Hľadanie: Trinásty porotca (1956)
zobraziť:
Budapest 1956
Budapest 1956 - mi történt, hol és miért? A Budapesten élő angol szerző a legkülönfélébb - korabeli és mai - forrásokat felhasználva meséli el az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét. A Műszaki Egyetemtől kezdve Csepelig végigjárja velünk azokat a helyeket, ahol a forradalom eseményei zajlottak, s megkísérli, hogy a számos, gyakran egymásnak ellentmondó beszámolók alapján rekonstruálja nemcsak a tényleges történéseket, hanem a történelem viharába került emberek indítékait is.
1956 valamennyi szereplőjével találkozhatunk: utcai tüntetőkkel, fegyveresekkel, politikusokkal, gyári munkásokkal... és az Új Magyar Könyvkiadó munkatársaival is, akik szintén forradalmi bizottságot alakítottak, és úgy döntöttek, a kiadó ezentúl az Európa nevet fogja viselni.
Bob Dent könyve mindvégig érzékeltetve az események drámaiságát elemzi az 1956-tal kapcsolatos problémákat, ellentmondásokat és azokat a rejtélyeket, amelyekre a történészek máig sem találtak egyértelmű választ.
A szerző, miközben mély empátiával kíséri végig forradalmunk sorsát, újszerű szemlélettel mesél a XX. századi európai történelemnek erről a meghatározó eseményéről: könyve egyszerre útikönyv és történelmi munka, dráma és a lehető legnagyobb objektivitásra törekvő elemzés. Ugyanakkor az 1956-tal kapcsolatos dokumentumokat, feljegyzéseket, visszaemlékezéseket összevetve, a mítosz és a valóság közti, gyakran nagyon bizonytalan határokról, magáról a Történelemről is szól.
Bob Dent angol író, történész és szerkesztő. 1986 óta él Budapesten. Számos angliai és magyarországi kiadványban - újságokban, folyóiratokban, könyvekben - jelentek meg írásai Magyarország történelméről, politikai életéről és kultúrájáról. Különböző rádióknak tudósított, valamint forgatócsoportok szakértőjeként is többször közreműködött.
Jelenleg az írói és szerkesztői munkája mellett gyakran idegenvezetőként is dolgozik.
2008-ban a Fővárosi Közgyűlés "Budapestért" díjat adományozott Bob Dentnek a Magyarország és különösen Budapest kultúrájáról és történelméről szóló, "érdekes és különleges szemléletű" írásaiért.
Magyar irodalmi művek 1956-2016
A kötet főszerkesztői: Falusi Márton és Pécsi Györgyi Rendhagyó és formabontó magyar irodalomtörténet – lexikon formában. Összesen 655 szócikkben 332 magyar író műfajilag változatos szépirodalmi könyvét 52 szócikk-író ismerteti. A hagyományos írói pályaképek helyett a kézikönyvben egyedi könyvek rövid, orientáló és informatív ismertetéseivel találkozik az olvasó. A szócikkek megjelenési évük szerint, évenkénti besorolással kerültek be a kötetbe. A kronologikus szerkezeti felépítés lehetővé teszi, hogy az érdeklődők figyelemmel kísérhessék a tendenciákat, ráláthassanak a kor szellemiségére, hangulatára. A lexikon egységes nemzeti irodalomban gondolkodik, a magyarországi, valamint a határon túli (szlovákiai, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai) kisebbségi és a nyugati magyar irodalom alkotásai nem különülnek el egymástól. Mivel a sokszínűség bemutatására törekszik, egy-egy írónak legfeljebb öt könyvét ismerteti. A kötet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete lexikonprogramjának keretében készült. Célja, hogy pótolja az 1956 utáni korszakokról született irodalomtörténet-írások hiányosságait. Az egyes műveket a szerkesztőbizottság (Elek Tibor, Falusi Márton, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Pécsi Györgyi, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza) a 2018 óta zajló szakmai diskurzus során választotta ki úgy, hogy a kortárs magyar irodalom sokszínűségét, plurális és nyitott természetét hitelesen reprezentálja.
"Zsidókérdés" és magyar társadalom, 1938-1956
E könyvben tárgyalt időszak életem meghatározó korszaka volt, s egy hosszú életet történészként végigdolgozva, különlegesen érdekelten olvastam el Pelle János könyvét, melyet nem tudtam letenni. Amit ez a kötet előtár, megvallom, zömében ismeretlen volt számomra.
Az átélt évek után háromnegyed évszázaddal e könyv lapjairól olyan megdöbbentő világ tárult fel előttem, amire személyes élményeim ellenére sem voltam felkészülve. Megrázó írás, elképesztően hatalmas anyag, dokumentumok tömege és kiváló elemzése, ami egyszerre történelmi és pszichológiai is. A korszak érdekelt résztvevőiről azok írásai, naplói, megnyilvánulásai alapján tömör, de különlegesen találó elemzéseket és értékeléseket kapunk.
A szerző nem ismer tabut, a kényes és Magyarországon évtizedeken át kerülgetett témát tényekre alapozott szókimondással és őszinteséggel tárgyalja. Nem egyszerűen a történéseket írja le, hanem egyben egy politikai kényszerpályát is, melyen a magyar társadalom mozgott – és egy ijesztő, sajátos tömeglélektani folytonosságot Tiszaeszlártól a tárgyalt korszak végéig. Mint kortárs, szemtanú és történész sokat tanultam e kötetből.
E munka jelentősége nagy és nélkülözhetetlen a társadalmi önvizsgálathoz, a szembenézéshez a közelmúlttal, egy nagyon szükséges megújuláshoz. A könyv valódi élmény. Mindenkinek a legjobb meggyőződéssel ajánlom elolvasását.
Az első lövés - Kossuth tér, 1956. október 25.
Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz a forradalom és szabadságharc legvéresebb, mind ez idáig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett eseménye volt. A sortűz során máig ismeretlen számú békés, fegyvertelen tüntető vesztette életét, és több százan megsebesültek. Az Országgyűlési Múzeum 2016 októberében egy kutatási programot indított a sortűz körülményeinek alaposabb feltárására. A kutatás célja nem csupán az esemény vizsgálata, hanem a tragédia eddig nem ismert áldozatainak azonosítása, illetve a korábban ismert áldozatok életrajzának feltárása volt. Jelen kötettel kívánjuk bemutatni a kutatási program eredményeit: a sortűzhöz kapcsolódó új forrásokat, a kutatócsoport tagjai által készített interjúkat, valamint korábbi, téves adatok pontosításait. A kötetben az eddigieknél pontosabban azonosítva publikáljuk az összes eddig ismert, illetve az újonnan felkutatott olyan fényképet, amelyek a tragédiához köthetők, továbbá közöljük a civil és hivatásos állományú áldozatok hiteles és eddigi legteljesebb névsorát. Rekonstruáljuk a sortűz eltorzított és elhallgatott emlékezetének gondosan előkészített alapkoncepcióját, melynek során választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a hatalom részéről kik és miért hallgatták el azt.
Nagyhatalmi játszmák 1956
Peter Unwin, brit diplomata 1956 júliusában, azon a napon kezdett el dolgozni a londoni külügyminisztériumban, amelyen Nasszer államosította a Szuezi-csatornát. 1958-ban, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után került harmadtitkárként a budapesti brit külképviseletre, és első – 1991-ben magyarul is megjelent – könyvét Nagy Imréről írta. Később, 1983-ban nagykövetként tért vissza a budapesti brit nagykövetségre és három évig töltötte be ezt a posztot. 1986-ban a dániai brit nagykövetség élére nevezték ki. 1989-től 1993-ig Londonban a Brit Nemzetközösség főtitkárhelyettese ként dolgozott, és 1989. június 16-án részt vett Nagy Imre és társai újratemetésén.
• • •
Ez a könyv egy esztendőről szól. 1956-ról, amely megrengette a világot; és teljes átfogó képet ad róla. Úgy, hogy részletező pontossággal adja közre a magyar forradalom és szabadságharc krónikáját, valamint az ezzel kapcsolatos világpolitikai „játszmákat”. Megtudhatjuk, hogy ki volt az a tíz politikus, aki döntő szerepet játszott az akkori világpolitikai események kialakulásában, illetve, hogy ezek a tragikus, megrázó események milyen hatással voltak az azóta eltelt évtizedekre. A szerző első kézből szerzett, személyes élményeivel fűszerezett történeteiből, elemzéseibőlkulisszatitkokat ismerhetünk meg: hogy miként függött össze az 56-os magyar forradalom sorsa az SZKP XX. Kongresszusán elmondott titkos Hruscsov-beszéddel, az izraeli–brit–francia erők szuezi beavatkozásával, az amerikai elnökválasztással vagy azzal, hogy Gomułka került a lengyel kommunista párt élére és a poznańi felkelés kérdésében volt mersze dacolni Hruscsovval. Miként történhetett meg, hogy az Egyesült Államok háta mögött Izrael, majd Nagy-Britannia és Franciaország is megtámadta Egyiptomot, és Fidel Castro egy kis csapat élén partra szállt Kubában.A brit diplomata elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a szerencsétlen időzítésű szuezi válsággal foglalkozó Nyugat – a világháború kockázata nélkül – semmit nem tudott volna tenni és nem is akart semmit tenni a magyar függetlenség támogatá
Na stiahnutie
5,61 €
dostupné aj ako:
Ostrom 1956-ban
1956. október 30-án, egy héttel a forradalom kitörése után, fegyveres felkelőcsoportok megostromolták a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának Köztársaság téri épületét. A súlyos harcok nyomán kibontakozó tragikus eseménysor mind a mai napig a forradalom egyik legvitatottabb ... Folytatás ›› fejezetének számít, sőt maga a tér gyakran továbbra is az "ellenforradalmi" erőszak helyeként él a köztudatban. Mindez nem kis mértékben annak a Kádár-kori propagandának köszönhető, amely a téren történt eseményeknek kitüntetett szerepet szánt a kollektív emlékezetben, és a kezdetektől fogva ellentmondásos fejlemények átalakításával, utólag konstruált kulcsepizódok hozzáillesztésével alkotta meg az "ellenforradalom rémtetteiről" szóló elbeszélést.
Tulipán Éva könyve arra a kérdésre keresi a választ, hogy ennyi idő után mi fejthető fel a forradalom e szimbolikus jelentőséggel felruházott epizódjáról. Ennek érdekében a szerző arra vállalkozik, hogy a legapróbb részletekig megvizsgálja és rekonstruálja az október 30-án történt eseményeket. Mélyrehatóan elemzi a kádári emlékezetpolitika szolgálatában álló "mitikus" jeleneteket a túszdrámától kezdve a parlamenterek történetén keresztül egészen Mező Imre haláláig. A történész számos kérdésben meglepő következtetésekre jut, más problémák pedig merőben új kontextusba kerülnek.
A(z) Ostrom 1956-ban (Könyv) szerzője Tulipán Éva.
1956 - Erőszak és emlékezet
A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem erőszakközpontú kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.
A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.
E tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. GYÁNI GÁBOR elméleti felvezetését követően az írások az erőszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követően megjelenő formáit járják körül. TULIPÁN ÉVA az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári ellenforradalmi narratívában, TAKÁCS TIBOR pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik. MÜLLER ROLF a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg VÖRÖS GÉZA tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál. A határon túlra tekint STEFANO BOTTONI a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával, míg BANK BARBARA közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról, valamint KRAHULCSÁN ZSOLT írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be a hazai megtorlás működésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.
A magyar tragédia – 1956
A könyv 1956 decemberében jelent meg Párizsban: ez volt a világon az első kiadvány, amely az események sűrűjében elemezte a történteket, a forradalomhoz vezető és a forradalmat, kiváltó okokat. A Tragédie hongroise nemcsak kordokumentum, hanem a szellemi erőviszonyok megváltozásának első jele. Előszavát a 20. század legbefolyásosabb francia filozófusa, Jean-Paul Sartre írta. "Számomra a magyar forradalom valójában nem 1956. október 23-án, a magyar egyetemisták Lengyelország iránti rokonszenvtüntetésével kezdődött" – írja könyvében Fejtó Ferenc, aki a magyar forradalomról szóló munkájának nagyobb részét a forradalom előtti hónapokban írta.
Na stiahnutie
2,79 €
Hadsereg és fegyverek 1956
E könyv segítségével bepillanthatunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjaiba, és megismerhetjük:
-a Magyar Néphadsereg fontosabb feladatait és belső konfliktusait,
-a karhatalmi célú alkalmazás intézményrendszerét,
-a hadsereg és más erőszakszervezetek közötti "munkamegosztás" jellemzőit,
-a szovjet csapatok magyarországi bevetésével kapcsolatos döntések körülményeit,
-illetve a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, valamint a nemzetőrség tevékenységének fontosabb mozzanatait.
A kötet egyik legfőbb újdonsága, hogy egyedülálló módon és mélységben mutatja be a forradalom és szabadságharc során alkalmazott fegyverzetet és a fontosabb haditechnikai eszközöket.
A legújabb kutatások során feltárt, és ebben a kötetben először publikált források további lehetőséget nyújtanak a korszakkal kapcsolatos történelmi ismereteink bővítésére.
1956 - A magyarok harmadik útja
1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.
Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeső részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia.
Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem.
A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyőződve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettől fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különböző értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévők egy rövid időre átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erőfeszí
Na stiahnutie
5,04 €
Budapest a szabadság napjaiban - 1956
A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei - és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok - a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel.
Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét.
Tabajdi Gábor új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.
Mikrotörténetek 1956-ból Pestszentlőrincről, Pestszentimréről
A kötet esettanulmányokat közöl, amelyek Budapest XVIII. kerületéhez kötődnek; az előzmények, a fontos történések mellett főként a megtorlás időszakára összpontosít. Mennyiben volt más egy peremkerület az ötvenes években és 1956-ban, mint a belső városrészek vagy a vidéki városok? Melyek voltak a meghatározó események? Miért itt alakult az első nemzetőrség? Kik voltak a forradalom helyi vezetői? Kik segítették és kik akadályozták a megtorló gépezet munkáját? Miért mentették fel a forradalmi bizottsági per vádlottjait? A válaszok túlmutatnak a kerület határain.1956 történelméről még nem zárultak le a viták. Az elemzések újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, új szempontokkal gazdagítják a történettudományt. Az esettanulmány olykor többet láttat a történtekből, mint egy-egy általános értékelés, közelebb van az emberi drámákhoz, a tragédiákhoz, a törvényszerű mellett jobban érzékeli a véletlent. Többet mondhat a szereplők, a résztvevők motivációiról, jelleméről, arról, hogy ki hová állt, hova került, merre sodródott. A mikrotörténetben személyesebb történelemlátást kapunk; a vizsgálat nagyítóján keresztül apró, mégis fontos részletek kerülnek látószögünkbe.
Na stiahnutie
5,07 €
A Rákosi-korszak - Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956
A szovjet protektorátussá lett/tett Magyarországon a sztálinizmus első számű építőmester Rákosi Mátyás volt. A korszakban érvényesített gazdaságpolitika évtized-hosszan sem reparálható nemzeti összveszteséget hagyott maga után. Noha regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modernkori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom részére.
Kérdések és válaszok 1956-ról
Miért omlott össze a hatalom? Hány napot ért meg Nagy Imre koalíciós kormánya? Hogyan zajlott a szovjet bevonulás? Hányan és hová emigráltak a forradalom leverése után? Miért forradalom ötvenhat? Kérdések és válaszok sorozatunk e darabjával olyan, új szemléletű, áttekintő munkát vehet a kezébe az olvasó – az iskolában és azon kívül egyaránt –, amelyből megbízhatóan tájékozódhat e máig lezáratlan és nehezen feldolgozható időszakról, az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A benne helyet kapott írások amellett, hogy a jobb megértést elősegítendő felvázolják az előzményeket és a háttérben zajló eseményeket is, a legfontosabb mozzanatokra koncentrálva, az objektivitáshoz ragaszkodva foglalják össze dióhéjban a történteket, megkísérelve értelmezve bemutatni a magyar történelem e jelentős eseményét. Egyértelmű választ kaphatunk egyebek közt azokra a gyakran felmerülő kérdésekre, hogy hol maradt az amerikai segítség, hogy hívta-e valaki a szovjet csapatokat, hogy hogyan lett az ellenforradalmi bandák támadásából népünk dicsőséges felkelése. Ugyancsak foglalkozik a kötet a közbeszédben megőrződött mítoszokkal, kitér mindazokra az ikonikus alakokra, elhíresült idézetekre, helyszínekre és szimbólumokra, melyeket 56-hoz kötünk, de még azt is megtudhatjuk, milyen vicceket meséltek, forradalmi „flash mobokat” szerveztek az emberek.
Na stiahnutie
8,45 €
Trinásty apoštol
V napínavom príbehu Richarda a Rachael Hellerovcov sa prelínajú tri dejové roviny - jedna zavedie čitateľa do čias križiackych výprav, druhá do ešte dávnejších, posledná do súčasnosti. Americký kybernetický špión Gil a bývalá pracovníčka izraelských tajných služieb Sabie majú za úlohu nájsť a rozlúštiť starobylý medený zvitok z čias Ježiša Krista. O tento vzácny artefakt sa zaujímajú viaceré skupiny mocných, očakávajúcich, že ich dovedie k ohromnému pokladu a súčasne vyvráti alebo potvrdí históriu kresťanstva - a neváhajú preň vraždiť. Gilovi a Sabie sa dlho darí vyhýbať nástrahám a nebezpečenstvám, no napokon mu Sabie zomiera v náručí. Vtedy Gil začína chápať, že práve on je nositeľom úlohy, ktorá ľudstvu zabezpečí pokračovanie existencie.
Vypredané
9,42 €
9,92 €
Trinásty príbeh
Debut skromnej anglickej učiteľky, ktorý si okamžite podmanil literárny svet, nesie v sebe vzdialenú ozvenu takých románov ako Jana Eyrová či Rebecca. Tento mysteriózny príbeh je gotickou rozprávkou o starom rodinnom sídle, v ktorom straší, o nevšedných osudoch sestier-dvojčiat, ale aj ódou na mágiu kníh a čítania. Vida Winterová a Margaret Leová, hlavné hrdinky Trinásteho príbehu, sú také odlišné, ako len dvaja ľudia môžu byť. Vida Winterová, najpopulárnejšia spisovateľka svojich čias, žije v ústraní ďaleko od ľudí. Šesť desaťročí majstrovsky spriadala životné osudy vymyslených postáv, čo jej prinieslo slávu a bohatstvo. Vlastnú tragickú minulosť však zahalila tajomstvom. Celý život sa usiluje na ňu zabudnúť, no teraz je už stará a nevyliečiteľne chorá a pred príbehom vlastného života nemá kam uniknúť. Nenápadná Margaret pracuje v antikvariáte svojho otca a jej životnou láskou sú knihy. Vášnivé čítanie ju privedie k zvláštnemu koníčku. Píše životopisy ľudí, na ktorých história zabu
Vypredané
12,58 €
13,24 €
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.
„A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője
A sorozat kötetei:
1. Őstörténet és honfoglalás
2. Államalapítás 970–1038
3. Válság és megerősödés 1038–1196
4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században
5. Az Anjouk birodalma 1301–1387
6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437
7. A Hunyadiak kora 1437–1490
8. Mohács felé 1490–1526
9. A három részre szakadt ország 1526–1606
10. Romlás és megújulás 1606–1703
11. A R
Na stiahnutie
2,79 €
Lacná kniha tweety 1956 - 1963
Kniha obsahuje kompletní přepis deníků básnířky a historičky umění Věry Jirousové (1944–2011), které si jako školačka psala od ledna 1956. Skrz nelítostně intimní a originální komentování světa, který kolem sebe mladá dívka viděla a cítila, poznáváme naši minulost symbolizovanou dobou tání z jiné perspektivy. Knihu k vydání připravil autorčin syn Tobiáš Jirous.
Vypredané
0,93 €
18,57 €
dostupné aj ako:
Obrazy nepřítele v Československu 1948 - 1956
Platí stále staré rčení, že každý potřebuje svého nepřítele? Pro Československo po únorovém převratu v roce 1948 určitě. Nepřátelé tvoří nedílnou součást dobových narativů, jsou cíleně konstruováni jako nebezpečí ohrožující budovaný systém a zároveň jako protipól, vůči němuž je nutné se vymezit. Kniha se věnuje teoretickému konceptu nepřítele a jeho čtyřem konkrétním typům, které se v letech 19481956 nejčastěji objevovaly v mediálním prostoru.