Hľadanie: Obrazové dějiny filozofie CZ
zobraziť:
Od Sarajeva po Hirošimu
Monografie Od Sarajeva po Hirošimu. Válka a mír v první polovině 20. století sleduje na základě teorie Raymonda Arona a Johana Galtunga události první poloviny minulého století, především válečné konflikty a politická vyjednávání s nimi spojená. Autor se věnuje rozboru hlavních příčin válek a analýze vývoje mezinárodních vztahů s důrazem na problematiku míru a války. Analýza tohoto období zahrnuje přehled jednotlivých teoretických škol zabývajících se mezinárodní politikou a komplexní pojednání o proměňujícím se politickém ovzduší počátku 20. století a jeho dopadech na strategické uvažování čelních představitelů světové politiky. Klíčovou roli v této analýze sehrálo Galtungovo pojetí negativního a pozitivního míru – autor vymezuje válku a mír jako dvě základní podoby mezinárodního uspořádání.
dostupné aj ako:
S nošou za industrializáciou krajiny
Ambíciou publikácie je priblížiť funkciu, tvar i hospodársky význam dopravných prostriedkov v materiálnej kultúre predchádzajúcich generácií obyvateľov Slovenska, ktoré sa v mnohých podobách uchovali až do druhej polovice 20. storočia, do obdobia industrializácie krajiny. Kultúrnohistorický text, doplnený dobovými fotografiami, uvedie súčasníka do tradičného roľníckeho sveta a poskytne ucelenú informáciu o tejto časti kultúrneho dedičstva Slovenska.
Fyzikální terapie
Autoři přinášejí v publikaci souhrn moderní teorie fyzikální léčby a algoritmů jejího racionálního předepisování jak pro lékaře, tak pro fyzioterapeuty. Ve speciální části uvádějí jednotlivé druhy fyzikální terapie. Publikace je vhodná jako základní učebnice a je nezbytná i pro postgraduální studium jak v oborech FBLR/RMS, tak pro bakalářské – magisterské studium. Je doplněna 18 listy volné obrazové přílohy, která může být každodenním diskrétním rádcem každého, kdo fyzikální terapii využívá.
Na sklade 2Ks
25,56 €
26,90 €
Válka a Stalin
Z různých důvodů, z nichž mnohé souvisely s obdobím studené války, byly naše možnosti dovědět se něco o Josefu Stalinovi omezeny na to, co o něm psali lidé, kteří na něho pohlíželi odměženě, někdy mylně a často předpojatě. Tato kniha nechce diktátora přikrášlovat, nýbrž jen předložit více skutečností odchylujících se od nepřesných tvrzení, jaká se dodnes vyskytují. Autor opírá svou práci o rozhovory se třiceti Stalinovými veliteli (čtyři rozhovory jsou zachyceny slovo od slova), a vytváří tak širší základnu pro posuzování Stalina jako vojevůdce. Účastníci rozhovorů, vesměs váleční veteráni, neporojevují svému vrchnímu veliteli bezbřehou úctu uvádějí své zkušenosti a komentáře tak, jak jim to umožňují jejich bezprostřední poznatky. Součástí knihy je i charakteristika Stalinových styků s Hitlerem, popis velkých bitev, které byly svedeny na ruské půdě, i mnoho méně známích skutečností z této doby. Uvítají jí historici, zájemci o obecné a vojenské dějiny i čtenáři, kteří chtějí získat detailnější a vyváženější pohled na tuto problematiku.
Vypredané
14,65 €
15,42 €
A magyar történet folytatója
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete 2015. december 1-jén konferenciát szervezett Istvánffy Miklós (1538-1615) halálának 400. évfordulója alkalmából. Jelen kötet a tanácskozás előadásainak tanulmányváltozatait, valamint két további írást tartalmaz. Több dolgozatnak a tárgya az egykori nádori helytartó nagyszabású történeti munkája, a "Historiae", amely 16. századi históriánk máig nem teljesen kiaknázott kincsesbányája, egyben Istvánffy legfontosabb hagyatéka. Más szerzők a történetíró családját, életútját, kancelláriai titkári működését, Horvát-Szlavónországhoz való viszonyát tárgyalták; ismét mások Istvánffy humanista költeményeit, képzőművészetekhez való viszonyát vizsgálták meg. A tanulmányok írói mindhárom területen eddig nem ismert forrásokat, sőt forráscsoportokat vontak be a kutatásba, és jelentős új megállapításokat sikerült tenniük. Az új eredmények várakozásaink szerint további Istvánffy-kutatásokra ösztönzik majd a különféle szaktudományok képviselőit. A tanulmányok emellett számos területen (történettudomány, irodalomtörténet, intézménytörténet, családtörténet, művészettörténet) gazdagítják a 16-17. századdal kapcsolatos ismereteinket.
Az 1822. évi magyar nemzeti zsinat története
A felvilágosult jozefinista egyházpolitikai gyakorlat hatására a Magyar Királyságban a 18-19. század fordulóján válság tünetei jelentkeztek az egyházi fegyelmet illetően és a vallási életben. A tapasztalható visszásságok és bajok általános érvényű megoldásának eszközét a magyar egyházi vezetés nemzeti zsinat megtartásában látta. Fejérdy András, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyháztörténelem-tanára ennek a Rudnay Sándor hercegprímás vezetésével 1822. szeptember 8. és október 16. között Pozsonyban tartott utolsó magyar nemzeti zsinatnak a történetével ismerteti meg az olvasókat. Az OTKA NK 83779 program keretében folytatott, széles körű levéltári kutatásokon alapuló munka a nemzeti zsinat összehívásától kezdve, az előkészítés folyamatán keresztül, a zsinat lefolyásán át egészen a határozatok kihirdetésének kudarccal végződő utóéletéig mutatja be az 1822. évi pozsonyi zsinat történetét. A nemzeti zsinatnak a kötetben közölt határozatai és válogatott dokumentumai a magyar egyház történetének egy olyan időszakába engednek betekintést, amelynek történeti feldolgozása még számos feladatot tartogat.
Kérdések és válaszok 1918–1919
Ki mondta ki először, hogy „Nem! Nem! Soha!”? Kik ölték meg Tisza Istvánt? Miért Károlyi Mihály lett a forradalom vezére? Harcosokat vagy fosztogatókat nem akart látni Linder Béla? Sikkasztott-e Kun Béla? Puccs vagy forradalom? – Milyen viccek terjedtek a kommün idején? Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Mondta-e Ady a halálos ágyán, hogy „ez nem az én forradalmam”? Magyar forradalmár volt-e Josef Tiso? Mi volt a „szovjetsör”? Miért Garbai Sándor lett a Forradalmi Kormányzótanács elnöke? Különbözött-e a nők elleni erőszak forradalomban és ellenforradalomban? Mit ettek a népbiztosok? Valóban mozikká akarták-e alakítani a templomokat a kommünben? Hogyan kerültek korábbi császári, honvéd- és későbbi horthysta tisztek a Vörös Hadsereg élére? Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben. A kötetet jegyző történészek „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.
Na stiahnutie
8,45 €
Középiskolai történelmi atlasz - CR-0082
Az atlasz részletes, adatokban gazdag térképei átfogják a teljes magyar- és világtörténelmet az őskortól napjainkig, grafikus módon bemutatva mindazt, amiről a tankönyvek mesélnek.
Én, Regina Beatrix
A legendás szépségű nápolyi királylány, Aragóniai Beatrix önvallomása a magyar királyné eddigi legteljesebb életrajza, regényben elbeszélve. Ezzel együtt alighanem ez a legemberközelibb Mátyás király portré is, ami valaha magyar nyelven napvilágot látott. Beatrix (Dálnoki-Miklós Viktória) Mátyás-képe, mely majd' öt év kutatómunka eredményeként alakult ki, szinte semmiben sem hasonlít az iskolában tanultakhoz. A magyar történelem egyik kimagasló egyénisége itt nem népének álruhás jótevőjeként, győzhetetlen hadvezérként és tévedhetetlen uralkodóként jelenik meg. Beatrix számára ő mindenek előtt esendő, szerelmes férfi, tépelődő ember, aki naponta hoz roppant horderejű döntéseket a család, az öröklés, és persze háború és béke dolgaiban.
Beatrix a beavatottak intimitásával számol be a nápolyi Castel Nuovo, a bécsi Burg és a Budai vár falai között zajló intrikákról, az itáliai és ausztriai hadjáratokról, s persze saját kálváriájáról, melynek során két uralkodó – Mátyás és Ulászló – feleségeként is nagy befolyást gyakorolt a magyarországi események alakulására.
A szerző szépíróként is bravúros megoldást választott: Beatrix hatesztendős korától egyes szám első személyben meséli el pikáns szerelmekkel, súlyos csalódásokkal, drámai fordulatokkal teljes életét. És miközben a bécsi hadjárat és a kenyérmezei csata történetével, vagy Mátyás ágyasházának titkaival ismerkedünk, az olvasó az elmúlt korok és birodalmak életébe való hiteles betekintés, mi több, beilleszkedés kivételes élményében részesül.
Na stiahnutie
9,27 €
dostupné aj ako:
Magyarország apróbetűs története 2.
Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma–1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg.
Kötetünk tematikus válogatás írásaiból – történelmi személyiségek, híres magyar emberek, feltalálók, művészek életéről és sorsáról, a mágikus számokról, a népi mondások igazságtartalmáról, asszonyokról, lányokról, a párkeresés művészetéről, a század eleji esküvőkről, a zenéről, az utazásról térben és időben –, a műsorokhoz készített cikkeiből, interjúiból, amelyek emlékezetünkbe idézik sokoldalú érdeklődését, hihetetlen munkabírását, szaktekintélyét, életkedvét, humorát, kedvességét és mosolyát.
Na stiahnutie
8,42 €
dostupné aj ako:
A sztyeppei civilizáció és a magyarság
Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság két évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől távol, évezredeken át a szkítákkal, hunokkal, avarokkal és megannyi más néppel együtt élt a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben éltek elődeink, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különböző mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel. Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta. Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor – az őstörténeti „bulvársajtónak” felülve – megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva néző finnugor rokon népek, nyelvrokonai közül? A közösségvállalás a finnugor népekkel nem jelenti azt, hogy a magyarság ne lehetett volna a sztyeppei lovasnomadizálás kezdeteitől részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak! És nem éppen ezt az „önkiközösítést” végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismerő, szűk látókörű, több évtizede megcáfolt „eredményeket” szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András, Vásáry István és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyűjtögető életmódot, illetve képtelen élőhelyeket a magyarság számára?! A szerző a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll.
Na stiahnutie
3,66 €
Csengőfrász
Budapest, 1950 február. Az Államvédelmi hatóság pincéiben a nyomozók nem válogatnak az eszközökben, hogy vallomásra kényszerítsék az őrizeteseket. Ezt teszi Szabados Imre százados is, aki a legdurvább módszerektől sem riad vissza, hogy feljebb kerülhessen a szolgálati ranglétrán. Hűen követi a Párt elvárásait, és ennek megfelelően lát neki egy koncepciós nyomozás lefolytatásának. Közben pesti bérlakások mélyén, cukrászdák homályos sarkában elfugott asztaloknál a diktatúra és az ÁVH fenyegetésével dacolva titkos megbeszélések folynak...
Cserhalmi Dániel hiteles, tanulságos és krimiszerűen fordulatos regénye a Rákosi-korszak politikai rendőrségének sötét és még mindig alig ismert világába kalauzolja el az olvasót és emberközelbe hozza a korszak olyan ismert figuráit, mint Péter Gábor, a rettegett hatóság főnöke vagy Rákosi Mátyás, aki maga is hatalmi intrikák áldozatává válhat.
Na stiahnutie
8,42 €
Abychom nezapomněli
Ilustrovaná sbírka 30 pozoruhodných životních příběhů lidí postižených totalitou ze 16 evropských zemí, obsahující fotografie a faksimile dokumentů. Příspěvky 23 veřejnoprávních a nevládních institucí, organizací, muzeí a památníků zabývajících se totalitní minulostí Evropy, sdružených v Platformě evropské paměti a svědomí. Předmluvu napsal francouzský historik Stéphane Courtois, autor Černé knihy komunismu. Čítanku doprovází soubor krátkých dokumentárních filmů o obětech totalit, které jsou ke stažení na linku uvedeném v knize.
Účelem čítanky je vzdělat dnešní mladou generaci o tragické totalitní minulosti Evropy a o důležitosti zasazovat se za základní lidská práva, svobody a demokratické hodnoty ve společnosti. Cílem je podpořit lepší porozumění a integraci mezi občany Evropy a pomoci zabránit návratu jakékoliv formy nedemokratické vlády do budoucna.
Českou verzi čítanky, která vyšla v září 2013 pod záštitou Ministerstva školství, mládeže a tělovýchovy České republiky, vydala Platforma evropské paměti a svědomí a Konrad-Adenauer-Stiftung, s podporou Evropského institutu odkazu šoa a ve spolupráci se Spolkem českých právníků Všehrd.
Izolovaný ostrov
Kniha se zaměřuje na Západní Berlín v době před stavbou a po stavbě Berlínské zdi v roce 1961, tedy v době tzv. druhé berlínské krize. V centru pozornosti stojí především město, jeho obyvatelstvo a komunální politika včetně specificky berlínských problémů. Velmocenská politika během studené války a neustálé napětí mezi Východem a Západem tvoří pouze rámec a nutné kontextuální začlenění vývoje ve městě. Stavba Berlínské zdi totiž ve výsledku napomohla k oživení Západního Berlína a stabilizaci ekonomické a společenské situace včetně upevnění jeho pout ke Spolkové republice Německo. Boj za svobodný a prosperující Západní Berlín vedl v době krize tehdejší primátor Willy Brandt, kterému napomohly jeho berlínské úspěchy v postupu kariéry na kancléřský post.
dostupné aj ako:
Arteterapie - Od individuální zkušenosti ke kolektivním souvislostem
Kniha Arteterapie – od individuální zkušenosti ke kolektivním souvislostem je postavena na tvrdé zkušenosti autorky, jejíž hlavním cílem je uplatňovat při práci s lidmi vlastní postupy. Jinakost přístupu je patrná jak z doširoka pojatého (sebe)kritického textu oscilujícího mezi autobiografií a populárně naučnou literaturou, tak z obrazově bohaté přílohy. První zkušenosti s autoarteterapií nabyla Magdalena Westman Kocábová během čtyř let strávených v Jižní Africe. Vytváření obrazů jí pomáhalo zůstat ve zcela odlišném kulturním prostředí integrovanou. Nerozpadnout se. Po návratu do Čech napsala řadu inspirativních projektů a vydala svou první knihu. Bezmála desetiletá arteterapeutická zkušenost s lidmi s mentálním handicapem ji inspirovala, kromě mnohého jiného, k vytvoření vlastních výtvarných metod/her, které mají potenciál propojovat lidi napříč společností.
Labyrintem alchymie v českých zemích
Kniha je dovršením celoživotního ideového ohniska Martina Stejskala a jeho cesty za poznáním. Pohled hermetika na památky a umělecká díla na území Čech, Moravy a Slezska, je přibližuje pod nezvyklým úhlem. Můžete ji číst doma jako vzrušující a zasvěcenou publikaci, věnovanou alchymii v našich zemích, nebo si ji sebou vzít na cesty jako specializovaného průvodce, protože popisovaná místa jsou lokalizována i GPS souřadnicemi.
Francie a Čechy v Evropě národních států
Monografie českého historika, působícího v Heidelbergu, je podrobnou analýzou evropské politiky 60. až 70. let 19. stol., v jejímž prostředí se pohybuje F. L. Rieger, usilující získat podporu Francie ve věci české autonomie uvnitř Rakouska-Uherska. Tento bohužel neúspěšný projekt měl tvořit protiváhu rusofilským tendencím české politiky. Obraz česko-francouzských vztahů té doby je podpořen i kulturologickými úvahami a řadou ilustrací v textu. Obsáhlé francouzské resumé.