Najnovšie - Historické romány strana 73 z 93

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük a harcot.Az ostromra való készülődés és az ostrom során évszázados konfliktus tör felszínre szinte minden magyar szereplő kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárhű magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindörökre kiűzni a törököt, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc közben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes döntést kell hozniuk, mint a legegyszerűbb hajdúknak. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben

A Zsigmond-trilógiát folytató Zádor-trilógia befejező kötetét tartja kezében az olvasó. A főhős sorsát hat kötetben követhették, így megismerkedhettek az 1380-as évek közepétől az 1401-ig tartó időszakkal. Zádorffy Zádor gróf, ki parasztlegényből küzdötte fel magát a nemesek sorába és Luxemburgi Zsigmond magyar királynak tett szolgálatai fejében nyert grófi rangot, címert és birtokot – ezúttal is uralkodója oldalán áll. Ám ennél szélesebb körképet kapunk arról a zavaros korszakról, amikor a nagyurak folyamatosan lázadtak Sigismundus Rex, az idegen király ellen. Kinek maroknyi híve volt csak az országban, viszont mindent megtettek, hogy segítsék Zsigmondot. Volt olyan időszak is – erről szól ez a kötet –, amikor a lázadó urak fogságba vetették saját királyukat. Miközben Zsigmond az életéért és szabadságáért küzd, Zádor gróf és barátai, katonái egy különös, távoli városban, Zára tengeri kikötőjében torpedózzák meg sorra a Déli Liga törekvéseit. Ezek az urak Nápolyi Lászlóban bíznak, az itt született, ám a magyarsággal semmi közösséget nem vállaló „talján” királyt ültetnék a magyar trónra. Zádornak hála, ravasz ötleteivel és személyes bátorságával sikerül ezt megakadályozni.

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának első kötetében születésétől az I. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját. A Kenderesen, a XVII. században nemesi címet kapott család birtokán töltött gyermekévek, a családi háttér, a debreceni és soproni tanulmányok a gyermek Horthy jellemfejlődésének meghatározó évei voltak. Az ifjú Miklós tizenhat évesen, szülei akarata ellenére jelentkezett az Osztrák–Magyar Monarchia fiumei haditengerészeti akadémiájára, ahol kiváló sportemberré és fiatal tisztté vált. Szolgálata során szinte az egész világot bejárta, számos hatás érte. A császári udvar és hadvezetés felfigyelt a tehetségére, szokatlanul gyors karriert futott be. Ferenc József szárnysegédje is volt, és az I. világháború kitörésekor már sorhajókapitányi rangban szolgált. A szerző Horthy Miklós életpályájának rekonstruálása során különös gondot fordított az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon és a monarchiában bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok és változások bemutatására. A kötet lapjain megelevenednek a soknemzetiségű, sok szempontból megosztott, mégis egységes monarchia hétköznapjai, a bécsi udvar konfliktusai és a közép-európai nagyhatalom szerepének megváltozása a világpolitika nagy színpadán.  Nemere István életrajzi regénye kiváló korkép a XIX. század második felének és a XX. század első másfél évtizedének Magyarországáról, Európájáról és világáról.

Egy testvérpár, és egy felelőtlen lépés, amely hetven esztendő múltán is kísért... A tizennyolc éves Adele és Amelia története 1943-ban, a háború sújtotta Cornwallban kezdődik. Először az önkéntes hadiszolgálat választja szét az ikerpárt, majd egy szívet tépő árulás - ezúttal örökre... Magával ragadó romantikus családregény veszteségről, végzetes döntésekről, régóta rejtegetett titkokról és különös barátságokról, valamint reménységről, megújhodásról az örök szerelemről. A csodaszép cornwalli tengerparton játszódó, sírásra és nevetésre egyaránt késztető történetet ragyogó nyári olvasmány.

Frankhon, Kr. u. 780 Sigwulf, a jelentéktelen szász herceg családját lemészárolja Offa, Mercia királya. Az Ördög jegyét viselő – felemás színű a szeme – Sigwulfot azonban nem merik megölni, inkább Károly frank király, a későbbi Nagy Károly udvarába száműzik. A fiatal herceg itt csak saját magára számíthat, miközben egyre nyomasztóbb jósálmaival is igyekszik megbirkózni. Elnyeri Hroudland gróf, Károly nagyratörő és hatalmas unokaöccse barátságát – ám közben többször is megpróbálják megölni. Amikor egy véletlen folytán a birtokába került az Álmok könyve, egy az álmok értelmezésével foglalkozó, ritka szöveg, még Károly figyelmét is magára vonja. A könyv azonban csalóka útmutatónak bizonyul az árulások világában. Sigwulfot Hispániába küldik, hogy a szaracénok ellen kémkedjen, de hamarosan döntenie kell: újonnan szerzett szaracén barátaihoz legyen hűséges, vagy Hroudland grófot segítse a dicsőség, az arany, sőt a Szent Grál keresésében. Sigwulf jóslatai sorra valóra válnak, de gyakran nem úgy, ahogyan számítanak rájuk, és a végső nagy csata felé sodródva egyre tisztábban látszik, kik a valódi ellenségei…

Caesar meggyilkolása után Róma ismét a polgárháború küszöbére sodródik. A Caesarhoz hű erők - élükön Marcus Antonius consullal, a későbbi imperatorral és Caesar örökösével, Octavianusszal - felveszik a harcot a köztársaságpártiakkal, vezetőik pedig Lepidusszal megalakítják a második triumvirátust. A lázadók leverése után fokozatosan ellentét alakul ki a hatalmában megerősödött két triumvir: Antonius és Octavianus között. Kettejük viszálya mögött Antonius újsütetű felesége, a rejtélyes Kleopátra, Egyiptom királynője áll...

1914-ben a temesvári értelmiség vezető köreihez tartozó Niamessny házaspár rokonai, barátai, ismerősei indulnak a frontra. Hamarosan megérkeznek Temesvárra a sebesültszállító vonatok. A szerző fogadóbizottságot szervez a város asszonyaiból, hogy a pályaudvari veszteglés során a sebesültek szenvedéseit enyhítsék. A háború végét követő szerb, majd román megszállás alatt Temesvár nem akar beletörődni a megszállásba, elszakadásba: fegyveres ellenállás szerveződik. Az elárult összeesküvők egyik vezére Niamessnyék tizenhét éves fia… Manaszy Margit sodró lendületű naplójának első kiadása Herczeg Ferenc méltató ajánlásával jelent meg, s a két háború közt számos kiadást megért.

Egyetlen év alatt hat császár próbálta megszerezni a caesarok trónját Kr. u. 235 tavasza Hajnal a Rhenus mentén. Severus Alexander császár és anyja váratlan meggyilkolása véget vet a Severus-dinasztia uralmának és Róma négy évtizednyi stabilitásának. A kiemelkedően tehetséges katona, Maximinus Thrax az első császár, aki a hadsereg soraiból kerül ki. Az acél és a vérontás embere, aki harcolni akar Rómáért. A szenátorok ékesszóló beszédekkel méltatják az új császárt, de vajon valóban elfogadják caesarként a hajdani pásztorfiút? Az Örök Város utcáin pedig sokan pusztán azért imádkoznak, hogy ne hívják fel semmivel magukra a császár figyelmét. Északon, miközben a barbárok ellen vívott könyörtelen háború gyorsan emészti a hadsereget és a kincstárt, a lázadás és a személyes veszteségek kétségbeesett lépésekre sarkallják Maximinust. Véres bosszúja már-már az őrület határát súrolja. Harry Sidebottom új sorozatának első kötete egyszerre kifinomult és brutális világot mutat be, szilárd történelmi alapokra támaszkodva. Ez az intrikák, gyilkosságok, szenvedélyek és háborúk világa, ahol az emberek ölnek azért, hogy felülhessenek a caesarok trónjára.

A csaták és árulások világában sokan készek harcolni – és ölni –, hogy felülhessenek a caesarok trónjára Kr. u. 238 Maximinus császár uralma borotvaélen táncol. Embert és pénzt nem kímélve folytatja északi hadjáratait, ám közben a birodalom távoli részeiben lázadások lángolnak fel. Africában az idősebb és az ifjabb Gordianust kiáltják ki Augustusnak. Az uralkodói vérvonalból származó apa és fia esélyt jelent a régi arisztokráciának, hogy visszaszerezze a birodalmat. A lázadás során mégis Rómában ontják az első vért, amikor egy orgyilkos megöli Maximinus praefectusát, majd kihirdeti a városban, hogy az uralkodójuk halott és a két Gordianus foglalta el a trónt. A Szenátus, mely még mindig nem tudta megemészteni, hogy egy, a pályafutását egyszerű közkatonaként kezdő barbár vállára került a császári bíbor, üdvözli a lázadást és támogatja a két Gordianus trónigényét. Ám miközben a fővároson lassan úrrá lesz a káosz, Maximinushoz is eljut az árulás híre. Vérbeli katonaként elszánt brutalitással és erővel válaszol. A Karthágó előtti poros síkságon véres csata fogja eldönteni a Római Birodalom sorsát.

Norvégia, 785. - egy vad vidék, a vér, a harcos istenek és híveik hazája… Sigurd Haraldarson a Sigurd-saga harmadik kötetében beteljesíti bosszúját családjának gyilkosa, az esküszegő Gorm király felett. Addig azonban hosszú út vezet. Az ifjú Sigurd bátorságával és áldozataival megszerezte ugyan Óðinnak, Mindenek Atyjának, a harcosok, a háború és a bölcsesség istenének támogatását, de a küzdelembe Loki is bekapcsolódik, a hazugság bajkeverő istene, aki alaposan beleártja magát az eseményekbe. Nem csoda hát, ha a történet rengeteg kalandon keresztül ér el végkifejletéig, ahol Sigurd és hűséges harcosainak maroknyi csapata egy pillanatra megpihenhet. A norvég származású angol szerző, Giles Kristian trilógiája – előző kötetei: A bosszú istene, Téli tűz – remek olvasmány mindazoknak, akik szívesen kalandoznak régmúlt, vérzivataros időkben, távoli vidékeken, szívesen ismerkednek más népek – ezúttal a skandinávok – mitológiájával, kultúrájának gyökereivel, és szeretik az ízesen elbeszélt, fordulatos történeteket. A kötetek együtt, de külön-külön is olvashatók, mindegyik kerek egész, de a szerző a későbbi kötetekbe előzékenyen bele is szövi a megértéshez feltétlenül szükséges alapismereteket.

1558. Anglia.  Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak.  Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket.  Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet.  A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok.    A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.

Ezerhatszázhatvanöt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után özvegye, Báthory Zsófia Erdély és a királyi Magyarország két legnagyobb famíliájának egyesítésére törekedve megszervezi fia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leánya házasságát. E frigyből születik meg a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére. Talán sorsszerű, hogy a szabadságharc vezérének a szülei az egyik legnagyobb Habsburg-ellenes magyar nemesi összeesküvés, a Wesselényi-összeesküvés éveiben kötöttek házasságot, sőt Zrínyi Ilona a szervezkedés első vezetőjének, Zrínyi Miklós horvát bánnak az unokahúga volt. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának első kötete, Az utolsó oroszlánkölyök a főnemesi házasságkötés köré felépítve mutatja be a Wesselényi-összeesküvés korának magyarországi és birodalmi politikai folyamatait és eseményeit. A kötet lapjain a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag stílusban elevenednek meg a magyar történelem egyik legellentmondásosabb korszakának alakjai.

Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot. Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett – ha kell, fegyverrel. Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán – hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön – hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mellyel tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

Az Úr 1529. esztendejében két király uralkodik Magyarhonban, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hívei egymás ellen acsarkodnak. Eközben hatalmas török had vonul Bécs ellen, a fényes tekintetű és győzhetetlen Szulejmán vezetésével… Az ostrom elbukik, de csak idő kérdése, mikor indul az újabb hadjárat. Hiába küldi Ferdinánd király a tehetséges Jurisics Miklóst Konstantinápolyba, béketárgyalásra, Szulejmán hajthatatlan. Az Úr 1532. esztendejében ismét megindul a pogány fergeteg nyugat felé – Magyarországon keresztül. A sors kifürkészhetetlen szeszélye azonban egy fallal körülvett csöppnyi várost vet a százezres török sereg útjába, a védők élén Jurisics Miklóssal. De mire juthat negyvenhat katona, no meg néhány száz felfegyverzett polgár és paraszt a roppant túlerővel szemben? Milyen titkot rejt Kőszeg és környéke, amely más irányba terelheti a történelmet? Vajon Leónidasz spártai király és háromszáz harcosának sorsára jutnak a pogány áradattal dacoló hősök? Aki ismeri Kőszeg ostromának történetét, a legfontosabb kérdésre tudhatja a választ. De a végkifejletig rejtélyek, kalandok, romantika, hűség és árulás kuszálják a szálakat…

1939-ben dr. Jan Żabińskit bízzák meg a Varsói Állatkert vezetésével. Ebben a munkában nagyszerű segítőtársa intuitív felesége, a grafikus Antonina. Amikor Lengyelországot megszállják a németek, a házaspárnak kapcsolatba kell lépnie a Harmadik Birodalom újonnan kinevezett, fő zoológusával, Lutz Heckkel, hogy amennyire lehetséges mentsék az állatkert lakóit. Közben Jan és Antonina részt vesz a lengyel földalatti ellenállásban...

Bécstől keletre, Bukaresttől nyugatra, egy erdélyi kisvárosban, Végaknán vagyunk, ahol a Monarchia visszhangjai lassan elhalnak a rendszerváltás utáni átmeneti korszak tipikus alakjainak lelkében és életében. 1995 decemberének végén, a szocializmusból kapitalizmusba botladozó korszak határán az emberek már nyugodtan elmehetnek és el is mennek, a visszatérők és maradók egymás szemében is a vesztesek táborát gyarapítják. Végakna mindenekelőtt az elfeledett vagy mellőzött Erdély, amiről lassan már csak az előítéletek és közhelyek szókészletével tudunk beszélni. A fiktív városban Nagybánya, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Marosújvár és Nagyenyed utcáit, tereit, intézményeit, temetőit (!) ismerjük fel. A város régi, „birodalmi” fénye az idősek visszaemlékezéseiből és a fiatalok álmodozásaiból sejlik fel. A mindenki által Karolina térként azonosított városközpont volt már Ferenc Ferdinánd tér, majd Augusztus 23-a tér, jelenleg pedig a Nemzeti Megbékélés Tere nevet viseli. Az egykor színes – „multikulti” – városra előbb a kommunizmus szürkesége borult, a rendszerváltás utáni kivándorlás pedig elhozta a végső sivárságot; egyre több „űrnek” kell emléket állítani – a városvezetés kis réztáblákkal jelöli a „germán űr” és a „zsidó űr” helyét. A perifériára szorult és alkonyba borult városban a halogatás az egyetlen érvényes életforma.

Hispaniát megszállták, de még nem hódították meg, és továbbra is veszélyes kihívást jelent Róma számára Kr. u. 54. A római hadsereg katonáinak egyre nagyobb, a Földközi-tengertől az Északi-tengerig, az Atlanti-óceántól a Nílusig kiterjedő birodalom határait kell megvédeniük. Róma könyörtelenül rákényszeríti a leigázott népekre az uralmát, legiói a világ leghatékonyabb és legagresszívabb haderejét alkotják. Ennek a seregnek két harcedzett veteránja Cato praefectus és Macro centurio, akiket többévi harc után rendelnek vissza Britanniából Rómába. Csak kevés időt tölthetnek a forrongó, veszélyesen átpolitizált városban: hamarosan útnak kell indulniuk a praetorianus gárdával a lázongó Hispaniába, ahol a római uralommal szembeni ellenszenvet csak tovább fokozza a helyi törzsek közötti keserű versengés. A két régi jó barát és bajtársaik soha nem kerültek még szembe ilyen kihívással – ráadásul olyan földön, amely meghódíthatatlannak tartja magát… Az Invictus a Sas-sorozat 15. része. Macro és Cato a római politikai elit legmagasabb köreiig terjedő hatalmi harc közepébe kerülve soha nem látott veszélyekkel kénytelen szembenézni.

Bányai D. Ilona legújabb regényében a nagy sikerű Boszorkánykör hősnőinek sorsát viszi tovább. A tokaji várban, Szapolyai Imre udvarában élő Rózsa egyre magabiztosabban forgolódik a nemesi körökben, hamarosan a kis Terkát és az elítélt gyilkos Gedő feleségét, Pannát is sikerül beajánlania úrnője szolgálatába. Közben Budára levél érkezik Mátyás királyhoz II. Pál pápától, melyben a katolikus egyház feje a husziták elleni hadjáratba szólítja a királyt. Mátyásnak régi elszámolnivalója van két éve elhunyt első felesége, Katalin apjával, Podjebrád György cseh királlyal, így igent mond a felhívásra. Annus, a javasasszony egy nap kis lovascsapatot lát vendégül szerény tisztásán, és éles szemét nem kerüli el a Tokajba tartó társaság egyik furcsa tagja. Tudva, amit tud, úgy intézi, hogy a fiatal nemes felfigyeljen Rózsára. Ám szinte ezzel egy időben érkezik a hír Tokajba és a környékbeli falvakba: a gyilkos Gedő megszökött az erdélyi sóbányákból, és hazafelé tart, hogy bosszút álljon azokon, akik rabságba juttatták… Az országos politika és az egyéni sorsok útjai Tokaj mellett keresztezik egymást, felforgatva hőseink életét, nem várt szenvedést, de örömöt is hozva gazdagra és szegényre egyaránt.

V. Istvánt halála után a Nyulak szigetén helyezik végső nyugalomra. A gyászolók közt szörnyű hír terjed: a királyt talán meggyilkolták. A megüresedett trónra sokan vágynak, az Aba család nemes ifjai azonban mindössze egyvalamiben biztosak: figyelmeztetni kell a néhai uralkodó fiát, aki azonban merész tervet eszel ki, hogy kiderítse az igazságot, és már annak birtokában kerüljön fejére a korona. Ilyen helyzetben nem könnyű megmaradni igaz embernek... A Sasok a viharban hősei előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondok nehezítik a család helyzetét. Ünnepek és hétköznapok, halál és születés váltja egymást, és egyikük életébe beköszönt a szerelem is. Végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa...