E-knihy - Buddhizmus strana 1 z 1

Ha ?a dalai láma beszél, a világ odafigyel. Beszédeiből, előadásaiból, könyveiből, és ami a legfontosabb, a tetteiből több mint ötven éve sugárzik a pozitív energia. Daniel Goleman pszichológus, újságíró kérdéseire válaszolva betekintést nyerhetünk gondolataiba a korunkat és a jövőt érintő legfőbb dilemmákat illetően: mi a véleménye a gazdasági folyamatokról, a háborúkról, a minket fenyegető ökológiai katasztrófákról és a társadalmi egyenlőtlenségekről.A dalai láma szerint az együttérzés az a képesség, amelynek leginkább a hiányát szenvedjük, és épp ez az, ami megnehezíti boldogulásunkat a világban. Csak ha mindannyian átéljük az együttérzést nap mint nap, akkor tudjuk megoldani a legégetőbb problémáinkat. A kötetben egymást erősíti a spiritualitás és a természettudomány, a dalai láma együttérzésre alapozott jövőképe tudományos kutatások egzakt eredményeivel alátámasztva bontakozik ki. Emellett pedig olyan emberek nem mindennapi cselekedeteiről is olvashatunk, akik saját környezetükben mutatták meg, hogy a jóság miként válhat valódi hatalommá, és hogyan vezethet minket egy jobb világ felé.

Mit tenne Bowie?David Bowie nem csupán a könnyűzene, hanem az egész popkultúra meghatározó alakjává vált fél évszázados karrierje alatt. Bowie nemcsak rendkívül tehetséges zenész, hanem elmélyült gondolkodó is volt, aki a buddhizmusból kiindulva számos filozófus és gondolati iskola ideáiból ötvözte figyelemre méltó bölcsességét.Mark Edwards, az ismert brit újságíró/coach az énekes-dalszerző életművén át vezeti az olvasókat az elmélyülés és önismeret útján. Tíz nagyhatású leckében mutatja meg, hogyan birkózhatunk meg a nehézségekkel és veszteségekkel, hogyan érthetjük meg önmagunkat és küldetésünket az életben, és lehetünk úrrá érzelmeink felett - épp úgy, ahogy Bowie is tette.A David Bowie útja a bölcsességhez egyedi betekintést nyújt minden idők legkülönlegesebb rocksztárjának életébe, és segítséget ad a boldogság és lelki béke megtalálásában - nem csak a Bowie-rajongóknak.

Jako koťata to zažíváme často. Stačí, aby vítr přivál peříčko, abychom dostali nečekaný pamlsek, abychom zaslechli lákavé zurčení vody, a jsme v tom. Naprosté okouzlení. Úžas. Naplno tady a teď. Pak vyrosteme a zestárneme a tyhle maličkosti a nicotnosti na nás už dávno nedělají takový dojem. Už to všechno známe a víme a je nám to lhostejné. Jenomže tím o dost přicházíme, viďte? Vyvstává nám z toho naléhavě několik pozoruhodných otázek. Je možné znovu obnovit původní ničím nezastřené nadšení ze života, které nám kdysi bylo tak přirozené a vlastní? Dokážeme přestat být lhostejní a necitliví?

Mnoho z nás, aniž bychom si to uvědomovali, je ovládáno strachem. Jsme schopni si některé z našich strachů uvědomovat – možná se bojíme mluvit na veřejnosti, máme strach z finančních obtíží nebo ze ztráty milovaných bytostí. Chögyam Trungpa nám ukazuje, že většina z nás trpí daleko pronikavější bázlivostí: strachem ze sebe. Stydíme se a jsme v rozpacích při pohledu na své pocity nebo při uvědomění si svého stylu myšlení a jednání; nechceme být konfrontovaní se skutečností prožívání jednoho momentu za druhým. To je ten strach, který nás drží v pasti cyklů utrpení, zoufalství a úzkosti. Chögyam Trungpa nám poskytuje vizi, jak se posunout za strach a tak objevit vnitřní statečnost, důvěru a potěšení v životě, které spočívá v jádru naší bytosti.  

Zenové učení je jako okno. Nejprve v něm vidíme pouze nejasný odraz vlastní tváře. Časem se však náš zrak postupně projasňuje a spolu s tím je nám čím dál jasnější také zenové učení. Až je nakonec docela čiré a průzračné. Vidíme skrz. Vidíme všechny věci: svou vlastní tvář. Tato kniha je sbírkou různých textů z doby, kdy zenový mistr Seung Sahn působil ve Spojených státech. Obsahuje dialogy, příběhy, formální zenové rozhovory, řeči dharmy i korespondenci se studenty. Slova jsou vždy adekvátní dané situaci, přičemž každá z těchto situací je jen hra – a zároveň je to i zásadní otázka života a smrti. Zenový mistr Seung Sahn je prvním korejským zenovým mistrem, který žil a učil na Západě. Osvícení dosáhl ve věku 22 let. Po pětileté službě v armádě se stal předsedou komise, jejímž úkolem byla reforma korejského buddhistického řádu Čogje a byl opatem pěti klášterů v Soulu. Devět let učil v Japonsku a založil chrámy v Tokiu a Hongkongu. V roce 1972 přijel do USA, bez peněz a znalosti angličtiny, a začal se živit jako opravář praček v jedné z místních prádelen. Během pěti let se svými žáky postupně založil zenová centra v amerických městech Providence, Cambridge, New Haven, New York, Los Angeles a Berkeley. Dnes ke škole Kwan Um, kterou založil, patří již více než sto zenových center a skupin v Severní Americe, Evropě a Asii.

Dalajlamova kočka je zpět se svými pozoruhodnými postřehy a pronikavými vhledy! Když dalajlamovi nejbližší stojí před úkolem pořídit Jeho Svatosti knihu, kterou by mohl rozdávat návštěvám, přihlásí se o něj všemi čtyřmi tlapkami nečekaný dobrovolník. Kniha má shrnovat čtyři klíčové složky tibetského buddhismu – a zároveň zprostředkovávat pocit hlubokého klidu a důvěry, jaký vyvolává prostá přítomnost Jeho Svatosti. Kdo povolanější by se k tomuto poslání našel než jeho milovaná kočka? Na základě zajímavých setkání s váženými hosty a svých vlastních poutavých dobrodružství vám v této knize dalajlamova kočka přibližuje čtyři klíčová témata nejen teoreticky, ale především v jejich praktické rovině. Díky tomu, jak probírané aspekty tibetského buddhismu aplikuje do vlastního života, získává dokonce nový titul – terapeutická kočka. Jestliže hledáte shrnutí tibetské moudrosti, ovšem z nečekaného úhlu a zdroje, mohla by vás tato kniha možná dokonce dovést k předení!

A Szelídítésünk színhelye a működő buddhizmust mutatja meg a maga brutális mivoltában, amikor épp az ego romlására tör. Az elvonulás bizonyos értelemben prolongált meditáció, célja az ego kimetszése, a művelet gyötrelmes, sokáig tart, eredményes voltára garancia nincs. Persze ha a könyvpiacon szétnézünk, azt fogjuk látni, hogy nem mindegyik ösvény ennyire meredek. Buddhizmusról szóló irodalommal Dunát lehet rekeszteni, ez a könyv mégis unikum a maga módján, lévén ez egy fogékony, értelmes és írni tudó szubjektum beszámolója a folyamatról. Önvallomás és riport egyszerre, hiteles, meggyőző, lenyűgözően érdekes” – írja a naplóregényről Váncsa István író, publicista.   Ez a könyv betekintés egy spirituális elvonulás kulisszái mögé. A tibeti buddhista hagyományban a hároméves kurzus amolyan lámaképző. Az elvonulók tanításokat kapnak, meditációs gyakorlatokat sajátítanak el, ezeket a technikákat kitartóan gyakorolják, amikor pedig letelik a képzésük, felhatalmazást kapnak arra, hogy ők is tanítsanak. A régi korokban rendszerint szerzetesek mentek ilyen hosszú elvonulásra, akik jól ismerték az ezzel járó lemondást is. A mai, világi élethez szokott ember számára viszont szenvedés lehet bármiféle „nélkülözés”, és általában a változás, legyen az fizikai vagy mentális. Ám éppen ez a relatív szenvedés – ami nem más, mint a komfortzónából való kilépés – adja meg annak lehetőségét, hogy a gyakorló önmagát valóban megismerje, s abszolút szinten meghaladja magát a szenvedést.   Erre vállalkozott a szociológus-újságíró szerző is egy nemzetközi összetételű elvonulóközösség tagjaként. A körülmények ellenére igencsak fordulatos eseményekről, a belső tapasztalatokról és a mestere tanításairól pedig „résztvevő megfigyelőként” naplót vezetett, amelyet most meglepő őszinteséggel tár a nagyközönség elé.

Sokszor beigazolódott már, hogy az igazán hatékony spirituális tanítói magatartás nem a fensőbbséges kinyilatkoztatás, hanem az, amikor a kipróbált, olykor megszenvedett tapasztalatokat, felismeréseket a személyesség hitelesíti.Laár András beavat minket, olvasókat abba a legintimebb szférába, ami például a vallásosságot illeti. Istenhívő, választott vallása a buddhizmus, de hogy milyen utakon jutott el annak gyakorlásához, azt is tanulságos megismernünk. Nyitott szellemként elmélyült az asztrológiában, a Tarot tudományában, az I-Ching-ben, s bevallása szerint a zene, sőt, így nagybetűvel, a Zene is annak része, hogy mind teljesebb embernek érezhesse magát, egyfajta lelki terápia. Sokoldalúságát nemcsak kívülről szemléljük, hanem kézen fog bennünket, és segítségül saját bevált módszereit adja közre, amelyek bizonyos helyzetekben másoknak is hasznára válnak.

Szeretet, béke és együttérzés: a Dalai Láma gondolatai az ember legfontosabb kincseiről. Bölcs tanításai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik életüket, és akiknek szívét a szeretet vezérli. A világhírű Ueda professzor az együttérzésről, az önzetlenségről és kötődésektől való megszabadulásról beszélget Őszentségével. Néhány évvel ezelőtt a világhírű japán kulturális antropológusnak, Ueda Norijukinak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy kétnapos eszmecserét folytathatott a Dalai Lámával. E fontos találkozó leglényegesebb gondolatait foglalta össze könyvében. A távoli Himalája hófödte hegycsúcsai közé ellátogató japán tudós gondosan feljegyezte napjaink legjelentősebb spirituális vezetőjének értékes gondolatait, hogy azután szélesebb körben is hozzáférhetővé tegye a nem ritkán meglepő igazságokat, illetve a hétköznapi tapasztalatinkkal teljes mértékben összecsengő bölcsességet. A könyvet hagyományos módon az elejétől a végéig is elolvashatjuk. Az is komoly megvilágosodást eredményezhet azonban, ha csak találomra ütjük fel valahol. A kiemelt idézetek még ki nem mondott kérdéseinkre is megadhatják az útmutató választ. A Dalai Láma megosztja velünk nézeteit a világ legfontosabb kérdéseiről. Bölcs tanításának elfogadásához nincs szükség arra, hogy bármilyen vallás vagy politikai rendszer elkötelezettjei legyünk. A tibeti vezető gondolatai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik az életüket, és szívüket a szeretet vezérli. A szerzőről: Ueda Norijuki világszerte ismert japán tudós, egyetemi oktató és kulturális antropológus. 2006-ban a Stanford Egyetem Buddhista Kutatási Központjában volt vendégprofesszor. Húszrészes előadássorozatot tartott napjaink buddhizmusáról, arról, hogy ez a vallás milyen válaszokat adhat az új, globális kihívásokra. A Dalai Láma olyan dolgokról beszél, melyekről korábban még sohasem lehetett hallani. „Az olyanfajta ragaszkodástól, vágyaktól kell megszabadulnunk, amelyek hibás feltételezéseken alapulnak. Semmiképpen nem kell elutasítanunk a tiszta szív értékes vágyait. Az ilyen ragaszkodás igenis jó.” „Az egyik fajta harag az együttérzésből ered. Az ilyen igen hasznos. Jó dolog, ha valakiben ilyenfajta harag lángja ég. Hogy ha az érzelmeit az együtt érző szeretet motiválja, vagy a vágy, hogy elhárítson valamilyen társadalmi igazságtalanságot, miközben ügyel arra, hogy ne okozzon kárt senki másnak.” „Létezik egy másik, nem helyénvaló versengés is. Ezt el kell utasítanunk. Az ilyenfajta kü

Gánti Bence szakpszichológus átfogó és hiánypótló könyve bemutatja a buddhizmus lélektanát és spiritualitását, utolsó harmada pedig beavat a meditációs gyakorlatokba is. Nemcsak kultúrtörténeti áttekintést ad, hanem fogódzót is az útkeresők számára.

Különben ki tudja biztosan, ki magyarázhatja meg, honnan eredt, honnan való ez a világ? Az istenek a teremtésen innen vannak! Ki tudhatja hát, hogy honnan eredt? Hogy honnan való ez a teremtés, azt - már akár ő hozta létre, akár nem - csak az tudja, aki a legmagasabb égben őrködik felette, vagy - az sem tudja?

Kőrösi ?Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították – franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában – Kőrösi Csoma Sándor születésének kétszázadik évfordulóján.

E ?könyv különös szellemi kaland, megjelenése óta a házikönyvtárak féltett kincse, antikváriumokban reménytelenül előjegyzett tétel. Eredeti, s valószínű mai sikerét egyaránt az elfogulatlan megközelítéssel párosuló fölényes anyagismeret eredményezi.Szerzője Schmidt József (1868-1933) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, aki tudományos, írói és műfordítói munkásságának jelentős részét szentelte a klasszikus indiai irodalom, filozófia és vallás bemutatásának. Könyvet írt többek között az ó-ind epikáról, a szankszrit irodalomról, önálló kötetben foglalta össze az indiai filozófia irányzatait, és egyebek mellet máig az ő fordításában olvasható a Pancsatantra.E kiváló művek sorába illeszkedik az 1920-ban megjelent Ázsia világossága című tanulmánya, amelyben közérhető és jól áttekinthető összefoglalását adja a buddhista vallásnak. Ír benne a vallásalapító életéről és tevékenységéről, ismerteti a buddhizmus tantételeit, fő parancsolatait, fontosabb irányzatait, és külön fejezetben mutatja be a buddhista egyház kialakulását és működését, a papi és szerzetesi élet kereteit, valamint a világi hívek vallási kötelmeit és szokásait.