E-knihy - Biografie - Životopisy strana 65 z 75

A regény kivételes tehetségű főhőséről nem lehet biztosan tudni, hogy apja is cigány volt-e, vagy egy Taszáron szolgáló amerikai, fekete katona. Ő maga sem tudja, elbizonytalanodik, kétségeit a környezete is csak megerősíti. Apja felkutatására indul, a nyomok Svédországba és Amerikába vezetnek.Kijutni azonban csak nyelvtudással, ösztöndíjjal lehet. Jordán Jordán, azaz Dzsorden erre hajt, ebben gimnazista osztálytársa, barátnője van a segítségére, aki – természetes ez? – gyereket vár. Megoldódik? Hogyan oldódik meg a helyzetük? Kettejük magánéleti válsága-e, ami velük történik, csak a fiúé, vagy csak a lányé? Horváth Péter regénye (ki)talált történet, a valósághoz való minden esetleges hasonlóság a véletlen műve.

"Ez a könyv egy új fejezet hosszú és változatos életemben. Első ízben fogalmaztam meg Mihancsik Zsófia kérdéseire gondolataimat, emlékeimet és benyomásaimat nem angolul vagy németül, hanem anyanyelvemen. Először fordul elő, hogy egy könyvemet elsőként magyarul adják ki, és utána fordítják le idegen nyelvre. Eddig mindig fordítva történt.A cím – Három élet – tükrözi életem három különböző szakaszának érdekes, és az olvasóknak talán eddig ismeretlen részleteit is. Így a gyávaság és a félelem éveit 1957- ig Budapesten; négy évtized külföldi sikereit és új tapasztalatait, hibáit és tévedéseit; s végül új házasság nyomán az ingázást Bécs és Budapest között.Nem tudtam és nem akartam hazugságban élni, ezért hagytam el több mint ötvenöt éve a hazámat. És ezért utasítottam vissza egész életemben a rágalmakat és lepleztem le, ahol és ahogy csak tudtam, forrásaikat. A gonoszság és a butaság elleni harc mindig része volt általános publicisztikai tevékenységemnek, mely írásban, szóban és képben a nemzetközi közvélemény tájékoztatását szolgálta. Arthur Koestlertől Sebastian Haffnerig, Manès Sperbertől Fejtő Ferencig írtak emigráns szerzők hasonló tapasztalatokról. Műveik és memoárjaik maradtak számomra az iránytűk harmadik életemben is." – Paul Lendvai

Ki a fene ismeri Fischer Pistát? Kérdi a könyvkiadó vezetője. Megtanulva fischerül, tudom, hogy élete és dokumentumfilmes munkássága betakarja Erdélyt, Romániát, a Szovjetuniót utódállamostól, továbbá Németországot - ezeket a magyar szempontból elég fontos helyeket. Ráadásul Magyarországhoz is féltucatnyi film köti, élt itt kilenc évet - Anglia, India, Amerika, a dél-tengeri szigetvilág csak ráadás. Ahogy a szerencse is. Az enyém is, hogy összeakadtam vele 2009 őszén. Írja a szerzõ legújabb könyvéről.

Már életében legendák szövődtek Paganini, a nagy olasz hegedűművész és zeneszerző körül. Az a hír járta, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Technikai tudását, bravúrjait egy földöntúli hatalommal magyarázták. Varázslatos játékával megigézte az embereket és meghódította a női szíveket, kóristalányét és hercegnőét egyaránt, noha rútságát az ördögéhez hasonlították. Tény, hogy különös lénye, furcsa szokásai, mesés vagyona, zsenialitása és szerelmi élete regénybe illő.

Nem született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez orült világban. S ha mégis orültnek látták ellenzoi, és betegnek az ot valóban féltok, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kituzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Zágoni Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós és Széchenyi István életrajzai kaptak helyet ebben a kötetben, nagy mese- és mondaírónk, Benedek Elek tolmácsolásában.

Első ?írói megjelenése Pierre Lotinak (valódi neve: Julien Viaud) az 1879-es Aziyadé. A haditengerészet tisztjeként 26 éves korában került először kapcsolatba Törökországgal, s ez az élmény oly meghatározó volt, hogy szinte második hazájának tekintette. Az ifjú tengerész Szalonikiben találkozik Aziyadéval, a cserkesz lánnyal, aki egy török háremben él negyedmagával. Kapcsolatuk Isztambulban teljesedik ki, s a románc fél évnél is hosszabb ideje alatt Loti félig-meddig maga is törökké válik, a helybeliek viseletét hordja, Arif néven él a muzulmánok között, várva a titkos órákat, melyeket szerelmével tölthet. A kényszerű elválást sem érzi véglegesnek, de a valóságban csak 10 év múltán jut vissza az áhított vidékre, amikor kedvese már halott.Lotit Törökország iránti vonzalma egész életén át végigkísérte, hatszor járt földjén, magas körökben is ismeretséget szerzett; s minthogy az itteni viszonyokról később több művében is őszinte, pozitív képet festett, a törökök hálából az Aranyszarv-öböl fölötti parkot, ahol villája egykor állt, róla nevezték el.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház, az egyház nevében, ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. Bevonult. Éttermek versengtek azért, hogy ellátását biztosítsák. Az irodalomtörténet és a mai krónikusok számára sokáig hozzáférhetetlen volt az a dokumentum, amely most titokzatos úton előkerült. Hála és köszönet Tóth János muzeológusnak és Péter I. Zoltán írónak, akik feldolgozták, újabb ismeretekkel egészítették ki a csaknem százéves, eltűntnek hitt dokumentumot.

Ez ?az izgalmas regény gróf Benyovszky Móricról (1741-1786) szól, talán a legkalandosabb életű magyar utazóról szól, aki rövid élete során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét. Egészen fiatalon lépett katonai pályára, huszár lett. Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, s Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Ezután került Lengyelországba, hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték. A művelt Benyovszky hamar kivívta a helyi kormányzó bizalmát. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és álattani leírását. 1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Hajóval előbb a Bering-szigeteket érintette, majd a Mátyás-, Lőrinc-szigetek érintésével Amerika partjától délnek vette útját, eljut az Aleut-szigetekre, majd a Kurili-szigetek érintésével kikötött a japán szigeteken is. 1773-ban megtelepedett Madagaszkáron, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, s 1774-ben megalapítja (a francia uralkodó tiszteletére) Louisbourg városát. Ebben az időben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. Benyovszky végül is kilépett a francia király szolgálatából, és a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak…

Sok szempontból különleges könyvet tart most kezében a kedves Olvasó. A könyv olvasása során megismerjük Bujtor Istvánt, az embert, és Bujtor Istvánt, a színész-rendezot is. Sokrétu és jelentos személyiség volt Bujtor István. Külön mutatjuk be a színész filmes és színházi karrierjét, amelyekbol kiderül, Bujtor milyen jelentos ívu muvészi karriert futott be élete során. Az interjúkban megszólalnak a legközelebbi hozzátartozók, közeli barátok, kollégák ? Bujtor Judit, Bujtor Balázs, Frenreisz Károly, Bartha Ferenc, Németh Miklós, Kern András, Gór Nagy Mária, Gulyás Buda, Eperjes Károly, Szulák Andrea és Sáfár Anikó ?, sot a színész maga is egy régebbi interjú erejéig. Egyetlen megjelent önéletrajzi írása is megtalálható a könyvben Ezt megcsíptük Oszi.!? címmel. A bevezetot Bujtor Anna, Bujtor István leánya írta, nagyon személyes és megható hangvételben.

Misztótfalusiról már kortársai is tudták, hogy nem átlagos tehetség. Az utókor időnként újból és újból felkapta nevét. Az oly rettenetes XX. században ismét felfedezték Tótfalusit – Nicolaus Kist –, mikor is Harry Carter és Buday György kiderítette, hogy az úgynevezett holland antikva legszebbjét valójában nem Anton Janson, hanem Misztótfalusi Kis Miklós alkotta meg. A felfedezés, bizonyítás pillanatától kezdve Misztótfalusi Kis Miklós nemcsak magyar ügy, hanem az egyetemes írott, nyomtatott kultúráé is. Minden egyes újabb tudományos tény személyét, művét hozza közelebb a kultúrát értéknek tekintő emberhez. Nagy Lajos

A Bécsben élő Széll András ebben a könyvében nemcsak édesapjának, az 1956-os Széll Jenőnek állít emléket, hanem annak a kornak is, amelyben ők éltek. Szubjektív emlékezésről van szó a magyar történelemnek egy olyan időszakáról, amelynek eseményei a mai napig hatással vannak mindennapjainkra. A regény: egy kisfiú apja az 1956. októberi izgalmas napok után nem tér haza. Anyja közli a gyerekkel, hogy a papa fontos és titokzatos állást kapott külföldön. Elhiszi, az anyja mondta. A srácok az utcán mást mondanak: börtöntöltelék lett az apád. Az élet megy tovább számára apja nélkül, egyik év a másik után, míg egyszerre hazaérkezik a papa. A könyv egy kisfiú szemén keresztül nézve mutatja be az ötvenes-hatvanas évek világát, bepillantást nyújtva a különböző igazságok és hitek halmazába, végül a magyar börtönvilágba.

Vajda Ödön közvetlenül az első világháború előtt ismerkedik meg a minden férfi szívét megremegtető Bajor Gizi színésznővel, azonnal egymásba szeretnek. Ödönt munkaszolgálatra viszik, a színésznő a fővárosban marad. Érdekes módon a férfi levelei maradtak fenn szinte maradéktalanul. A háború után összeházasodnak. A szívbemarkoló és szenvedélyes hangú levelekből egy nagy szerelem kibontakozásának és lezárásának vagyunk tanúi, de egy szerelmi háromszögnek is, amelynek a harmadik részese Hatvani Lajos báró, a Nyugat Lacija. A dokumentumokat Vajda Miklós, Vajda Ödön fia dolgozta fel, rendezte sajtó alá.

Hol vannak? Mi? Hogy itt? Akkor miért nem látom? – kérdezed Te, tolem a vaktól. Manapság a környezetünkben több látássérült – köztük a vakok is – olyan szinten élnek a társadalomban, hogy akik látnak, pont ok nem látják oket. Na nem azért, mert nem akarják látni, mert jobb lenne, ha… Hanem azért, mert életvitelük, felfogásuk és beilleszkedésük – ha lassan is – olyan szintre kezd emelkedni, hogy apróbb eltérésekkel, de ugyanolyanok, mint mindenki másé. Jönnek-mennek, dolgoznak, szórakoznak, élnek és éltetnek. Meg persze van olyan is, aki otthon kuksol… Viccelodnek, segítenek, utaznak és folytathatnám. Persze mindezt egyéntol függoen. Ha nem figyelsz fel a fehér botjukra, mert magaddal vagy elfoglalva, ok akkor is felszállnak egy buszra. Ha te azon morogsz, hogy egy hipermarketben az árak számait nem látod, mert azok annyira kicsik, a gyengénlátó az orrával olvas, de ezen nem hökkensz meg, mert betudod ugyanannak, mint a te problémád. Ebben a könyvben több felvonásos pillanatképet kaphat az olvasó arról, hogy mint látássérült, hogyan élem a mindennapjaimat; miképp teszem a dolgomat, hogyan oldok meg helyzeteket. Mint ahogy Shakespeare, aki egyszerre volt színész és író, én ugyanúgy játszom és rendezem a saját életemet Mindezt gondolataim áradatával, sajátos véleményemmel és meglátásaimmal. Ha csak mesének olvasod, az sem baj. De ha megtaníthatlak pár dologra, vagy feltárhatok benned néhány fekete lyukat, akkor jó érzéssel teszem le a tollat.

A kötettel új sorozat indul, amelyben híres emberek asszonyait mutatjuk be. Koestlerrel kezdjük, talán nem véletlenül… Arthur Koestler, a 20. század tanúja és igen aktív formálója, 1905-ben született, és 1983-ban, feleségével egy időben vetett véget életének. Bartók Béla után szerte a világban a legismertebb magyar. Ellentmondásos személyiség volt. Több önéletrajzot is írt – a regényíró, a tudománytörténész, a tudományfilozófus és az agitátor pályájának ellentmondásait könnyű felfedezni életének történeteiben.Szerelmei, szeretői, szeretkezései is eltértek a hétköznapitól. Önleleplező, önkínzó nyíltsággal mondta ki azt, amiről az ő korában hallgatni illett. Az asszonyok, akiket ideig-óráig szeretett, ugyanilyen szókimondó részletességgel hagyták ránk az azonos történet másik változatát. Ahogy tette ezt például Simone de Beauvoir is.

Dlho očakávaný životopis muža, ktorý jediný poznal skutočnú pravdu v pozadí „Apple kódu“, vychádza aj na Slovensku! Životopis Stevea Jobsa, jedinečný svojho druhu a jediný autorizovaný samotným Jobsom, zakladateľom a CEO fenomenálnej spoločnosti Apple, príde na pulty slovenských kníhkupectiev už túto jeseň! Neprehliadnite! Skutočnú pravdu o ikone úspechu novodobej technologickej éry a jeho fenomenálnej spoločnosti Apple sa dozvedia čitatelia v slovenskom vydaní autobiografickej knihy STEVE JOBS, ktorú vydáva vydavateľstvo Eastone Books vo svojej edícii Business Class. Autorom unikátneho životopisu Stevea Jobsa je renomovaný novinár a publicista Walter Isaacson, bývalý predseda predstavenstva a CEO televíznej stanice CNN a niekdajší šéfredaktor časopisu Time Magazine. Médiá sa neustále predbiehajú v tom, kto prvý prinesie „nové a zaručené“ informácie o tejto „technologickej popstar“ a jeho trendy určujúcej spoločnosti Apple. Steve Jobs je prezentovaný ako charizmatický vizionár, talentovaný podnikateľ a vynaliezavý inovátor s citom pre trhové trendy. Je oslavovaný a zatracovaný zároveň. Neustály informačný „boom“ okolo osoby Stevea Jobsa a spoločnosti Apple neraz sprevádzajú aj polopravdy, mýty a účelové dezinformácie. Jedno je však nesporné. Na hviezdnom úspechu v súčasnosti najhodnotnejšej IT firmy na svete sa najväčšou mierou podieľal práve Steve Jobs. On jediný poznal skutočnú pravdu v pozadí pomyselného „Apple kódu“. Autor Walter Isaacson ponúka v knihe s prostým názvom STEVE JOBS výnimočný pohľad na Jobsov pracovný a súkromný život zároveň. Knižný portrét je výsledkom trojročnej práce založenej na exkluzívnych rozhovoroch a stretnutiach so samotným Jobsom, s členmi jeho rodiny, Jobsovými kolegami z Applu, ako aj s jeho konkurentmi. Ak teda patríte k oddaným fanúšikom všetkého, čo má na sebe logo odhryznutého jabĺčka, ak premýšľate o vhodnom dare pre obchodných partnerov alebo pre niekoho blízkeho, kto je vyznávačom kultovej značky Apple alebo vás jednoducho len priťahujú príbehy úspešných biznismenov, ich vizionárske rozmýšľanie a nekonvenčné postoje, určite by ste si túto knižnú udalosť roka nemali nechať ujsť.

Autobiografie skvělého vinařského odborníka spojující cestopis s vinařskou tematikou. Známý český vinařský odborník bilancuje ve své první, a žel i poslední samostatné knížce svůj bohatý život spojeny s vinnou révou a s vínem jako ušlechtilým mokem. Seznamuje čtenáře i s tím, proč se stal vinařem, co ho odvedlo za prací na Slovensko, jak vinařil v Etiopii, Alžírsku, Bulharsku, Albánii či Maďarsku, ba i s tím, jak trávil svůj zkušenostmi nabity život na jeho sklonku v malé moravské vesnici. Čtivé a poutavé vyprávěni doprovází mimořádná fotografická příloha. Kniha je určena pro všechny milovníky čtenářsky vděčných autobiografií. ing. Antonín Konečný (1923-2006), český vinařský odborník a publicista

Na rok 2004 připadly hned dvě výročí Karla Kryla: 3. 3. uplynulo 10 let od jeho předčasné smrti a 12. 4. by pro změnu oslavil šedesátiny. Podnes znovu vycházejí stará alba, nadále s řadou chybných údajů. Ze všech tří důvodů má tudíž smysl nové, rozšířené vydání knížky, která byla v tištěné verzi záhy rozebrána. Připomíná Kryla jako písničkáře a básníka, sběrnou metodou materiálů odhaluje mýty, omyly a scestná tvrzení, která jsou s ním stále spojována. Přináší zatím nejucelenější pohled na písničkářskou tvorbu Krylovy osobnosti. I proto je nepostradatelným titulem pro všechny milovníky jeho písniček. Podle názoru kritiky se jedná o dosud nejlepší krylovskou encyklopedií, jaká kdy vyšla. Michal Huvar (1960), český spisovatel a dokumentarista

Historie patnáctiletí folkrockové muziky v České republice na pozadí osudu hodonínské kapely Jarmark s fenomenální zpěvačkou Evou Lindbergovou, v roce 1994 nominovanou na pěvecký Objev roku. Výbor těch nejlepších písňových textů, z nichž mnohé se objevily na veleúspěšném, dosud jediném a dávno rozebraném oficiálním albu Fantasia (1994). Texty doprovázejí unikátní fotografie, články a všechny recenze.