Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 67 z 87

„Csodálatos lenne inkognitóban vezetni a Forma-1-ben" - mondja Kimi. De persze ő is tudja, hogy ilyen világ nem létezik, és nem létezhet. Lehet fűnyírót vezetni inkognitóban, de nem egy hétmillió eurós versenyautót. Kimi Räikkönen, a Jégember a Forma-1 világának egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, és mégis jórészt ismeretlen: szűkszavú megnyilatkozásait imádják a rajongói, akik nyilván szeretnének többet is megtudni erről a fantasztikus sportolóról. Az egyik legnagyszerűbb - és legnépszerűbb - mai finn prózaíró, Kari Hotakainen erre vállalkozott: hogy megismerje az embert a csillogó, lélegzetelállító díszletek mögött. Könyve nem hagyományos sportolóéletrajz, hanem stílusával is magával ragadó irodalmi mű egy szerény származású - és a sztárallűröket máig is szerényen kerülő - emberről, aki világbajnok lett, dúsgazdag ember, a finnek bálványa, ikonja és valóságos brand. Egy világhírű, és mégis ismeretlen sportoló fantasztikus, humoros és megható portréja. Hotakainennek sikerül az, ami még senkinek: szóra bírta Kimit - de a képet kiegészítik a hozzá legközelebb álló emberek: anyja, testvére, felesége, barátai, pilótatársai, csapatfőnökei, szerelői is a visszaemlékezéseikkel és a sztorikkal, amelyek nemcsak Kimit, az embert varázsolják elénk, hanem a világot is, amelyben él: azoknak az embereknek a világát, akik irdatlan pénzeket keresve ugyan, de az életüket kockáztatják minden egyes versenyen.

Tudsz róluk mindent. Az orrod előtt zajlik az életük. Újságcikkek, közösségi oldalak, könyvek, tévéműsorok. Nem tudnak újat mondani. Vagy mégis? Nem arról van szó, hogy eddig szándékosan félrevezették a nézőket, az olvasókat, s direkt hallgatták el a tényeket. Nem. Csak épp soha, sehol nem nyíltak meg ily módon. Ennyire őszintén, kendőzetlenül. Talán kellett ehhez az együtt eltöltött idő Ázsiában. Talán kellett hozzá ez a különleges barátság kettejük között. Talán kellett hozzá, hogy felnőjenek, hogy érett fejjel tudjanak visszatekinteni a gyerekkorukra, a maguk mögött hagyott múltra, a viselt dolgaikra. Most belemondják az arcodba az igazat. Ez nem kamu, nem fikció, nem reklám, nem bulvár! Ez a valóság! Berki Krisztián és Ambrus Attila az Ázsia Expressz forgatásának éjszakáin a legféltettebb titkairól vallott. Ebből a könyvből kiderül, miről beszélget egymással két macsó, amikor nincsenek körülöttük kamerák Ismerd meg, ki az a Berki és a Viszkis rabló. Ázsiai őszinteségroham: a kőkemény macsók legféltettebb titkaira és elnyomott érzéseire is fény derült a felejthetetlen túrán.

Egy ?csupa halálközeli élményből összeállított, rendkívüli memoár Nagy-Britannia egyik bestsellerszerzőjétől. Maggie O’Farrell meghökkentő memoárja, a Vagyok, vagyok, vagyok az írónő életét szakaszokra tagoló és meghatározó halálközeli élményeket veszi sorra. Gyerekkori betegségét, amely egy egész évre ágyhoz kötötte, és amelyből senki sem hitte, hogy felépülhet. Kamaszkori menekülésvágyát, amely kis híján tragédiában végződött. Találkozását valami beteg lelkű személlyel egy elhagyatott ösvényen. És mindegyik közül a legriasztóbb: mindennapos küzdelmét azért, hogy megóvja lánya életét – aki számára a könyvet is írta – attól a betegségtől, amely hihetetlenül sebezhetővé teszi az élet számtalan veszélyével szemben. A tizenhét különálló találkozás Maggie-t különböző életkorokban és különféle helyszíneken ábrázolja, életét éles, spontán pillanatfelvételek sorozataként mutatva be. Feszes prózája vibrál az energiától, a visszafogott érzelmektől. O’Farrell felkavaróan adja vissza azt az érzést, hogy a veszély mindig a közelünkben ólálkodik, emellett azonban rávilágít az élet értékére, szépségére és rejtélyeire is.

Hogyan bocsáthatjuk meg a megbocsáthatatlant? Sammy Rangelt gyerekkorában nagybátyja szexuálisan zaklatta, anyja és mostohaapja pedig testileg-lelkileg bántalmazta. 11 éves volt, amikor a nevelőintézetből az utcára került, s a bandavezérségig vitte a droggal, a bűnözéssel, a szexszel és az erőszakkal átitatott észak-amerikai alvilágban. Kamasz- és felnőttkorában több mint 15 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. Sammy története azonban különös fordulatot vett: egy rehabilitációs program segítségével megszabadult a függőségeitől, és egyetemi diplomát szerzett. Jelenleg tanácsadóként segíti a rendőrség munkáját az erőszakmentes konfliktusmegoldásban és az utcai bandákkal kapcsolatos helyzetekben. Önéletrajzi írása nemcsak azért izgalmas, mert sikerült kitörnie az erőszak világából, de egyfajta kézikönyvként is olvasható, amely útmutatóként szolgál segítő szakembereknek és mindenkinek, aki új életet szeretne kezdeni.

Korunk ?egyik legsikeresebb és legjelentősebb zeneszerzője, Andrew Lloyd Webber közel fél évszázada hódította meg a zenés színház világát. Számos díj, többek közt jó néhány Tony és egy Oscar nyerteseként világszerte milliókat bűvölt el zenéjével és olyan nagy sikerű előadásaival, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák, Az operaház fantomja – mely a Broadway leghosszabban futó musicalje –, és legújabb műve, a Rocksuli. Maszk nélkül című művében az elismert, díjnyertes zeneszerző páratlan, játékos stílusban vet számot az eredményeivel, a sors és a körülmények játékaival, sikereivel és csalódásaival, az éltető és ihlető szenvedélyeivel. A Maszk nélkül egy szellemes és árulkodó anekdotákkal teli életről mesél, amelyben számos híresség bukkan fel, így például Elaine Paige, Sarah Brightman, David Frost, Julie Covington, Judi Dench, Richard Branson, A. E. Rahman, Mandy Patinkin, Patti LuPone, Richard Rodgers, Norman Jewison, Milos Forman, Plácido Domingo, Barbara Streisand, Michael Crawford, Gillian Lynne és Betty Bukley. A Webber hetvenedik születésnapjára megjelenő kötet felfedi a legendák mögött lapuló, kivételes személyiség igazi arcát.

2012 végén, majd ez év januárjában öt alkalommal ültünk mikrofon elé Markó Bélával. Olyan könyvet akartam írni, amelyből kiderül, milyen út vezetett oda, ahol most éppen van, mi kellett ahhoz, hogy az legyen, aki lett – olyan költő, akit nem képes elnyomni, meghamisítani a politikus, és olyan politikus, akit élni hagy a költő, és lemondatja, amikor elég. A költő hallgat a politikusra? A politikus meghallja-e a költőt? Nagyszülők, szülők – székely atyafiság.Család. Amerikás magyarok.Magyarság, erdélyiség, nacionalizmus, kirekesztés.Trianon és nacionálkommunizmus.Autonómia.Igen, nem, szeret, nem szeret.Hogyan lehet Romániában – intoleráns románok és türelmetlen magyarok között – magyarnak, székelynek és európainak maradni? Hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni? Hogyan lehet egyszerre vállalni és lemondani, történelmi vállalásokkal és lemondásokkal együtt élni?Ha „a történelem” minden kérdésére nem is felel ez a könyv, a mindenkori válaszokhoz bizonyára közelebb vezeti az olvasót. (A szerző)

A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi.   Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezenkívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét.   A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálják, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tevő kém álarca mögött.   A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.  

A Belemenés egyszerre futballkönyv és látlelet a szenvedélyről. Húsz év története. Benne van a megyei másodosztály nyersesége és a topfutball fényűzése - benne a katarzis és a totális megsemmisülés.A szerző kellő öniróniával szemléli önnön reménytelenségét: az irracionális döntések sorozatát. Sajátos humorral meséli el a futball miatt született és tönkrement szerelmeket, az egész hátat beborító futballtetoválást és a párhuzamos dimenziót, ahol a legszánalmasabb hazugságokat is fapofával lehet előadni. Közben pedig felnő egy kislány, és eljut oda, ahová mindig is vágyott. Csepelyi Adrienn Junior Prima- és Népszabadság-díjas, Hüpátia médiadíjas újságíró. Az MLSZ Női Bizottságának tagja, Kötényblog néven évekig írta díjnyertes nőifutball-blogját. Odavan az operáért, testileg-lelkileg megnyomorított bulldogokat fogad örökbe, szatmári népviseletben ment a foci Eb-re, nehezen viseli az igazságtalanságot és nem tűri a nőkkel szembeni kirekesztést. 1996 óta Liverpool-szurkoló. Azóta minden jó és rossz döntése mögött a rajongás áll.A szerző az ukrán és a román határ menti kis faluban, Penyigén nőtt fel. Tizenkét éves korában egészen valószínűtlen módon robbant be az életébe a futball, kiforgatva a négy sarkából azt az idilli és zárt világot, amelyben addig élt.

A világban számos háborús övezet létezik, ami már önmagában is rettenetes. Ám annál iszonyúbbat elképzelni is nehéz, mint amikor a fegyveres konfliktusokban gyerekkatonákat küldenek harcba. Kisgyerekeket, kamaszokat, akiknek játszani, tanulni kellene, nem pedig drogokkal teletömve, gépfegyverrel felszerelkezve öldökölni. A Sierra Leone-i Ishmael Beah-t tizenhárom évesen sorozta be a kormányhadsereg, hogy a szelíd kisfiúból gyilkológépet csináljon. Ishmael nem tudja megmondani, hány embert ölt meg azalatt a három év alatt, amíg részt vett a harcokban. Tizenhat éves volt, amikor az UNICEF kimenekítette a háborúból. Amerikába került, ahol iskolába járhatott, elvégezte az egyetemet, politikatudományból szerzett diplomát, s bár az átélt traumákat talán soha nem fogja tudni feldolgozni, megtanult együtt élni velük. Bár több mint tíz év telt el a kötet első megjelenése óta, Ishmael Beah megrendítő vallomása az átélt szörnyűségekről ma is éppen annyira aktuális.

Ebben a könyvben két nő beszélget: Jana Juráňová interjúja egy közép-európai értelmiségi, Agneša Kalinová életén kalauzol végig, miközben személyes képet ad a 20. századi Csehszlovákiáról és a kor Európájáról. Kalinová Kassán született Farkas Ágnesként. Elbeszéléséből egy magyar nyelven felnőtt zsidó lány életútja bontakozik ki, amely előbb a kommunista meggyőződéshez, később a szlovák ellenzéki értelmiségi, művészeti élet kellős közepébe vezet. Kalinovát, aki a progresszív irodalmi folyóirat, a Kultúrny život munkatársa, filmkritikus és műfordító volt, férjével, az író, humorista Ladislav Ján Kalinával együtt a prágai tavasz utáni években bebörtönözték. 1978-ban a házaspár az NSZK-ba disszidált, Kalinová a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. A főhős hibákkal és meggyőződésekkel kikövezett utat jár végig, amelyeket az idő múlásával felülvizsgál, miközben hű marad a szabad gondolkodás, a rá jellemző humor és sodró temperamentum értékeihez. A kötet jegyzetei és a névmutatóban közölt életrajzok a korszak mélyebb megismerését szolgálják.

Heltai György jogászt, a Rajk-per kapcsán bebörtönzött kommunista politikust a mai olvasó leginkább mint az utolsó Nagy Imre-kabinet külügyminiszter-helyettesét ismeri. A forradalom leverése után emigrált, az általa alapított brüsszeli Nagy Imre Intézetet vezette, majd az Egyesült Államokban fejezte be gazdag életútját. Anyaországi (újra)fölfedezése az 1980-as évekre tehető: ekkor látogatta meg őt charlestoni otthonában Csalog Zsolt, és ekkor született az az életútinterjú, amelyből Csalog aztán az életregényként is olvasható prózaportrét írta. A híres-hírhedett anekdotázó Heltai történetei élvezetes stílusban kanyarognak - a zsidó polgári háttér, a szocdem indulás, majd az illegális kommunista múlt mozaikdarabkái között felbukkan a Kádár-legendárium és a Varsói Szerződés szövevényes története is. Több mint harminc év után méltó formában, Soltész Márton jegyzeteivel és elemző tanulmányával, annotált névmutatóval kísérve lát először napvilágot Csalog Zsolt dokuportréja, amelyhez a hagyatékból az író saját '56-élményéről szóló, felkavaróan szép szövege járul előszó gyanánt.

Hogyan lesz egy hentestanulóból színész? Hát így: egy Debrecen melletti tanyán kell hozzá nevelkedni, operaénekesnek kell készülni, titokban a Táncdalfesztivál sztárjáról, Kovács Katiról ábrándozni, a debreceni Húsfeldolgozó Szakmunkásképzőbe járni... Két évvel később a vágóhídon kell dolgozni, meg kell alakítani a „Húsosok" színjátszó csoportot, aztán előbb kell felvételt nyerni a Színművészetire, mint ahogy az ember megszerzi az érettségit. A Vígszínház és Kaposvár után az új Nemzeti Színház nyitó előadásában Ádámot kell játszani Az ember tragédiájában, és 2007-től az őrségi Viszák: a Tündérkert és a Kaszás Attila Pajtaszínház, meg Budapest között kell megosztania az idejét annak az embernek, aki elénk tárja nem mindennapi kanyarokban bővelkedő, gazdag életútját ebben a könyvben. Szarvas József rövid „novellákban" felvillanó visszatekintését, amelyet Bérczes Lászlóval közösen írtak-szerkesztettek kötetbe, a családi fényképek mellett a színházi és filmes pálya kiemelkedő pontjait megidéző fotók teszik teljessé.

Szia, Viki vagyok, és az eddigi életem nem volt egy leányálom: érzelmi bántalmazás, játszmák, pánikzavar, gyógyszerek, hízás és depresszió. Mégis túléltem az első negyven évet, összeraktam magam, és most minden fasza. Félreértés ne essék, ez a könyv nem arról szól, hogy a kis dundi, szerencsétlen lány hogyan találta meg a szerelmet, és miként zuhant a nagy Ő karjaiba. Ezeken a lapokon a saját tragédiáimon át lépkedek feléd, hogy megértsd és elhidd: nem vagy egyedül!

Dua ez-Zamíl átlagos szíriai lány volt, 2011-ben azonban örökre megváltozott az élete, amikor hazájában polgárháború tört ki. A hadsereg elfoglalta Dua szülővárosát, szigorú kijárási tilalom, áram- és vízkimaradások, valamint erőszakos események nehezítették az életüket. A család úgy döntött, Egyiptomba költözik. Ám néhány hónappal később a kormányt megdöntötték, és a menekültek már ott sem voltak többé biztonságban. Eközben egy fiatal ellenzéki harcos beleszeretett Duába, megkérte a kezét, és meggyőzte, hogy Európában biztonságos és békés jövő vár rájuk. Dua ugyan rettegett a víztől, ráadásul úszni sem tudott, a fiatalok mégis embercsempészekre bízták az életüket, és ötszáz menekült, köztük száz gyerek társaságában nyomorogtak egy rozoga halászbárkán. Négy napja voltak úton, amikor egy másik hajó szándékosan beléjük ment, elsüllyesztette a hajójukat, és magára hagyta az utasokat. Így kezdődött Dua küzdelme a túlélésért. Drámai fordulatokban gazdag, igaz története sok millió menekült emberfeletti küzdelmét mutatja be, akik az életüket kockáztatják egy biztonságosabb jövőért. A szerzőről Melissa Fleming az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (United Nations High Commissioner for Refugees,UNHCR) vezető szóvivője, a menekültkérdés világhírű szakértője. Nevéhez fűződik a szervezet stratégiai és kríziskommunikációs tervének kidolgozása, amelynek segítségével a UNHCR hatékonyabban kommunikálhat a média képviselőivel, a kormányokkal és a menekültekkel. Fleming számos nemzetközi kampányt is irányított, amelyekben nagy hangsúlyt kapott a közösségi média. Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (International Atomic Energy Agency, IAEA) dolgozott, ahol nyolc éven át volt szóvivő, valamint a kommunikációs iroda vezetője, amikor a szervezet Irakban, Iránban és Észak-Koreában végzett feltáró munkája miatt 2005-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Fleming ezt megelőzően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) sajtó- és információs osztályát vezette, valamint a Szabad Európa Rádió közpolitikai szakembere volt. Karrierje elején rövid ideig újságíróként dolgozott. Első TED-előadását, amely a „Segítsünk a menekülteknek felemelkedni, ne csak túlélni” (Let’s Help Refugees Thrive, Not Just Survive) címen érhető el magyarul, több mint 1 millióan látták az egész világon, és huszonnégy nyelven feliratozták. Második, „Két túlélő egy elsüllyedt bárkáró

Az okos és vonzó Emma Rauschenbach, Svájc egyik leggazdagabb gyáriparosának lánya 17 évesen ismerkedett meg Carl Gustav Junggal, a zseniális, ám szegény elmeorvossal, és egymásba szerettek. A lány eltökélte, hogy osztozik a férfi kalandos életében, és közben saját tanulmányait is folytatja, ám még túl fiatal volt, hogy megérthesse Carl összetett és titkokkal terhelt személyiségét, vagy előre lássa, milyen drámai küzdelmek várnak rájuk. Az Útvesztők Emma és Carl hagyományosnak éppen nem nevezhető házasságának, Jung Sigmund Freuddal való barátságának, majd későbbi szakításának történetét meséli el, és bemutatja, hogyan alakította ez a különleges házasság a botrányos új tudomány, a pszichoanalízis fejlődését. A Jung házaspár élete a maga bonyolult fordulataival valóban egy útvesztőre hasonlított, és Emmának minden erejével küzdenie kellett, hogy megtarthassa a férjét. Carl sok szerelmi viszonyba keveredett, ezek közé tartozott a harminc éven át tartó ménage à trois volt betegével, Toni Wolff-fal. Ám ahogy Emma egyre jobban megértette a férjét, házasságuk is sokkal boldogabb lett, végül pedig, Carl biztatására, saját jogán is elismert analitikussá vált. E lebilincselő könyv középpontjában egy talpraesett és intelligens, a férje árnyékában háttérbe szoruló asszony áll, miközben a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteinek történetét is megismerhetjük. Catrine Clay húsz éven át volt a BBC munkatársa dokumentumfilm-rendezőként és producerként, ebből tíz évig a BBC2 Timewatch című nagyszabású történelmi sorozatán dolgozott. Megkapta a Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál Díjat, a legjobb történelmi dokumentumfilmnek járó Aranytorony díjat, és BAFTA-ra is jelölték. A King, Kaiser, Tsar (Király, császár, cár) és a Trautmann’s Journey (Trautmann útja) című könyvek szerzője, ez utóbbival elnyerte az év legjobb sportéletrajzi művének díját. „Általában elégedett vagyok a sorsommal, és nagyon is jól látom, milyen szerencsés vagyok, de időről időre kínzó konfliktust okoz, hogyan álljak ki magamért Carllal szemben. Rá kell jönnöm, hogy nincsenek barátaim; valójában mindenki csak Carlra kíváncsi. Természetesen az összes nő szerelmes belé, a férfiak pedig azonnal beskatulyáznak mint feleséget. Carl azt mondja, nem csak vele és a gyerekekkel kellene foglalkoznom, de mi a csudát kellene tennem?” Emma Jung 1911-ben Sigmund Freudnak írt levele

Az Iron Maiden legendás frontembere, BRUCE DICKINSON a világ egyik legikonikusabb énekese és dalszerzője, de emellett hivatásos pilóta, repülőgép-ipari céget vezet, motivációs beszédeket tart, sört főz, regényeket és forgatókönyveket ír, és egykor vívóként nemzetközi szinten versenyzett. Mire való ez a gomb? című könyvében arról a hullámvasutazásról ír, amit életnek hívunk. Egyéni hangvételű önéletrajzában részletesen beszámol kalandos gyerekkoráról, az Iron Maiden felemelkedéséről, a sötétség erőinek megidézéséről, a vívás filozófiájáról, a Boeing gépek világáról, és arról, hogyan tessékelte ki életéből a hívatlan vendégként érkező rákot. Intelligens, vicces, őszinte memoárjából teljes képet kapunk egy igazi rock-ikon életéről, érzelmi és mentális világáról. Bruce Dickinson élettörténete nem csupán az Iron Maiden-rajongóknak nyújthat inspirációt.

A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a "halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt volna fenn néhány levél és napló, a partitúrák sosem mesélték volna el nekünk, hogy egy magyar kisasszony mosolya ihlette őket. Ha nem kerültek volna elő Bartók Béla Geyer Stefi hegedűművésznőhöz írt szerelmes levelei, ma nem tudnánk, hogy első hegedűversenye egyben rendhagyó szerelmi vallomás is. Éppen ezért hiánypótló Christopher Lawrence kötete, aki arra vállalkozott, hogy a nagy zeneszerzők helyett elmesélje nekünk szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről és a többiekről hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más. Tegyünk föl egy lemezt és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai! (Nyáry Krisztián)

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN"Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb ""nagymenők"" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.

A Fegyvertelenül a tűzvonalban abban különbözik a bori menet szemtanú-leírásaitól, hogy a hiteles beszámolón túl egy nagy elbeszélés keretébe foglalja a szenvedéstörténetet. Mint számos sorstársa, György István egy szerelmes asszonyt hagyott otthon. A hazavágyást színezte és átlelkesítette ez a szerelem. Kimondatlanul ez adott reményt a pokoli hétköznapoknak, hogy a bolyongásból hazatérőt az asszony megvárja.