Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 70 z 87

Madách Imre Az ember tragédiájának bábjátékosa fogalmaz Kalmár Tibor könyvének címéhez hasonlóan, azzal a különbséggel, hogy nála a mondat vége „de nem mulattam”. A Szerző 1937-től napjainkig nyolcvan év krónikáját tárja elénk: a Horthy-rendszer, háborús évek, vészkorszak, felszabadulás, koalíciós évek, Rákosi éra, forradalom, kádári gulyáskommunizmus és a rendszerváltás. Mindeközben megemlékezik Királyhegyi Pálról és Kellér Dezsőről, akik élete és pályája meghatározó alakjai voltak, és ma is gyakran eleveníti fel bölcs és szellemes mondásaikat. A kötetben találkozhatunk olyan híres Vidám Színpad-beli pályatársakkal is, mint Alfonzó, Bajor Imre, Benedek Tibor, Csala Zsuzsa, Kabos Gyula, vagy Salamon Béla, illetve az általa rendezett filmek művészeivel is, mint például Agárdy Gábor, Darvas Iván, Dayka Margit, Garas Dezső, Psota Irén, Ruttkai Éva, Sinkovits Imre vagy Tolnay Klári.

A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: ,,A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Az 1992-ben megjelent Diana igaz története óriási felzúdulást váltott ki az angol uralkodói családban. Később aztán még a kételkedők számára is nyilvánvaló lett, hogy valóban ez a hercegnő igaz története. Akkoriban, amikor a könyv íródott. Diana csapdában érezte magát a királyi családon belül, és nem volt hatalma az események felett. A hercegnőt azonban a könyv megjelenése ahhoz is hozzásegítette, hogy élete új irányt vegyen. Ez az új, boldogabb élet azonban tragikus hirtelenséggel ért véget. Dianáról 1997-es halála után számtalan könyv jelent meg (magyarul is), melyek igen különböző módon, gyakran elfogultan meséltek a hercegnőről. Az évek során azonban beigazolódott, hogy Andrew Morton kötete kiállja az idő próbáját.

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egy éles szemű tanára ezt írta a bizonyítványába: Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát. Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban című önéletrajzi könyvét az első oldaltól ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránti rajongó fiúként tűnik fel az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben az élményeiről mesél hogyan élt a hatvanas évek elején kezdő neurológusként, drogproblémákkal küzdve Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant , azt is nyomon követhetjük, hogy a páciensei iránti elkötelezettség hogyan vált egyre inkább az élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen őszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során ha úszott vagy éppen súlyt emelt , mint az agy titkainak fáradhatatlan kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatti bűntudatáról, a skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenről, Gerald Edelmanről, Francis Crickről , akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti orvos és író története, aki megmutatta, milyen sokféle és alapvető módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk működése. Oliver Sacks életrajzát megelőzően tizenkét könyvet írt, köztük Az elme szeme, a Zenebolondok, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, Az antropológus a Marson című köteteket, valamint az Ébredéseket, amelyből Robert de Niro és Robin Williams főszereplésével film is készült. A The New York Times az orvostudomány koszorús költőjének nevezte Sackset, aki rendszeresen publikált a The New Yorkerben és a The New York Review of Booksban. 2015-ös haláláig New Yorkban élt, ahol a New York-i Egyetem Orvostudományi Karának neurológiaprofesszoraként tartott előadásokat.

A Férfikor hajnalán Huszti Péter önéletrajzi trilógiájának második kötete. Míg a 2015-ben megjelent Srác a kakasülőn a gyermek- és ifjúkor, illetve a Színművészeti Főiskolán eltöltött évek krónikája, a folytatásban a színházi és filmes szerepek sokaságát eljátszó színművész életének következő évtizedeiről mesél. Huszti Péter történeteiben a színházi élet olyan legendás alakjaival találkozunk, mint Kiss Manyi, Psota Irén, Bessenyei Ferenc és Ádám Ottó (a sort még hosszasan folytathatnánk), és mindeközben megtudhatjuk azt is, hogy milyen forrásokból, tapasztalatokból és élményekből formálódik meg egy-egy szerep, hogyan válik a színész életének részévé, lényének egy darabjává az általa eljátszott figura, és hogyan lesz élethivatássá a nézőkből hol kacagást, hol döbbent némaságot kiváltó színházi játék.

Vajda Mihály filozófus, a Budapesti Iskola egykori tagja, Lukács György tanítványa emlékirataiban végigjárja gondolkodása alakulásának útját: szembenéz egykori hiteivel és kiábrándulásaival, kompromisszumaival és kísértéseivel, barátságaival és e barátságok széthullásával, s mindezt friss humorral, nagy adag öniróniával és mély bölcsességgel teszi. A holokauszttúlélő elhallgatásokkal és félelmekkel teli gyerekkora, '56 és '68 traumája, a Kádár-kor értelmiségének dilemmái, a menni vagy maradni állandóan a levegőben lógó kérdése, a rendszerváltás körüli évek reményei és kudarcai mind ott sorakoznak e gazdag életút leírásában. A kötetben olvasható az a nagyinterjú is, amelyet tanítványa és barátja, Kardos András készített Vajdával a Budapesti Iskola felbomlásától a rendszerváltásig tartó időszakról. Jegyzetek, annotált névmutató és gazdag képanyag teszi teljessé közelmúltunknak ezt az egyedülálló perspektívából megírt történetét.

Autorka se ve své práci věnuje umělecké činnosti divadelního režiséra Karla Nováka (1916–1968), jehož tvorba zůstala neprávem opomenuta v kontextu tvorby režisérů 50. a 60. let 20. století v Československu (např. O. Krejča, A. Radok nebo O. Ornest). Podobně jako mnozí další režiséři totalitního období byl také Karel Novák několikrát odsunut do oblastních divadel, v nichž však i přes cenzurní zásahy a restrikce prosazoval náročnou dramaturgii a inscenoval velká básnická podobenství postavená na hereckých výkonech (např. B. Bohdanová, I. Racek). Ve své režijní tvorbě se profiloval dvěma výraznými směry umělecké výpovědi: básnickými dramaty silných příběhů a společensko-kritickými satirickými vyjádřeními k současnosti. Jeho působení uzavírá v 60. letech významná éra v Divadle E. F. Buriana.

A heavy metal ősatyjának, a Black Sabbath gitárosának és zenekarvezetőjének önéletrajzi könyve, amely végigkíséri a zenekar és Iommi történetét a hetvenes évektől napjainkig. Ha egy gitáros elveszti az ujjait, az általában a karrierje végét jelenti. A kivétel Tony Iommi, aki nemcsak hogy nem adta fel súlyos balesete után a zenélést, de emberfeletti munkával szó szerint újra megtanult gitározni, összetéveszthetetlen hangzásával és dalaival pedig kitörölhetetlenül beírta magát a rockzene történelemkönyvébe.Az Iron Man ennek a kivételes zenésznek a története, aki felküzdötte magát Birminghamből, Anglia legnyomorúságosabb városainak egyikéből, hogy meghódítsa a világot a Black Sabbath élén. Tony Iommi megjárta a mennyet, de a poklot is: nagykanállal falta a droggal és szesszel átitatott hetvenes évek életét, megküzdött a rákkal, az adóhivatallal és a hatóságokkal, miközben csak tolta és tolta a riffeket, és a rockvilág egyik legtöbbet hivatkozott gitárosává vált, akit nem véletlenül tartanak a heavy metal ősatyjának. Fanyar humorral fűszerezett könyve lebilincselő olvasmány, amely első kézből számol be a kemény zene egyik legnagyobb ikonjának életéről és kalandjairól.

Nem voltam én szerelmes Adyba, vagy ha voltam, nem tudtam róla. A szerelem féltékeny, ragadozó, osztozni senkivel és semmiben nem tudó érzés, telítve testi vonatkozásokkal, ingerekkel, vágyakkal. Én ezt a szerelmet nem is ismerhettem. Sohasem fájt, hogy idegen asszonyok szeretik, lányok szédülnek eléje, találkákra megy, vagy áldozó, nagy asszony-szerelmet terítenek lába elé. Deésfalvi Boncza Berta. Bimbi. Csinszka. Múzsa és költőnő, emlékiratíró... Ady Endre, Tabéry Géza, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Márffy Ödön jegyességek, szerelmek, szakítások, házasságok. Vallomás és kitárulkozás. Kiútkeresés egy nevelőintézet szobájából vagy fiatalon már a végzet asszonya? Románc a Svájcban tartozkodó Tabéryvel, később találkozás Adyval, de eljegyzés egy erdélyi mérnök-íróval? Aztán házasság Adyval? Aki Léda szerint csak sovány, mint esernyőnyél, elöl-hátul sexuális duzzanatokkal. Ki is ez a hölgy, aki végül eléri, hogy 1914. április 23-án találkozhasson Adyval Csucsán? Boncza Berta naplójának néhány részlete először 1932-ben jelent meg a Nagyváradi Napló hasábjain, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben látott napvilágot az erdélyi író, újságíró Ruffy Péter tolmácsolásában, aki Csinszka kéziratos füzeteit és Kárpáti Aurél kiegészítéseit dolgozta fel. A memoár nem hiánytalan, hiszen a házasság történetét már nem tudta megírni Csinszka, csupán az Ady halála után írt három Vallomás készült el 1919 és 1922 között. A huszonkét fejezetre osztott írás először jelenik meg önálló kötetben, Márton István, a Ruffy Péter-hagyaték gondozójának utószavával, valamint néhány különleges gépiratfotó, levél és dokumentum kíséretében, melyek fényt deríthetnek eddig nem vagy kevésbé ismert rejtélyre: mi lett az Érmindszenten maradt Csinszka-levelekkel? A mendemondák szerint Ady rokonai elégették... Valóban agyvérzésben hunyt el a költőnő, vagy más áll a háttérben? A mendemondák újabb szerelemről regéltek... Hova lettek a kiadatlan versek, amelyek nem kerültek be az egyetlen verseskötetbe 1931-ben? Minden reggel és minden este imádkozott Nagymama velem. Eldolgozott két keze közé fogta az én parányi kezemet, és azt a másik imát, amit este a Miatyánk után mondottam el, ő találta ki. Rövid, egyszerű és jó kis ima volt. Kérésből és köszönetből állott. Mindazokért kértem a jó Istent, akik hozzám tartoztak. Apámért elsősorban, de a csucsai virágok, kutyák, madarak is bele lettek szőve...

Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története. Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról.

1977.május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kis költségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a Csillagok háborúja mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg. George Lucas még be sem fejezte a Csillagok háborúja forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező életrajzi kötete hol felemelő, hol provokatív magánéleti és szakmai eseményeken keresztül mutatja be, hogyan bontakozott ki ez az egyedülálló karrier, és milyen hatással voltak George Lucasra az őt körülvevő alkotó- és pályatársak, mint Francis Ford Coppola, Steven Spielberg és Harrison Ford. Feledhetetlen hőseihez és halhatatlan történeteihez hasonlóan George Lucas hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló életműve és az a bizonyos messzi-messzi galaxis, amelyben megálmodója él, most végre kézzel fogható közelségbe kerül.

Studie je biografickým portrétem Eduarda Wintera (1896–1982), významného církevního historika a sudetoněmeckého katolického intelektuála z Čech, v jehož životě i historiografickém dílu se zrcadlí politické zvraty středoevropských dějin 20. století. Pozornost je věnována Winterovi v roli historika českých tzv. duchových dějin a dějin náboženského myšlení, který v politických zlomech svého století hledal prostřední cestu k reformně katolickému výkladu minulosti mezi vyhroceným nacionalismem první poloviny století a dogmatickou verzí komunistického idealismu. Těžiště studie leží na jeho působení v Praze před rokem 1945. Šest let nacistické okupace českých zemí je analyzováno podrobněji, protože je autor považuje za temnou, ale klíčovou epizodu Winterovy intelektuální biografie.

„Üdvözlöm. Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni, és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad.” „Visszatekintve úgy tűnhet, hogy egy előre alaposan megtervezett menetrend szerint foglalkoztam a világegyetem eredetének és fejlődésének legjelentősebb problémáival. Ám valójában nem így történt. Nem volt előzetes tervem. Az a helyzet, hogy csak a saját orrom után mentem, és mindig azzal foglalkoztam, ami akkor éppen érdekesnek és megoldhatónak tűnt.” Stephen Hawking korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Cambridge-i géniusz, világszerte ünnepelt, ragyogó elméleti fizikus, aki ösztönzést és bátorítást jelent mindazok számára, akik szemtanúi lehettek annak, milyen nagyszerű diadalt aratott mozgatóideg-sorvadása felett. Kitty Ferguson ebben a könyvében Hawking életét meséli el. Műve megírásához különleges segítséget kapott magától Hawkingtól, valamint közeli ismerőseitől és családjától.A könyv részletesen bemutatja Hawking gyerekkorát, első szívszorító találkozását motoros neuronbetegségével, majd az ezzel való küzdelmeinek kezdetét elsőéves doktorandusz-hallgató korában. Olvashatunk Hawking egyre növekvő nemzetközi hírnevéről, továbbá az életben maradásért való hosszas küzdelméről, miközben mellesleg még a világegyetem működésének fizikáját is igyekszik feltárni. Ezzel párhuzamosan a szerző, aki közérthető nyelven tudja tálalni az elméleti fizikai ismereteket is, mindenki számára érthetően foglalja össze és magyarázza el a tudomány élvonalába tartozó fizikai elméleteket, melyek Hawkingot foglalkoztatják. A fizikai fogalmakat szemléltető ábrákkal és Hawking életét gyerekkorától napjainkig dokumentáló fotókkal illusztrált könyv a Kitty Fergusontól megszokott közérthető nyelvezettel íródott. Az eredmény egy lebilincselő beszámoló Hawking rendkívüli életéről és zabolátlan elméjéről.

Ormos Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában.  Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az ’56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit. Természetesen megemlékezik az általa művelt mesterségről is, és nem hiányozhat a könyvből politikai szerepvállalása sem.  Saját életútját követve igyekszik tekintetbe venni mindazt a helyi, országos és világtörténeti eseménysorozatot, amely kitöltötte az általa leélt rövid nyolcvanhat évet. Nos, mondhatjuk, hogy ez a könyv a lehetetlent célozza meg, noha tudni való, hogy ami lehetetlen, az is marad. A kísérletnek mégis lehet némi tanulsága.

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét.

Amerika egyik legtöbb díjjal jutalmazott fiatal újságírója, Julian Rubinstein a magyar Viszkis rabló történetét találta a legalkalmasabbnak arra, hogy bemutassa a kelet-európai országok zűrzavaros átmenetét a kommunizmusból a kapitalizmusba. Ambrus Attila Ceauşescu rémuralmának vége felé szökik át Erdélyből Magyarországra, az Ígéret Földjére. De csak értetlenséget, gúnyolódást, kirekesztést talál. Kínkeservesen próbálja megvetni a lábát, és nem kell hozzá sok idő, hogy rájöjjön: az egyenes út nem vezet sehová. Amikor először téved a törvényen kívülre, rögtön jobbra fordul a sorsa. Egyre merészebb bank- és postarablások, egyre több pénz, egyre több nő, egyre több ital végül pedig a börtön. Az olvasó nem egyszerűen egy bűnügyi dokumentumregényt tart a kezében, hanem a 90-es évek Magyarországának korrajzát is - amerikai szemüvegen keresztül. A hároméves oknyomozással készült könyv nemcsak a rablások izgalmas részleteivel ejti majd rabul az olvasókat, de azzal is, ahogy a távolról jött amerikai újságíró bennünket, magyarokat lát.

Zsarnok? Zseni? Vagy csak zseniális üzletember? Végre kezünkben tarthatjuk az első minden részletre kiterjedő és valóban alapos kutatómunka nyomán készült életrajzot a 20. század egyik legbefolyásosabb, legtitokzatosabb szereplőjéről - Enzo Ferrariról. Brock Yates bebocsátást nyert Ferrari legbelső köreibe, és mindent felfed előttünk: törvénytelen fiával ápolt furcsa kapcsolatától egészen a briliáns marketingfogásokig, melyek világszerte híressé tették a nevét. Ez a fordulatos, élvezetes, botrányos és informatív olvasmány minden tekintetben felér figyelemre méltó alanyához, Enzo Ferrarihoz. A kötet alapján készülő film Michael Mann rendezésében Hugh Jackman és Noomi Rapace főszereplésével 2019-től látható a mozikban.

A ?hercegnő naplója szellemes, provokatív, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze 19 éves Carrie Fisher. A színésznő emlékei rendezgetése közben, régi újsághalmok között bukkant rá saját, kézzel írott naplójára, és szembesült egykori tinédzser önmagával, azzal, hogy milyen is volt megélnie a Csillagok háborújának forgatását vagy éppen „hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját" színésztársával, Harrison Forddal. A hercegnő naplója ezekről az intimitásokról is beszámol, igazán egyedivé azonban az időutazás teszi: az idősebb Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek, vetülnek a kézzel írott napló szövegeire. Utóbbiakból egy sokkal naivabb, sebezhetőbb nő képe rajzolódik ki, akiben azonban csírájában ott van már az excentrikus, vicces, intelligens, nagydumás Carrie Fisher is. Utolsó kötete ékes bizonyíték rá, hogy nem csupán egy hollywoodi szupersztárt, generációk ikonját, de egy kiváló írót is elveszítettünk a személyében.

„Különös krónikát tart a kezében az olvasó. Egy olyan összetett, rétegzett szöveget, mint amilyenek egy jó színdarab mondatai. Ez nem véletlen, hiszen a könyv főhőse színházi ember, ismeri a jó előadás követelményeit, és kiváló érzelmi és képi memóriával rendelkezik. Ez a krónika egyszerre családtörténet, korszaktörténet, színháztörténet, nevelődés- és fejlődéstörténet, egyúttal izgalmas művészkarrier-történet is." (Részlet Radnóti Zsuzsa előszavából) Marton László (1943) színházrendező, a Vígszínház főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Orosz Ildikó (1975) Budapesten élő újságíró, szerkesztő, fordító. Társszerzője Halász Judit Nem születtem varázslónak című önéletrajzi könyvének (Park, 2015).