řeší budováním dalších fikcí. Muži i ženy zde naleznou mnohé pro svou vlastní inspiraci a seberealizaci v těchto křehkých milostných soubojích i v moudrém dialogu, který udrží čtenáře od začátku až do konce v trvalém napětí.

Philip Roth 1979 és 1985 között három regényt (A szellem árnyékában, A megszabadított Zuckerman, Anatómialecke) és egy kisregényt (A prágai orgia) szentelt legismertebb prózai alteregójának, Nathan Zuckerman amerikai zsidó írónak. A ma már egyetlen kötetként számon tartott történet lényegét tekintve egy hányatott alkotói útkeresés nagyszabású krónikája, az elismerésre törő művészi akarat, valamint a fikció nyersanyagául szolgáló valóság kisebb-nagyobb körei (a főszereplőt övező politikai hatalom, zsidó közösség, család vagy éppenséggel tulajdon teste) közötti összetett viszonyok izgalmas és elgondolkodtató feltérképezése. A Helikon Kiadó Philip Roth-életműsorozatát útjára indító Zuckerman - Trilógia és epilógus sötét humorral és finom öniróniával árnyalt vallomás az írói hivatás (vagy ha úgy tetszik: hitvallás) állandó dilemmáiról és változó lehetőségeiről.

Noha minden Roth-könyvet elolvastam – írja a Nemezisről Linda Grant író –, leginkább ezt a regényt ajánlanám annak, aki teljes kezdőként most ismerkedik Philip Roth-tal. Ez ő – kicsiben, mégis tökéletes teljességében.

Ez Philip Roth első kötete, melyet 1959-es megjelenésekor Saul Bellow így méltatott: "Első könyv az Isten veled, Columbus, de nem egy kezdő könyve. Legtöbbünk bömbölve jön a világra, vakon és pucéron, ám Roth úgy pottyan ide, hogy körme van, haja, foga, és értelmesen beszél. Huszonhat éves fejjel már profi, szellemes, erőteljes és virtuóz." A nyolcvanöt évesen tavaly elhunyt író életművének számos nagyszerű darabját régóta ismerheti a magyar olvasó, de ez a kisprózakötet magyarul most jelenik meg először - és nem cáfol rá Bellow véleményére. A címadó kisregény első pillantásra klasszikus "szegény fiú-gazdag lány" szerelmi történet, de a cselekmény, a két zsidó család tagjainak sokszínű, markáns és szarkasztikus megrajzolása és a korabeli amerikai körkép korántsem szokványos. Az öt további novella mindegyike az élet más-más területén játszódik - vallásoktatáson, újonckiképző táborban, családban, középiskolában, lakóközösségben -, és sorra azokat a konfliktusgerjesztő témákat feszegeti, amelyek Philip Roth-ot mindvégig foglakoztatták: az én, a szexualitás, a szülő-gyerek viszony,a tisztesség, az őszinteség, a zsidóság mibenlétét, és ezek viszonyát egymáshoz. Mindezt pedig hol drámaian, hol líraian, hol indulatosan, hol gyöngéden, hol érzelmesen, hol komikusan. Sok váratlan fordulattal. Philip Roth módra.

Simon Axler számára mindennek vége: a nagy amerikai színész, nemzedékének kimagasló művésze hatvan-egynéhány évesen elveszti varázsát, tehetségét, magabiztosságát. Ráébred, hogy nagy szerepei - Falstaffja, Peer Gyntje, Ványa bácsija - mind "léggé váltak, puszta ritka léggé". Ha kimegy a színpadra, ostobának érzi magát, nem bízik többé játéka erejében, nem tud belebújni a figura bőrébe, és azt képzeli, kinevetik. Felesége elköltözött, közönsége elhagyta, ügynöke nem tudja rábeszélni, hogy visszatérjen a színpadra. A megmagyarázhatatlan és félelmetes kiüresedés megrázó leírásába robban bele a másik cselekményszál: a rendkívüli erotikus vágyé, amely olyan kockázatos és abnormális vigaszt nyújt az értelmét vesztett életért, hogy vigasztalódás és megnyugvás helyett a még sötétebb és megrendítőbb vég felé mutat. A végső éjszakába vezető hosszú úton, melyet utánozhatatlan intenzitással és bátorsággal fest le az író, szertefoszlik az élet minden produktuma: tehetség, szerelem, szexualitás, remény, életerő, hírnév.

Príbeh o zrážke idealizmu so životnou realitou, navyše sťaženou problémami dospievania. Píše sa rok 1951. Kórejská vojna vstupuje do druhého roku svojho trvania a mladý Marcus Messner odchádza na provinčnú vysokú školu v Ohiu. Pochádza síce z prímorského a veľkomestskejšieho Newarku, ale cíti potrebu dostať sa čím ďalej od domova. Dusí ho láskavá, ale dotieravá a ťaživá starostlivosť vlastnej rodiny, a najmä otca, židovského mäsiara, priam hystericky posadnutého obavami z nebezpečenstiev číhajúcich na dospievajúceho syna. Posledných 25 riadkov knihy tvorí osobitnú kapitolu s titulom „Historická poznámka“, kde sa konštatuje fakt študentskej a černošskej revolúcie (trošku menej zamatovej ako iné, ale naozaj len trošku), ktorá v Spojených štátoch zmietla Rothom opisovaný starý svet. Lenže, bohužiaľ, Marcusovi Messnerovi to už nepomohlo.

Peter Tarnopol, Rothovo alter ego, sepisuje v lesní samotě příběhy ze svého pohnutého života. V povídce „Rozverné mládí“, jež do jisté míry připomíná Rothovu novelu „Sbohem, město C.“, žertovnou formou vypráví o vášnivém vztahu s odvázanou sedmnáctiletou Sharon. A ve „Flirtu s katastrofou“ fiktivní hrdina v roli poručníka neodolá kouzlu půvabné vyženěné dcery. Pak se Tarnopol odváže ke svému „skutečnému příběhu“, v němž se potácí mezi „hororovým manželstvím“ s Maureen, ordinací psychoanalytika Spielvogela a náručí mladičké vdovy Susan, která rovněž není pilířem psychické vyrovnanosti, aby nakonec skončil už ve zmíněné lesní samotě. Roth v knize Žít jako muž vypověděl celý příběh svého nevydařeného manželství, ale způsobem sobě vlastním tak učinil se skvostným humorem, živým hovorovým jazykem a hravým přístupem k formě.

Philip Roth, a kortárs amerikai irodalom kiemelkedő alakja, ebben a könyvében is képességeinek legjavát nyújtja. A Sabbath színháza egy vénülő bábjátékos, Mickey Sabbath története, aki zsidó öngyűlöletében, semmilyen korlátot nem ismerő szexualitásában és az életfilozófia szintjére emelt megbotránkoztató képességében egészen egyedülálló. Sabbath amolyan művészféle, de valódi műalkotása az élete, az élvezetek és élvezések végeláthatatlan sorozata - ezek helyileg a tengerészként bejárt kuplerájoktól öreg barátja lányának fehérneműs szekrényéig, a temetőtől a Broadway sarkáig bárhol lehetnek. Roth elképesztően nyers szókimondással tálalja hőse perverzitásait, hogy aztán végrehajtsa írói bravúrját: néhány mesteri jelenettel - a főhős visszaemlékezése gyerekkorára és a második világháborúban hősi halált halt bátyjára, látogatása százéves kuzinjánál, ügyintézése egy elhanyagolt zsidó temetőben, ahol önmagának vált sírhelyet - együttérzést, sőt szeretetet keltsen az olvasóban ez iránt a megrögzött embergyűlölő, mocskosul erotomán, de végül is nagyon esendő és emberi figura iránt.

David Kepesh, kterého Rothovi čtenáři už znají jako ústřední postavu románů Profesor touhy a Umírající zvíře, se poprvé objevil právě v této krátké novele Ňadro. Roth v ní vědomě vytvořil jakousi humornou moderní paralelu ke Kafkově Proměně. David Kepesh se těší z lásky půvabné, něžné a vnadami obdařené Claire, ale ze všeho nejvíc ho okouzlují její skvostná ňadra. Až je Kepeshovo tajné a nevyslovené přání, že by se vlastně rád stal jedním z těch nádherných dokonalých prsů, vyslyšeno a profesor literatury se jedné noci promění ve stoosmdesáticentimetrové ňadro vybavené mohutnou bradavkou, jež mu slouží jako jakýsi přírodní mikrofon a naslouchadlo současně. A příběh může začít…

Po Rozhorčení, ktoré bolo príbehom mladosti, vlastne ešte len dospievania, vracia sa Roth k problematike, ktorou sa zapodieval v románe Everyman Ktokoľvek - k starnutiu, strate telesných, ale najmä duševných schopností a vedomiu blížiacej sa smrti. Tentoraz je hrdinom človek-individualita, neopakovateľný a s nikým iným nestotožniteľný, celebrita, slávny divadelný a filmový herec Simon Axler, ktorý sa vo veku šesťdesiatich piatich rokov stane obeťou psychickej krízy - odrazu nie je schopný hrať, stráca uveriteľnosť, dôveryhodnosť, a uvedomuje si to nielen sám, ale nanešťastie vidia to aj kritici. Prichádza depresia, a to až taká hlboká, že sa rozhodne na mesiac uchýliť do psychiatrického ústavu a po jeho absolvovaní sa utiahne na vidiek. Medzičasom ho opustí manželka, ktorá odíde do Kalifornie dozerať na svojho syna-narkomana. Ten však zomrie na predávkovanie drogami a manželka pred návratom uprednostní rozvod. Hrdina ostáva sám, apatický a nespoločenský.