Najnovšie - Dejiny, teória umenia strana 3 z 3

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

Az Osztrák– Magyar Monarchia egyik legszebb hátrahagyott emléke a kávéház. A kávéház szónak nem lenne ekkora kisugárzása, ha nem a Habsburg-uralom kései korszakában, a dualista monarchia megalakulásakor nyerte volna el jelentésének teljességét. Azzal, hogy megalkotta a kávéházat a maga klasszikus formájában, az Osztrák– Magyar Monarchia létrehozta azt, amit politikailag már nem sikerült megteremtenie: a lehető legellentmondásosabb elemek életképes integrációját.A legelőkelőbb kávéház legtöbbször a város legszebb terén álló szálloda része volt. Egy kissé félreesőbb helyen állt egy egyszerűbb, a piacnál, a pályaudvar mellett, vagy fontos üzletek között, mivel szükségük volt a mozgó embertömegekre. Itt üldögélt a tanár, heves beszélgetésbe merülve az ügyvéddel, a kiskereskedő a nagykereskedővel alkudozott, a nyugalmazott hivatalnok itt tarokkozott vagy játszott egy parti rexet barátaival. A kávéházban minden vendég, társadalmi hovatartozásától függetlenül, társas életet élhetett…Nagyvárad kávéházi életének fénykorát az ezerkilencszázas évek fordulóján, elején élte, amikor az emberekben megvolt az igény, hogy nyilvános társadalmi életet éljenek. Mivel a városnak jelentős szerepe volt a modern magyar irodalom kialakulásában, a lejegyzett emlékekből sok ismeretet szerezhetünk a kávéházak életéről. A kávéházak – egymással versenyezve és egymás szerepét kiegészítve – fontos részei voltak annak a szellemi izgatottságnak, amellyel a szecessziónak ez az erősen zsidó kultúrájú városa feltöltődött.

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!  

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!  

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

A 16 kötetes sorozat átfogó képet ad a Földünkön hajdan virágzó, letűnt civilizációk misztikus világáról. A legfrissebb kutatási eredményeken alapuló érdekes leírások és lebilincselő színes illusztrációk segítségével feltárul Ön előtt, hogyan éltek a mai ember ősei a Föld különböző pontjain. Fedezze fel az inkák és egyiptomiak titkait, Mezopotámia rejtett kincseit, ismerje meg a varázslatos görög és kínai kultúra értékeit, az ősi Perzsia lenyűgöző világát!    

II. József 1784-ben üvegszekrénybe helyeztette kincstárában a birodalom más regáliáival együtt a magyar koronát is. Muzealizálódásának első állomása volt ez. Alig hat év múltán a korona visszakerült Magyarországra, s ekkor kivételesen sokan megszemlélhették. A kíváncsiságba tudományos érdeklődés is vegyült, s innen származtatható a tudományos koronakutatás. Ez a tanulmány megpróbálja egyesíteni a kettőt. Arra tettem kísérletet, hogy e nagy történelmi és művészettörténeti jelentőségű műtárgy elhelyezésének teoretikus problémáját világítsam meg.

Aschner Lipót 1892-től 1952-ig, hatvan éven keresztül dolgozott a budapesti Egyesült Izzóban és – mai kifejezéssel élve– a "topmenedzserek" különleges képességével rendelkezett. Karrierjét alulról kezdte, és végigjárva a ranglétrát, az egykori kistisztviselőből 1921-re a gyár vezérigazgatója lett. Az 1930-as években a gyáripar "fenegyerekeként" emlegették, aki gondolkodásban és kreativitásban messze megelőzte tárgyalópartnereit. A kulturális és sportéletet, valamint a szociális ellátást érintő egyedülálló beruházásaival, mecénási tevékenységével nem csupán a gyárban dolgozó több ezer munkás és tisztviselő, hanem Újpest és Magyarország számára is jelentős értéket teremtett.

Heltai Gáspár a 16. századi magyar irodalom és könyvnyomtatás kiemelkedő alakja, a magyar könyvkiadás úttörője. Tevékenységével a három részre szakadt Magyarországon Kolozsvár a magyar könyvkiadás központjává vált. Erdélyben látta meg a napvilágot, neve után (Kaspar Helth) egy szepességi szász családban született. Születésének pontos helye és éve is bizonytalan; elődei nagy valószínűséggel a Szeben megyei Nagydisznódról (németül Heltau) származnak. „Neve arra mútat, mintha Heltáról vette vólna eredetét, mely egy szász falu Szeben mellett, ahol híres tseresnye terem; de tselekedetei és egész életének folyása azt tanítják, hogy Magyar lett volna.” – írta Bod Péter róla.  Közel fél évezredes távlatból szemlélve alakja álljon példaképül a könyvkiadás és nyomdaipar jelenlegi művelői előtt, felvilágosult, fejlődni kész gondolkodó és merész, sikeres vállalkozóként.

„A művészet mivoltáról nem sokat tudhatunk meg, ha nem a művészből indulunk, aki a művészetet alkotja. De maradjunk józanok, ha az értelemmel dolgozunk. A föllengző frázist, amelyre annyian kötelezve érzik magukat, ha a művészetről beszélnek, amely túlkiabálja az értelmet, tartsuk távol. A művészet bizonyára nagy, szent, hatalmas valami; ki nem csodálná? de azért eszünket is szóhoz juttathatjuk…”

Ezen képeskönyv 120 év intervallumából összeállított, sajtóban, papíron megjelenő hirdetéseket, reklámokat tartalmaz. Ad hoc jelleggel válogatva. Lehetetlenség volna minden hirdetést előkaparni, ami ezen időszakban megjelent, lévén, hogy az anyag roppant terjedelmes. Nem is ez volt a cél, ez csak egy merítés, mintavétel. Azonban így is elgondolkodtató betekintést nyújt a közületi és magán hírdetések, reklámok világába. Hirdetni és reklámozni nem ugyanaz, de kezdetben jól megfértek egymás mellett, az újságlapokon. A későbbiekben külön rovatot kapott az apróhirdetés, majd már egész kiadványokat meg lehetett tölteni velük, akkora lett a népszerűségük. Mostanság, a világháló korában, pedig igazi régiségnek hat már ezeket az elsárgult papírokat böngészni. A maguk idejében ezek a hirdetmények, hírdetések, közlemények, igen csak élő, eleven tartalmakkal bírtak. Mondhatni, hogy ezek mára inaktívak, holtak lettek. Vannak azért kivételek, mert némely, akkor és most is létező vállalkozás, 100 éves hirdetésé, ma is reklámértékkel bír. Itt van példának okáért a BÁV, (a zaci) amely vállalat, jogfolytonosságát tekintve idősebb, mint az Egyesült Államok. Így ez a mozaik szó ma is érvényben van, reklámot képvisel. Vagy mondhatnánk a Nivea-t is. Ám a hírdetések ezrei olyan információkat hordoznak, melyek mostanra érdektelenekké, kiüressedettekké váltak. Annyi hasznuk maradt, hogy segítenek képet alkotni a múltunkról!     Hirdetni gazdasági és magánéleti szempontokból volt lehetséges a múltban és a jelenben is. Kezdetben míg nem létezett a nyomtatás, már akkor is muszáj volt hirdetnie magát a cégeknek, magánszemélyeknek, ha jót akartak maguknak és a fogyasztóknak. Már az ókori Rómában is cégérek lógtak az utcafronton, az üzletek falán. (Na jó, a „cégér” szó csak a középkorban született meg!) A vásárokban kikiabálták a kikiáltok, hogy ki, hol és milyen terméket árul. (Holmit.) A településeken kidobolták a rendeleteket, híreket. Falragaszok, plakátok jelentek meg időnként, hogy mikor lesz vásár, vagy nyilvános akasztás. Akár a pletyka is jó szolgálatot tett ebben. Az asszonyok vitték a híreket. Most sincs ez másképp a megosztások korában. A tartalom és a forma, állandó változásokon megy keresztül, de a lényege megmaradt. Az, hogy tudomására kell hozni a keresletnek, hogy mikor, hol, és mi kapható. Áru, szolgáltatás? Teljesen új eszközök jelentek meg ebben a tekintetben az elektronika térnyerésével. A kinyomott újságok példányszáma jelentősen lecsökkent vagy zéró lett. Ezért is szórakoztató nézegetni, a régi, kézzel szedett vagy maratással készült nyomdaipari termékeket, mert már újat mond a régi a ma emberének. Ez nem csak a megszűnt újságok esetében igaz. Így vagyunk ezzel, akkor is, ha a történelmet, a régészetet vagy akárcsak a retrót tanulmányozzuk is. Ami elmúlt, nem azt jelenti, hogy nem tud újat adni vagy szórakoztató lenni, ha aktualitását vesztette is. Arról meg nem is szólva, hogy az antikvitások, régiségek piaca egyre inkább felértékelődik a rohanó világban. A könyv- és újságrégiségeké is. Gondoljunk csak bele, micsoda küzdelem folyt azért, hogy sokszorosítani lehessen az írottakat. Eleinte kézzel másolták a szövegeket. Kódexmásolók léteztek. Ahogyan a Bibliát sikerült sokszorosítani, az önálló betűk faragásával, öntésével, szedésével, úgy kezdtek el minden mást is egyre nagyobb példányszámban kinyomtatni. Ez a „robbanás” vezetett el nem csak a könyvek, de az újságok megjelenéséhez is. Sőt, ezt még fokozni is tudták! A linotype technológiával egész sorokat öntöttek ki betűfémből. Ezeket a sorokat zárták össze oldalakká. Aztán ismét forró olvadék lett a szövegből, és megint betűk. Gyorsabbá vált újságot nyomni vele, mint a hidegszedéssel. Naná, hiszen erről szóltak és szólnak ma is az újságok, hogy újat írjanak! A hírek gyorsan elavulnak, amint egy hirdetmény is el tudja veszíteni aktualitását.     A hírdetések világa, roppant mód felélénkült. A kezdeti fekete-fehér nyomtatás is színesre váltott. A kezdetekben, minden mé