Gábor Vida

A sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak,amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polconmegállják a helyu¨ket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget,éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. ,,Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik."Ez a hozott anyag Vida Gábor emblematikus regényben a szerző életrajza, amelybe beletartozik a szülei élettörténete mellett az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?"- hangzik el a kérdés a regény lapjain. Az első megjelenése után méltán népszerűvé lett Egy dadogás története így lesz írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye. 

SZÁRNYALJ VÉGIG A REPÜLÉS ELKÉPESZTŐ TÖRTÉNELMÉN! A látványos illusztrációkkal teli könyv bemutatja repülőgépek lebilincselő fejlődését a repülés hajnalától a jövőbe mutató fejlesztésekig és a zseniális aviátorokat, akik meghódították az eget. Megtudhatod, milyen óriási hatást gyakorolt a légi utazás az életünkre. Könyvünk ikonikus és lenyűgöző repülőgépek történelmén keresztül életük utazására hívja a légi járművek szerelmeseit. Üdv a fedélzeten! Az emberek évezredek óta álmodoznak a repülésről. Képzeljük csak el őseinket, amint az égboltot bámulva nézték a madarak keringését és röptét, és azon tanakodtak: "Milyen érzés lehet repülni? És milyen lehet ez a világ odafentről nézve?" Valószínűleg te is álmodoztál már hasonlóképpen: elképzelted a házatokat a magasból, majd a nap felé fordultál és érezted, ahogy a szél simogatja a szárnyaidat, miközben a horizont és a távolban lévő ismeretlen világ felé szárnyalsz. Ne álmodozz tovább, tedd fel a pilótaszemüvegedet, és már indulhatunk is. Hódítsuk meg együtt az eget!

1936 nyarán fiatal mérnök érkezik Bukarestből az erdélyi kisvárosba, hogy megnézze a legkisebb Ganz-vízturbinát, és próbára tegye szerencséjét. A papírjai rendben vannak, a lelke nincs, a turbinával is gond van. Kalagor Máté, akit Matei Calugarunak is hívnak, le akar telepedni, bár nincs könnyű dolga. Vele együtt ismerjük meg a helyet: a politikai elitet, a városka polgárságát, a csodabogarakat, a román rendőrt, a zsidó szatócsot, a német fényképészt, és a százados juharfát a főtéren. A zárt mikrokozmosz fölött átgázol a történelem: királyi diktatúra, vasgárda, kis magyar világ, háború, szovjet bevonulás. És ha mindez nem volna elég, ott van még a mérnökember számára is legnagyobb rejtély, a szerelem. A nagy sikerű Egy dadogás történetéhez hasonlóan Vida Gábor új regénye is eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel beszél el azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi.

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Miloševic´közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorlóhajóra végül csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába sodorja. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy bolyongtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent? Vida Gábor fordulatokban gazdag regénye nagy sikerű önéletrajzi könyvéhez (Egy dadogás története) hasonlóan Erdély elhallgatott-elfelejtett történelmét térképezi fel a Trianont megelőző és követő években.

"Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.