Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 69 z 89

A világban számos háborús övezet létezik, ami már önmagában is rettenetes. Ám annál iszonyúbbat elképzelni is nehéz, mint amikor a fegyveres konfliktusokban gyerekkatonákat küldenek harcba. Kisgyerekeket, kamaszokat, akiknek játszani, tanulni kellene, nem pedig drogokkal teletömve, gépfegyverrel felszerelkezve öldökölni. A Sierra Leone-i Ishmael Beah-t tizenhárom évesen sorozta be a kormányhadsereg, hogy a szelíd kisfiúból gyilkológépet csináljon. Ishmael nem tudja megmondani, hány embert ölt meg azalatt a három év alatt, amíg részt vett a harcokban. Tizenhat éves volt, amikor az UNICEF kimenekítette a háborúból. Amerikába került, ahol iskolába járhatott, elvégezte az egyetemet, politikatudományból szerzett diplomát, s bár az átélt traumákat talán soha nem fogja tudni feldolgozni, megtanult együtt élni velük. Bár több mint tíz év telt el a kötet első megjelenése óta, Ishmael Beah megrendítő vallomása az átélt szörnyűségekről ma is éppen annyira aktuális.

Ebben a könyvben két nő beszélget: Jana Juráňová interjúja egy közép-európai értelmiségi, Agneša Kalinová életén kalauzol végig, miközben személyes képet ad a 20. századi Csehszlovákiáról és a kor Európájáról. Kalinová Kassán született Farkas Ágnesként. Elbeszéléséből egy magyar nyelven felnőtt zsidó lány életútja bontakozik ki, amely előbb a kommunista meggyőződéshez, később a szlovák ellenzéki értelmiségi, művészeti élet kellős közepébe vezet. Kalinovát, aki a progresszív irodalmi folyóirat, a Kultúrny život munkatársa, filmkritikus és műfordító volt, férjével, az író, humorista Ladislav Ján Kalinával együtt a prágai tavasz utáni években bebörtönözték. 1978-ban a házaspár az NSZK-ba disszidált, Kalinová a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. A főhős hibákkal és meggyőződésekkel kikövezett utat jár végig, amelyeket az idő múlásával felülvizsgál, miközben hű marad a szabad gondolkodás, a rá jellemző humor és sodró temperamentum értékeihez. A kötet jegyzetei és a névmutatóban közölt életrajzok a korszak mélyebb megismerését szolgálják.

Heltai György jogászt, a Rajk-per kapcsán bebörtönzött kommunista politikust a mai olvasó leginkább mint az utolsó Nagy Imre-kabinet külügyminiszter-helyettesét ismeri. A forradalom leverése után emigrált, az általa alapított brüsszeli Nagy Imre Intézetet vezette, majd az Egyesült Államokban fejezte be gazdag életútját. Anyaországi (újra)fölfedezése az 1980-as évekre tehető: ekkor látogatta meg őt charlestoni otthonában Csalog Zsolt, és ekkor született az az életútinterjú, amelyből Csalog aztán az életregényként is olvasható prózaportrét írta. A híres-hírhedett anekdotázó Heltai történetei élvezetes stílusban kanyarognak - a zsidó polgári háttér, a szocdem indulás, majd az illegális kommunista múlt mozaikdarabkái között felbukkan a Kádár-legendárium és a Varsói Szerződés szövevényes története is. Több mint harminc év után méltó formában, Soltész Márton jegyzeteivel és elemző tanulmányával, annotált névmutatóval kísérve lát először napvilágot Csalog Zsolt dokuportréja, amelyhez a hagyatékból az író saját '56-élményéről szóló, felkavaróan szép szövege járul előszó gyanánt.

Hogyan lesz egy hentestanulóból színész? Hát így: egy Debrecen melletti tanyán kell hozzá nevelkedni, operaénekesnek kell készülni, titokban a Táncdalfesztivál sztárjáról, Kovács Katiról ábrándozni, a debreceni Húsfeldolgozó Szakmunkásképzőbe járni... Két évvel később a vágóhídon kell dolgozni, meg kell alakítani a „Húsosok" színjátszó csoportot, aztán előbb kell felvételt nyerni a Színművészetire, mint ahogy az ember megszerzi az érettségit. A Vígszínház és Kaposvár után az új Nemzeti Színház nyitó előadásában Ádámot kell játszani Az ember tragédiájában, és 2007-től az őrségi Viszák: a Tündérkert és a Kaszás Attila Pajtaszínház, meg Budapest között kell megosztania az idejét annak az embernek, aki elénk tárja nem mindennapi kanyarokban bővelkedő, gazdag életútját ebben a könyvben. Szarvas József rövid „novellákban" felvillanó visszatekintését, amelyet Bérczes Lászlóval közösen írtak-szerkesztettek kötetbe, a családi fényképek mellett a színházi és filmes pálya kiemelkedő pontjait megidéző fotók teszik teljessé.

Szia, Viki vagyok, és az eddigi életem nem volt egy leányálom: érzelmi bántalmazás, játszmák, pánikzavar, gyógyszerek, hízás és depresszió. Mégis túléltem az első negyven évet, összeraktam magam, és most minden fasza. Félreértés ne essék, ez a könyv nem arról szól, hogy a kis dundi, szerencsétlen lány hogyan találta meg a szerelmet, és miként zuhant a nagy Ő karjaiba. Ezeken a lapokon a saját tragédiáimon át lépkedek feléd, hogy megértsd és elhidd: nem vagy egyedül!

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN"Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb ""nagymenők"" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.

A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a "halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt volna fenn néhány levél és napló, a partitúrák sosem mesélték volna el nekünk, hogy egy magyar kisasszony mosolya ihlette őket. Ha nem kerültek volna elő Bartók Béla Geyer Stefi hegedűművésznőhöz írt szerelmes levelei, ma nem tudnánk, hogy első hegedűversenye egyben rendhagyó szerelmi vallomás is. Éppen ezért hiánypótló Christopher Lawrence kötete, aki arra vállalkozott, hogy a nagy zeneszerzők helyett elmesélje nekünk szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről és a többiekről hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más. Tegyünk föl egy lemezt és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai! (Nyáry Krisztián)

Az Iron Maiden legendás frontembere, BRUCE DICKINSON a világ egyik legikonikusabb énekese és dalszerzője, de emellett hivatásos pilóta, repülőgép-ipari céget vezet, motivációs beszédeket tart, sört főz, regényeket és forgatókönyveket ír, és egykor vívóként nemzetközi szinten versenyzett. Mire való ez a gomb? című könyvében arról a hullámvasutazásról ír, amit életnek hívunk. Egyéni hangvételű önéletrajzában részletesen beszámol kalandos gyerekkoráról, az Iron Maiden felemelkedéséről, a sötétség erőinek megidézéséről, a vívás filozófiájáról, a Boeing gépek világáról, és arról, hogyan tessékelte ki életéből a hívatlan vendégként érkező rákot. Intelligens, vicces, őszinte memoárjából teljes képet kapunk egy igazi rock-ikon életéről, érzelmi és mentális világáról. Bruce Dickinson élettörténete nem csupán az Iron Maiden-rajongóknak nyújthat inspirációt.

Dua ez-Zamíl átlagos szíriai lány volt, 2011-ben azonban örökre megváltozott az élete, amikor hazájában polgárháború tört ki. A hadsereg elfoglalta Dua szülővárosát, szigorú kijárási tilalom, áram- és vízkimaradások, valamint erőszakos események nehezítették az életüket. A család úgy döntött, Egyiptomba költözik. Ám néhány hónappal később a kormányt megdöntötték, és a menekültek már ott sem voltak többé biztonságban. Eközben egy fiatal ellenzéki harcos beleszeretett Duába, megkérte a kezét, és meggyőzte, hogy Európában biztonságos és békés jövő vár rájuk. Dua ugyan rettegett a víztől, ráadásul úszni sem tudott, a fiatalok mégis embercsempészekre bízták az életüket, és ötszáz menekült, köztük száz gyerek társaságában nyomorogtak egy rozoga halászbárkán. Négy napja voltak úton, amikor egy másik hajó szándékosan beléjük ment, elsüllyesztette a hajójukat, és magára hagyta az utasokat. Így kezdődött Dua küzdelme a túlélésért. Drámai fordulatokban gazdag, igaz története sok millió menekült emberfeletti küzdelmét mutatja be, akik az életüket kockáztatják egy biztonságosabb jövőért. A szerzőről Melissa Fleming az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (United Nations High Commissioner for Refugees,UNHCR) vezető szóvivője, a menekültkérdés világhírű szakértője. Nevéhez fűződik a szervezet stratégiai és kríziskommunikációs tervének kidolgozása, amelynek segítségével a UNHCR hatékonyabban kommunikálhat a média képviselőivel, a kormányokkal és a menekültekkel. Fleming számos nemzetközi kampányt is irányított, amelyekben nagy hangsúlyt kapott a közösségi média. Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (International Atomic Energy Agency, IAEA) dolgozott, ahol nyolc éven át volt szóvivő, valamint a kommunikációs iroda vezetője, amikor a szervezet Irakban, Iránban és Észak-Koreában végzett feltáró munkája miatt 2005-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Fleming ezt megelőzően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) sajtó- és információs osztályát vezette, valamint a Szabad Európa Rádió közpolitikai szakembere volt. Karrierje elején rövid ideig újságíróként dolgozott. Első TED-előadását, amely a „Segítsünk a menekülteknek felemelkedni, ne csak túlélni” (Let’s Help Refugees Thrive, Not Just Survive) címen érhető el magyarul, több mint 1 millióan látták az egész világon, és huszonnégy nyelven feliratozták. Második, „Két túlélő egy elsüllyedt bárkáró

Az okos és vonzó Emma Rauschenbach, Svájc egyik leggazdagabb gyáriparosának lánya 17 évesen ismerkedett meg Carl Gustav Junggal, a zseniális, ám szegény elmeorvossal, és egymásba szerettek. A lány eltökélte, hogy osztozik a férfi kalandos életében, és közben saját tanulmányait is folytatja, ám még túl fiatal volt, hogy megérthesse Carl összetett és titkokkal terhelt személyiségét, vagy előre lássa, milyen drámai küzdelmek várnak rájuk. Az Útvesztők Emma és Carl hagyományosnak éppen nem nevezhető házasságának, Jung Sigmund Freuddal való barátságának, majd későbbi szakításának történetét meséli el, és bemutatja, hogyan alakította ez a különleges házasság a botrányos új tudomány, a pszichoanalízis fejlődését. A Jung házaspár élete a maga bonyolult fordulataival valóban egy útvesztőre hasonlított, és Emmának minden erejével küzdenie kellett, hogy megtarthassa a férjét. Carl sok szerelmi viszonyba keveredett, ezek közé tartozott a harminc éven át tartó ménage à trois volt betegével, Toni Wolff-fal. Ám ahogy Emma egyre jobban megértette a férjét, házasságuk is sokkal boldogabb lett, végül pedig, Carl biztatására, saját jogán is elismert analitikussá vált. E lebilincselő könyv középpontjában egy talpraesett és intelligens, a férje árnyékában háttérbe szoruló asszony áll, miközben a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteinek történetét is megismerhetjük. Catrine Clay húsz éven át volt a BBC munkatársa dokumentumfilm-rendezőként és producerként, ebből tíz évig a BBC2 Timewatch című nagyszabású történelmi sorozatán dolgozott. Megkapta a Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál Díjat, a legjobb történelmi dokumentumfilmnek járó Aranytorony díjat, és BAFTA-ra is jelölték. A King, Kaiser, Tsar (Király, császár, cár) és a Trautmann’s Journey (Trautmann útja) című könyvek szerzője, ez utóbbival elnyerte az év legjobb sportéletrajzi művének díját. „Általában elégedett vagyok a sorsommal, és nagyon is jól látom, milyen szerencsés vagyok, de időről időre kínzó konfliktust okoz, hogyan álljak ki magamért Carllal szemben. Rá kell jönnöm, hogy nincsenek barátaim; valójában mindenki csak Carlra kíváncsi. Természetesen az összes nő szerelmes belé, a férfiak pedig azonnal beskatulyáznak mint feleséget. Carl azt mondja, nem csak vele és a gyerekekkel kellene foglalkoznom, de mi a csudát kellene tennem?” Emma Jung 1911-ben Sigmund Freudnak írt levele

A Fegyvertelenül a tűzvonalban abban különbözik a bori menet szemtanú-leírásaitól, hogy a hiteles beszámolón túl egy nagy elbeszélés keretébe foglalja a szenvedéstörténetet. Mint számos sorstársa, György István egy szerelmes asszonyt hagyott otthon. A hazavágyást színezte és átlelkesítette ez a szerelem. Kimondatlanul ez adott reményt a pokoli hétköznapoknak, hogy a bolyongásból hazatérőt az asszony megvárja.

A Gálvölgyi János 70. születésnapja alkalmából megjelenő kötetből mindent megtudhatunk a címszereplőről, amit a hozzá közel és még közelebb állók tudnak róla. Részlet a műből:„A színház gyerekkori álma volt, és máig is annak beteljesülése. VII. kerületi, Csengery utcai srácként, mohó rajongással gyűjtötte az autogramokat. Híres, szép akart lenni, jó ruhákban járni, szeretettel körülvéve. Ironikusan szokta mondani, hogy ebből a szépség sikerült. És hát "A Gálvölgyi" is akart lenni, a senkivel össze nem téveszthető, karakteres színész, aki vitathatatlanul lett is.”

Radnóti Miklós, a XX. század magyar irodalmának egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú költője élettörténetét leghitelesebb módon a naplóiból lehet rekonstruálni. Bár a Napló 1989-ben már egyszer megjelent a Magvetőnél, a mostani kiadás szövege minden eddiginél pontosabb, és jegyzetekkel gazdagodik az életmű legjobb ismerője, Ferencz Győző friss eredményeket is közlő munkája által.

Aranyossi Magda (1896-1977) író, újságíró, történész alakja Nádas Péter Világló részletek című memoárjának egyik központi szereplőjeként bizonyosan nem ismeretlen az olvasók számára.  Az Én régi, elsüllyedt világom a harminc éve megjelent Rendszertelen önéletrajz családi fényképekkel és levelekkel kiegészített, átdolgozott kiadása, amelyhez Nádas Péter írt széljegyzeteket.  A jómódú zsidó polgári nagycsaládban nevelkedő, fiatalon a baloldali forradalmi eszmék és mozgalmak hívéül szegődő úrilány a Tanácsköztársaság bukását követően férjével és gyermekével két évtizedig nyugat-európai emigrációba kényszerült. A II. világháború utolsó éveiben Magyarországra visszatérve bekapcsolódott az ellenállásba, a háború után pedig a hazai nőmozgalom elkötelezett képviselőjeként őrizte meggyőződését a szocialista eszmerendszerben.  Aranyossi Magda önéletírása érzékletes képet nyújt konzervatív liberális szellemiségű családjáról, a szinte elfeledett nyugati kommunista emigráció életéről és dilemmáiról, és egy mára diszkreditálódott elköteleződés anatómiájának bemutatásával hozzájárul a 20. századi Magyarország történelmének megértéséhez.

Sokan álmodozunk arról, hogy kiszabadulunk a modern, felgyorsult világ mókuskerekéből. Sokunkban él egy idilli kép a természetközeli létről és arról, hogy mindent hátrahagyva új életet kezdjünk valahol a világtól elzártan. Christopher Knight azon kivételek közé tartozik, akik valóban hátat fordítottak a civilizációnak. 1986-ban alig húszévesen autóval Maine-be hajtott, majd a járművet hátrahagyva eltűnt az erdő sűrűjében. Önkéntes száműzetésbe vonult, és több mint 25 éven keresztül nem találkozott és nem beszélt senkivel. Láthatatlanná vált. Minden évszakot a szabad ég alatt töltött, s még tüzet sem rakott. Miért döntött így? Hogyan volt képes életben maradni? Milyen kihívásokkal találta szemben magát? Mit tanult a tapasztaltakból? Michael Finkel könyve az Északi-tó fantomjának egyedülálló történetét meséli el. Vérbeli újságíróként Finkel meg akarta érteni Christopher Knightot és azt, miért ezt a sorsot választotta. Könyve így egyszerre izgalmas portré egy különös emberről, illetve elgondolkodtató számvetés a magányról, a közösségről és arról, hogy mi ad egyáltalán értelmet az életünknek.

Ve 2. dílu z trilogie „Vážně“ od autora Karla Rašína s názvem „Vážně, to je síla“ se čtenář přesune od zábavných příhod z jeho života i směrem k zážitkům, které jsou přece jen mírně za hranou. Jejich prožití zanechalo jisté šrámy na duši autora, avšak zvládl se s nimi vypořádat s vtipem jemu vlastním. Dramatické a silné příběhy staví na dějích, které se běžně nemohou stát, jaké ještě nikdo zřejmě nevymyslel a které náš hrdina Karel musel odžít, aby je mohl v budoucnu literárně pojmout a obohatit nás tak o zábavu a napětí. Autor dospěl k názoru, že zamlčování některých tabu k ničemu nevede a k terapii již vůbec ne, proto se vrhnul po hlavě do náruče kritické veřejnosti i se svým tajemstvím. Též v tomto dílu Karlovy série nalezneme povídky mile slaďounké, avšak i kousky, jež svou hořkostí předčí čaj z pelyňku. Jako bonus se dozvíme ještě pokračování nosného příběhu, tedy to, jak se dále vyvíjel jeho osud na vojně po odsouzení za nezdařenou službu na bráně...

Autor nechává v poutavém životopise tragicky zesnulého básníka promlouvat zejména pamětníky: přátele Václava Hraběte (1940-1965), jeho lásky, učitele, spolužáky či umělecké souputníky. „Sám se snaží zpřítomnit dobovou atmosféru. Vciťuje se do protagonisty, přimýšlí si detaily, z kronikářského tónu co chvíli přechází do přítomného času, aby oživil příběh,“ napsal v recenzi Jan Nejedlý. První elektronické vydání obsahuje oproti tištěnému také nové, dosud nepublikované fotografie.

Rok 1997 bol kritickým bodom obratu v moderných dejinách Slovenska. Štátomafia, tvorená mafiánskou bandou Mikuláša Černáka a povzbudzovaná Lexovým námestníkom Svěchotom zo štátnej tajnej služby, si vybrala lákavé sústo na útok bezohľadného vydierania. Išlo o vtedy najprosperujúcejšiu firmu na Slovensku bez politického krytia – DRUKOS. Na tomto súboji zla a dobra sa lámal chlieb budúcnosti Slovenska. Predkladáme vám svedectvo Františka Mojžiša o týchto časoch, doplnené o dobové reálie. Nečakajte však happy-end. Nejde totiž o hollywoodsky film, ale o príbeh so všetkým, čo život prináša. František Mojžiš, jeho rodina a zopár statočných strhli lavínu, ktorá pochovala najodpornejší režim, ktorý kedy na Slovensku vládol, ale ten istý František Mojžiš dnes, paradoxne, už vyše päť rokov sedí vo väzení a spomína na svoje vzostupy a pády. V hre Bertolda Brechta „Život Galileiho“ hovorí učencov mladý žiak: „Nešťastná krajina, ktorá nemá hrdinov“. A Galileo, hoci sa zoči-voči totalitnej moci nezachoval hrdinsky, odpovedá: „Nie, nešťastná je tá krajina, ktorá potrebuje hrdinov“. Toto je príbeh statočnosti, kedy sa zopár hrdinov na čele s Františkom Mojžišom, jeho rodinou a spolupracovníkmi postavilo smrteľnej hrozbe štátneho parazitizmu.

Inšpiratívny príbeh hviezdy slovenského futbalu, ktorý si získal srdce Talianska.Inšpiratívny príbeh rozpráva o obyčajnom chlapcovi, ktorý to vďaka svojej ohromnej snahe, neutíchajúcej túžbe, ale aj nezbytnej pokore dotiahol zo sídliska v Banskej Bystrice cez hlavné mesto Slovenska až do Talianska, kde sa stal hviezdou veľkoklubu SSC Neapol. Marek Hamšík je príkladom pre všetkých malých chlapcov, ktorí snívajú o kariére slávneho futbalistu. Za Hamšíkovým úspechom stojí predovšetkým tvrdá drina a bezbrehé odhodlanie bojovať a vyhrávať za každú cenu.