Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 71 z 89

I když by asi přesnější název pro tuto knihu byl Ideologie v době uprchlické krize, nechce se autor podbízet bulvárně laděným titulem. Vynikající český spisovatel a historik se ve své nové knize snaží především o objektivitu. Na základě faktů přesvědčivě dokazuje, že se na cestě, kterou v posledním desetiletí kráčí evropská společnost, opakují fatální chyby našich předků. Mnohé z toho se nám samozřejmě líbit nemusí, ale Adam a Eva byli kdysi vyhnáni z ráje a od té doby se nikomu nepodařilo se tam vrátit. A rozhodně se to nemůže povést současným vládcům, kteří mnohdy činí nesmyslné kroky. Naše momentální směřování dle autora do ráje rozhodně nevede, přesto tato kniha nešíří poplašné zprávy, ale je "pouze" vynikající historickou analýzou.

Športový novinár Zdeněk Pavlis sleduje životnú cestu Novaka Djokoviča z Belehradu až na tenisový trón. Všíma si to, čo musel v záujme toho obetovať, obdivuje jeho talent a energiu, ktorú dáva do tenisu. Na tejto biografii sa tiež podieľal osobný tréner tenistu Marián Vajda, pričom vznikla s vedomím samotného Novaka Djokoviča.

Slovenské národné povstanie vynieslo mladého právnika Gustáva Husáka prvý krát do sfér vysokej politiky, v ktorej sa s prestávkami udržal až do decembra 1989. Jeho životné osudy v rokoch 1939 - 1945 i cesta k organizácii Povstania boli plné zvratov či splnených i nesplnených ambícii. Životný príbeh ambiciózneho advokátskeho koncipienta, ktorý sa v rokoch druhej svetovej vojny musel vyrovnávať s nástrahami ilegálnej činnosti a nepochopením vo vlastných radoch, čo viedlo až k jeho dočasnému rozchodu s komunistickým odbojom. Husákov profesijný rast i kontakty s predstaviteľmi vládnuceho režimu a návrat k ilegálnej činnosti vyvrcholili prípravami Povstania. Stal jednou kľúčových postáv SNP, čo mu prinieslo pozornosť i rešpekt predstaviteľov zahraničného odboja a po skončení vojny vysoké štátne a stranícke funkcie. Po potlačení Povstania odchádza do hôr Nízkych Tatier, kde takmer prišiel o život a len s veľkou dávkou šťastia sa dostal do kontaktu s Červenou armádou.

Gustáv Husák ostáva v našich dejinách ako veľká a tragická osobnosť. Veľká svojimi zámermi a cieľmi a pritom tragická, pretože ich nedokázal a nemohol uskutočniť. Napriek tomu neklesol ani pod ťarchou svojho zničeného osobného života. Statočne niesol bremeno svojich politických aj osobných neúspechov, i odióznu úlohu bezmocného prezidenta, ktorú neprijal z túžby po sláve a bohatstve, ako tvrdia jeho protivníci, ale z pocitu zodpovednosti a predovšetkým z vôle Kremľa, domácich pseudovlastencov a najmä časti predstaviteľov českého straníckeho aparátu, ktorí boli radi, že majú na koho zvaliť zodpovednosť za všetky hanebnosti i zločiny režimu a sami zostať bezúhonne čistí pred národom a súdom dejín. Príbeh odohrávajúci sa v rokoch mladosti prvého i posledného Slováka na Pražskom hrade, ktorý sa do povedomia verejnosti zapísal už v druhej polovici 30. rokov 20. storočia ako vysokoškolský líder bojujúci za zlepšenie sociálneho postavenia študentov. Gustáv Husák totiž nebol vždy iba vysokým komunistickým funkcionárom či prezidentom republiky. Jeho cesta do sfér vysokej politiky začala ešte v období medzivojnovej ČSR. Narodil sa v jednoduchej chudobnej rodine, ľudovú školu absolvoval v rodnej Dúbravke a gymnaziálne štúdiá v Bratislave. Práve v týchto rokoch sa profilovali jeho názory, pohľad na svet i politická orientácia. Na Právnickú fakultu UK už nastúpil ako vyhranená osobnosť, ktorá sa zaradila medzi najvýznamnejších predstaviteľov mladej ľavicovej inteligencie. PhDr. Tomáš Černák, PhD. (1984, Bratislava), vyštudoval Filozofickú fakultu Univerzity Komenského v Bratislave, odbor história. Interné doktorandské štúdium absolvoval na Historickom ústave SAV v roku 2014 obhajobou dizertačnej práce Počiatky komunistického režimu na Slovensku – formovanie mechanizmu moci, ktorá sa venovala politickému vývoju na Slovensku po februári 1948. Vo svojom výskume sa ďalej zaoberá dejinami KSS, jej vedúcich predstaviteľov, osobnosťou Gustáva Husáka a problematikou slovenskej ľavicovej inteligencie vôbec. Rovnako sa venuje i športovej histórii s dôrazom na dejiny futbalu. Výsledky výskumu publikoval v desiatkach vedeckých štúdií a popularizačných článkov. Gustáv Husák ostáva v našich dejinách ako veľká a tragická osobnosť. Veľká svojimi zámermi a cieľmi a pritom tragická, pretože ich nedokázal a nemohol uskutočniť. Napriek tomu neklesol ani pod ťarchou svojho zničeného osobného života. Statočne niesol bremeno svojich politických aj osobných neúspechov, i odióznu úlohu bezmocného prezidenta, ktorú neprijal z túžby po sláve a bohatstve, ako tvrdia jeho protivníci, ale z pocitu zodpovednosti a predovšetkým z vôle Kremľa, domácich pseudovlastencov a najmä časti predstaviteľov českého straníckeho aparátu, ktorí boli radi, že majú na koho zvaliť zodpovednosť za všetky hanebnosti i zločiny režimu a sami zostať bezúhonne čistí pred národom a súdom dejín. Albert Marenčin, st.

Císaři, králové a carové utvářeli dějiny světa. Byli krutí i milosrdní, vládli z boží vůle a měli neomezenou moc nade všemi. Přesto Karel Veliký, Filip IV. Sličný, Zikmund Lucemburský, Jindřich VIII., Karel V., Ludvík XIV., Petr Veliký a další byli lidé jako ostatní – milovali, radovali se, trápili a umírali. Tak jaký byl vlastně jejich život?

Kniha portrétov a rozhovorov so sedemnástimi osobnosťami speváckeho umenia na Slovensku, medzi ktorými sú František Krištof Veselý, Gizela Veclová, Lucia Popp, Peter Mikuláš, Magdaléna Blahušiaková, Eva Šušková a iní. Opojný hudobný nástroj, akým je ľudský hlas, zostáva večnou záhadou, predmetom skúmania, hodnotenia, ale najmä veľkých duchovných zážitkov. Kniha uvádza čitateľa do atmosféry neobyčajného povolania, na začiatku ktorého je dar talentu a pokračovaním celoživotná práca na rozvoji celej osobnosti.

Původní česká publikace mapuje dráhu jednoho z nejvýznamnějších umělců všech dob především z problematiky obrazu a jeho významovosti. Andrew Kelly v úvodu katalogu k výstavě Dylanových výtvarných prací napsal: „Dylana posuzujeme především jeho hudebním dílem; nevnímáme ho jako umělce v nejširším významu, kterým skutečně je.“ Kniha se proto neomezuje pouze na Dylanovy obrazy básnické, věnuje se rovněž obrazům filmovým a výtvarným. Zamýšlí se nejen nad uměleckým obrazem jako základním prvkem Dylanovy poetiky, ale i nad obrazy jeho persony, které představují důležitou součást umělcova díla.

Romantické násilie: Spoveď amerického skinheda je pálčivý a strhujúci varovný príbeh o tom, ako bola Christianovi, osamelému outsiderovi, vštepovaná ideológia v čase, keď ako tínedžer najviac zo všetkého túžil niekam patriť. Osudné stretnutie s charizmatickým mužom, ktorý rozpoznal a zneužil túto silnú Christianovu  potrebu, spôsobilo, že jeho život nabral v ďalšej dekáde nebezpečný kurz. Keď bol jeho charizmatický učiteľ uväznený za kruté zločiny z nenávisti, Christian zaujal jeho miesto a v osemnástich viedol najbrutálnejšiu extrémistickú bunku v celej krajine. Či už v drsných pouličných potýčkach, na pijanských zrazoch v duchu ideológie white power, pri búrlivej nacistickej rockovej hudbe alebo verbovaný zahraničnými teroristickými diktátormi, Picciolini sa plne pohrúžil do rasistickej skinhedskej kultúry, nenávistnej propagandy a násilia.Napokon Christian pochopil, že tento život naplnený nenávisťou je postavený na lži. Po rokoch boja s monštrom, ktoré sám stvoril, bol schopný začať nanovo. Opustil skinhedské hnutie, vyštudoval univerzitu DePaul a začal úspešne podnikať. V jeho produkcii fungoval druhý najdlhšie vysielaný hudobný televízny program v Amerike a uviedol na trh Goldmill Group, firmu z oblasti zábavného priemyslu. Čo je však dôležité, v roku 2010 sa podieľal na založení neziskovej organizácie na podporu mieru Life After Hate, ktorá pomáha ľuďom vymaniť sa zo združenia šíriaceho nenávisť a nájsť lásku k sebe samému, prijímať ostatných bez ohľadu na farbu pleti, náboženské vyznanie alebo sexuálnu orientáciu.

Jan Němec első regénye a világhírű cseh fotográfus, František Drtikol életét dolgozza fel, az események kronológiai sorrendben követik egymást. Drtikol a csehországi bányavárosban, Příbramban nőtt fel, végignézi a rengeteg áldozatot követelő bányatűz mentési munkálatait. Festőnek készül, de mivel a tanulmányi eredményei nem elég jók, apja fényképésztanoncnak adja, ahonnan aztán bekerül a müncheni fotográfus iskolába. Itt már osztályelsőként végez, hazatérve önállóan nyitott műterme mégis csődbe megy, Příbram nem érett még meg a művészetére. Prágába megy szerencsét próbálni, ahol be is köszönt a várva várt siker, nem csak az igényes, exkluzív portréra vágyó ügyfelek adják egymásnak a kilincset, de híres aktjaihoz is könnyűszerrel talál modelleket. Az I. világháború kitörésekor bevonul, ám épségben visszatér, és karrierjét sem töri derékba távolléte. A szerelemben azonban nincsen szerencséje, a híres és bohém táncosnővel kötött házassága is zátonyra fut. Hivatásának köszönhetően sok korabeli hírességgel kerül kapcsolatba (Stefan George, T. G. Masaryk). Nővére és édesapja halála után a második családjának tekintett két legjobb asszisztense is távozik az életéből, ekkor kezd a keleti filozófiák, a buddhizmus, a kommunizmus felé fordulni, egyre kevesebbet fényképez. Műtermét eladja, újra festeni kezd.

Azoknak ?a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.      

Ebben a kötetben Lauren Graham egy pillanatra megállítja az időt, és végignéz eddigi életén. Hangos nevetésre késztető történeteket mesél a gyerekkoráról, a karrierje beindításának időszakáról és arról, amikor évekkel később a Vásott szülők forgatásán a lakókocsijában ülve feltette magának a kérdést: „Te most… ööö… befutottál?”

Szabad Györggyel - a 19. századi magyar polgári átalakulás korának történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével - 1991-1992-ben készítette a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors: a háborús hányattatások, az ötvenes-hetvenes évek bölcsészkari, levéltári, akadémiai élete, a történészviták, 1956 eseményei. Később a lakiteleki találkozó, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások felidézése markáns képet ad a rendszerváltás körüli évek politikai, társadalmi zsongásáról. A beszélgetések a házelnöki évek kellős közepén zajlottak, így ezek megidézése is eleven, s nem mentes egyfajta feszültségtől sem: az aktív politikus döntéseinek értékelését a mérlegelő és távolságot tartó történész végzi el. A Csorba László történész jegyzeteivel ellátott szöveget gazdag képanyag és annotált névmutató teszi teljessé.

Madách Imre Az ember tragédiájának bábjátékosa fogalmaz Kalmár Tibor könyvének címéhez hasonlóan, azzal a különbséggel, hogy nála a mondat vége „de nem mulattam”. A Szerző 1937-től napjainkig nyolcvan év krónikáját tárja elénk: a Horthy-rendszer, háborús évek, vészkorszak, felszabadulás, koalíciós évek, Rákosi éra, forradalom, kádári gulyáskommunizmus és a rendszerváltás. Mindeközben megemlékezik Királyhegyi Pálról és Kellér Dezsőről, akik élete és pályája meghatározó alakjai voltak, és ma is gyakran eleveníti fel bölcs és szellemes mondásaikat. A kötetben találkozhatunk olyan híres Vidám Színpad-beli pályatársakkal is, mint Alfonzó, Bajor Imre, Benedek Tibor, Csala Zsuzsa, Kabos Gyula, vagy Salamon Béla, illetve az általa rendezett filmek művészeivel is, mint például Agárdy Gábor, Darvas Iván, Dayka Margit, Garas Dezső, Psota Irén, Ruttkai Éva, Sinkovits Imre vagy Tolnay Klári.

A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: ,,A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Az 1992-ben megjelent Diana igaz története óriási felzúdulást váltott ki az angol uralkodói családban. Később aztán még a kételkedők számára is nyilvánvaló lett, hogy valóban ez a hercegnő igaz története. Akkoriban, amikor a könyv íródott. Diana csapdában érezte magát a királyi családon belül, és nem volt hatalma az események felett. A hercegnőt azonban a könyv megjelenése ahhoz is hozzásegítette, hogy élete új irányt vegyen. Ez az új, boldogabb élet azonban tragikus hirtelenséggel ért véget. Dianáról 1997-es halála után számtalan könyv jelent meg (magyarul is), melyek igen különböző módon, gyakran elfogultan meséltek a hercegnőről. Az évek során azonban beigazolódott, hogy Andrew Morton kötete kiállja az idő próbáját.

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egy éles szemű tanára ezt írta a bizonyítványába: Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát. Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban című önéletrajzi könyvét az első oldaltól ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránti rajongó fiúként tűnik fel az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben az élményeiről mesél hogyan élt a hatvanas évek elején kezdő neurológusként, drogproblémákkal küzdve Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant , azt is nyomon követhetjük, hogy a páciensei iránti elkötelezettség hogyan vált egyre inkább az élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen őszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során ha úszott vagy éppen súlyt emelt , mint az agy titkainak fáradhatatlan kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatti bűntudatáról, a skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenről, Gerald Edelmanről, Francis Crickről , akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti orvos és író története, aki megmutatta, milyen sokféle és alapvető módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk működése. Oliver Sacks életrajzát megelőzően tizenkét könyvet írt, köztük Az elme szeme, a Zenebolondok, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, Az antropológus a Marson című köteteket, valamint az Ébredéseket, amelyből Robert de Niro és Robin Williams főszereplésével film is készült. A The New York Times az orvostudomány koszorús költőjének nevezte Sackset, aki rendszeresen publikált a The New Yorkerben és a The New York Review of Booksban. 2015-ös haláláig New Yorkban élt, ahol a New York-i Egyetem Orvostudományi Karának neurológiaprofesszoraként tartott előadásokat.

Vajda Mihály filozófus, a Budapesti Iskola egykori tagja, Lukács György tanítványa emlékirataiban végigjárja gondolkodása alakulásának útját: szembenéz egykori hiteivel és kiábrándulásaival, kompromisszumaival és kísértéseivel, barátságaival és e barátságok széthullásával, s mindezt friss humorral, nagy adag öniróniával és mély bölcsességgel teszi. A holokauszttúlélő elhallgatásokkal és félelmekkel teli gyerekkora, '56 és '68 traumája, a Kádár-kor értelmiségének dilemmái, a menni vagy maradni állandóan a levegőben lógó kérdése, a rendszerváltás körüli évek reményei és kudarcai mind ott sorakoznak e gazdag életút leírásában. A kötetben olvasható az a nagyinterjú is, amelyet tanítványa és barátja, Kardos András készített Vajdával a Budapesti Iskola felbomlásától a rendszerváltásig tartó időszakról. Jegyzetek, annotált névmutató és gazdag képanyag teszi teljessé közelmúltunknak ezt az egyedülálló perspektívából megírt történetét.

A Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél. Huszti Péter történeteiben a színházi élet olyan legendás alakjaival találkozunk, mint Kiss Manyi, Psota Irén, Bessenyei Ferenc és Ádám Ottó (a sort még hosszasan folytathatnánk), és mindeközben megtudhatjuk azt is, hogy milyen forrásokból, tapasztalatokból és élményekből formálódik meg egy-egy szerep, hogyan válik a színész életének részévé, lényének egy darabjává az általa eljátszott figura, és hogyan lesz élethivatássá a nézőkből hol kacagást, hol döbbent némaságot kiváltó színházi játék.

A heavy metal ősatyjának, a Black Sabbath gitárosának és zenekarvezetőjének önéletrajzi könyve, amely végigkíséri a zenekar és Iommi történetét a hetvenes évektől napjainkig. Ha egy gitáros elveszti az ujjait, az általában a karrierje végét jelenti. A kivétel Tony Iommi, aki nemcsak hogy nem adta fel súlyos balesete után a zenélést, de emberfeletti munkával szó szerint újra megtanult gitározni, összetéveszthetetlen hangzásával és dalaival pedig kitörölhetetlenül beírta magát a rockzene történelemkönyvébe.Az Iron Man ennek a kivételes zenésznek a története, aki felküzdötte magát Birminghamből, Anglia legnyomorúságosabb városainak egyikéből, hogy meghódítsa a világot a Black Sabbath élén. Tony Iommi megjárta a mennyet, de a poklot is: nagykanállal falta a droggal és szesszel átitatott hetvenes évek életét, megküzdött a rákkal, az adóhivatallal és a hatóságokkal, miközben csak tolta és tolta a riffeket, és a rockvilág egyik legtöbbet hivatkozott gitárosává vált, akit nem véletlenül tartanak a heavy metal ősatyjának. Fanyar humorral fűszerezett könyve lebilincselő olvasmány, amely első kézből számol be a kemény zene egyik legnagyobb ikonjának életéről és kalandjairól.