Najnovšie - Kresťanstvo strana 40 z 40

Egy küzdelmes életút stációinak korabeli dokumentumokkal és fotókkal ellenpontozott emlékfüzérét tartalmazza e kötet. A szerző "huszadik százada" a második világháború idején a mátészalkai lelkészi szolgálattal vette kezdetét, majd a kommunista Romániában kellett folytatnia hivatása gyakorlását, mégpedig folyamatos egyházi és hatósági zaklatások, fenyegetések, áthelyezések közepette, melyek közül a leginkább embert próbáló a 22 évnyi börtön- és kényszermunkára való ítélet, családja távoli kényszerlakhelyre való kitelepítése volt. Visky Ferenc mégsem elsősorban az elviselt szenvedésekről ír, hanem arról a hatalmas jelentőségű eseményről, amelynek debreceni teológus korában szemtanúja és részese volt, később pedig apostola lett: az ébredésről, amely a népegyház laikus tagságát az Isten iránti közönyből az élő keresztyén hitre hívta meg, és református kegyességi hagyományokhoz vezette vissza. A belsőleg megélt szabadság derűvel és humorral vértezte fel az elmúlt erőszakos század e szelíd vándorát, aki felismerte, hogy megpróbáltatásainak végső okát nem a démoni rendszerben kell keresnie, hanem annak szerelmében, aki életét és hitét a próbákban is megtartotta.

Végre felszállt a fehér füst, és nem sokkal ezután az új Szentatya megjelent a Szent Péter téren várakozó 150 000 zarándok és a tévénézők százmilliói előtt. A messzi Argentínából érkezett egyszerű és közvetlen ember köszöntötte a sokaságot. Kedves és barátságos szavaival az első pillanatban megnyert mindenkit magának. Ferenc pápa sok szempontból "első": az első jezsuita szerzetes, az első az amerikai földrészről, és az első, aki Itália leghíresebb szentjének nevét vette fel. Hozzátehetjük még: az első, akit szinte az egész világ azonnal lelkes bizalmába fogadott. Édesapja Olaszországból bevándorolt, négygyermekes vasúti munkás volt, ő maga tevékeny és élénk társági életet élő fiatalember, aki vegyésznek tanult, mielőtt egyházi pályáján elindult volna. Jezsuita szerzetesként a politikai és gazdasági katasztrófa sújtotta tömegek párfogója, a szegények és elesettek barátja, a rábízottak hűséges pásztora lett. Sohasem szédítették az egyre magasabb egyházi pozíciók, még Buenos Aires érsekeként is egyszerűen csak Jorge atyának szólították. Ferenc pápáról még most is aránylag keveset tudunk, de ez az életrajz pontos és érdekes képet rajzol életéről, gondolkodásáról és az őt pápává választó konklávé tevékenységéről.  A könyv magyar kiadásához, Böjte Csaba testvér, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője írt előszót.

Az utóbbi időben a katolikus egyház egyes papjai által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések nagy médiafigyelmet váltottak ki, különösen Írországban és Németországban. Az egyháznak bátran és nagy körültekintéssel kell kezelnie ezt a helyzetet. Első és legfontosabb feladata: vállalni az erkölcsi, jogi és lelkipásztori felelősséget az elkövetett megdöbbentő cselekményekért, és azért a hanyagságért is, amellyel korábban e problémát kezelte. Ugyanakkor fontos megállnunk és reflektálnunk magára a problémára; okaira, pszichológiai szempontjaira, a megelőzés lehetséges lépéseire és a jövőben követendő útra. Különben a médiavihar elültével vajmi kevéssé fogjuk érteni, mi is történt. E könyv célja, hogy ösztönözze a reflexiót, amelyre a híradásokban vagy a spontán reakciókban általában nem kerül sor. Könyvünk pszichológiai szempontból elemzi a pedofília jelenségét, és megkísérli leírni a kiskorúakkal szexuálisan visszaélők viselkedésében rejlő pszichodinamikákat.

Az élet növekedése csendben, sötétben történik. Nem akkor, amikor mindent átlátsz. Nem akkor, amikor tudod, hova tartasz. Tanulj bizalommal várni, kivárni! Időre van szükséged ahhoz, hogy a lelked, az életed kibontakozhasson. Isten hat és működik benned, körülötted, még akkor is, ha nem érzed a jelenlétét. Ezt a ráhagyatkozást az imában gyakorlod. A belső ima érdeklődő, figyelmes jelenlét, amely a bizalmat erősíti. Nem kímél meg attól, ami fáj. Új szemmel nézhetsz arra, ami van. Megbékélhetsz vele.

Az erdélyi protestáns családokban régen természetes volt, hogy a hívő családok rendszeresen körbeülik az asztalt, és a családfő vezetésével legalább hetente egyszer áhítatot tartanak. Horváth Levente Két találkozás között című kötete ezeket a család- és közösség-, illetve hitépítő alkalmakat kívánja feleleveníteni, fogódzót nyújtani ezekhez, tartalmas olvasmányt kínálva az év mindegyik hetére. A Koinónia Kiadó „gyakori használatra” ajánlja a könyvet, hiszen azokban a családokban, ahol a hit a mindennapi élet része, ott a legzaklatottabb napon is keresik az elcsendesedést, a lelki megújulást. A gyerekek igénylik a napirend adta biztonságot, és a családi áhítatok ebben jó támpontot jelenthetnek. Éppen ezért, a szerző szempontjait is figyelembe véve a kiadó vezetősége olyan könyvet tervezett, amely nem a könyvespolc óvni való dísze lesz, hanem a recepteskönyvek, az iskolai füzetek és a kulcstartó közelében kapna helyet. Dr. Horváth Levente (1960– ) a Kolozsvári Protestáns Teológia elvégzése után gyülekezeti lelkészként szolgált Marosvásárhelyen öt évig, majd Istvánházán két évig. Ezt követően pár évig a Kolozsvári Református Kollégium vallástanára, majd a Vallástanárképző Teológiai Kar előadótanára, valamint az IKE első erdélyi titkára volt. A 90-es évek elején a Koinónia Kiadó alapító tagja, a Genéziusz Társaság diákmissziójának szervezője volt. 1993-ban újraindította dr. Kecskeméthy István, az erdélyi egyházi ébredés egyik atyjának a lapját, a Kis Tükör című újságot. 1993 óta missziói lelkész: a Református Mentő Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybeteg- és alkoholfüggők missziójának a vezetője. 2007-ben megalapította a bibliaiskolaként működő Trans-Silvanus Intézetet. 2009-ben védte meg Walesben a doktori disszertációját, amit az erdélyi református egyház 1895-1950 közötti missziófogalmának vizsgálatáról írt. Feleségével és öt gyermekével Kolozsváron él.

Ez a kötet rettenetes témát dolgoz fel. Ki ne hallott volna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozatról, a papok és lelkészek által gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről? Az itt megjelent tanulmányok a katolikus egyháznak e szörnyűségekre adott átfogó válaszát tükrözik. Annak a konferenciának az anyagát adjuk közre immár magyar nyelven is, amelyet e témában 2012 februárjában rendeztek a római Pápai Gergely Egyetemen. A könyv számos tévképzetet eloszlat, ezért az egyház engesztelhetetlen ellenségei számára éppúgy szolgálhat tanulságokkal, mint azoknak, akik kritikátlanul lojálisak az egyház intézményes arcához. Utóbbiak a kötet elolvasása során várhatóan abból a tévképzetből fognak kigyógyulni, miszerint a pedofília csupán a dekadens nyugati világ problémája. Tévedés ne essék – sugallják a konferencia hozzászólásai –, a probléma bárhol megjelenhet. Csakhogy az egyoldalúan ítélkezők is kaphatnak néhány új szempontot e könyv olvasása kapcsán. Ha lesz lélekjelenlétük odafigyelni, kihallhatják az előadásokból azt az elszánt igyekezetet és megalkuvást nem tűrő jobbító szándékot is, amely az egyházat ma mind belső, mind strukturális megújulásra ösztönzi.

"Egyszer beszélgettem egy hölggyel, aki nem egészen értette, mi fán terem a hit, és így panaszkodott:-Valahogy úgy tűnik, hogy nemigen sikerül hitre jutnom a gyógyulással kapcsolatban!Erre én azt kérdeztem tőle:-Megbízik Istenben, hogy Ő mindig betartja az ígéreteit?-Igen, természetesen - erősítette meg.-Nos, hát ez a hit - biztosítottam. Majd hozzátettem:-Hát nem egyszerű?A hölgy pedig meggyógyult."

Mert Szent Ferenc és az ő társai Istentől hivattak és választattak, hogy hordozzák az ő szívükben és minden mívelkedetükben és hirdessék az ő beszédjeikben Krisztus keresztjét, ezért csak úgy cselekedeteikben, mint szigorú életmódjukban olyanoknak látszottak és valóban olyanok is voltak, mint a megfeszített emberek, kik a világ tiszteletadásánál és csalárdos hiú dícséreténél inkább kívánták viselni a szégyent és gyalázatot Krisztus szerelméért. Sőt örvendeztek, ha bántalmazták őket, bánkódtak a tisztességek miatt és ezenképpen bolyongtak a földön, mint zarándokok és jövevények és csak a megfeszített Krisztust vitték magukkal és kívüle semmi egyebet. És mert az igazi szőlőtőnek, vagyis Krisztusnak igazi vesszői voltak, ezért bőséges és jó gyümölcsöket termeltek az Istennek megnyert lelkekből.

Milton, ?az egyetemes reformáció egyik legnagyobb költője, az angol polgári forradalom harcosa tudatosan készült költői hivatására: hallatlan műveltséget szerzett, korának legműveltebb emberei közé tartozott, s egyaránt kitűnően ismerte a kortársi irodalmat, az ókori klasszikusokat és a Bibliát. Nem véletlen tehát, hogy mindkét főműve a hagyományokhoz kapcsolódik, bibliai témát dolgoz föl klasszikus formákban.1655 táján fogott hozzá az Elvesztt paradicsom tizenkét énekének megírásához. Az eposz cselekménye az Alvilágban kezdődik, ahol a Sátán és társai a nagy bukás után visszanyerve eszméletüket gyűlést tartanak, és elhatározzák az emberi nem megrontását. Hiába figyelmezteti arkangyal Ádámot és Évát, a Sátán kísértésére Éva mégis eszik a tiltott gyümölcsből. Ádám pedig a bukásban is hű társa marad. A lázadó Sátán győzelme már-már teljes, ám az arkangyal a megváltás ígéretével bocsátja útjára a paradicsomból kiűzött ősszülőket, akiket a Gondviselés mégis tovább vezérel.Az arkangyal nemcsak a jövendőt -a megváltás útját-, hanem a múltat, a kozmikus viszály eredetét is feltárja Ádám és Éva előtt. Elbeszélésébe sűrüsödik az eposz puritán-nemzeti mondanivalója: minden rossz forrása a lázadás, melyet az angyalok egy csoportja, élén a Sátánnal, Isten ellen szított. Ez a gondolat sokféle későbbi értelmezésre adott lehetőséget, s bár a nagy eposzban túl sok az elvont teológia, zengzetes verselése pedig a nem angol anyanyelvű olvasók számára nehezen érzékelhető, gondolatgazdagsága s helyenként a fordításokon is áttörő nyelvi-költői ereje a világirodalom nagy eposzai közé emelik.A küzdő Sámson a költő utolsó nagy műve, egyetlen drámája a shakespeare-i dramaturgiát elutasítva a görög tragédia hagyományaihoz nyúl vissza (ezt a dráma előszavában szépen és alaposan meg is indokolja). A darab felépítése szinte statikus, Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszának modorában, mégis hatalmas mozgás megy benne végbe a végkifejlet felé. A megvakított, megalázott Sámson a filiszteusok rabszolgájaként tengődik, kétségbeesését és lelkiismeretfurdalásait semmi nem enyhíti, ám amikor az ünnepet ülő filiszteusok még jobban megakarják alázni, végzetes bosszúterv jut eszébe: ledönti az ünnepi csarnok oszlopait, s a filiszteus nagyurak közt maga is halálát leli. A költő személyes tragédiájának (vakságának) és a legyőzött lázadás törhetetlen dacának hangot adó tragédia az angol költészet gyöngyszeme.

Öt férfi lebilincselő története a Bibliából, akik korántsem voltak tökéletesek, ennek ellenére Isten szerepet szánt nekik nagy tervében, hogy rajtuk keresztül mutatkozzon meg a világnak. Öt bátor férfi története, akiknek nem volt része elismerésben vagy hírnévben, de hűségesen szolgáltak nagy vezetők árnyékában, és inspiráló történeteik a mai kor emberéhez is szólnak. Áron, a főpap, Káléb, a harcos, Jónátán, a herceg, Ámósz, a próféta és Szilász, az írnok. Az egy kötetbe foglalt regényciklus életre kelti a Szentírás számos jól ismert eseményét, újszerű nézőpontból világítva meg egy-egy történelemformáló lelki vezető élettörténetét és személyes harcait.

Életünk forrását, Isten irántunk való mély szeretetét akkor tudjuk valóságosan megtapasztalni, ha nem hadakozunk ellene, és önmagunkat átadva ajándékként elfogadjuk. Sokunk számára nehéz teljes valónkat felvállalni valaki más előtt, pedig ha megtesszük ezt a lépést mély bizalomból, Isten teljes elfogadással válaszol.Hogy mit jelent ez a mindennapi életünkben? Dr. Benner pszichológus lelki életünk legfontosabb döntését, az Isten előtti teljes önfeladást és ennek a gyakorlatban megvalósuló oldalát vizsgálja könyvében, és igaz történeteken keresztül mutatja be, mit jelent az ember életében meghozni ezt a bizalomra épülő döntést.Ráadásul a Szeretet és önfeladás egy átfogó útmutatót is tartalmaz egyéni és csoportos feldolgozást segítő kérdésekkel és alkalomvázlatokkal.

Bencés szerzetes, pap és tanár. A három hivatás egységgé formálódik Somorjai Árpád, szerzetesi nevén Ádám atya életében. A vele folytatott beszélgetés során a három hivatás – küldetés – nagyszerűsége és szépsége egyaránt feltárul. A történelem–német szakos tanár természetéből következően mindvégig higgadtan, tárgyilagosan emlékezik vissza családja és a maga élettörténetére, s fogalmazza meg szerzetespapként és tanárként, pedagógushoz és lelkipásztorhoz illő tapintattal azokat a bölcsességeket, amelyeket érdemes az olvasóknak és különösen a fiataloknak megszívlelniük.Ádám atya vallomásának külön erénye az őszinte hangvétel; amikor nehéz helyzetekről beszél, akár az önkritika erejével, vagy éppen bírálatot fogalmaz meg, az értelemre apellál és a jobbító szándék vezérli.