Najnovšie - Beletria - ostatné strana 53 z 65

"Emlékszem az első nyárra anyám halála után. Érzem a gin-tonik szokatlan ízét. Lassú melegét, ami átjár. Tompítja a fájdalmat és enyhíti a félelmet."A halált, a gyászt és a veszteséget öt lépésben engedjük közel magunkhoz: elutasítás, düh, alkudozás, depresszió és belenyugvás. Erre az öt jelképes fejezetre oszlik Claire Bidwell Smith könyve is, amelyben felidézi a szülei halálának árnyékában eltelt fiatalságát, majd azt az utat is, amelyet e súlyos teherrel a lelkében megtett. Hosszú volt ez az út, alkohol és drogok buktatóival, pusztító és függőséget okozó kapcsolatok zsákutcáival. Claire alig múlt tizennégy éves, amikor a szüleinél szinte egyszerre diagnosztizáltak rákbetegséget, és csupán huszonöt éves, amikorra már mindkettőjüket eltemette. A kétségbeesés és a magány eleve kudarcra ítélt kapcsolatokba űzte, amelyben démonaival küzdve megsértett másokat, és maga is megsérült.Fájdalma egyszerre volt pajzs és gát is: egyfelől védelmezte a további fájdalomtól és a szembenézés kényszerétől, másfelől érzéketlenné tette az élet új lehetőségei iránt. A gát leomlásával azonban végül szembenézett félelmei forrásával és emlékeivel, s végre elfogadta szülei halálát.Útjának leírása kegyetlenül őszinte és kegyetlenül gyönyörű. Mindnyájunkhoz szól, hiszen a gyász mindennapos tapasztalat, mindnyájunkat utolér. Claire Bidwell Smith küzdelme nem volt hiábavaló: célba érésének egyik bizonyítéka, hogy ma sikeres gyászterapeutaként dolgozik Los Angelesben."Bátor és okos könyv nagy-nagy veszteségekről és még nagyobb szeretetről. Mindaz a nyers igazság, mindaz a küzdelmek árán elért kifinomultság, melyet ez a visszaemlékezés elénk tár, teljesen lenyűgözött." (Cheryl Strayed, a Vadon szerzője)

A kisregény szerintem nem abban különbözik a nagytól, hogy rövidebb. Filmes hasonlattal előbbi kistotálokkal és közeliekkel operál, utóbbiból nem hiányozhat a nagytotál, a széles látószög, a tabló. Úgy is mondhatnám, hogy a kisregény emberközelibb ábrázolásmódokkal él. Hosszú és kacskaringós életem során hét kisregényt írtam. (Eleddig.) Az Ének évadában megjelent három. Itt a többi négy. Emezekben az alvás közbeni és az éber álmok adják a vezérfonalat. Reális és szürreális vágyálmokkal tetézve. Ne tessék fölébredni. TÖRTÉNETMESÉLÉS az én foglalkozásom, kedves barátom, ez most már bátran kijelenthető. I AM STORY. Nem véletlen, hogy a pályámat novellistaként kezdtem, s hiába kaptak a regényeim fényesebb reflektorfényt (jelzem, azokban is ezt teszem, csak nagyobb nekifutással és léptékkel), máig is az maradtam. Novellista. És, ugye, szépreményű. (a Szerző)Különös, hogy éppen engem választottak, a lomha értelmiségit, bár néhány éve rendszeresen járok teniszezni, sajnos, kénytelen vagyok belátni, hogy ez az egyetlen esélyem a világhírre, pedig ifjúkoromban nagyképűen hirdettem: mire a negyedik ikszbe lépek, meg fogom kapni az irodalmi Nobel-díjat, most harmincegy múltam, s biztosan tudom, hogy tévedtem, kiben vagy miben keressem a hibát? magamban? származásomban s anyanyelvemben? a díjbizottság irodalmon kívüli szempontjaiban? a világ politikai és gazdasági helyzetében? a szerencse forgandóságában? - utóbbi most mégis nekem kedvezett, én lettem a magyar űrhajósjelölt.Már tudom: a népcserében veszünk részt, a nagyhatalmak úgy döntöttek, föl kell frissíteni a világ vérkeringését, emiatt a népek helyet cserélnek, mi, magyarok, például mostan átköltözünk Nyugat-Németországba, a nyugatnémetek pedig jönnek Magyarországra. Jobban szerettem volna, ha Franciaország jut nekünk, de hiába, ez lett a sorsolás eredménye, a franciák a bolgárokkal kerültek párba, majd meglátjuk, ki csinált előnyösebb cserét, irigylem a svédeket és a norvégokat, ők tudniillik Floridát kapták, a keletnémetek és az osztrákok pedig Japánt! mázlisták, mennyi sok tengerük lesz, nem beszélve a Felkelő Napról.

A kedves és szeretetreméltó Eszmehan szultána a nagy Szulejmán unokája és Szelim herceg leánya. Egy vénemberhez, Szokoli Mehemed nagyvezírhez adták feleségül. A sors úgy akarta, hogy első és sokáig egyetlen hadimja egy szerencsétlen sorsú ifjú, Giorgio legyen, aki nem tudott ellenállni a gyönyörű, de gátlástalan Sofia varázserejének. Fogságba került, és eladták rabszolgának. Eszmehan szultánától az Abdullah nevet kapta. Az életének most már csak egyetlen célja maradt: azt akarja, hogy boldogan éljen az úrnője. Érte, ha kell, hajóra száll és dacol az ágyúkkal, vagy útra kel, hogy a kedves hercegnő a legfontosabb szent helyen imádkozhasson gyermekáldásért. Az emberek nem véletlenül tartják titokzatos, veszélyes cselszövésekkel teli helynek a szultán háremét Isztambulban. Válogatott katonák és eunuchok őrzik a magas falak mögött Szulejmán szultánnak és fiainak feleségeit, ágyasait, háremhölgyeit. A világ leggyönyörűbb asszonyai között könyörtelen vetélkedés folyik. A nagyhatalmú úrnők mindegyike arra törekszik, hogy az idős uralkodó esetleges halála után az ő fia legyen az új szultán. Semmilyen alantas eszköztől sem riadnak vissza. Hürrem fiai sorra távoztak az élők sorából, mostanra már csak Szelim herceg maradt. Ő azonban nem igazán tűnik alkalmasnak a trónra. Ebben a helyzetben mindennapossá váltak az összeesküvések, az intrikák a szeráj fülledt homályában. Az idős uralkodó egyetlen támasza a Mihrimah szultána maradt. Amikor Eszmehan teherbe esik, a hárem bábaasszonya, a néhai Hürrem szultána őszinte híve megállapítja, hogy Szulejmán első dédunokája fiúgyermek lesz. Ennek mindenki örül, kivéve a szépséges Szafijét. Murád herceg imádott ágyasa hatalomra és befolyásra vágyik. Tudja, ehhez fiúgyermeket kell szülnie Murádnak. Legfőbb ellenfele a kedvese anyja, Nurbanu úrnő. A nagyasszony megeskette a fiát arra, hogy sohasem veszi el feleségül a szép rableányt. A nagyra törő Szafije vakmerő cselszövésbe kezd, melynek következményeit az egész birodalomban, sőt a határokon túl is meg lehet érezni. Ebben nagy segítségére lehet a Héttorony börtönéből kimentett, titokzatos magyar rab, a rettenetes Ghazanfir. Szegény Eszmehanra szörnyű csapások sora hárul. Hiába esik többször is teherbe, gyermekei sorra meghalnak. Attól tart, hogy a férje elfordul tőle, és ezért magányos, rabsággal felérő élet vár majd rá. Abdullah rájön, hogy Szafije cselszövései veszélyeztetik Eszmehan életét. A szerelmes hadim azonban semmitől sem riad vissza, hogy megmentse jóságos úrnőjét. Újra tengerre szál, hogy a csodálatos, jószívű hölgy eljuthasson a férje karjaiba. A sors azonban könyörtelen próbára tesz

Egy legendás gyáralapító…Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései…Júlia, Miklós és Teréz - a Zsolnay-testvérek mindent elsöprő tehetsége…Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz. A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta a családot, így tudtak dacolni azzal a számtalan kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra.Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak világszínvonalú értéket létrehozni úgy, hogy a szükséges feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig a könyvben a gyáralapító lánya, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréz személyes hangú, részben fiktív naplóin keresztül ismerhetjük meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, továbbá belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.„Nem lesz könnyű feladat hűen ábrázolni a kezdeteket és önarcképet festenem magamról. Túl nagy a kontraszt a között, ami voltam, és amivé lettem: két lélek, mely alig mutat rokonságot egymással. Nem tudom felidézni magamban fiatal éveim ártatlan, romantikával átszőtt naivitását. Megpróbálok leánykori naplómra támaszkodni. Hitelt kell, hogy adjon mindannak, amit magamról el fogok mesélni, még akkor is, ha a ma leírt szavaim nem ugyanazt a Terézt mutatják be, akit maga ismer. A gyárral kapcsolatban egyszerűbb lesz a dolgom, hiszen a hivatalos papírok, a könyvelés és az üzleti levelek sokat elárulnak...Nem is tudom, mi mindent mondjak el. Azon kell törnöm a fejem, hogyan halásszam ki emlékezetem tengermélyéből mindazt, ami ott nyugszik a fenéken, még ha nem is gyöngyszemek - vagy ki tudja, talán mégis: tán beteg, korcs gyümölcsei egy egészséges kagylónak? Netán beteg lennék? Vajon tudom-e egyáltalán, milyen vagyok, ki vagyok? Talán, ha majd leírom az összes emlékemet, talán ha majd elolvassa hőn szeretett barátom, majd fogja tudni, és elmondja nekem is, ki vagyok. De ehhez le kell írnom családom történetét. Abban körvonalazódik lényem alapja, a családom által és miatt lettem azzá, aki vagyok…Egy huzamban, egy lélegzettel akarom leírni az életemet. Mindjárt az elején kezdem.”

"Néha csak egy erős ember hiányzik valakinek az életéből, aki bátorítja és utat mutat neki... Ezért vagyok én itt - mondta Ava." A függőség veszélyes - akár az alkoholtól, akár mástól függ az életünk. Jól tudja ezt Helen is, aki ittas vezetés miatt elveszíti a jogosítványát és nyolcéves fiának, Olivernek a felügyeleti jogát is. A magába roskadt Helen azonban életének mélypontján megismerkedik Ava és Swift Havillanddel, akik gazdagok, nagyvilági életet élnek és szívesen segítenek másokon. Helent is felkarolják: nem pusztán munkát adnak neki, de a barátjukká fogadják, sőt megígérik, hogy segítenek, hogy Helen visszakaphassa Ollie-t. Mindezért az álomvilágért Helen szívesen lemond a régi barátokról. Alkoholfüggősége már a múlté, ám észrevétlenül egy másik függőség rabjává válik, és ahogy az alkohol nyújtotta bódulatból, úgy ebből is keserű az ébredés. "Történet a felemésztő barátság erejéről, arról, hogy a saját életünk elől mások életébe menekülünk; a birtoklási vágyról és a látszat hatalmáról. Egészen magával ragadó." (Megan Abbott)

International tycoon Drago De Luca is successful and sexy—and he knows it. But all the success in the world isn't going to save his beloved grandmother’s family inn. Without drastic measures, the savvy American heiress, Chase Huntington, and her new hotel will close his Nonna's inn for good. So, Drago convinces Chase she needs his help. What better way to make sure she leaves than to orchestrate it himself? But the time with Chase draws him to her passion, her love of his culture, and the way she looks in those Louis Vuitton heels. Chase Huntington is determined to prove her worth as more than just an heiress by making sure the new Huntington hotel opens successfully. And her tall, dark, and very Italian new friend, Drago DeLuca just might be her ticket. But somewhere between falling for Drago's incredible Nonna, she falls head over Louis Vuitton for Drago and his magical city. She's finally found home. But when Drago’s true motive for spending so much time with her comes to light, it destroys everything she’s found in Ferrara. 

I Popoli della Galassia racconta di razze aliene scelte per ricordare che la Terra e un piccolo pianeta all’estrema periferia di una galassia. «Sono racconti - avverte Falco Tarassaco - con la speciale caratteristica di aiutare a sognare, imparando cosi a guidare i nostri stessi sogni. Basta leggerli prima di dormire». In un sistema interplanetario esiste un Impero formato da mondi abitati da anime evolute. I figli volanti del mare sono volatori che non si fermano mai. Scribo ergo sum e un pianeta dove ogni creatura e convinta di essere unica al mondo. Toccami, toccami rappresenta una specie con sensi basati esclusivamente sul tatto. Il mondo di Noe e abitato da esseri con forma abbastanza simile a quella umana. Il popolo veloce e composto di individui che si muovono velocemente. Il mondo dei legni pensanti e abitato da vegetali con un’intelli-genza molto, ma molto sviluppata.

Célestine, a szobalány mesél tucatnyi tisztes polgárcsaládnál töltött szolgálatának éveiről, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról.

Daniel Skagen-Monti visszatér Európába, Svájcban és Marseille-ben küzd a banditákkal. Egy nyomtalanul eltunt, gazdag lányt keres. Mivel a sírjában nem találja, az élok között kutat tovább... Az elore nem látható események során hosünk ezerszer kockáztatja a saját, de mások életét is...

A könyv bizonyára nagy vihart arat majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi ezt az írást. Eleve kétségbe vonja a rovás mai - nem túl nagy - táborának hiedelmét-állítását, hogy a magyarok az ősi időkben mind tudtak írni-olvasni, és a rovásírás az ősmagyar harcosok (mindnek, kivétel nélkül!) éppen úgy a kisujjában volt, mint a főző-varró háziasszonyoknak... Keményen vitába száll nemcsak ezzel, de más hasonló állításokkal is, amelyeket egyszerűen légből kapottnak, szép ősi ábrándnak nevez. A felhőkben szálló rajongókat lehozza a földre, miközben elismeri ugyan a rovásírás egykori hasznát, különösen a számrovásét. Viszont megbírálja azokat, akik a rovásírást különféle vélt vagy valós okokból elvitték a politikai paletta egyik végébe, és ma is ott tartják. Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a rovásírás is része lenne a politikának - holott csak annak túsza...

Megtámadja egy kislány szervezetét a rák, csöndes eltökéltséggel, alattomosan. Mire tetten érjük, már mindennél és mindenkinél nagyobb. Orvosok, szülők, segítők, barátok fordulnak szembe vele, beindul a küzdelem a kislány életéért. A kórházban barátságok szövődnek a gyermekek között, különös közelség és ismeretlen mélysége az együttérző szeretetnek. Reggelre, időről időre, megüresedik egy ágy. Elszakadás: mit jelent elszakadni? Hol van, aki nincs velünk? Meg tud semmisülni egy arc? Aczél Dóra könyve a fordulatos kalandregényeknél mérhetetlenül izgalmasabb beszámoló. Megérinti az életet a haláltól elválasztó határt, rá is lép a bizonytalan sávra. És visszatér. Itt van velünk Dóra, és itt van ez a finom, boldog könyv, tele éles, angyali mondatokkal. Egy kivételes ember kivételes története. Mindannyian kivételek vagyunk. (Visky András)

A Viszkis rabló visszatért. A legenda tovább él - igaz, már csak a képzeletben. Ambrus Attila első regénye alighanem zavarba ejti az olvasót. Valóság és fantázia keveredik benne megannyi izgalommal, akcióval, váratlan fordulattal. A nyers, szókimondó stílusban megírt cselekményben megelevenednek bankrablások, a császári élethez tartozó hódítások, a szegény, kilátástalan gyerekkor emlékei, no meg a börtönben átélt, kitörölhetetlen napok. A főhős valóságos haramiává válik, mert újra rabol, sőt gyilkol is, miközben szerelemre és talán normális életre vágyik. A Viszkis rabló visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank páncélautóját veszi célba: megtervezi, előkészíti és csatlósaival bele is vág az évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki azért szurkolt, hogy ne kerüljön rendőrkézre. Az általa kreált főszereplő talán kevésbé lesz szimpatikus, mint a Viszkis a valóságban, de hatással lesz ránk, az egészen bizonyos. Szeretjük és utáljuk egyszerre. Ha elkezdjük olvasni a történetét, már nem szabadulunk tőle. 

Álarc vagy valóság? Kik ők? Örömlányok vagy művelt, az ősi japán művészetekben jártas nők, kiknek feladata a férfiak szórakoztatása, kiszolgálása. Akik szépségükkel és egész életükkel szolgálnak, de a szerelem számukra gyakran csak illúzió. Kik ők és miért vállalják ezt, a mi számunkra oly idegennek tűnő foglalkozást? „Nehéz megmagyaráznom, kislányként miért határoztam el, hogy gésa legyek. Miért dönt úgy egy szüleit rajongásig szerető gyermek, hogy elhagyja őket? Erre próbálok magyarázatot adni." Mineko Iwasaki Hosszú esztendők kellenek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amire egy gésának a háromszáz éves hagyomány szerint szüksége van. Megaláztatásokkal és büntetésekkel kell szembenéznie, de mindvégig az erő és elszántság hajtja, hogy kiváló táncos és országának leghíresebb gésája legyen. Az álom beteljesült, Mineko több, mint egy évtizeden át Japán leghíresebb gésája volt. Szavaiból mély bölcsesség és érzékenység csendül ki. Történetét abban a reményben írta meg, hogy az majd segít fellebbenteni a fátylat Japán kulturális történelmének misztikus és félreértelmezett világáról, mely a gésákat körüllengi.

Fatima Melek származása révén kiválóan ismeri a magyar és a török történelmet is. Így hiteles képet fest a magyar történelem eddig homályba burkolózó korszakáról. Fatima egyforma otthonossággal mozog az erdei boszorkány otthonában, a fényes vármegyei bálokon és a török hárem fülledten erotikus börtönében. A főhősnő édesanyját a háborút követő járvány vitte el. Apja 1552-ben Eger várát védve halt hősi halált. A kislány megpróbáltatásai ezzel azonban nem értek véget. A kapzsi rokonok elorozták az örökségét és boszorkánysággal vádolták meg öreg dajkáját. A nemes kisasszony azonban nem adja fel, megpróbálja kivívni az igazságot. A csatatéren megismerkedik egy elszánt török fiatalemberrel. Mindent megtesz azért, hogy ne szeressen bele, hiszen az a fiú ellenség, török! Közben a Fényességes Portán titokzatos események történnek. Hürrem szultána életének utolsó éveiben könyörtelen viperafészekké változott a hárem, és halála után a színfalak mögött még élesebb harc tört ki a szultán trónjáért és a válide szultána címért. Magyarországon Arszlán, a budai pasa képviseli Szulejmán akaratát, lenyűgöző férfi, csodálatos szerető. Háremhölgyei rajonganak érte. A főhős Gyöngyi közöttük válik dacos nagylányból szemkápráztatóan szép, fiatal nővé. Új barátokra és ellenségekre tesz szert a hárem buja, titkokkal és cselszövésekkel teli világában. Egyre nehezebben tud parancsolni a vágyainak. Ám a pasa valamiért egy ujjal sem nyúl hozzá! Vajon miért tartogatja? A történetben összecsapnak egymással a Szulejmán című tévésorozatból megismert szultánák, haszekik és ágyasok. Harcuk örvénye magába szippantja a regény hősnőjét is. A magyar lány azonban az isztambuli úrnők méltó ellenfele lesz!

Ann Chamberlin regényében valódi történelmi személyek kelnek életre egy egzotikus 16. századi, leginkább cselszövéssel és fényűzéssel jellemezhető Oszmán világban, amit a törökök a női szultánok uralkodásának hívnak (ennek az uralkodási időszaknak Hürrem volt az egyik sarokköve). A történetben megismerhetjük Sofia Baffót, egy velencei nemesúr gyönyörű lányát. A nagyravágyó és intelligens fiatal hölgy élete 1562-ben vesz drámai fordulatot, amikor elrabolják a Földközi-tengeren garázdálkodó kalózok. A szépséges fiatal nőnek nem esik bántódása, de örökre le kell mondania a szabadságról. A nemes kisasszonyból egyszerű rabszolga lesz. Szépségével azonban felkelti azok figyelmét, akik magának a török birodalom nagyhatalmú urának, a fényességes padisahnak, az idős Szulejmán szultánnak keresnek gyönyörű háremhölgyeket. Szafije azonban nem kerül be a szultán háremébe. Egy titokzatos úri hölgy veszi meg elképesztően magas árért. Nurbanu szultána a fiának, a leendő szultánnak szánja a lányt. Az elszánt ifjú nő nem adja meg magát a sorsnak. Semmitől sem riad vissza. Elcsábít egy félszemű rablóvezért és magába bolondítja a birodalom leendő urát. Elképesztően vakmerő és becsvágyó. A hárem titokzatos, fülledten erotikus világában szemtanúja lesz a vakmerő és gyakran kegyetlen cselszövéseknek. Beleveti magát a küzdelembe, és elszánja magát arra, hogy ne csak a szultán szeretője, hanem a kedvese és bizalmasa is legyen. Mindeközben szörnyű sors vár a lánnyal együtt fogságba esett olasz fiúra: megfosztják férfiasságától, és számos kaland után bekerül eunuchnak a hárembe. A regény Szafije küzdelmeinek krónikája. Nagyszerű leírások váltakoznak a gyorsan pergő, élvezetes párbeszédekkel. A könyv oldalain életre kel a napfényes Itália és a titokzatos Oszmán Birodalom. Beléphetünk a rabszolgapiacra és a török főváros színpompás, kavargó sikátoraiba és nem utolsó sorban a hárembe, melynek magas kőfalai mögötti, gyakran szenvedéssel, máskor meg gyönyörrel teli hétköznapoknak lehetünk tanúi. A könyv tetszeni fog a szerelmes történetek, de a történelmi regények rajongóinak is. A Szafije nem véletlenül nyerte el Franciaországban a legjobb külföldi történelmi regénynek járó díjat.

A könyv eredetileg a ?magánélet-sorozatba? íródott, de mivel jobbára inkább a nagy költo szerelmi életét taglalta, ezzel a sikeres sorozatot is két alváltozatra bontotta. Ady Endre életének nem egy idoszaka botrányoktól volt hangos, szerelmi élete pedig joggal háborította fel ellenségeit és a ?tisztes polgárok? egy részét.

Mona, az Aranyhúr Szimfónikus Zenekar hegeduse, megismerkedik a híres karmester fiával. A fiú hatalmas szenvedéllyel közeledik a lányhoz, ám amikor kiderül, hogy Mona valójában nem az, akinek o gondolja, tragikus fordulat következik be. Megjelenik egy titokzatos jótevo, aki segíti a lányt abban, hogy helyrehozza az életét.

Egy fiatal tanárno váratlan örökségéért elutazik az ország másik végébe. Még nem tudja, hogy a kis birtokkal együtt örökölt egy fogyatékos féltestvért és rengeteg más gondot is.

Egy fiatal ápolóno egy gazdag házban belekeveredik az ottan intrikákba, de gyoztesen jön ki belolük és még a szerelmet is megtalálja...