Najnovšie - Buddhizmus strana 1 z 2

„Nem kell nekünk hinni. A mondanivalónkból semmit sem szabad hittételnek tekinteni. Csupán elmeséljük, amit két nagyon eltérő világból érkezett barát látott és megtanult hosszú élete során.” Hogyan élhetünk örömteli életet a mindennapos kihívások és elkerülhetetlen sorscsapások közepette? Erre a mindig aktuális kérdésre kereste a választ Desmund Tutu és a dalai láma, amikor Őszentsége 80. születés-napja alkalmából találkoztak. A két Nobel-békedíjas jóbarát egy hetet töltött együtt az indiai Dharamszalában, megosztva egymással vallásaik bölcsességét és küzdelmes életük tapasztalatait a boldogság forrásairól és akadályairól, szeretetről és veszteségről. Az öröm könyve korunk két nagy spirituális vezetőjének egyszerre elmélyült és játékos párbeszéde; megszívlelendő tanácsok praktikus „örömgyakorla-tokkal" kiegészített gyűjteménye; egyszersmind egy életre szóló barátság megindító krónikája. Desmond Tutu és a dalai láma saját példájukon keresztül mutatják be, hogyan válhat az öröm múló érzésből olyan tartós tulajdonsággá, mely nemcsak saját jóllétünket növeli, hanem az egész emberiség javát szolgálja, békét és reményt hozva bizonytalan világunkba.  

"Nem önmagam vagyok, hanem önmagam szemlélője vagyok." A tradicionális metafizika talaján állva és onnan némelykor elrugaszkodva tárgyalja a szerző a létezés alapvető és végső kérdéseit, nem hallgatva el a szerelem és szexualitás témáját sem.A kötet célja a jó értelemben vett provokáció, a gondolatébresztés, a termékeny vita és eszmecsere előmozdítása, valamint a buddhista-szkeptikus felülemelkedettséghez szükséges támpontok megadása. "A globális válság közepette a legnagyobb veszélyben az éberség forog. A modern ember ugyanúgy nem tud csendben maradni, mint ahogy nem tud befelé fordulni. Ha az éberség elvész, minden elvész. Pusztán gondolati, filozófiai, elméleti, intellektuális, hermeneutikai, tudományos és verbális síkon az emberi problémák nem oldhatók meg. Bármiféle változás csak egyéni elmélyülésből és törekvésből indulhat el." TORNAI SZABOLCS 1971-ben született Budapesten. Író, filozófus, szerkesztő. Ez a nyolcadik önálló kötete.  

A Tibeti Halottaskönyv kétségkívül a tibeti irodalom legismertebb alkotása. Világhírét azonban nem annyira saját eredeti kultúrájában betöltött szerepének, mint inkább egy véletlennek köszönheti. E Tibetben viszonylag szűk körben ismert, ezoterikus szöveggyűjtemény a teozófus Y. Evans-Wentz által kiadott angol fordítás nyomán híresült el a XX. század második felében a Tibeti Halottaskönyvként. Noha a szöveg csak egy a számos, Tibetben használatos halotti szertartáskönyv közül, ez cseppet sem von le annak irodalmi értékéből. A mű valóban szuggesztív erővel jeleníti meg a haldoklás, a halál és az utána következő köztes lét folyamatait és történéseit, s mindemellett áttekintést nyújt a halállal kapcsolatos tibeti elképzelésekről is. A kötet Őszentsége, a Dalai Láma előszavával jelenik meg.  

„Életörömre szólító könyv ez. Arra biztat, hogy ne féljünk a halál természetes folyamataitól, addig azonban élvezzük ki életünk minden egyes pillanatát."Al Zolynas, zen oktatóBár a modern nyugati kultúra igyekszik leplezni vagy szőnyeg alá söpörni a halál tényét, ez kikerülhetetlen sorsa mindenkinek, aki megszületik. A buddhista Tibeti halottaskönyv szerint viszont a halál csupán egy állomás, melynek során a tudat a köztes létbe kerül a következő újjászületésig, vagy éppen a megigazulásig.A két neves buddhista oktató által írt A köztes lét útjain a halottaskönyv tanításaira támaszkodva, közérthető nyelven avat be a tibeti buddhizmus halálfelfogásába. Elmagyarázzák, hogy mi várja a tudatot a köztes létben megtett utazása során, hogy mi a karma természete, vagy hogy a létezők folytonos változása közepette miért tekinthető minden állandóság illúziónak. Főképp pedig gyakorlati tanácsokkal és meditációs gyakorlatokkal látják el az olvasót, melyek révén segítségére lehetünk szeretteinknek a békés átkelésben, és mi magunk is felkészülhetünk a köztes létben ránk váró útra.

Mit tenne Bowie?David Bowie nem csupán a könnyűzene, hanem az egész popkultúra meghatározó alakjává vált fél évszázados karrierje alatt. Bowie nemcsak rendkívül tehetséges zenész, hanem elmélyült gondolkodó is volt, aki a buddhizmusból kiindulva számos filozófus és gondolati iskola ideáiból ötvözte figyelemre méltó bölcsességét.Mark Edwards, az ismert brit újságíró/coach az énekes-dalszerző életművén át vezeti az olvasókat az elmélyülés és önismeret útján. Tíz nagyhatású leckében mutatja meg, hogyan birkózhatunk meg a nehézségekkel és veszteségekkel, hogyan érthetjük meg önmagunkat és küldetésünket az életben, és lehetünk úrrá érzelmeink felett - épp úgy, ahogy Bowie is tette.A David Bowie útja a bölcsességhez egyedi betekintést nyújt minden idők legkülönlegesebb rocksztárjának életébe, és segítséget ad a boldogság és lelki béke megtalálásában - nem csak a Bowie-rajongóknak.

Jako koťata to zažíváme často. Stačí, aby vítr přivál peříčko, abychom dostali nečekaný pamlsek, abychom zaslechli lákavé zurčení vody, a jsme v tom. Naprosté okouzlení. Úžas. Naplno tady a teď. Pak vyrosteme a zestárneme a tyhle maličkosti a nicotnosti na nás už dávno nedělají takový dojem. Už to všechno známe a víme a je nám to lhostejné. Jenomže tím o dost přicházíme, viďte? Vyvstává nám z toho naléhavě několik pozoruhodných otázek. Je možné znovu obnovit původní ničím nezastřené nadšení ze života, které nám kdysi bylo tak přirozené a vlastní? Dokážeme přestat být lhostejní a necitliví?

Mnoho z nás, aniž bychom si to uvědomovali, je ovládáno strachem. Jsme schopni si některé z našich strachů uvědomovat – možná se bojíme mluvit na veřejnosti, máme strach z finančních obtíží nebo ze ztráty milovaných bytostí. Chögyam Trungpa nám ukazuje, že většina z nás trpí daleko pronikavější bázlivostí: strachem ze sebe. Stydíme se a jsme v rozpacích při pohledu na své pocity nebo při uvědomění si svého stylu myšlení a jednání; nechceme být konfrontovaní se skutečností prožívání jednoho momentu za druhým. To je ten strach, který nás drží v pasti cyklů utrpení, zoufalství a úzkosti. Chögyam Trungpa nám poskytuje vizi, jak se posunout za strach a tak objevit vnitřní statečnost, důvěru a potěšení v životě, které spočívá v jádru naší bytosti.  

Zenové učení je jako okno. Nejprve v něm vidíme pouze nejasný odraz vlastní tváře. Časem se však náš zrak postupně projasňuje a spolu s tím je nám čím dál jasnější také zenové učení. Až je nakonec docela čiré a průzračné. Vidíme skrz. Vidíme všechny věci: svou vlastní tvář. Tato kniha je sbírkou různých textů z doby, kdy zenový mistr Seung Sahn působil ve Spojených státech. Obsahuje dialogy, příběhy, formální zenové rozhovory, řeči dharmy i korespondenci se studenty. Slova jsou vždy adekvátní dané situaci, přičemž každá z těchto situací je jen hra – a zároveň je to i zásadní otázka života a smrti. Zenový mistr Seung Sahn je prvním korejským zenovým mistrem, který žil a učil na Západě. Osvícení dosáhl ve věku 22 let. Po pětileté službě v armádě se stal předsedou komise, jejímž úkolem byla reforma korejského buddhistického řádu Čogje a byl opatem pěti klášterů v Soulu. Devět let učil v Japonsku a založil chrámy v Tokiu a Hongkongu. V roce 1972 přijel do USA, bez peněz a znalosti angličtiny, a začal se živit jako opravář praček v jedné z místních prádelen. Během pěti let se svými žáky postupně založil zenová centra v amerických městech Providence, Cambridge, New Haven, New York, Los Angeles a Berkeley. Dnes ke škole Kwan Um, kterou založil, patří již více než sto zenových center a skupin v Severní Americe, Evropě a Asii.

Tibetet a nyugati világ egy nomád, pásztorkodó életmódot folytató nép hazájának ismerte, amelyet kolostorokban élő, buddhista szerzetesekből álló spirituális közösség – élén a Dalai Lámával – vezet. Ez az idillikus kép a „világ tetején” elhelyezkedő, megközelíthetetlen és misztikus országról azonban pillanatok alatt romba dőlt, amikor a kínai kommunista hadsereg 1950-ben „felszabadította a feudális elnyomás alatt élő” tibeti népet, és megszállta az országot. A tibetiek azonban már sejtették, hogy mire számíthatnak, mivel az 1930-as években, amikor Mao Ce-tung vörös hadserege a kínai polgárháborúban a tibeti fennsíkra menekült, a kiéhezett katonák Ngabában kifosztották a kolostorokat, és megették a lisztből és vajból készült Buddha-szobrokat. A határ menti város a későbbiekben a tibeti ellenállás fészke lett – 2008-ban a kínai katonaság itt lőtt a tüntetőkbe, de ez az a hely, ahol egy évre rá egy szerzetes fölgyújtotta önmagát az elnyomás és a Dalai Láma száműzetése ellen tüntetve. Barbara Demick könyve, mely számos tibetivel készült riport alapján készült, ezt a XX–XXI. századi modern, deszakralizált Tibetet mutatja be leplezetlen őszinteséggel, amelyben mára a központi kérdéssé az vált, hogy a buddhista erőszakmentességből kiindulva elfogadják-e a kínai megszállást, és együttműködjenek-e az elnyomókkal, vagy harcoljanak a függetlenségükért.

Dalajlamova kočka je zpět se svými pozoruhodnými postřehy a pronikavými vhledy! Když dalajlamovi nejbližší stojí před úkolem pořídit Jeho Svatosti knihu, kterou by mohl rozdávat návštěvám, přihlásí se o něj všemi čtyřmi tlapkami nečekaný dobrovolník. Kniha má shrnovat čtyři klíčové složky tibetského buddhismu – a zároveň zprostředkovávat pocit hlubokého klidu a důvěry, jaký vyvolává prostá přítomnost Jeho Svatosti. Kdo povolanější by se k tomuto poslání našel než jeho milovaná kočka? Na základě zajímavých setkání s váženými hosty a svých vlastních poutavých dobrodružství vám v této knize dalajlamova kočka přibližuje čtyři klíčová témata nejen teoreticky, ale především v jejich praktické rovině. Díky tomu, jak probírané aspekty tibetského buddhismu aplikuje do vlastního života, získává dokonce nový titul – terapeutická kočka. Jestliže hledáte shrnutí tibetské moudrosti, ovšem z nečekaného úhlu a zdroje, mohla by vás tato kniha možná dokonce dovést k předení!

A Szelídítésünk színhelye a működő buddhizmust mutatja meg a maga brutális mivoltában, amikor épp az ego romlására tör. Az elvonulás bizonyos értelemben prolongált meditáció, célja az ego kimetszése, a művelet gyötrelmes, sokáig tart, eredményes voltára garancia nincs. Persze ha a könyvpiacon szétnézünk, azt fogjuk látni, hogy nem mindegyik ösvény ennyire meredek. Buddhizmusról szóló irodalommal Dunát lehet rekeszteni, ez a könyv mégis unikum a maga módján, lévén ez egy fogékony, értelmes és írni tudó szubjektum beszámolója a folyamatról. Önvallomás és riport egyszerre, hiteles, meggyőző, lenyűgözően érdekes” – írja a naplóregényről Váncsa István író, publicista.   Ez a könyv betekintés egy spirituális elvonulás kulisszái mögé. A tibeti buddhista hagyományban a hároméves kurzus amolyan lámaképző. Az elvonulók tanításokat kapnak, meditációs gyakorlatokat sajátítanak el, ezeket a technikákat kitartóan gyakorolják, amikor pedig letelik a képzésük, felhatalmazást kapnak arra, hogy ők is tanítsanak. A régi korokban rendszerint szerzetesek mentek ilyen hosszú elvonulásra, akik jól ismerték az ezzel járó lemondást is. A mai, világi élethez szokott ember számára viszont szenvedés lehet bármiféle „nélkülözés”, és általában a változás, legyen az fizikai vagy mentális. Ám éppen ez a relatív szenvedés – ami nem más, mint a komfortzónából való kilépés – adja meg annak lehetőségét, hogy a gyakorló önmagát valóban megismerje, s abszolút szinten meghaladja magát a szenvedést.   Erre vállalkozott a szociológus-újságíró szerző is egy nemzetközi összetételű elvonulóközösség tagjaként. A körülmények ellenére igencsak fordulatos eseményekről, a belső tapasztalatokról és a mestere tanításairól pedig „résztvevő megfigyelőként” naplót vezetett, amelyet most meglepő őszinteséggel tár a nagyközönség elé.

Sokszor beigazolódott már, hogy az igazán hatékony spirituális tanítói magatartás nem a fensőbbséges kinyilatkoztatás, hanem az, amikor a kipróbált, olykor megszenvedett tapasztalatokat, felismeréseket a személyesség hitelesíti.Laár András beavat minket, olvasókat abba a legintimebb szférába, ami például a vallásosságot illeti. Istenhívő, választott vallása a buddhizmus, de hogy milyen utakon jutott el annak gyakorlásához, azt is tanulságos megismernünk. Nyitott szellemként elmélyült az asztrológiában, a Tarot tudományában, az I-Ching-ben, s bevallása szerint a zene, sőt, így nagybetűvel, a Zene is annak része, hogy mind teljesebb embernek érezhesse magát, egyfajta lelki terápia. Sokoldalúságát nemcsak kívülről szemléljük, hanem kézen fog bennünket, és segítségül saját bevált módszereit adja közre, amelyek bizonyos helyzetekben másoknak is hasznára válnak.

Mindannyiunk vágya, hogy boldogok legyünk és értékes, kiteljesedett életet éljünk. Őszentsége a Dalai Láma spirituális gyakorlatok segítségével mutatja be, hogyan induljunk el a megvilágosodás útján, amely elvezet bennünket a hőn áhított boldogsághoz. Őszentsége az értékes élet elméleti alapjaitól fokozatosan, lépésről lépésre vezeti az olvasót az összetettebb lelki gyakorlatok felé, melyek az erkölcsösségen, a koncentrált meditáción és a bölcsességen alapulnak, hogy végül a tantrában, ebben a különleges jógagyakorlatban összegződjenek.

Szeretet, béke és együttérzés: a Dalai Láma gondolatai az ember legfontosabb kincseiről. Bölcs tanításai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik életüket, és akiknek szívét a szeretet vezérli. A világhírű Ueda professzor az együttérzésről, az önzetlenségről és kötődésektől való megszabadulásról beszélget Őszentségével. Néhány évvel ezelőtt a világhírű japán kulturális antropológusnak, Ueda Norijukinak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy kétnapos eszmecserét folytathatott a Dalai Lámával. E fontos találkozó leglényegesebb gondolatait foglalta össze könyvében. A távoli Himalája hófödte hegycsúcsai közé ellátogató japán tudós gondosan feljegyezte napjaink legjelentősebb spirituális vezetőjének értékes gondolatait, hogy azután szélesebb körben is hozzáférhetővé tegye a nem ritkán meglepő igazságokat, illetve a hétköznapi tapasztalatinkkal teljes mértékben összecsengő bölcsességet. A könyvet hagyományos módon az elejétől a végéig is elolvashatjuk. Az is komoly megvilágosodást eredményezhet azonban, ha csak találomra ütjük fel valahol. A kiemelt idézetek még ki nem mondott kérdéseinkre is megadhatják az útmutató választ. A Dalai Láma megosztja velünk nézeteit a világ legfontosabb kérdéseiről. Bölcs tanításának elfogadásához nincs szükség arra, hogy bármilyen vallás vagy politikai rendszer elkötelezettjei legyünk. A tibeti vezető gondolatai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik az életüket, és szívüket a szeretet vezérli. A szerzőről: Ueda Norijuki világszerte ismert japán tudós, egyetemi oktató és kulturális antropológus. 2006-ban a Stanford Egyetem Buddhista Kutatási Központjában volt vendégprofesszor. Húszrészes előadássorozatot tartott napjaink buddhizmusáról, arról, hogy ez a vallás milyen válaszokat adhat az új, globális kihívásokra. A Dalai Láma olyan dolgokról beszél, melyekről korábban még sohasem lehetett hallani. „Az olyanfajta ragaszkodástól, vágyaktól kell megszabadulnunk, amelyek hibás feltételezéseken alapulnak. Semmiképpen nem kell elutasítanunk a tiszta szív értékes vágyait. Az ilyen ragaszkodás igenis jó.” „Az egyik fajta harag az együttérzésből ered. Az ilyen igen hasznos. Jó dolog, ha valakiben ilyenfajta harag lángja ég. Hogy ha az érzelmeit az együtt érző szeretet motiválja, vagy a vágy, hogy elhárítson valamilyen társadalmi igazságtalanságot, miközben ügyel arra, hogy ne okozzon kárt senki másnak.” „Létezik egy másik, nem helyénvaló versengés is. Ezt el kell utasítanunk. Az ilyenfajta kü

A szeretet és együttérzés magunknak és másoknak is hasznos. Ha szeretettel fordulunk másokhoz, elménk és szívünk megnyílik a békességre. A békesség tágabb közösségünkre való kiterjesztésével egységet, harmóniát és együttműködést teremthetünk magunk körül. A békesség további kiterjesztése a nemzetekre, majd a világra kölcsönös bizalmat, megbecsülést, őszinte kommunikációt, végül sikeres összefogást eredményez a világ problémáinak megoldása érdekében. Minden lehetséges, ha megtanuljuk, hogyan terjesszük ki szeretetünket. E megvilágító erejű és tanulságos kézikönyvben Őszentsége, a Dalai Láma - a Nobel-békedíj tulajdonosa - ésszerű mindennapi irányelveket ad arra vonatkozólag, hogyan alakíthatjuk át önközpontú energiánkat kifelé irányuló együttérzéssé. A tibeti kolostorokban több mint ezer évvel ezelőtt meghonosodott gyakorlatokból és eljárásokból merítve bemutat egy hét lépésből álló, önmagát irányító programot, amelynek segítségével szívünket és tudatunkat megnyithatjuk a korlátlan szeretet megtapasztalása felé, amely minden kapcsolatot átformál az életünkben - s egyre közelebb vezet a bölcsességhez és a megvilágosodáshoz.

A XIV. Dalai Láma több mint ötven éve segíti az emberiséget tanításaival. Régi barátja, a pszichológus és újságíró Daniel Goleman kérdéseire válaszolva most feltárja, hogyan gondolkodik a jövőnkről és a jelenkor legégetőbb kérdéseiről: a gazdasági helyzetről, a háborúkról, a fenyegető ökológiai katasztrófákról, a társadalmi egyenlőtlenségekről. A jóság hatalma nem csupán a tibeti buddhizmus legmagasabb rangú spirituális tanítójának példa értékű életútját beszéli el, de a legfontosabb gondolatait is közvetíti, amelyeket igaz történetekkel támaszt alá olyan emberekről, akik a láma elképzeléseit, tanításait a gyakorlatban is megvalósították. A történelem menete, a jövőnk a 80. születésnapját a könyv megjelenésével ünneplő Dalai Láma szerint még megváltoztatható. A kulcs: az emberi tudat átalakítása, a romboló érzelmek száműzése, az együttérzés, az egyetemes erkölcs és a felelősségvállalás megerősítése. A jóság olyan hatalom vallja a láma, amely boldogabbá teszi az életünket, és célt is ad neki. Ha a jövőben egy békésebb és harmonikusabb világban szeretnénk élni, meg kell, hogy szívleljük ezt a tanítást.

Csatlakozzon Őszentségéhez, a Dalai Lámához egy spirituális utazásra! A tibeti vallási vezető megmutatja, hogyan élhetünk valódi, jelentéssel teli életet úgy, hogy születésünktől halálunk percéig elmélyülten meditálunk tudatunk valódi természetéről, az úgynevezett tisztafényről. Ahogy feltérképezzük e belső birodalmat, képesek leszünk rá, hogy megbecsüljük és értékeljük a nekünk kiszabott idő minden pillanatát, és előrehaladjunk a megvilágosodás ösvényén. A sorsfordító kaland itt kezdődik, a Tisztafényű tudat lapjain.

Gánti Bence szakpszichológus átfogó és hiánypótló könyve bemutatja a buddhizmus lélektanát és spiritualitását, utolsó harmada pedig beavat a meditációs gyakorlatokba is. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára.

Különben ki tudja biztosan, ki magyarázhatja meg, honnan eredt, honnan való ez a világ? Az istenek a teremtésen innen vannak! Ki tudhatja hát, hogy honnan eredt? Hogy honnan való ez a teremtés, azt - már akár ő hozta létre, akár nem - csak az tudja, aki a legmagasabb égben őrködik felette, vagy - az sem tudja?