Najnovšie - Historické romány strana 72 z 93

Opus magnum světoznámé polské autorky. Rok 1752. Podolí, součást Polského království, území ležící na dnešní jihozápadní Ukrajině, oblast osídlená křesťany, židy i muslimy. Polskou společnost soužil rozkol mezi královským dvorem, venkovskou šlechtou a bezzemky, jejichž síla se v osmnáctém století začala naplno projevovat. Díky kvetoucímu obchodu s muslimským světem docházelo k bohaté kulturní výměně. Pozvolný hospodářský a morální úpadek však plíživě pronikal do všech pater společnosti, a ta se pokoušela nalézt viníka. Židé mezitím čekali na svou příležitost k emancipaci. Podstatná část příběhu se odehrává i v židovském městě Brünn, tedy v Brně, ale ocitneme se i v jiných evropských městech. Čtenáři se tak nabízí zvláštní paralela se současným dramatickým střetem s jinými kulturami. Díky poutavému vyprávění Olgy Tokarczukové získáváme neodbytný pocit, že mezikulturní střet je v této části světa přítomen odpradávna. Román je obrazem dávného Polska, mocného a vlivného království na vrcholu své státnosti, ale zároveň těsně před pádem do osudové propasti zájmů sousedních mocností.

Syna Přemysla Otakara I., Vratislava, čekala skvělá kariéra. Jako prvorozený syn se mohl stát následníkem českého trůnu. Po komplikovaném vztahu otce s jeho matkou Adlétou Míšeňskou, však zůstal, po rozluce manželů, jen téměř neznámou historickou postavou. Dost na to, aby tato skutečnost podnítila fantazii spisovatele. Nález neznámého díla zběhlého mnicha Findelkinda, osvětluje nejen záhadu kolem Vratislava a důvod nevraživého vztahu ke svému otci, přibližuje i život autora tohoto spisku.

Český historický román Šťáhlav z Ciprštejna napsala Milada Šedivá. Obálku a předmluvu vytvořila MgA. Hana Militká. Román pojednává o životě hradních pánů i obyčejných poddaných. Na pozadí historie se odvíjí životní příběhy hlavních hrdinů. Jejich prohry i vítězství, lásky i nenávisti. Nechybí ani erotické momenty. Celý příběh je poutavě psaný. Autorka zde prokazuje jak bravurní ovládání českého jazyka, tak bohatou obrazotvornost. Nešetří napínavými scénami. Sugestivní líčení čtenáře vtáhne do děje. Hlavní hrdinka Markéta prochází různými složitými situacemi, které jí život připravil. Jak si poradí s překážkami? Vše se dozvíte v historickém románu Šťáhlav z Ciprštejna.

Guta Habsburská stojí po boku Václava, Přemyslovce, kterým pro jeho strach ze tmy a koček nemálo českých pánů pohrdá, byť se má Václav brzy stát jejich králem. Guta si klade otázku, zda si takového manžela dokáže vážit. Ve chvíli, kdy její srdce konečně pookřeje, na scénu vstoupí šarmantní a tajemný Záviš z Falkenštejna. Karty jsou rozdány…

Zapomeňte na Nicka Twispa, teď je tady Divočák Flint! Další nálož nekorektního humoru od autora kultovního Mládí v hajzlu. Užijte si nejnovější zábavné dobrodružství s Divočákem Flintem, který jako by byl starším bratrem ďábelsky inteligentního Nicka Twispa, a Univerzitou, skoro jeho starší sestrou se sexy hříšným tělem. Je léto roku 1949. Studená válka nabírá na obrátkách, do amerických domácností proniká televize, na stříbrném plátně vzdychají prsaté filmové divy, dělníci stávkují a lidé se houfně přesouvají z měst do kempů, aby strávili dovolenou v přírodě. A z ohijského Erie vyráží ve starém veteránu po strýci, obývaném léta jen myší kolonií, čerstvý maturant Wilder S. Flint, aby pátral po tajemném prodejci zázračného krému, se kterým mu utekla dívka jeho srdce. Putování to bude dlouhé, provázené zajížďkami, bizarními setkáními a zastávkami, díky kterým Divous Wilder pochopí, že život nikdy neběží tak, jak si ho naplánujeme. Jaké štěstí, že ho na cestě provází nekonvenční a nebojácná stopařka Verity zvaná Univerzita, se kterou je každý den plný nečekaných příhod a noc plná překvapení. Kniha zahrnuje i bonus v podobě povídky o jednom poněkud kuriózním recyklačním projektu.

Starověký Egypt devastuje epidemie žluté nemoci. Faraon Ahu přišel nejen o celou svoji rodinu, ale i o příznivce. Jeho nevlastní syn Ram využije příležitosti a pokusí se uchvátit egyptský trůn. Stařičký faraon unikne smrti a prchá na jih země. Ram se snaží Ahua vypátrat. Zatím netuší, že Ahu má dobře promyšlený plán, jak dynastii vlastní krve na trůnu udržet.

Hagyd ott 21. századi életedet, és élvezd a késő 8. századi Skandinávia szabadságát, veszélyeit, komorságát és bizonytalanságát – és az időjárást! Remélem, ugyancsak élvezettel lubickolsz majd Sigurdnak és barátainak elveiben és hiedelmeiben, azokéban a férfiakéban és nőkében, akiket szeszélyes istenek irányítottak, és a hűség meg a fényes hírnévről szőtt álmok kötötték össze őket egymással.

Sue ?Trinder árva lány, akit Mrs. Sucksby gondjaira bíztak. Az asszony olyan szokatlan gyengédséggel nevelte Sue-t, mintha a sajátja volna. London egyik nyomornegyedének szívében lévő háza nemcsak nyűgös apróságok menedéke, akiket alkalomadtán ginnel csendesít le, hanem kisstílű tolvajok ideiglenes otthona is. Egy napon beállít az egyik legkedveltebb tolvaj, Gentleman. Az elegáns szélhámos csábító ajánlatot tesz Sue-nak: ha elnyeri a naiv, nemes hölgy, Maud Lilly mellett a szobalányi állást, és segít Gentlemannek a nő elcsábításában, megosztoznak majd Maud hatalmas örökségén, akit őrültté nyilváníttatnak és egész életére bezáratják egy bolondokházába. Sue elvállalja a feladatot, mert arra gondol, hogy az így szerzett pénzzel leróhatja a háláját a fogadott családjának a tőlük kapott kedvességért. Amikor azonban belekerül a dolgok sűrűjébe, kezdi megsajnálni tehetetlen áldozatát, és nem várt érzésekkel fordul Maud Lilly felé… De senki és semmi nem az, aminek tűnik ebben az izgalmakkal, meglepetésekkel és leleplezésekkel teli regényben. A mű alapján készült Park Chan-Wook azonos című filmje, amelyet a 2016-os cannes-i filmfesztiválon Arany pálma-díjra jelöltek, és 2016. dec. 1-jén mutatják be Magyarországon.

Ezerötszáznegyvennyolc, Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka. A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot  megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.  Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette… A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

Sigwulfot, a Nagy Károly frank király udvarában élő, száműzött szász herceget magához rendeli Yorki Alcuin, a király tanácsadója. Károly csodálatos ajándékokat kapott a bagdadi kalifától, és feltett szándéka, hogy hasonlóan egyediekkel viszonozza azokat. Mivel Bagdad uralkodói színe a fehér, a legfontosabb ajándékoknak az északi vidékeken élő ritka, fehér állatokat szánja. Sigwulf már bizonyította képességeit a mór uralom alatt álló Hispániában, ezért rá bízzák az állatok beszerzését, majd az elszállításukat Bagdadba. Fehér vadászsólymokat és két jegesmedvét kell találnia, illetve – mivel Károly látta a képét egy könyvben – egy unikornist. Társaival együtt elutaznak a messzi északra. Noha sikerül megszerezniük néhány állatot, hamar rá kell jönniük, hogy a feladatukban megnevezettek közül több nem is létezik. Miután útnak indulnak Bagdadba az állatsereglettel, egyik veszélyből a másikba sodródnak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy valaki igyekszik meghiúsítani a küldetésüket… hiszen a hosszú utazás minden egyes szakasza újabb és újabb váratlan nehézségeket hoz…

Agnes Sorel a nápolyi királyné, Aragóniai Jolán bizalmasaként, a királyné fiának kíséretével érkezik a francia királyi udvarba, és szépségével, valamint gyors észjárásával mindenkit hamar lenyűgöz. Magára vonja a király figyelmét is: VII. Károly szívét annyira rabul ejti Agnes, hogy nemcsak szeretőjévé választja, de nyíltan felvállalja kapcsolatukat. A kegyencnő kihívó ruhái, fedetlen keble, drága ékszerei megbotránkozást keltenek az udvarban, irigyeinek száma egyre nő, s a francia trónörökös is szívből gyűlöli… Veszélyes intrikák és rosszindulatú pletykák kereszttüzében kell megküzdenie szerelméért és saját boldogulásáért. Őfelsége, a Kenti hercegné A szerelmes királynő után az Anjou trilógia második részében is különlegesen izgalmas történelmi karaktert választott regényének központi szereplőjéül. Agnes Sorel (1422–1450) a történelem első hivatalos francia királyi kegyencnője, akinek már nem kellett diszkréten a háttérben maradnia: kacér volt és okos, nagy befolyással bírt a királyra, s így az udvar politikájára is.

Decimus Junius Brutust, Julius Caesar rokonát, korábbi hadvezérét és legközelebbi bizalmasát Octavianus parancsára foglyul ejtik Galliában, ahol fogva tartója fiának, Artixesznek mesél Caesarról. Decimus Brutus szubjektív visszaemlékezéséből ismerhetjük meg Caesar felemelkedését, növekvő hatalmát és személyes varázsát, amellyel nemcsak a legiók hűségét, de a nők rajongását is elnyerte. Massie történelmi hitelességgel, de emberközeli módon mutatja be Róma egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb államférfiját, akinek végzetében Decimus Brutus is kulcsszerepet játszott i. e. 44. március idusán. 

Bécsben, a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe ""tündérkirálynőjét"" fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén - és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába. Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés - Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát? És egyszer csak ott van; olyan, amilyennek mondják: nem evilági szépség... Vonul lefelé az elegáns hotel, a Beau Rivage lépcsőjén, fogja az ernyőt, kora őszi ragyogó napfény árasztja el a sugárutat. Tömeg gyűlik köré, amikor rájönnek, hogy a császárnét látják. - Itt jön! - Erzsébet császárné! - Sissi! Megy a rakparton a sétány és a várakozó gőzhajó felé, egyetlen női kísérője szaporán szedi a lábát mellette, hogy lépést tartson vele. Megjelenése elárulja, hogy nem közember: gyöngyházszínű bőre, királynői alakja a szűk és magas nyakú kiskabátban, hosszú fekete szoknyája, fekete kalapja dús gesztenyebarna haján. A haja - olyan híres, hogy még a férfi is olvasott róla - sötét és hullámos, apró ezüstök csillognak benne. A férfi végignéz toprongyos önmagán, rosszallóan szemléli a kosz félholdjait a körme alatt, a szakadásokat viseltes nadrágján. Közelről bámulja az asszony arcát, látja, ahogy pislog, ijedten, mint az üldözött állat. Hiszen az is, természetesen: üldözött. Nemcsak ő üldözi, hanem mindenki. Ő, akárcsak a férfi, menekül... Mögé lép, a vére dübörög, testében a fölismerés és lelkesültség mámorító elegye vágtat. Néhány száz méterre ott a gőzös, egy közeli dokkban, fekete füstöt pöfög a kék égre. A férfi a zsebébe nyúl, ujjai kitapintják a pengét...

Konstantinápolyt bármelyik pillanatban beveheti a török; a hatalom és hadsereg nélküli császár nem képes megvédeni az birodalmat. Négy kamasz a pogány isteneket próbálja segítségül hívni. Egyikük, Filarion élete a neoplatonikus filozófus, Pléthón életével szövődik össze. Kettejük történetében az ortodoxia és a pápaság viszonya elválaszthatatlanul fonódik össze a lélekvándorlás tanával és más pogány hiedelmekkel. Radoslav Petković négy évtizeden átívelő, finom arányérzékkel megírt történelmi regényében Kelet és Nyugat e sajátos közös történelmi pillanatának széles panorámája tárul fel, és kiderül, hiába tudjuk, mi történt a múltban, az ember sosem szűnik meg reménykedni, hátha ezúttal másként lesz.

J. R. dos Santos portugál bestsellerszerző regényeit 15 országában több millióan olvassák. Eddig 7 lebilincselően izgalmas kötete jelent meg magyarul, és az évek során komoly rajongótáborra tett szert. Ezúttal egy történelmi trilógia első részét tartja kezében az olvasó, melyben négy ember – két férfi és két nő – izgalmas eseményekben bővelkedő, rendhagyó sorsát követheti nyomon. A 20. század hajnalán Európától Ázsiáig új, félelmetes diktatúrák vannak kialakulóban. A regény Portugáliába, Oroszországba, Japánba és Kínába kalauzol el minket, ahol a trilógia első részében hőseink még kisgyermekként figyelik a körülöttük zajló eseményeket. A történelem azonban kíméletlenül beavatkozik az életükbe, és végérvényesen kiszakítja őket megszokott környezetükből. Négy ország, négy család, négy sors. Vajon képes egy új eszme megváltoztatni a világot? Hogyan fér meg egymás mellett a modern gondolkodásmód és a hagyomány? Földrészeken, kultúrákon és politikai rendszereken átívelő utazást ígér Santos új regénye.

A XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek.  Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

Britannia provincia, Kr. u. 44 Caratacus lázadását leverték, de a tartományt még nem sikerült leigázni. A törzsek gyűlölik a rómaiak bábkirályát, és nem fogadják el Róma uralmát. A harc Horatius Figulus optio vérében van. Bajtársai gyakran gúnyolják kelta származása miatt, mégis annak köszönheti az életben maradáshoz elengedhetetlen keménységét. Egy, az ellenséges terület mélyére indított küldetés pedig a végsőkig próbára teszi ezt a keménységet, illetve Figulus és az emberei bátorságát. Figulus a kelták gondolkodásmódját is érti. Tudja, hogy hiába zúzzák őket szét a csatákban, hiába fűzik rabláncra a harcosokat, hiába űzik ki a druidákat az erődjeikből, Britannia törzsei inkább meghalnak, mintsem behódoljanak. Figulus Macro és Cato oldalán küzdött Simon Scarrow nagy sikerű Római sas-sorozatában. A hódítóban egyedül veszi fel a harcot.

Egy fiatal lány Londonban az első báljára készül. Ahhoz, hogy hivatalosan is bemutassák a királyi udvarban, műveltnek és bájosnak kell lennie. Sophia Grafton meg is felel minden elvárásnak, ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy anya nélkül kellett felnőnie egy folyton utazgató diplomata apa oldalán. Férjet fognia azonban annak ellenére is nehéz, hogy tekintélyes vagyon és birtok a hozománya. A kis hölgy ugyanis rettentően válogatós, és a szóba jövő fiatalemberek száma egyre fogy. Ráadásul az apja halálakor kiderül, semmije sem maradt egy távoli amerikai dohányültetvényen kívül, amely viszont egyelőre nem termel jövedelmet. Sophiának nem marad más választása, átkel az óceánon, hogy rendbe tegye az ügyeit. A kalandnak induló utazás azonban váratlan és elképesztő fordulatokat vesz, a kényes angol lady pedig rádöbben: helyt kell állnia a telepesek, az indiánok és a rabszolgatartók könyörtelen világában, és meg kell keresnie a boldoguláshoz, sőt talán a boldogságához vezető utat. Helen Bryan trilógiájának első darabja egy bátor nő történetét meséli el, bemutatva a 18-19. század Amerikájának sokszínűségét, valamint azt az embert próbáló folyamatot, amikor a régi találkozik az újonnan érkezővel, amikor harc, öröm és fájdalom nászából egy egészen új világ szökken szárba.

Csak egyetlen kötelékben bízom: ami egy nő és a nővérei között létezik. Amikor Aragóniai Katalin ifjú araként a Tudor-udvarba kerül, a legidősebb hercegnő, Margit azonnal érzi: ők ketten vetélytársak, egyben szövetségesek lesznek, és az a sorsuk, hogy nővérként éljenek együtt. Ebben társuk Margit húga, Mária is. A három nővérből Anglia, Skócia és Franciaország királynéja lesz. Bár a családhoz való hűség összeköti őket, a királynék mégis ellenfelekké válnak, ráadásul háborúk, orgyilkosság, trónfosztás és szerelmi háromszög bonyolítja az életüket... A veszélyek, veszteségek és szenvedélyek közepette csak a három nővért összefűző különleges kötelék állandó, amely mindennél, még egy királynál is erősebb. Philippa Gregory, a királyregények királynője újabb lebilincselő Tudor-kori történetet írt VIII. Henrik életének és udvarának kiemelkedően fontos nőalakjairól.