Oliver Sacks

Hlavním podnětem k sepsání této knihy bylo pro autora jeho obyčejné zranění se zvláštními následky, které utrpěl při nehodě v horách. Oliver Sacks se tak ocitl v postavení pacienta, jehož rutinní chirurgická léčba se zkomplikovala a on na vlastní kůži prožil to, co je předmětem jeho celoživotního bádání - neurologické problémy. Sám na sobě zakusil zážitek odcizení části těla… Myšlenky, které ho v jeho nemoci provázely, byly existenciální povahy: Je možné zachovat si celistvé "já" i v případě, že přijdeme o část těla? Co vlastně znamená toto "já"? "Všechno to bylo ještě pořád ohromně neskutečné. Nebyla to moje noha, co jsem po ní šel, nýbrž mohutná, neohrabaná protéza, bizarní přívěsek, sádrový válec ve tvaru nohy - a navíc válec, který pořád měnil svůj tvar i velikost, jako bych používal jakýsi podivně neobratný a nestálý robotský vynález, naprosto směšnou umělou nohu. Byl to pohyb svého druhu, ale neživočišný, nelidský. Tohle že je chůze? Ptal jsem se sám sebe, a potom se záchvěvem hrůzy: S tímhle že se budu muset smířit pro celý zbytek svého života? To se mi pocit opravdové chůze už nikdy nevrátí? Už nikdy nebudu umět přirozeně, spontánně a svobodně chodit? Budu už od teďka nucen myslet na každý pohyb? Musí být všecko tak složité? Nemůže to být prosté?"

Ve čtveřici esejí, které světoznámý neurolog Oliver Sacks napsal na sklonku svého života, se jejich autor vyrovnává se stárnutím, nemocí a smrtí. V tomto krátkém bilancování nahlíží jakoby obráceným dalekohledem, ne nepodobným lékařskému mikroskopu, na své dětství, rodinné zázemí, náboženství, vlivy, které nasměrovaly dráhu jeho života.

Ako vníma informácie z očí mozog? A čo sa stane, keď sa toto spojenie preruší? Oliver Sacks v knihe Zrak mysle rozpráva príbehy ľudí, ktorí sú schopní orientovať sa vo svete a komunikovať s okolím napriek tomu, že prišli o dôležité funkcie a schopnosti, ktoré považujeme za nevyhnutné. Napríklad schopnosť rozoznávať tváre, zmysel pre trojrozmerný priestor, schopnosť čítať či vnímať prostredie okom. Pre všetkých týchto ľudí je nový spôsob života výzvou a kniha Zrak mysle je testamentom, ako sme my, ľudia, schopní vyrovnať sa s touto výzvou.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket. Oliver Sacks (1933) New Yorkban élő, brit származású ideggyógyász-professzornak eddig 22 nyelven 11 könyve látott napvilágot. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra, a darabot 1993-ban mutatták be Párizsban. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben jelent meg magyarul.

Sbírka různorodých esejů, která je oslavou lidské zvědavosti. Přední světový neurolog Oliver Sacks v ní nahlíží z různých úhlů na svůj život a vzpomíná zejména na to, co jej nejvíc ovlivnilo. Přibližuje své dětství, kdy se poprvé zamiloval do sodíku, draslíku a chlóru a začal provádět první pokusy (někdy ne zcela povedené, jak dokazovala exploze sklenic se špatně zakonzervovanými kvasícími sépiemi), získává první zkušenosti se čtením a knihovnami (knihovna v rodném domě byla jeho nejoblíbenější místností, soupeřila pouze s chemickou laboratoří) a muzei (jednou strávil celou noc v síni fosilních bezobratlých), z nichž se stala celoživotní láska. Autor připomíná některé zajímavé klinické případy ze své praxe, jako byla návštěva odlehlé osady mennonitů, kde se vyskytuje neobvyklý počet tourettiků s různými tiky, nebo epidemii spavého onemocnění se „zastavenými“ pacienty. Popisuje, jak tyto poruchy povětšinou odrážejí pomalu nastávající změny v mozku, kdy dochází k rozrušení samotných základů vědomí a jáství a ke krátkodobému či trvalému pocítění nicoty. Zmiňuje stigma a nepochopení, které takovéto a podobné choroby stále obklopuje, a dotýká se samotného pojetí medicíny, kdy se lékařské techniky a postupy sice změnily, lidský prožitek však nikoli.

Oliver Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig. Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit. "Az orvostudomány koszorús költője." The New York Times "Az érdeklődés, a szenvedély és a hála érzése láthatóan egy pillanatra sem apadt el Sacks életében; minden írását ezek hatják át és ragyogják be. Életművét azonban leginkább az új elképzelésekre és tapasztalatokra való nyitottsága, és a változásnak a legemberibb biológiai folyamatként való felfogása forrasztja egységbe." Nicole Krauss, The New York Times Book Review "A korábban kiadatlan esszéket csokorba gyűjtő kötetben a nemrégiben elhunyt népszerű szerző és neurológus az életpályájáról, a fiatalságáról, az elmegyógyászat szakterületéről és sok egyébről elmélkedik... A szelíd, töprengő Sacks a nehezebb témáknál komoly hangot üt meg, de bőven akadnak könnyedebb pillanatok is... [Ez] az utolsó gyűjtemény valóságos csemege a gyógyíthatatlan kíváncsiságban szenvedők számára." Publisher's Weekly

Stalo sa vám, že ste videli niečo, čo tam v skutočnosti nebolo? Počuli, ako niekto volá vaše meno v prázdnom dome? Cítili, že vás niečo alebo niekto sleduje, a keď ste sa otočili, nikto tam nebol? Halucinácie nepatria len do sveta bláznov. Oveľa častejšie sa spájajú so zmyslovou depriváciou, intoxikáciou, chorobou alebo úrazom. Ľudia trpiaci migrénami často vidia malinké postavy v mihotajúcom sa svetle. Ľudia, ktorí strácajú zrak, sa paradoxne môžu ocitnúť vo svete nádherných vizuálnych halucinácií. Halucinácie môže vyvolať horúčka či dokonca stav mysle pri prebúdzaní sa alebo zaspávaní. Na pomedzí sna a reality mŕtvi navštevujú svojich blízkych a dávajú im šancu rozprávať sa s nimi, spomínať. V knihe s názvom Halucinácie doktor Sacks elegantne, zvedavo a empaticky spája príbehy svojich pacientov s vlastnými zážitkami, aby čitateľom a čitateľkám ukázal, čo nám halucinácie môžu povedať o organizácii a štruktúre mozgu, ako ovplyvnili kultúru, folklór a umenie akéhokoľvek národa a prečo sa v nás skrýva potenciál halucinácií, ktoré sú základnou súčasťou nášho bytia.

Oliver Sacks vo svojej najznámejšej knihe rozpráva dvadsaťštyri príbehov ľudí so zvláštnymi neurologickými poruchami - je tu muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom, ľudia, ktorým sa v hlave spustila hudba z ich detstva, ktorí prestali rozoznávať tváre svojich blízkych či časti vlastného tela. V citlivom rozprávaní doktora Sacksa sa z každej poviedky stáva jedinečná a ľudská štúdia živej bytosti bojujúcej proti nepredstaviteľnej chorobe. "Postavy doktora Sacksa sú takmer románové. Dokazujú, aké úžasné schopnosti má náš mozog a aká krehká je naša myseľ." Sunday Times

Do siedmich paradoxných príbehov neurologických porúch a kreativity Oliver Sacks vložil nesmiernu empatiu a ľudskosť, vďaka ktorým sú jeho klinické poviedky oceňované na celom svete. Autor úspešnej knihy Muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom čitateľovi otvára zvláštne svety svojich pacientov - umelca, ktorý stratil schopnosť rozoznávať a vidieť farby, chirurga, ktorý dokáže operovať napriek rôznych tikom a začínajúcemu Tourettovmu syndrómu, a autistickej profesorky, ktorá má doktorát z prírodných vied, ale je taká fascinovaná komplikovaným svetom ľudských emócií, že sa cíti ako "antropologička na Marse". Prostredníctvom príbehov týchto výnimočných ľudí doktor Sacks skúma, ako cítime, vnímame a spomíname, a pátra po tom, čo z toho z nás robí vzácne ľudské bytosti.

A nagy sikerű Ébredések szerzőjének klasszikusa Hogyan lehet úgy élni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Miképpen boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra lévő dolgokat érzékeljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van; a szerzőt a fogyatékosságaival küzdő ember belső világa érdekli. Soha nem téveszti szem elől, hogy az orvostudomány "tárgya" végső soron nem a betegség, hanem a betegség sújtotta, szenvedő, küszködő ember. Történeteit olvasva rácsodálkozunk az emberi természet és képességek lenyűgöző sokszínűségére, egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról vallott nézeteinket. Oliver Sacks (1933-2015) brit származású amerikai neurológus és író. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben, az élettől búcsúzó, Hála című kötete 2017-ben jelent meg magyarul a Park Könyvkiadónál.

Mnohé prejavy migrény sa môžu u jednotlivých ľudí výrazne líšiť, dokonca aj u toho istého jednotlivca v rôznych obdobiach. Medzi najpresvedčivejšie a najmätúcejšie z týchto príznakov patria zvláštne zrakové halucinácie a skreslenie priestoru, času a obrazu tela, ktoré sa u migrenikov niekedy vyskytujú. Zobrazenia týchto zvláštnych stavov sa dostali do mnohých umeleckých diel, od nebeských vízií Hildegardy von Bingen až po Alicu v krajine zázrakov. Doktor Oliver Sacks tvrdí, že migrénu nemožno chápať len ako chorobu, ale treba ju vnímať ako komplexný stav, ktorý zohráva v živote každého jednotlivca jedinečnú úlohu.

Muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom Oliver Sacks vo svojej najznámejšej knihe rozpráva dvadsaťštyri príbehov ľudí so zvláštnymi neurologickými poruchami – je tu muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom, ľudia, ktorým sa v hlave spustila hudba z ich detstva, ktorí prestali rozoznávať tváre svojich blízkych či časti vlastného tela. Antropologička na Marse Do siedmich paradoxných príbehov neurologických porúch a kreativity Oliver Sacks vložil nesmiernu empatiu a ľudskosť, vďaka ktorým sú jeho klinické poviedky oceňované na celom svete. Autor čitateľovi otvára zvláštne svety svojich pacientov – umelca, ktorý stratil schopnosť rozoznávať a vidieť farby, chirurga, ktorý dokáže operovať napriek rôznych tikom a začínajúcemu Tourettovmu syndrómu, a autistickej profesorky, ktorá má doktorát z prírodných vied, ale je taká fascinovaná komplikovaným svetom ľudských emócií, že sa cíti ako „antropologička na Marse“. Migréna Mnohé prejavy migrény sa môžu u jednotlivých ľudí výrazne líšiť, dokonca aj u toho istého jednotlivca v rôznych obdobiach. Medzi najpresvedčivejšie a najmätúcejšie z týchto príznakov patria zvláštne zrakové halucinácie a skreslenie priestoru, času a obrazu tela, ktoré sa u migrenikov niekedy vyskytujú.

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egy éles szemű tanára ezt írta a bizonyítványába: Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát. Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban című önéletrajzi könyvét az első oldaltól ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránti rajongó fiúként tűnik fel az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben az élményeiről mesél hogyan élt a hatvanas évek elején kezdő neurológusként, drogproblémákkal küzdve Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant , azt is nyomon követhetjük, hogy a páciensei iránti elkötelezettség hogyan vált egyre inkább az élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen őszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során ha úszott vagy éppen súlyt emelt , mint az agy titkainak fáradhatatlan kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatti bűntudatáról, a skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenről, Gerald Edelmanről, Francis Crickről , akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti orvos és író története, aki megmutatta, milyen sokféle és alapvető módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk működése. Oliver Sacks életrajzát megelőzően tizenkét könyvet írt, köztük Az elme szeme, a Zenebolondok, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, Az antropológus a Marson című köteteket, valamint az Ébredéseket, amelyből Robert de Niro és Robin Williams főszereplésével film is készült. A The New York Times az orvostudomány koszorús költőjének nevezte Sackset, aki rendszeresen publikált a The New Yorkerben és a The New York Review of Booksban. 2015-ös haláláig New Yorkban élt, ahol a New York-i Egyetem Orvostudományi Karának neurológiaprofesszoraként tartott előadásokat.

Oliver Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig. Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit. „Az orvostudomány koszorús költője." The New York Times „Az érdeklődés, a szenvedély és a hála érzése láthatóan egy pillanatra sem apadt el Sacks életében; minden írását ezek hatják át és ragyogják be. Életművét azonban leginkább az új elképzelésekre és tapasztalatokra való nyitottsága, és a változásnak a legemberibb biológiai folyamatként való felfogása forrasztja egységbe." Nicole Krauss, The New York Times Book Review „A korábban kiadatlan esszéket csokorba gyűjtő kötetben a nemrégiben elhunyt népszerű szerző és neurológus az életpályájáról, a fiatalságáról, az elmegyógyászat szakterületéről és sok egyébről elmélkedik... A szelíd, töprengő Sacks a nehezebb témáknál komoly hangot üt meg, de bőven akadnak könnyedebb pillanatok is... [Ez] az utolsó gyűjtemény valóságos csemege a gyógyíthatatlan kíváncsiságban szenvedők számára." Publisher's Weekly

Oliver Sacks, autor bestsellerov Muž, ktorý si mýlil manželku s klobúkom, Antropologička na Marse či Zrak mysle, je známy svojimi klinickými príbehmi o ľuďoch žijúcich s nie bežnými neurologickými ochoreniami. Jeho chápanie vedy sa však neobmedzovalo len na neurológiu alebo medicínu; fascinovali ho problémy, myšlienky a otázky všetkých vied. Jeho vášeň sa odráža aj v tejto knihe, v ktorej sa pýta na podstatu nielen ľudskej skúsenosti, ale celého života. Doktor Sacks sa v knihe Rieka vedomia zaoberá evolúciou, botanikou, chémiou, medicínou, neurovedou a umením a odvoláva sa na svojich veľkých vedeckých a tvorivých hrdinov – predovšetkým Charlesa Darwina, Sigmunda Freuda a Williama Jamesa. Títo myslitelia ho sprevádzali od mladosti; otázky, ktoré skúmali – zmysel evolúcie, korene tvorivosti a povaha vedomia –, tvoria srdce vedy a tejto knihy.

Oliver Sacks je dnes snad nejslavnější neuropsycholog na světě. Jeho „klinické povídky“ nejsou jen nezúčastněné kazuistiky kuriózních případů. Autor v nich totiž popisuje životy, nemoci i odlišnosti svých pacientů s neobvyklou mírou empatie a představuje je jako hluboce lidské bytosti. V knize se dočteme například o slepé sochařce, která svůj talent objevila až v šedesáti letech, neboť do té doby měla ochrnuté ruce, o nahluchlé ženě, která slyšela nepřetržitě hrát irskou hudbu a měla za to, že to jen její zubní plomba funguje jako krystalka, o muži, jemuž se zdálo, že se stal psem, a ráno se probudil s mimořádně vyvinutým smyslem pro rozeznávání pachů a vůní a s nutkavou potřebou vše očichávat, o dalším, jinak nikterak výjimečném člověku, který znal nazpaměť všech šest tisíc stran hudebního slovníku, či o dvojčatech, která uměla odříkávat prvočísla až po ta dvanáctimístná, ale nesvedla jednoduché sčítání a odčítání. Příběh muže, který si pletl manželku s kloboukem, byl dokonce využit jako námět pro operu skladatele Michaela Nymana, která byla uvedena i v České republice. Oliver Sacks (1933–2015) byl britský lékař, který žil od roku 1965 v New Yorku a věnoval se neurologické praxi. Byl znám svými knihami, v nichž čtenáře seznamoval s nejzajímavějšími klinickými případy své praxe, ale zároveň se hluboce zamýšlel nad otázkami vztahu mozku, duše a nemoci. Jeho dílo bylo přeloženo do mnoha jazyků a vyšlo i v češtině. Kniha Probouzení se stala předlohou pro film Čas probuzení (1990), jenž byl nominován na Oscara.