Oliver Sacks strana 3 z 4

Teraz stojím tvárou v tvár smrti, ale ešte som neskončil so životom. V štvorici esejí, ktoré britský neurológ Oliver Sacks napísal dva roky pred svojou smrťou sa venuje témam starnutia, pominuteľnosti a zázraku, ktorým je ľudský život. Poeticky sa vracia do detstva, obzerá sa za životom a takmer storočím, ktoré prežil, vďačný za život, priateľstvá, sklamania aj úspechy.

Teraz stojím tvárou v tvár smrti, ale ešte som neskončil so životom. V štvorici esejí, ktoré britský neurológ Oliver Sacks napísal dva roky pred svojou smrťou sa venuje témam starnutia, pominuteľnosti a zázraku, ktorým je ľudský život. Poeticky sa vracia do detstva, obzerá sa za životom a takmer storočím, ktoré prežil, vďačný za život, priateľstvá, sklamania aj úspechy.

Oliver Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig. Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit. "Az orvostudomány koszorús költője." The New York Times "Az érdeklődés, a szenvedély és a hála érzése láthatóan egy pillanatra sem apadt el Sacks életében; minden írását ezek hatják át és ragyogják be. Életművét azonban leginkább az új elképzelésekre és tapasztalatokra való nyitottsága, és a változásnak a legemberibb biológiai folyamatként való felfogása forrasztja egységbe." Nicole Krauss, The New York Times Book Review "A korábban kiadatlan esszéket csokorba gyűjtő kötetben a nemrégiben elhunyt népszerű szerző és neurológus az életpályájáról, a fiatalságáról, az elmegyógyászat szakterületéről és sok egyébről elmélkedik... A szelíd, töprengő Sacks a nehezebb témáknál komoly hangot üt meg, de bőven akadnak könnyedebb pillanatok is... [Ez] az utolsó gyűjtemény valóságos csemege a gyógyíthatatlan kíváncsiságban szenvedők számára." Publisher's Weekly

Stalo sa vám, že ste videli niečo, čo tam v skutočnosti nebolo? Počuli, ako niekto volá vaše meno v prázdnom dome? Cítili, že vás niečo alebo niekto sleduje, a keď ste sa otočili, nikto tam nebol? Halucinácie nepatria len do sveta bláznov. Oveľa častejšie sa spájajú so zmyslovou depriváciou, intoxikáciou, chorobou alebo úrazom. Ľudia trpiaci migrénami často vidia malinké postavy v mihotajúcom sa svetle. Ľudia, ktorí strácajú zrak, sa paradoxne môžu ocitnúť vo svete nádherných vizuálnych halucinácií. Halucinácie môže vyvolať horúčka či dokonca stav mysle pri prebúdzaní sa alebo zaspávaní. Na pomedzí sna a reality mŕtvi navštevujú svojich blízkych a dávajú im šancu rozprávať sa s nimi, spomínať. V knihe s názvom Halucinácie doktor Sacks elegantne, zvedavo a empaticky spája príbehy svojich pacientov s vlastnými zážitkami, aby čitateľom a čitateľkám ukázal, čo nám halucinácie môžu povedať o organizácii a štruktúre mozgu, ako ovplyvnili kultúru, folklór a umenie akéhokoľvek národa a prečo sa v nás skrýva potenciál halucinácií, ktoré sú základnou súčasťou nášho bytia.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket.

With an introduction by neuroscientist Daniel Glaser With his trademark compassion and erudition, Dr Oliver Sacks examines the power of music through the individual experiences of patients, musicians, and everyday people. Among them: a surgeon who is struck by lightning and suddenly becomes obsessed with Chopin; people with `amusia', to whom a symphony sounds like the clattering of poets and pans; and a man whose memory spans only seven seconds - for everything but music. Dr Sacks describes how music can animate people with Parkinson's disease who cannot otherwise move, give words to stroke patients who cannot otherwise speak, and calm and organize people who are deeply disoriented b Alzheimer's or schizophrenia. This classic of neurology is a book that alters our conception of who we are and how we function, and shows us an essential part of what it is to be human.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket. Oliver Sacks (1933) New Yorkban élő, brit származású ideggyógyász-professzornak eddig 22 nyelven 11 könyve látott napvilágot. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra, a darabot 1993-ban mutatták be Párizsban. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben jelent meg magyarul.

Oliver Sacks vo svojej najznámejšej knihe rozpráva dvadsaťštyri príbehov ľudí so zvláštnymi neurologickými poruchami – je tu muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom, ľudia, ktorým sa v hlave spustila hudba z ich detstva, ktorí prestali rozoznávať tváre svojich blízkych či časti vlastného tela. V citlivom rozprávaní doktora Sacksa sa z každej poviedky stáva jedinečná a ľudská štúdia živej bytosti bojujúcej proti nepredstaviteľnej chorobe. „Postavy z poviedok doktora Sacksa sú takmer románové. Dokazujú, aké úžasné schopnosti má náš mozog a aká krehká je naša myseľ.“ Sunday Times

Ve čtveřici esejí, které světoznámý neurolog Oliver Sacks napsal na sklonku svého života, se jejich autor vyrovnává se stárnutím, nemocí a smrtí. V tomto krátkém bilancování nahlíží jakoby obráceným dalekohledem, ne nepodobným lékařskému mikroskopu, na své dětství, rodinné zázemí, náboženství, vlivy, které nasměrovaly dráhu jeho života.

Teraz stojím tvárou v tvár smrti, ale ešte som neskončil so životom. V štvorici esejí, ktoré britský neurológ Oliver Sacks napísal dva roky pred svojou smrťou sa venuje témam starnutia, pominuteľnosti a zázraku, ktorým je ľudský život. Poeticky sa vracia do detstva, obzerá sa za životom a takmer storočím, ktoré prežil, vďačný za život, priateľstvá, sklamania aj úspechy. Oliver Sacks sa narodil v roku 1933 v Londýne a študoval na Queen’s College v Oxforde. Medicínske vzdelanie ukončil v nemocnici Mount Zion v San Franciscu a na Kalifornskej univerzite v Los Angeles a presťahoval sa do New Yorku, kde čoskoro stretol pacientov, o ktorých napísal knihu Čas prebúdzania. Doktor Sacks viac ako päťdesiat rokov pracoval ako neurológ a napísal množstvo kníh, napríklad Muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom, Antropologička na Marse či Halucinácie o zvláštnych neurologických poruchách a ochoreniach svojich pacientov. Denník New York Times ho označil za „básnika medicíny“ a počas svojho života dostal množstvo cien a uznaní napríklad od Guggenheimovej nadácie, Národnej nadácie pre vedu, Americkej akadémie pre umenie a literatúru a Kráľovskej lekárskej fakulty. Krátko pred jeho smrťou v auguste 2015 vyšli jeho memoáre On the Move.

When Oliver Sacks was twelve years old, a perceptive schoolmaster wrote in his report: 'Sacks will go far, if he does not go too far'. It is now abundantly clear that Sacks has never stopped going. From its opening pages on his youthful obsession with motorcycles and speed, On the Move is infused with his restless energy. As he recounts his experiences as a young neurologist in the early 1960s, first in California and then in New York, where he discovered a long-forgotten illness in the back wards of a chronic hospital, as well as with a group of patients who would define his life, it becomes clear that Sacks's earnest desire for engagement has occasioned unexpected encounters and travels - sending him through bars and alleys, over oceans, and across continents.

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egy éles szemű tanára ezt írta a bizonyítványába: Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát. Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban című önéletrajzi könyvét az első oldaltól ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránti rajongó fiúként tűnik fel az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben az élményeiről mesél hogyan élt a hatvanas évek elején kezdő neurológusként, drogproblémákkal küzdve Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant , azt is nyomon követhetjük, hogy a páciensei iránti elkötelezettség hogyan vált egyre inkább az élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen őszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során ha úszott vagy éppen súlyt emelt , mint az agy titkainak fáradhatatlan kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatti bűntudatáról, a skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenről, Gerald Edelmanről, Francis Crickről , akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti orvos és író története, aki megmutatta, milyen sokféle és alapvető módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk működése.

Doktor Oliver Sacks na své průzkumné cestě za poznáním mozku a lidské psychiky tentokrát opustil nemocnici a vydal se za svými pacienty do prostředí, kde opravdu žijí. Seznámil se tak s ohromujícími a paradoxními lidskými příběhy o životě v často velmi radikálně změněných podmínkách, kdy přežít umožňují podivuhodné schopnosti rekonstrukce a adaptace, kterými jsme my lidé vybaveni. V knize najdeme například příběh malíře, který se po autonehodě stal barvoslepým, přesto se ve své tvorbě nevzdal barevného zobrazování světa; dočteme se o osudech mladého muže, jemuž nádor v hlavě zničil "paměťový systém", následně oslepl, ale v rytmu hudby byl přesto schopen svět vnímat; o chirurgovi s Tourettovým syndromem, který nekontrolovaně vydával zvuky a trpěl bizarními tiky, přesto však dokázal operovat a pilotovat letadlo; o případu muže, který byl od dětství slepý, po operaci začal vidět, ale nedokázal tento smysl plnohodnotně užívat; o geniálních autistech s neuvěřitelnými paměťovými schopnostmi; nahlédneme do života vědecké pracovnice, která není v soukromém životě schopna emocí a nedokáže se orientovat v nejjednodušších mezilidských vztazích, ale intuitivně rozumí chování zvířat. Psychické defekty, poruchy a nemoci mohou mít často paradoxní význam: odhalují a uvolňují latentní schopnosti, jaké bychom jinak nepoznali a ani si je neuměli představit

V této knize, plné fascinujících a neobvyklých lidských příběhů, nás jeden z nejznámějších současných neurologů a psychologů uvádí do světa svých pacientů. Jejich životy, nemoci i odlišnosti popisuje s neobvyklou mírou empatie a představuje je jako hluboce lidské bytosti. Dočteme se zde například o hudebníkovi, který se zdraví se stojacími hodinami; o ženě, která přestala ovládat své tělo a pohybuje se jen za pomoci svého zraku a sluchu; o slepé sochařce, která svůj talent objevila až v šedesáti letech, neboť do té doby měla ochrnuté ruce; o muži, který trpěl poruchou smyslu pro polohu těla (nakláněl se jako věž v Pise) a korigoval tuto vadu speciálně upravenou vodováhou umístěnou na brýlích; o nahluchlé ženě, která slyšela nepřetržitě hrát irskou hudbu a měla za to, že to jen její zubní plomba funguje jako krystalka; o muži, kterému se zdálo, že se stal psem, a ráno se probudil s mimořádně vyvinutým smyslem pro rozeznávání pachů a vůní a s nutkavou potřebou vše očichávat; o dalším, jinak nikterak výjimečném člověku, který znal nazpaměť všech šest tisíc stran Groveova Slovníku hudby; o dvojčatech, která uměla odříkávat prvočísla až po ta dvanáctimístná, ale nesvedla jednoduché sčítání a odčítání, aj.

Oliver Sacks, nazývaný "dvorní básník medicíny", ve své další významné knize s názvem Musicophilia pátrá po místě, které hudba obývá v našem mozku, a po tom, jak ovlivňuje náš psychický i fyzický stav. Stejně jako ve svých dřívějších textech se i zde významný neurolog pokouší porozumět zkušenostem lidí, kteří vykazují různé neurologické odlišnosti, v tomto případě je to specifické vnímání a přijímání hudby. Zabývá se těmi, které hudba, ať již její poslech nebo aktivní provozování, nejen obohatila a potěšila, ale doslova zázračně vrátila zpět do života. Dočteme se tak o chirurgovi, který po zasažení bleskem náhle začne být posedlý hrou Chopina; o amnesiakovi, jehož paměť trvá pouhých sedm vteřin pro vše vyjma hudby; o dětech s Williamsovým syndromem, které hudbou doslova žijí; dozvíme se o tom, jak hudba dokáže rozhýbat jinak "ztuhlé" parkinsoniky, vkládá slova do úst těm, kteří prodělali mozkovou příhodu a jinak nemluví; přiblíží nám život lidí s "amúzií", kterým zní symfonie jako řinčení hrnců a pánviček, atp. Svým skromným a erudovaným přístupem Oliver Sacks úspěšně propojuje suchý jazyk neurovědy plný faktů se skutečnými osobními příběhy svých pacientů, a umožňuje tak i naprostým laikům přemýšlet o mozku a jeho funkcích ve zcela novém světle. Při pokusu poodhalit jeden z těch nejúžasnějších a nejméně prozkoumaných biochemických procesů, na kterých je závislý svět, v němž žijeme, se tak přibližuje odpovědi na otázku: Proč se v nitru mozku kombinuje tón, rytmus a melodie do fenoménu, který nazýváme hudba? Hudba umí být inspirující. Povznáší nás a ukazuje nám hloubku emocí - a může také sloužit jako náš nejlepší lék k definování toho, čím jsme.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket. Oliver Sacks (1933) New Yorkban élő, brit származású ideggyógyász-professzornak eddig 22 nyelven 11 könyve látott napvilágot. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra, a darabot 1993-ban mutatták be Párizsban. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben jelent meg magyarul.