Hľadanie: CIA ... nejmocnejší světová špionážní agentura odhaluje svoje tajemství (CZ)
zobraziť:
Maliar pod kuchynským drezom
Afonso Cruz počul svojich starých rodičov často rozprávať o tom, ako cez druhú svetovú vojnu skrývali vo svojom dome slovenského maliara židovského pôvodu, Ivana Sorsa. Spával pod kuchynským drezom za naukladanými polenami. Na autora rozprávanie starých rodičov natoľko zapôsobilo, že sa rozhodol napísať o tom knihu.
Celá autorova rodina sa pokladala za revolucionárov, preto podobný čin bol pre nich úplne samozrejmý. Cruz vychádza zo skutočných spomienok svojich predkov a uvádza príbehy, ktoré sa v tom čase aj odohrali. O maliarovi Ivanovi Sorsovi vedel len toľko, že sa narodil v Bratislave 23. novembra 1985 a v roku 1929 ilustroval knihu o náboženskej tolerancii. V tom čase žil v USA, teda išlo o americkú publikáciu. Autor hovorí: „Neviem, prečo sa vrátil do Bratislavy alebo Európy, ale v roku 1940 žil v dome mojich starých rodičov a spával pod kuchynským drezom.“
Afonso Cruz – nedávny objav portugalskej literatúry – sa rozhodol napísať knihu o Slovákovi, ktorý bol v ťažkých vojnových časoch členom jeho rodiny. Veríme, že pre mnohých čitateľov sa táto kniha stane podnetom, aby sa bližšie začali zaujímať o osobnosť maliara Ivana Sorsa.
Vypredané
2,00 €
11,90 €
Szívhez szóló levelek – Szerelem
A Figyelemreméltó levelek bestsellersorozat e megható kötetében a szerkesztő gyönyörű üzeneteket gyűjtött össze, amelyek által betekintést nyerünk híres művészek, festők, írók és mások heves érzelmeibe, Bonaparte Napóleontól Frida Kahlón és Nelson Mandelán át Ayn Randig.
Beethoven titokzatos „halhatatlan kedvese” után epekedik. Egy viktoriánus korban élő gazdálkodó megkéri egy ismeretlen nő kezét. Zora Neale Hurston kapcsolati tanácsot ad volt férjének. Mildred Loving egy amerikai polgárjogi szervezethez, az ACLU-hoz folyamodik segítségért, hogy szembeszállhasson az ország déli részén érvényben lévő rasszista házassági törvényekkel. A 30 levélből álló, megkapó gyűjtemény felfedi a szív legmélyebb, örök igazságait, és bemutatja a szerelem különféle arcait, az első, szégyenlős érzéseket, a kölcsönös megbabonázottságot, a viszonzatlan érzelmeket, az elmúlt szerelmek fájdalmát – ritka, szenvedélyes és időtlen példákkal érzékelteti, hogy mit jelent szeretni és szeretve lenni.
1984
Orwell 1984-e új fordításban jelenik meg! Óceánia állandó háborúban áll a világ másik két szuperhatalmának egyikével, szövetségben a másikkal. Külpolitikáját gondosan előkészített árulások, belpolitikáját a tudatlanságra, az önálló gondolkodás képességének elfojtására, a múlt meghamisítására, hazugságokra és félelemre alapozott oligarchikus önkény határozza meg. Polgárai egyéniségüket vesztett végrehajtói a Párt és a Nagy Testvér propagandájának, és egy pusztító atomháború utáni kietlen, romos, nyomorúságos világban élnek. Nyelvüket a szavak vagy többféle jelentésük eltörlésével fokozatosan kiüresítik, gondolataikat a Gondolatrendőrség vigyázza. Mégis vannak lázadók.
Túlélheti-e Winston és Julia tiltott szerelme a megpróbáltatásokat? És a józan ész? Az ép elme?
Orwell 1949-es klasszikus disztópiája ma már fogalom; számos szóalkotása bekerült a nagy, angol nyelvű értelmező szótárakba. És használjuk őket, mert ma is értelmük van.
Érintés
Bucsi Mariann a sokakban mély nyomot hagyó megrázó regénye, az Ébredés után ezúttal egy más irodalmi műfajban mutatja meg magát: a hosszabb-rövidebb történetei rólunk szólnak: róla, rólam és Rólad is kedves Olvasó. Gyarló emberekről, akik az érzelmeik által vezérelve döntéseket hoznak, akaratlanul is vállalva azoknak a jó vagy éppen rossz következményeit. A novellák varázsa abban rejlik, hogy képesek kevés szóval sokat mondani. Nem kell mindig többszázoldalas regényt a kezünkbe vennünk, hogy megérintsen bennünket a drámaiság vagy éppen megsimogassa a lelkünket egy mozzanat. Szenvedély, odaadás, megbánás és megbocsájtás, hűtlenség, hitvesi fricska vagy éppen édes bosszú lapul meg a kötet soraiban. Formabontó szerkezet, váltott szemszögek, egymásba ívelő írások jellemzik az Érintést, amelyet egy finomlelkű, jó írói vénával megáldott kortárs szerző vetett papírra. Palotás Petra
dostupné aj ako:
Tékozló szeretet
Egy nő temetésre érkezik Nápolyba, ahonnan egész életében menekülni próbált, s most mégis vállalkozik a lehetetlenre: rekonstruálja édesanyja több mint furcsa halálát, s ezen túl igyekszik rájönni arra is, milyen őrületes szenvedélyek és elfojtások tették őt magát azzá a rideg, saját testével is állandóan hadakozó, szeretetre képtelen nővé, akivé vált az évek során. Valódi nyomozás ez a fullasztó légkörű városban, a nyomasztó múltban, a tudatalatti ködképeiben, ahol csak a fékezhetetlen vágyak tombolnak, és nincs remény a szeretetre, legföljebb csak a felismerés gyötrő élménye marad meg. Elena Ferrante a kortárs olasz irodalom nagy rejtélye, regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket – miközben a szerző valódi személyét homály fedi.
Kallocain
Zátonyra futott házassága után bátran felvállalta vonzalmát saját neméhez, noha a homoszexualitás akkoriban bűncselekménynek számított Svédországban – kiállása az LMBTQI-közösségek számára azóta is mértékadó. 1941-ben öngyilkosságot követett el. Kallocain című, klasszikussá vált regényét a ’30-as évek eleji fasizálódó Németországban tett utazása ihlette. Az elbeszélésben Leo Kall kémikus találmánya, a szer, melytől a gyanúsítottak a legrejtettebb érzéseiket és gondolataikat is bevallják, a legfélelmetesebb fegyver lesz a szorongásra és kiszolgáltatottságra épülő, katonai fegyelem uralta államban. A gondolatbűnözés pedig csak egyféleképpen torolható meg: halállal.
A mű a 21. században sem veszített semmit aktualitásából, inspirációul szolgált a Christian Bale és Emily Watson főszereplésével készült, 2002-es Equilibrium című amerikai filmhez is.
Ötven szó az esőre
"Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel." 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét.
Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik.
Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért.
"Szívszorító történet szerelemről és veszteségről, előítéletekről és fájdalomról, a kötelékekről, amelyek összetartanak egy családot." Kristin Hannah
Asha Lemmie a Boston College-ban diplomázott: irodalmat és kreatív írást tanult, majd New Yorkba költözött, és a könyvkiadásban helyezkedett el. Egyedi nézőpontból elmesélt történelmi regényeket ír, és az idejét New York, London és Kiotó között osztja meg.
Történetek a Jóistenről
Rainer Maria Rilke (1875–1926) a 20. század német nyelvű költészetének egyik legnagyobb hatású alakja, a Malte Laurids Brigge feljegyzései című regény és a Duinói elégiák verseskötet szerzője. A Prágában született, utóbb a svájci Veyrasban letelepedett lírikus talán legismertebb verse az Archaikus Apolló-torzó, melynek záró felkiáltása – Tóth Árpád fordításában: „Változtasd meg élted!” – máig az egyik legtöbbet idézett és értelmezett verssor a modern irodalomban.
A Történetek a Jóistenről című, tizenhárom vidám és elgondolkodtató anekdotát tartalmazó kötetet svéd oktatási reformer barátnőjének, Ellen Keynek dedikálta. Nem sokkal oroszországi utazása után írta, ahol Tolsztojjal is megismerkedett.
Tudja-e a Jóisten bal keze, mit csinál a jobb? Beszél-e Isten kínaiul? Elbújhat-e egy gyűszűben, ott rejtezik-e a kövekben? A mindössze hét egymást követő éjszaka alatt megírt lírai történetfüzér többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ, az oroszországi és az itáliai körutak élményeitől ihletetten.
Tandori Dezső mesteri átültetésében a kicsiknek és nagyoknak egyaránt csemegének számító mesék elvezetnek bennünket azokra a helyekre, ahol Istennel találkozhatunk.
Egy apró részlet
1949-ben, a palesztinok nemzeti gyásznapja, a Nakba után egy évvel izraeli katonák lemészárolják egy beduin tábor lakóit, és foglyul ejtenek egy fiatal palesztin lányt. Rövid raboskodás után megerőszakolják és megölik, majd a Negev-sivatag homokjába temetik.
Évtizedekkel később egy fiatal palesztin nő olvas egy újsághírt az esetről, és megakad a szeme egy apró részleten: a gyilkosságot éppen huszonöt évvel a születése előtt követték el. A nő kutatni kezd az áldozat után, és megszállottsága egyre veszélyesebb helyekre sodorja.
Adania Shibli regénye a háború, a generációkon átívelő történelmi traumák és a palesztin nők hétköznapjainak érzékeny és felkavaró krónikája. Megmutatja, hogy néha egyetlen apróság is elég ahhoz, hogy megváltoztassa az egész életünket.
Húszezer éjszaka
„– Nem gonosz vagyok, hanem őszinte és reális. Ki legyen veled őszinte, ha nem én, a legrégebbi barátnőd, aki mindent végigcsinált veled? Bőven itt az ideje, hogy kimondd a dolgokat. Nem nyafogni kell azon, hogy negyvenéves lettél, hogy jaj istenem, elmúlt a fél életem, jaj istenem, honnan jöttem, hova tartok, hanem el kéne kezdeni a saját jelenedet élni. Beleállni a szembenézésbe. Egyszerűen túllépni bizonyos fájdalmakon, lejönni régi sérelmekről, amelyek fogva tartanak, mint valami kábítószer. Abba kéne hagyni, hogy mindent az anyádra, az apádra, Csabára, Tomira, meg mit tudom én, még kire fogsz! Nem lehetsz passzív elszenvedője az életednek. Te mindig csak mással foglalkozol – Panni nagyon formában volt aznap este. Helga pedig remegett a dühtől. És a végén robbant. – Én? Én foglalkozom mindenki mással? És te? Mikor néztél körül utoljára otthon, nálad?"
Húszezer éjszaka az több, mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?
D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét.
A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni.
Bejárónők kézikönyve
Lucia Berlin szemügyre vette a démonait, az alkoholt, a kábítószereket, a bántalmazó és sérült anyát, a betegségeket, a magányt, aztán odalépett a szakadék szélére, és lenézett a mélységbe.
De az utolsó pillanatban mégis úrrá lett a zuhanáson: megírta az elbeszéléseit.
Történeteit, amelyek egyszerre ironikusak és tragikusak, drámaiak és szatirikusak, a huszadik századi Amerika mindennapjaiban rejtőző csodák és személyes tragédiák teszik felejthetetlenné.
A Bejárónők kézikönyve az amerikai novellista, Lucia Berlin válogatott történeteit gyűjti egybe. Az írónő halála után tizenegy évvel jelent meg a kötet, amely több millió olvasót és hatalmas népszerűséget hozott szerzőnek, és több mint húsz nyelvre fordították le.
Égig érő csalán
"Elvárás volt a családban a sírokhoz beszélni, hiszen inkább a holtakkal, mint az élőkkel", mondja az Égig érő csalán elbeszélője a nagybátyja sírja előtt állva - majd csendben marad. A történettöredékekből felépülő regény ezt az emberek közötti csendet próbálja életre kelteni, megszólaltatni a gyermekkori csongrádi nyaralások felidézésével. Nem ringathatjuk magunkat nosztalgiába, a mezőkön éget a nap, csíp a csalán, roppan a nyúlgerinc, különös, titkokkal teli feszültség jellemzi a mindennapokat és az embereket. A családi dinamikák azonban változnak, a fiatalabb generációk tagjai inkább beszélni szeretnének, fel akarják dolgozni a traumáikat.
A 2017-ben Hoax című verseskötetével debütáló Borda Réka ezúttal egy ilyen beszédkísérletet alkot meg. Az Égig érő csalán mellé olyan jól csengő, kurrens hashtageket biggyeszthetnénk, mint #bántalmazás vagy #szociopróza, de a szöveg ennél finomabb és szövevényesebb. Éles mikromegfigyelések, költői képek és már-már szürreális természetleírások teremtik meg azt a fojtogató atmoszférát, ami éppen annyit beszél el a kiszolgáltatottságról és a megaláztatásokról, amennyi azokról elbeszélhető. A többi "napszítta, gesztenyehajú, jövőtlen vidék."
(Kiss Tibor Noé)
Egy fiatal nő homályba vesző gyerekkori emlékeiből egy átlagosnak mondható magyar család kisvárosi élete bontakozik ki. Azonban olyan érzések is keverednek a rokonokkal együtt elfogyasztott ebédek, a nagymamánál töltött napok képei közé, melyek idegenek és érthetetlenek a lány számára. Különösen erőteljes egy férfirokon alakja, aki szégyennel és égető gyűlölettel tölti el. Ahogy az idő halad, egyre tisztább és világosabb lesz a kép, egyre inkább hozzáfér az elbeszélő és az olvasó is a történethez
Bogáncsméz
Veronika Mörk tizenhét éves, anyja tengerparti panziójában dolgozik unokatestvérével, Francie-val együtt. Francie színésznő akar lenni, Veronika háziasszonyképző iskolába készül. Csakhogy 1955 augusztusában, amikor extrém hőség tombol Svédországban, és a panziót megszállják a méhek, a húszéves, szobrásznak készülő Bo személyében váratlanul bekopogtat a kaland - és a szerelem. Az unokatestvérek vetélytársak lesznek, és a háziasszonyképző már nem is tűnik olyan csábító jövőképnek.
dostupné aj ako:
Láger sztornó
"Bezárattam magam ide direkt, hogy jobban megismerjem magam meg a szorongásaimat" - mondja a Láger sztornó elbeszélője. Az auschwitzi tábor felújítási munkák miatt két hónapra bezárja kapuit a turisták előtt - a regény főhőse azonban a falakon belül szeretné eltölteni ezt az időt. Az elmúlt években társadalompolitikai kutatóként amúgy is sokat foglalkozott a holokauszttal, és most a saját bőrén akarja megtapasztalni, milyen a gázkamrában állni. A bizarr vakációtól reméli, hogy végre maga mögött hagyhatja személyes és transzgenerációs traumáit...
Seres László kisregénye fekete humorral és gyógyító öniróniával megírt szürreális utazás a történelem legsötétebb korszakába és egy ember elméjébe.
A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét - és más orvosi történetek
A nagy sikerű Ébredések szerzőjének klasszikusa
Hogyan lehet úgy élni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Miképpen boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra lévő dolgokat érzékeljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van; a szerzőt a fogyatékosságaival küzdő ember belső világa érdekli. Soha nem téveszti szem elől, hogy az orvostudomány "tárgya" végső soron nem a betegség, hanem a betegség sújtotta, szenvedő, küszködő ember. Történeteit olvasva rácsodálkozunk az emberi természet és képességek lenyűgöző sokszínűségére, egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról vallott nézeteinket.
Oliver Sacks (1933-2015) brit származású amerikai neurológus és író. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét című könyvét Peter Brook vitte színpadra. A szerző saját balesetét feldolgozó műve, a Fél lábbal a földön 2007-ben, az élettől búcsúzó, Hála című kötete 2017-ben jelent meg magyarul a Park Könyvkiadónál.
Vértelenül
Alessandro Baricco ötödik regénye, a 2002-ben megjelent Vértelenül egy meg nem nevezett országban lezajlott véres polgárháború különös utózöngéinek krónikája. A beköszöntő béke nem elég a továbbra is háborús lázban égő lelkek lecsillapításához: az elszenvedett sérelmek és veszteségek felszítják a bosszúvágyat, a beteljesített bosszú pedig újabb gyilkos haragot szül. A történet hősnőjén, Ninán múlik, hogy megszakad-e valamikor ez a halálos lánc, hogy eljön-e a megbocsátás pillanata.
Az, amiről könyvében Baricco ír, bárhol és bármikor megtörténhet. A regény végére érve az olvasó bizonyára eltöpreng majd azon, hogyan döntene ő Nina helyében.
Fehér fogak
Zadie Smith 2000-ben megjelent, ma már szinte klasszikusnak számító csúcsműve fergeteges történet barátságról, szerelemről, háborúról, három kultúráról, három családról - és arról, milyen csalafinta módon térhet vissza életünkbe a már elhagyottnak hitt múlt.
A negyvenhét éves Archie meghiúsult öngyilkossági kísérlete után úgy érzi, kapott még egy esélyt az élettől. Feleségül veszi a nála jóval fiatalabb, jamaicai származású Clarát, és hamarosan megszületik egyetlen lányuk, Irie. Archie legjobb barátja, a bengáli mohamedán Samad, akit még a második világháborúban ismert meg, szintén családot alapít, iker fiai együtt nőnek fel Irie-val. A többnyire a '70-es és '80-as évek Angliájában játszódó, generációkon átívelő történet a sorsok összefonódásán keresztül mutatja be a másodgenerációs bevándorlók útkeresését, önmeghatározását. A hagyománytisztelet és az asszimiláció köztes terében vívódó fiatalok különböző válaszokat adnak a hovatartozás kérdésére.
Nők a túzvonalban
„A nők másról mesélnek és másképp. A „nők” háborújának mások a színei, illatai, más megvilágításba kerül minden, az érzések más világába. Saját szavaikkal mesélik el. Nincsenek hősök és hihetetlen hőstettek, csupán emberek vannak, akiket embertelenül emberi dolgok kötnek le.”
A csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből.
Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért.
Csészénkben a világ
Noha a kávé története nem nyúlik olyan messzire vissza az időben, mint például a boré, ám ez a történet – ideértve a kávéházak történetét is – így is páratlanul gazdag, akárcsak ennek a méltán népszerű italnak az aromája.
Ezt bizonyítja kötetünk is, amely a kávéhoz kapcsolódó bőséges irodalomból szemezget.
"Egy szem kávéban ott az egész univerzum: az ősrobbanás energiája, a nap fénye, a természet csodája."
"Legyen az tiszta, mint a gyémánt; erős, mint az oroszlán; édes, mint a szerelem; tüzes, mint a pokol és fekete, mint az ördög! – ilyen legyen, ilyen maradjon!"