Najnovšie - Historické romány strana 68 z 93

Zavaros idők járnak 1919 januárjában. A nagy háború győztes hatalmai a világ új rendjét tervezgetik, közben pedig ordas hadak lesik, miként tudnak minél nagyobb területet kiszakítani maguknak a Kárpát-medencéből. A magyar kormány tehetetlenségét kihasználva a születőben lévő csehszlovák állam csapatai átlépik a demarkációs vonalat. Január 15-én megszállják Balassagyarmatot, ott pedig megkezdik az új hatalom kiépítését. De a város nem hagyja magát… Mire mehet egy maroknyi – vasutasokból, tisztviselőkből, iparosokból, tétlenségre kárhoztatott katonákból szerveződő – önkéntes az újabb magyar területekre áhítozó megszállók ellen? Elnyerheti-e méltó jutalmát a bátorság, az önfeláldozás, a hazaszeretet? A legnagyszerűbb történeteket az élet írja. Kalandról, hűségről, árulásról, gyűlöletről, szeretetről… A regény a magyar történelem egy kevéssé ismert, dicsőséges fejezetét dolgozza fel. Valós eseményeket, amelyek nyomán az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatta, a település pedig kiérdemelte, hogy a „Civitas Fortissima”, azaz a „Legbátrabb Város” címet viselje.

Minden forradalom, így a mi Ötvenhatunk is, felemelően hősies és borzongatóan félelmetes, tehát nagyon drámai. Ezt a drámát azonban nem csak hősök, hanem hétköznapi, esendő emberek is játsszák. A Szénszünet róluk szól, mégpedig nem mindennapi aspektusból: egy kiskölyök szemével látjuk esetlen viselkedésüket, szerencsétlenkedésüket a történelem viharában. Így ez a regény, noha komoly eseményekről beszél, nem drámai, sokkal inkább könnyfakasztóan nevettető groteszk. Mégis éppen tragikomikus hangvételével hozza közelebb és teszi érthetőbbé huszadik századi történelmünk egyik legfontosabb epizódját.

Kr. u. 185. Marcus Aurelius fia és utódja, Commodus császár immár fél évtizede ül a caesarok trónján. Bár uralma békét hozott a birodalomnak és a nép szereti bőkezű, pompakedvelő császárát, Rómának külső és belső fenyegetésekkel egyaránt szembe kell néznie. A császár környezetében a praetorianus testőrség parancsnoka, Tigidius Perennis egyre nagyobb befolyásra és hatalomra tesz szert, és nagyravágyásában már a trón elfoglalásáról ábrándozik. Terveit a Pannonia provinciákat kormányzó fiai és az alájuk rendelt legiók segítségével szándékozik elérni. A Danuvius mentén azonban korántsem teljes a béke. Bár Commodus még uralkodása első évében békét kötött a kvádokkal és a markomannokkal, a szarmata jazygok kisebb portyáikkal tovább zaklatják a római településeket és erődítményeket. A limes mentén szolgáló római tisztek közül többen is bosszút akarnak állni a betörésekért, és akad, aki semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy jogosnak tüntesse fel a parancsnoki tiltással való szembeszegülését. Marcellus Mihály legújabb regénye a szerzőtől megszokott részletességgel, fordulatos cselekményen keresztül mutatja be a Kr. u. II. század végi Pannonia provinciák és Róma történetét.

Vakulya Norbert az 1916-os erdélyi román betörést feldolgozó történelmi regényének főhőse a kalandos életű báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (1877–1933) geológus, paleontológus, albanológus, hírszerző, albán trónkövetelő és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírása. 1914 és 1916 között a magyar hadseregben főhadnagyi rangot viselő Nopcsa több tudományos és diplomáciai utat is tett Romániába, melyek során világos lett számára, hogy Románia egyik elsődleges stratégiai célja a súlyos nemzetiségi problémákkal küzdő Erdély elcsatolása az Osztrák–Magyar Monarchiától. Miután többször figyelmeztette a hadvezetést a román betörés veszélyére, előbb felettesei engedélyével, később azok határozott tiltása ellenére többször is álöltözetben, román pásztornak vagy az osztrák-magyar seregből dezertált román katonának kiadva magát figyelemmel kísérte a román csapatösszevonásokat és a hadvezetés szándékaira utaló jeleket. Újabb figyelmeztetései ellenére az osztrák-magyar haderő nem tudta megállítani a román betörést, Nopcsáék családi birtokát, akárcsak a környékbeli területeket elfoglalták és kifosztották a román csapatok. A Vihar Erdélyben a kalandos életű báró élettörténetének és az 1916. augusztus–októberi erdélyi betörésnek hű dokumentálásán túl egyedülálló betekintést nyújt a monarchiabeli Erdély nemzetiségi feszültségeibe, az osztrák-magyar politika és hadvezetés visszásságaiba és az egyszerű erdélyi emberek – magyarok és románok – hétköznapjaiba.

Valamikor a Kr. u. 800-as évek második felében, a Kárpátok délkeleti vonulatai között egy csendes kis pásztorfalu lakói egy sebesült, hatalmas termetű, lángvörös hajú harcosra találnak. Meggyógyítják, befogadják, s mikor a harcos, szokásaikkal ellentétben nem elfut az időnként rájuk törő haramiák elől, harcba is szállnak mellette. Egy alkalommal azonban nem haramiák érkeznek, s a jámbor pásztorok hamar megfutnak a mokány kis lovakról ördögi pontossággal nyilazó, egyszerű öltözetű katonák elől. A vörös hajú harcos elesik a csatában, siheder fiát magával viszik a lovasok. A fiú, akinek elrablói a Veres Keménd nevet adják, új otthonra lel a székelyek között. Barátokat és ellenségeket szerez, kiverekszi magának az elismerést, ám amikor ifjú csikósként Bolgárországba indul, hogy az utazók elbeszéléseiből megismert arab lovat szerezzen magának, még nem is sejti, milyen veszedelmet szabadít népére. S ha ez nem lenne elég, a székelyek vezetői egy nap kihirdetik, hogy szövetségre léptek távolról érkező rokonaikkal, a hunok végleges hazát kereső leszármazottaival, az Álmos és Árpád vezette törzsszövetséggel, és tizenötezer harcossal vonulnak küzdelmük megsegítésére… Cseke Lajos egyedülálló hangulatú és hangvételű történelmi regénye rendkívül élvezetesen és lebilincselően mutatja be a honfoglalás kori székelység és a környező népek szokásait, mindennapjait és élet-halál harcait.

Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác jószágigazgató úr kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. A romantikus történeten túl kezdődnek a mindennapok. Kertész Erzsébet regényének különös érdeme, hogy nyomon követi a gyermek-asszony drámai sorsát a forradalom viharában, a szabadságharc emberpróbáló hónapjaiban és a bukás után is.

A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Kik voltak a kurtizánok, az ágyasok és a szeretők? Vajon a történelem tényleg ismétli önmagát, és mindig volt olyan szexuális vagy szerelmi kapcsolat, ahol a pénz meghatározó szerepet játszott? Vagy nem is mindig a pénz? Esetleg érdekek, vagy csupán az a tény, hogy a későbbiekben megfelelő helyre pozicionálhassuk magunkat? Csillag Lea Cukorvilág című könyve elkalauzol bennünket a török háremekbe, XIV. Lajos idejébe, bemutatja, ki volt a legutolsó magyar kurtizán. A regény történelmi áttekintésen túl bevezet bennünket az igazi sugar kapcsolatok rejtelmeibe. De valójában kit nevezünk sugar daddynek és sugar babynek? Milyen egy valódi sugar kapcsolat? Prostitúció? Valódi szerelem egzisztenciáért cserébe? Fiatalok kihasználása, vagy csupán egy szerződés, ami egy gazdag támogató és egy karrierje elején álló fiatal között jöhet létre? A szerző izgalmas történeteken keresztül mutatja be a sokak által botrányosnak vélt sugar világot.

1918-at írunk. A háború véget ért, hadifoglyok, katonák és menekültek milliói vannak mozgásban Európa-szerte. Hitler egy német kórházban lábadozik, Sztálin Lenin személyi titkáraként készül leszámolni belső ellenfeleivel. Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia elbukott. Eszterházy gróf és Ritter nyomozó egy új, diktátorok által irányított világrend ellen vívja élet-halál harcát, miközben Budapest utcáin a spanyolnátha szedi áldozatait, ezrek életét követelve. A világ ugyan békére készül, de a Monarchia két mesterkémje egy új világháború előkészületeinek nyomára bukkan...Mi a fontosabb: az egyéni túlélés vagy egy nemzet sorsa? Érdemes-e küzdenünk akkor, ha tudjuk, bukásra vagyunk ítélve? Képes-e győzni két hírszerző embermilliók sorsa fölött rendelkező nagyhatalmú vezetőkkel szemben? Tarjányi Péter és Dosek Rita a népszerű Elhallgatott évszázad trilógia harmadik kötetében ezekre a kérdésekre keresi a választ pontosan száz év távlatából.

Lucrezia Borgia nevének hallatán általában a reneszánsz korban élt erkölcstelen méregkeverő jut az eszünkbe. De igaz-e a könyvek és filmek hatására összeállt kép? Tényleg szívtelen csábító volt, aki bármire képes lett volna, csak hogy valóra váltsa a céljait? A népszerű szerző legújabb regényében a hírhedt reneszánsz pápa, VI. Sándor lányának, Lucrezia Borgiának az életútját követhetjük nyomon. Gortner nem fest sablonos képet erről az izgalmas női alakról, aki családja ármánykodásának és a nemesek közt dúló háborúk áldozata volt, miközben őrlődött az apja iránti lojalitás és a saját túlélése között. A fiatal Lucrezia egy olyan korban cseperedik fel, amelyben mindennapos a cselszövés, az árulás és még a gyilkosság is. C. W. Gortner ezúttal is alapos kutatómunkát követően írta meg regényét, amely bővelkedik hiteles történelmi részletekben, ugyanakkor mély belátást nyújt a szereplők lelkébe is. Gortner interpretációjában Lucrezia Borgia korának bátor és izgalmas szereplője, aki szépségének és intelligenciájának köszönhetően próbál érvényesülni egy kegyetlen világban.

A holokausztról számos könyv született, és bizonyára még fog is. Ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy „a tetováló”, aki – félelemből és féltésből – annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele. Azt hihetnénk, hogy Auschwitz–Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Magas rangú kápó különleges kiváltságokkal? Mit láthatott az évek során, mikor elvonult előtte a sokezernyi deportált? Ez a fogoly Lale Sokolov volt. A neve és a száma ott áll az Auschwitz-jegyzőkönyvben, amelyből a világ értesült a halálgyárról. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Különleges helyzetéből adódóan kizárólag az SS politikai részlegének tartozott számadással, ezért viszonylag szabadon mozoghatott a táborban. Szinte mindenütt járt: a cigányok barakkjában lakott, ott dolgozott, ahol a szelekció zajlott, naponta betért az irodába, kapcsolatot tartott foglyokkal, kápókkal, bejáró lengyel munkásokkal egyaránt. Hat nyelven beszélt. Megfordult Mengele részlegében, megjárta a büntetőbarakkot, látta a gázkamrákat, a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. A folyamatos életveszéllyel dacolva, időnként reménytelenségbe zuhanva harcolt, és nem adta fel. Ez a könyv Lale és Gita története. Megrázó, igaz történet szerelemről, kitartásról, hitről és szerencséről. Az auschwitzi tetoválóról.

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. A sorozat második kötetében a kegyvesztett Toldi elhagyja a királyi udvart, titokban hazatér családja birtokára, ám nem lel nyugalmat, és Itáliába visszatérve zsoldosnak áll. Új nevét, a Fekete Halált hamarosan egész Itáliában félve emlegetik, és óhatatlanul eljut Anjou Nagy Lajos király fülébe is. Mindeközben Lajos király tovább hadakozik Nápolyi Johanna és hívei ellen. A pestistől sújtott Európában komoly diplomáciai tevékenység zajlik a pápa halála és az új pápa megválasztása miatt, keleten pedig a még mindig pogány litvánok okoznak egyre komolyabb gondokat a Lengyel Királyságnak. És a járványok, hadjáratok, ostromok, csapdák és árulások közepette még egy fenyegető, titkos szervezet is Toldi Miklós életére tör… A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.

1940 őszén, a London ellen indított légi háború első napjaiban Sheila Phipps egyetlen délután alatt elveszíti a családját. Az otthona lebombázása után a nagynénjéhez, Constance Tranterhez kerül Bletchley-be. Szerencsére nem marad magára az ellenséges özveggyel: az asszony albérlője, Lady Prudence Le Strange a szárnyai alá veszi az árván maradt lányt, még állást is szerez neki. Nem is akárhol: a Blecthley Park szigorúan titkos hadi létesítményében, ahol a kódfejtők az idővel versenyt futva próbálják feltörni a német Enigma rejtjeleit. A két lány mindennapjait titkok szövik át, a munkájukról senkinek sem beszélhetnek. De nem csak ők bizonyulnak sikeresnek a titkok megőrzésében: Constance is elhallgat valamit a lányok elől, ami alapvetően befolyásolhatja a jövőjüket... Mary Nichols új regényében a hadi szolgálatot teljesítők mindennapjaiba kíséri az olvasóit. Sheila és Prue ugyanolyanok, mint a korukbeli fiatalok; szórakozni és szerelemre vágynak. A háborús évek alatt szövődő szerelmeket azonban beárnyékolja a forgandó hadi szerencse. Vajon sikerül Sheilának tisztázni magában udvarlója iránti érzéseit, mielőtt túl késő lenne?

Framboise életének alkonyán visszatér szülőfalujába, a Loire menti festői kis településre. Rendbe hozza a házat, valamint a gazdaságot, ahol felnőtt, s vendéglőt nyit, amely hamar népszerű lesz a helyiek körében. A múlt azonban nem hagyja nyugodni. A II. világháború idején Mirabelle, Framboise édesanyja egyedül neveli gyermekeit, miközben próbál talpon maradni a nehéz időkben. A szívét olyannyira megkeményítette, hogy érzelmeit és szeretetét egyedül a főzésen keresztül képes kimutatni. A szerető anya hiánya, a háború, az édesapa elvesztése mélyen érinti a gyerekeket, akik egy saját, kegyetlenkedéstől sem mentes világot alakítanak ki maguknak. Eközben észrevétlenül sodródnak bele egy német katona, Tomas Leibniz bűvkörébe, s élelmiszerért, csecsebecsékért cserébe apróbb információkat szállítanak a megszállóknak. A falu közössége mindezt nem nézi jó szemmel: a mélyben egyre csak forrnak az indulatok, hogy aztán a felszínre törve megmutassák, mi mindenre képes az ember... Joanne Harris baljóslatú regénye ugyanolyan felkavaró és magával ragadó, mint a szerző világszerte híressé vált kötete, a Csokoládé.

1286. Erzsébet anyakirályné IV. László király udvarába rendeli rokonukat, Arbuzt, a kun főurat, hogy tanácsaival szolgálja a megrendült hatalmú uralkodót. A kun tanácsadó azonnal szembesül a főúri vetélkedésekkel és belharcokkal, és a hűség látszatának megtartása mellett a saját útját kezdi járni. Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában. Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286–1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a „liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket. A regény IV. (Kun) László (1262–1290) Árpád-házi királyunk uralkodása idején játszódik. IV. László gyermekkorára rányomta bélyegét nagyapja, IV. Béla, és apja, V. István szinte folyamatos viszálykodása. Béla még magát Lászlót, és anyját, Kun Erzsébetet is elfogatta és bezáratta egy időre. IV. László uralkodása során szembekerült a nagyapja és apja idején a bőkezű királyi adományoknak köszönhetően megerősödött főnemesi családokkal – az Anjou-kor történetéből jól ismert Csákokkal, Abákkal, Borsákkal, Kőszegiekkel –, Ottokár cseh királlyal, viszont sikerült szövetséget kötnie Habsburg Rudolf német királlyal. László a „Kun” nevet a tatárjárás előtt behívott, majd elűzött, később IV. Béla által újra letelepített kunokkal való rokonsága és irántuk tanúsított vonzalma miatt kapta. A félig pogány kunok megtérését és tartós letelepedését szorgalmazó törvények pápai kikényszerítése után azonban az ő támogatásukat is elvesztette, mi több, halálát kun kezek által lelte.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet birtokló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni. A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők, a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét. A félhold alkonya című regénysorozat harmadik kötete, az Arany és vér szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első két részének, a Vörös-kék lobogóknak és A kuruc királynak. Miközben Bécs minden erejét arra fordítja, hogy felkészüljön a várható török támadásra, Fülek bevétele után Thököly Imre a Felvidék meghódítására indul. Vele szemben az újonnan kinevezett Caprara tábornagy próbálja mozgósítani a császárpárti erőket és megállítani a kuruc–török sereget. Mind Caprara, mind Thököly terveiben kitüntetett szerep jut a körmöcbányai pénzverdében felhalmozott nemesfémkészletnek, így Caprara Szentiványi Pétert, Thököly pedig Lehoczky Ferencet küldi a kincs biztosítására. Ám a zavaros időkben mások is szemet vetnek az aranyra… Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.

Kr. u. 964. Anasztázia császárné Kagan karchánra bízza a titkos viszonyukból született fiukat, Kardost. A hun vezér belátja, hogy szerelme nem fog tudni elszakadni a bizánci udvartól, és úgy dönt, visszatér hazájába, ahol a hun törzsek fejedelmet készülnek választani. Anasztázia az udvarban továbbra is szeretőjére, Hánnész főtanácsosra támaszkodva fokozatosan eltávolítja a hatalom közeléből riválisait, céltudatosan egyengetve a trónhoz vezető utat Rómanosz császártól született fia, Bazileiosz előtt, aki testvéreivel Kratérosz és Georgina hérakleiai birtokán nevelkedik. A hatalmi egyensúly azonban törékeny, és amikor Ottó német király, aki Kr. u. 955-ben Augsburgnál súlyos vereséget mért a Bulcsú, Lél és Súr vezette magyar seregre, Kr. u. 962-ben, Itália nagy részének elfoglalása után német-római császárrá koronáztatja magát, veszélybe kerülnek a Bizánci Császárság itáliai birtokai. Ekkor tér vissza az udvarba Odélia Szklérosz, Georgina régi ellensége, aki Johannész Tzimikész hadvezérrel szövetségre lépve olyan támadást indít az uralkodó császár, Niképhorosz Phókasz és Theophanó császárné ellen, amibe az egész birodalom beleremeg… Pusztai Andrea trilógiájának befejező kötete fordulatokban gazdag, magával ragadó regény a Bizánci Császárság egyik legkiemelkedőbb uralkodónőjéről és az államalapítás előtti magyar törzsek történetéről.

„Blankának boldognak kell lennie, azt akarom, hogy boldog legyen!” – rendelkezik unokája jövőjéről apai nagyanyja, Teleki Mária grófné. „A boldogságát keresi? Hát ez miféle újmódi hóbort? Létezik lány számára a családon kívül is boldogság?” – értetlenkedik az édesapa, Teleki Imre gróf. „Azt akarom, hogy önálló ember légy!” – inti anyai nagynénje, Brunszkvik Teréz grófnő. Melyik utat választja Teleki Blanka? A nehezebbiket, amely végül Kufstein börtönébe vezet. Jól látja ifjú rajongója, Vasvári Pál: „Ez az asszony: ember! Ember, akinek akarata, célja van.”

1588-ban kisiklott a történelem. I. Erzsébetet meggyilkolták, az armada sikerrel járt, és Angliát II. Fülöp spanyol király birodalmához csatolták. A megerősödött katolikus egyház egyesített csapatai egész Európát a római pápák uralma alá hajtották. A birodalom technikai fejlődése lelassult, a nyelvi és társadalmi gátak sokkal tovább fönnmaradtak, egészen a 20. századig. Az elektromosság nem terjedt el, a legtöbb munkát még mindig gőzgépek végzik. A rendet továbbra is középkori várak vigyázzák dörgő ágyúikkal. Az inkvizíció brutális bosszúhadjáratai ellenére azonban a népek körében ott él a régi istenek eretnek imádata, és az évszázad közepére ismét fújni kezdenek a közelgő forradalom szelei… Keith Roberts többszörös Brit SF-díjas szerző alternatív történelmi regénye megjelenése óta a szépirodalom legnagyobb klasszikusai közé emelkedett. Anthony Burgess az 1939 óta megjelent angol könyvek 99 legjobbja közé sorolta. „Ritka gyönyörű regény.” – Brian W. Aldiss „Mestermű… Az egyik legjobb alternatív történelmi regény, amit valaha olvastam.” – George R. R. Martin