William Shakespeare strana 11 z 43

Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdoben ? vélhetoleg Franciaországban. Egy nagy ereju vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyoz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az o homlokára kerül a gyoztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszofutása. Elobb csak bátyja, majd uralkodója haragja elol, utóbb egyenest a számuzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézbol kapott amulett és öreg szolgája sírig hu ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdo mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és eluzött hercegének birodalmára talál.

Navarra. A királyi udvar. Az ifjú uralkodó, Ferdinánd, elhatározza, hogy udvarában rendet teremt és életét az elkövetkezendo három évben a tudományoknak szenteli. Megfogadja, hogy ebben az idoben mérsékletet tanúsít evésben, ivásban, alvásban és mindennemu élvezetekben. Udvarának kapuját három évig no át nem lépheti. A királyt a tanulásban és aszkézisben követi három hu hercege is. Ám alig hogy a fiatalemberek elkezdik a három spártai esztendo letöltését, diplomáciai küldetésbe érkezik Navarrába a francia király lánya és három udvarhölgye. Szerelem elso látásra. Az udvar kapuján kívül orült szerelmi párviadal kezdodik a két ellentétes nemu "csapat" között. Shakespeare korai vígjátéka vidám mese elmés szójátékokkal, meglepo esemény keresztezodésekkel, ötletekkel és váratlan fordulatokkal. A humanista életszemlélet jegyében támadást indít a világ elfinomodásának minden elegáns túlzása ellen, kigúnyolja az öncélú pedantériát, a filoszok realitástól való eltávolodását, a társadalom merev érintkezési formáit, és mindezekkel szemben élteti a szerelmet, a vágyat és az ösztönök öntörvényu szabadságát.

Már a költo életében négy negyedrét-kiadás jelent meg e drámából, a mi nagy népszeruségét bizonyítja. Általában a kiadások számából ítélve, Hamlet kivételével, e historiák, az angol történetbol merített drámák, voltak Shakspere életében legkedveltebb muvei. II. Richard elso negyedrét-kiadása 1597-ben jelent meg, a második 1598-ban Andrew Wise kiadásában, a másik ketto 1608-ban és 1615-ben Matthew Law kiadása volt.

A III. Richard William Shakespeare 1592 körül írt királydrámája, amelynek tárgya III. Richard angol király hatalomra jutása és rövid uralkodása. A Hamlet után ez Shakespeare második leghosszabb darabja, amelyet ritkán adnak elo teljes terjedelmében.

A jelen dráma nyomtatásban eloször 1598-ban jelent meg, születési évét tehát 1596-ra vagy 1597-re lehet tenni, közvetlenul II. Richard befejezése után, melynek folytatását képezi. Az elso kiadáson kívül, a folio megjelenése elott, huszonhárom év alatt még öt negyedrétu kiadása látott napvilágot, bizonyságaúl a roppant népszeruségnek, melyben az angolok e legkedveltebb nemzeti drámája részesult.

William Shakespeare drámája, a János király, az 1199-1216 között uralkodott János angol király életérol és haláláról szól.

A Cymbeline Shakespeare keveset játszott színmuve, mely a Téli rege elott egy évvel keletkezett. Abszurd románc a nagypolitika hátországából: döntésképtelen király, mindenre elszánt gonosz királyné, pszichopata mostohafiú, elrabolt királyfi, számuzött foúr, szétválasztott szerelmespár... Méreg, tetszhalál, orület, gyilkosság, árulás, színlelés és sírig hu szerelem, melyet bemocskol egy "kis Jago" (Iachimo). Aztán kitör a háború és mindent elborít a káosz. Látlelet egy támpontok nélküli világról, rémálommá váló édes ifjúságról és keseru öregségrol. Mintha Shakespeare régebbi darabjaiból válogatta volna a szereploket: csupa ismeros alak, csupa ismeros szituáció# mintha összefoglalná az életmuvét.

Macbeth, a skót nagyúr és háborús hos enged pusztító ereju hatalomvágyának, s három boszorkány gonosz sugallataitól megrészegülve, Lady Macbeth unszolására a nagyravágyó nemes meggyilkolja Duncan skót királyt, s helyébe maga lép a trónra. Hogy elhárítsa megjövendölt bukását, Macbeth tovább süllyed a gyilkosság és az erkölcsi züllés fertojében, miközben feleségét egyre inkább hatalmába keríti a buntudat okozta orület.

A romantikus vígjátéki fordulatokban bovelkedo mu Shakespeare nyelvi leleményeinek leggazdagabb tárháza. Ki bolond, ki szentimentalista, ki bölcselo a darabban. A roppant fordulatos cselekményszálakat egy céltudatos hosno tartja kézben, bárdolatlan férje megleckéztetésére.

A Szeget szeggel, ez a mufajilag nehezen besorolható színdarab a Hercegrol, aki idolegesen másnak adja át a hatalmat, hogy rendet csináljon az általa szabadon engedett erkölcsu Bécsben, s Angelóról, a helytartóról, aki kérlelhetetlenül ítél el más olyan bunért, melyet maga is elkövet, Shakespeare legtalányosabb muvei közé tartozik. A drámai eszme mesze túlno a korai shakespeare-i vígjáték megszokott keretén, s nem egy helyzetben tragikus mozzanatokkal terhes ? a komédia keseru szájízt hagy. Tragikus összeütközés csíráit rejti a bonyodalom csaknem minden szála# Izabellának választani kell szerzetesi fogadalmával is megszentelt erénye vagy fivére élete között. A választás annál is nehezebb, mert Claudio halálfélelmében könyörög Izabellának, hogy mentse meg az Angelo követelte odaadása árán. De még sokkal inkább tragikus koncepció hoséül illik Angelo, aki hatalma teljes súlyával üldözi a közéletben azt a bunt, amelynek magánéletében maga is áldozatul esik. Az erkölcsi bukás nála is züllésre, zsarnoki kegyetlenségre vezet: mialatt a város rendorségét az erkölcsök védelmére mozgósítja, o maga titkos éji találkára készül, majd törvényszegését gaztettel is megtoldja, Izabellának tett ígéretét megszegve nem vonja vissza a Claudio kivégzésére adott parancsot, tehát bunt bunre halmozva jó elore megtervezi a tett eltitkolásának módját. Ha a Szeget szeggel ezeket a tragikumba forduló bonyodalmakat vígjátékilag feloldja is, a kibontakozásban mindig marad valami fanyar íz. A darab mindig zavarba ejtette a kritikát. Egy 20. századi Shakespeare-kutató a költo e korszakbeli hangulatában helyesen látja meg azt az elszántságot, amely ?vad haraggal tép le minden álcát, s a valóságot a maga rút és visszataszító alakjában mutatja meg?.

Szonettek William Shakespeare tollából.

Szonettek, verses muvek William Shakespeare tollából.

Az álomszeruen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, elobbi csupán Camillo huségének köszönhetoen menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyozni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyu látvány ? szerettei holtteste ? ébreszti fel zavaros állapotából. Már késo, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemot távoli partokon hagyta sorsára. A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita ? a csecsemo, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor ? felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hu Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszeru pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézotér és a színpad közé az áttetszoség, a látomás, az álomszeruség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

Az 1602 körül keletkezett Troilus és Cressida Shakespeare legkeserubb komédiája. Az idealista-tapasztalatlan trójai királyfi, Troilus és a görögökhöz pártolt Calchas lánya, az alig felfoghatóan hutlenné lett Cressida körül forgó szerelmi és harci történet lerántja az ókor nagy küzdelmérol a romantikus mázat. A cinikus Pandarus és a mocskos szájú Thersites kommentárjainak fényében a trójai háború hosi témája komikus béka-egér harccá változik, és az emberi erolködések hiábavalóságára, az eszmények fertozöttségére és az emberek aljasságára mutat rá. Shakespeare cinikus megvetéssel vájkál az államférfiak és nemzeti hosök indítékainak szennyében, gogben, brutalitásban, féltékenységben, a hamis becsületeszmény okozta hiábavaló vérpazarlásban, kicsinyes gyulölködésben és magasztos szavakkal takarózó kéjvágyban. Az ember alantas ösztönök rabja csupán, és gyarlósága megrontja a becsületes eszményeket is.

"Bölcs lesz rögtön, mihelyt megszületett, A Párkák a mellére írják a nevét, S mivel itt az erdoben születik, Merlin Szilveszternek neveztetik."

Honnan vette Vízkereszt czímét e darab, melynek tartalma semmi összefüggésben sem áll ez ünneppel, erre nézve most már legfölebb találgatásnak van helye. Meglehet, azon véletlen körülménynek köszönte czímét, hogy először a vízkereszt ünnepén, január 6-án került színre; vagy talán Viola átöltözködése emlékeztette a költőt ez ünnepre, melyen szokásban volt álruhába öltözködni s álarcz alatt különféle tréfákat űzni. Más conjectura a második felvonás harmadik szinében vél újjmutatást találni a darab czímére. Tóbiás itt néhány szót énekel egy most már elveszett régi balladából.