Najnovšie - Dejiny, teória umenia strana 1 z 3

Véres kardját markoló, páncélba öltözött római gladiátor: ő az ókori világ legikonikusabb alakja. Nem csak most látjuk vonzónak és egyben visszataszítónak - a saját korában is mélyen megosztó volt: hol gyűlölték, hol idealizálták, de mindig fontos szerepet töltött be a római kultúrában. Mit jelentett a rómaiak számára? És mit árul el ma a római életmódról? Ez a ragyogóan megírt, komoly kutatáson alapuló könyv a gladiátorokról és nézőikről szól, akik a császártól kezdve a társadalom minden rétegét felölelték. Elemzi a Római Birodalom lakóinak halálos küzdelem iránti szenvedélyét, feltárja, hogyan gondolkodtak a rómaiak a szabadságról, a szolgaságról, a szexről, a vágyról, a bátorságról, a gyávaságról, a halálról és a túlvilágról. A könyv huszonnégy órás kalandra kíséri el az olvasót: a gladiátorjátékok előtti estétől kezdve részletesen elmeséli, milyen volt az élet az ókori világ könyörtelen arénájában.  

Úgy érzi, közeleg a végítélet? Úgy tűnik, minden lángol, és egyik katasztrófa követi a másikat? Akkor szolgáljon vigasztalásul, hogy nem ön az első, aki így érzi. Ha van valami, amiben az emberek a történelem során mind egyetértettek, az az, hogy a történelem már nem fog sokáig tartani. Ez a könyv az apokalipszisról szól, és arról, hogy az emberek mindig is úgy hitték, rendkívül közel van. Az évezredek során furcsa szektákkal, kudarcot vallott prófétákkal és tömegpánikkal, az utolsó napokat megjósló, szent harcosokkal, és a megmenekülést földönkívüliektől váró kertvárosiakkal fogunk találkozni. Visszautazunk a ,,létezés legrosszabb időszakába", amikor a világ egyszerre küzdött a világjárvánnyal és a klímaválsággal. És kitekintünk a jövőbe is, hogy feltegyük a nyugtalanító kérdést: hogyan végződhet mindez? De ez a könyv arról is szól, hogyan élünk egy olyan világban, ahol a katasztrófa mindig közel van - legyen annak okozója egy őrült, aki bármikor megnyomhatja a nukleáris pusztítás gombját, vagy éppen a környezetünk lassú összeomlása. Mert amikor a világvégéről beszélünk, valójában a mi világunk végéről beszélünk. A végítélet iránti megszállottságunk valójában a változás iránti vágyunkról és félelmünkről szól, és arról, hogy - végső soron - hogyan meríthetünk belőle reményt. ,,Fergeteges... Tobzódó humor." The Times ,,Szellemes, szórakoztató és kissé nyugtalanító... Valószínűleg jól teszik, ha elolvassák." Sarah Knight, a The Life-ChangingMagic of NotGiving a F*ck című könyv szerzője ,,Zseniális. Végtelenül, végtelenül zseniális." Jeremy Clarkson ,,Roppant vicces." Mark Watson ,,Olvasmányos és szórakoztató." Telegraph  

A nyugati világban egyre szélesebb körben elfogadott az a vélekedés, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés megingott. Számos gondolkodó és véleményformáló mutat rá a liberális demokratikus intézményrendszer sérülékenységére, s ezzel összefüggésben aggodalom övezi civilizációnk jövőjét. A világjárvány, a politikai instabilitás és a háborús események kézzelfogható bizonyítékai annak, milyen könnyen megbomolhat az a rend, amelyet sokszor magától értetődőnek tekintünk. A történelem pedig józanul emlékeztet minket: birodalmak és társadalmak már számtalanszor omlottak össze előttünk. Ám a múlt tanúsága szerint az emberi civilizáció mindig képes volt a megújulásra. Michael R. J. Bonner lebilincselő könyvében a civilizációk hullámzásának nagy ívű történetét tárja elénk: Európa újjászületését a Római Birodalom romjai közül, Kína belső erejét a több évszázados külső támadásokkal szemben, és az ember örök vágyát a rend, a szépség és a tisztánlátás iránt. A kötet tézise szerint a civilizáció nem feltétlenül az újításokból születik, hanem abból, hogy tanulunk a múltból, valamint képesek vagyunk újraértelmezni és követni azt, ami egyszer már működött. Bonner könyve egyszerre intellektuális kihívás és reménykeltő üzenet mindazoknak, akik úgy érzik, korunk bizonytalanságai között kell, hogy legyen egy út a megújulás felé. 

Heléna, a szépség, Kasszandra, a jós, Pénelopé, a hűséges feleség... ismerősen csengő nevek, mégis ismeretlen nőalakok. Kik lehettek ők, mi volt a valódi történetük? Mit találunk, ha bepillantunk a megszokott jelzők mögé? Emily Hauser többszörösen díjazott brit ókortörténész, klasszika-filológus különleges utazásra hívja az olvasót: végigvezet az ókori mítoszok jól ismert történetein úgy, hogy megmutatja: a történelem nem csupán a férfiak történelme. Egyedülálló, szórakoztató tanulmánykötetében hangot ad az elhallgattatott, mitikus nőalakoknak, újraértelmezi nem csupán az ókori világot, de ennek fényében a nyugati történelem férfiorientált világképét is. A Mythica tudományos igényű, ugyanakkor közérthető, olvasmányos mű. Miközben bemutatja a homéroszi eposzok nőalakjainak történetét, leás az eposzok mögötti történelem mélyére, régészeti leletekből, DNS-kutatásokból hoz példákat, hogy megmutassa, kik is voltak ezek az asszonyok - királynők, anyák, harcosok és rabnők -, hogyan éltek, és legfőképpen: mit mond el rólunk, az utókorról az, ahogyan emlékezünk rájuk. 

"A könyv megírásában az a szándék is vezérelt, hogy az olvasókat kevéssé ismert vagy teljesen ismeretlen forrásokkal szembesítsem... olyan hangokat engedjek szóhoz jutni, amelyek eddig kevésbé voltak hallhatók.""Bódi Lóránt könyve a privát és a publikus szféra határán olyan mélységekbe visz, amelyek általában a legközelebbi hozzátartozók előtt is rejtve maradtak. Mindezt tudományos igénnyel teszi, még akkor is, amikor a holokausztot túlélők házassági hirdetésein keresztül mutatja be a traumatizált boldogságkeresőket és párválasztási kritériumaikat. Vagy amikor a gyászoló hozzátartozókat kíséri auschwitzi zarándokútjaikon a haláltábor területére. A kötet egyszerre villantja fel az egyéni érzelmekkel sűrűn átszőtt pillanatokat, valamint azok kollektív kulturális hátterét."Ádám István PálA Sebre tett kézzel a vészkorszak történetét és korai emlékezetét vizsgálja meglepő eseteken keresztül, házassági hirdetéseket idéz, zsidóvicceket boncol, karikatúrák mögé pillant, lexikonszócikkeket elemez, Auschwitzot mint kiállítóteret járja végig, valamint mítoszokat igazol vagy cáfol, többek között a RIF-szappanok történetét. Bódi a források elsődleges kontextusának minél teljesebb feltárásával tanulmányozza e tartalmak létrejöttét és változásait.Bódi Lóránt (1987) kultúrtörténész. Doktori fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Kutatóként dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, valamint több egyetemen is tanít. A Café Bábel esszéfolyóirat főszerkesztője. Jelenleg a Fondation pour la Mémoire de la Shoah posztdoktori ösztöndíjasa.

Mitől lesz jobb egy színész alakítása? Hogyan teremthet olyan teret, amelyben a figurája létezni tud? Hogyan kapcsolódjon ehhez a térhez, és miként merítsen belőle energiát? Declan Donnellan lényeglátó felismerésekben, frappáns pszichológiai megfigyelésekben, gyakorlatias és kézzelfogható javaslatokban bővelkedő könyve a leggazdagabb forrást vizsgálja, amelyből az élethez és színészi munkánkhoz is elevenséget meríthetünk: a körülöttünk lévő teret. A világhírű rendező merészen új nézőpontból gondolkodik a színészetről, és a Macbeth jeleneteit sorról sorra elemezve azt is megvilágítja, mindez hogyan működhet a próbán és az előadáson. Könyve minden színész és rendező számára nélkülözhetetlen olvasmány, ugyanakkor Donnellan munkásságának lenyűgöző szintézise, amely bármely, színház iránt érdeklődő olvasó számára izgalmas és megvilágító erejű lehet. Kipróbáltam. Valóban nem törvénykönyv. Nem szabály. Hanem kivétel. Szélre (értsd: szél, mint levegőáramlás) írt szavak. Minden, ami szél. És minden, ami ebből megragadható. Tehát: elragadó könyv! Zsótér Sándor Declan Donnellan 1953-ban született, „származását tekintve ír, neveltetésében angol, kultúrájában európai” rendező, a Cheek by Jowl színtársulat alapítója. Társulatával hat kontinens közel négyszáz városában turnéztak, munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Első könyve, a moszkvai Színművészeti Akadémia felkérésére született Színész és célpont tizenöt nyelven jelent meg, magyarul 2021-ben.Koltai M. Gábor 1976-ban született, színházrendező, műfordító. 2023-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt, több osztályban is színészmesterséget és drámaelemzést tanított. A Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsának tagja.

V populární kultuře je středověk často představován jako období temna a strádání, zatímco umění této doby bývá považováno za úpadkové. Pokud se však odhodláme k bližšímu pohledu, setkáme se s překvapivě živým a různorodým světem, plným světla i stínů, který v žádném případě nelze charakterizovat v pár větách. V knize se autoři zamýšlejí nad uměním a vizuálními kulturami raného středověku a pokoušejí se vyvracet nejrozšířenější předsudky s nimi spojené. Znamenal pád Římské říše a migrace kočovných kmenů úpadek umělecké tvorby? Byla středověká krajina protkána temnými, zarostlými a nebezpečnými hvozdy, jak je známe z legend o Robinu Hoodovi nebo z děl spisovatelů romantismu? Byl náboženský svět přísně oddělen od světského, aby nebyl znesvěcen? Sloužilo umění pouze k oslavě Boha a zlato a drahé kameny v kostelech jenom k tomu, aby církev ukázala svojí moc a bohatství? Na tyto i jiné otázky se autoři snaží odpovědět a předestřít raný středověk jako barevnou mozaiku, dobu čilé kulturní výměny a rozmanitosti a v jistém smyslu i jako kolébku abstraktního a konceptuálního myšlení. V konečném důsledku je cílem této knihy alespoň částečně zodpovědět na otázku v názvu knihy: je středověk doba temna?

A világunk folytonosan változik, és vele változik a felhozatal is. A dolgok jönnek-mennek. Gazdát cserélnek, elvesznek vagy előkerülnek. A felhozatal mindig más. A felhozatal bármi lehet, ami éppen elérhető, megfogható, meglátható, lefotózható, megszerezhető! Az emberi világ környezeti eleme. Értékes vagy értéktelen. (Tükrözi a kort is, amiben élünk.) Ám az értékrend sem állandó. Ami keresett volt, érdektelenné válik. Ami kacatnak minősült, egyszerre csak érdekessé válik, és kereskedelmi értéke lesz. Amiről meg már senki nem tud, és ott lapul a talajban, bújkál a padláson, akár száz évekig is, hírtelen előkerül, és kincsként ünneplik. A nemesfémek iránti figyelmesség sosem lankad. Minden más egyéb romolhat, veszíthet varázsából. Ennek megfelelően alakul a megítélése is. Divatok is befolyásolják az értékrendet. A köz figyelmét irányítani is lehet. Állandóan léteznek felkapott holmik. A keresletet befolyásolja a kínálat és a kínálatot a keresés. Figyelmetlenség, érdektelenség, tudatlanság. Ezek is részei a piaci mozgásnak.  Sok kétes árú is kering, mert a kereslet bizonyos dolgok iránt megnövekedhet, és annak kielégítése csak hamisítással lehetséges. Vannak dolgok, amikről másolatot is érdemes készíteni, mert az eredetije valamelyik trezorban pihen, és sohasem látható. Vannak a fémeken kívül más ásványi kincsek is, melyek igényt tartanak a figyelemre. A legtöbb dolog azonban, arra vár, hogy elkészítsék, és úgy lehessen a felhozatal része. Az emberiség nap mint nap egyre több dolgot gyárt, de már az elkészültek, és a meglévők is írdatlan mennyiségben állanak rendelkezésre. Nagyobb részt szemetet képeznek, de mint tudjuk, szemétből is ki lehet halászni kincset. Ebben az átláthatatlan áruhalmazban találhat mindenki kedvére valót, akár szerethetőt, gyűjthetőt is. Otthonaink elképzelhetetlenek szerethető berendezési tárgyak, csecsebecsék nélkül. Egy igazi otthonban dísztárgyak is sorakoznak. A hölgyek ízlése eltér az urakétól. Ez konfliktusokhoz is vezethet. Általában azonban, egy nipp és egy fegyver gyűjtemény megférnek egymás mellett. (Kérdés, hogy mekkorák a fegyverek?) A gyűjthető dolgok köre óriási. Csupán fantázia dolga. Akár bizarr is lehet egy-egy gyűjtési „szakág”. Ilyen lehet például a használt női fehérneműk gyűjtői piaca. Jelen kiadvány nem katalógus. Egy spontán mintavétel a környezetből...

Načo je dobré umenie? Prečo by nás mala zaujímať minulosť? Ľudstvo sa už tisícročia snaží pochopiť a odovzdať budúcim generáciám nielen „know-how“ života (vedieť ako), ale aj „know-why“ (vedieť prečo) – zmysel a cieľ našej existencie vyjadrený v umení, architektúre, náboženstve a filozofii. Toto kľúčové odovzdávanie vedomostí si vyžadovalo výrazné začlenenie poznatkov z minulosti a z iných kultúr. Uznávaný autor nás vo svojej knihe prevedie zlomovými okamihmi svetových dejín, na príklade ktorých ukazuje, ako sa jednotlivé, zdanlivo nesúvisiace kultúry navzájom prelínali, obohacovali a ovlyvnili tak vývoj ľudstva ako celku. Od strateného mesta Nefertiti až po divadlo čiernej Afriky, od antickej drámy cez čínske cestovateľské denníky až po arabské a aztécke knižnice, od Pompejí až po časovú kapsulu zanechanú na Mesiaci – autor nám vyrozpráva strhujúci príbeh ľudských úspechov dosiahnutých prostredníctvom našich kolektívnych strát a znovuobjavení, príbeh hier o moc a hrdinských ciest.

,Ülni Niccoli hófehér abrosszal leterített étkezőasztalánál, enni a porcelántányérokból, inni a kristálypoharakból és hallgatni, amint a mester Brunelleschiről mesél, vagy a többi vacsoravendéggel vitatkozik arról, hogy Platón volt-e a nagyobb filozófus vagy Arisztotelész, aztán gyönyörűséggel lapozgatni vendéglátójuk társaságában a könyvtár kincseit - az ifjú Vespasiano kétségkívül felismerte, hogy alig egy-két év leforgása alatt valóban istenáldotta, ragyogó elmék társaságába sikerült keverednie. >> Ez volt - sóhajtott fel jóval később - az aranykor.

Mi volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami - korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével - kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét. Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.

Azért jött létre ez a könyv, hogy az egyébként lappangó, de a köznapi életben időnként előbukkanó holmikat, ha kicsiben is, de valamelyest, közkincsé tegye. Figyelmet szenteljen rájuk. Ez az anyag csupán vékony szelete annak hatalmas felhozatalnak, amit az emberiség idáig felhalmozott. Régieket és nem oly régieket egyaránt. Ez tehát „a felhozatal”. Nem egy szakkönyv. Nem oktatni akar, csupán mutatni, szórakoztatni. 

„Kávéház nélkül nincs irodalom” - írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is. Nélküle irodalmunk, sőt, a teljes magyar kultúra is alapvetően másmilyen lenne. Ez a Kármán Józseftől Kertész Imréig, Csokonaitól Csoóri Sándorig tartó két évszázad legalább harminc éve lezárult. A kávéházak korszaka lejárt, de egykori művész vendégeik öröksége ma is velünk él. Az ő törzskávéházaikról, mindennapjaikról, komoly vitáikról és komolytalan mulatságaikról szól ez a könyv - a Nyáry Krisztiántól megszokott, információkban gazdag, szórakoztató stílusban.

Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a kiházasítandó lányok anyja egy 1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke azzal vágott vissza, hogy "az nagyon régen lehetett". Amióta világ a világ, mindig pontosan ugyanannyi lánynak jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20. század fordulóján a nők már egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen lehetőségre, a házasságra hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a kiegyezés (1867) és az első világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a nők tanulási esélyeit, feleségszerepre való felkészítését, társasági helytállását, munkaköreit. Milyen tevékenységek töltötték ki a nők napjait akkor, ha cselédek, munkásnők, középosztálybeli feleségek vagy éppen arisztokrata hölgyek voltak? Mi várt az árva lányokra és hová kerültek a törvénytelen gyerekek? Kikre ügyelt a "gyermekkertésznő" és milyen neveltetést adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a tanítónői diploma, mihez fogtak a szegény, de tisztességüket őrző lányok, és mihez azok, akik készen álltak normát szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az anyaság a főúri asszony és milyen a munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak egy nőnek, ha nagy nehezen elvált vagy hirtelen megözvegyült? "A Budapest józsefvárosi kisdedóvó egylet január 11-én tartott választmányának tárgya volt a Mária utczai kisdedóvónői állomás betöltése helyettesítés által miután az intézet eddigi vezetőnője, Kokkes Emma megőrült. Miután a nőknek kisdedóvó intézetekben való alkalmaztatása óta lefolyt rövid idő alatt már ez a 6. vagy 7. eset, hogy az óvónő megtébolyodott, az esetet valamelyik hírneves orvossal közölni fogjuk annak megállapítása végett, hogy mennyiben lehet a pálya az oka a megőrülésnek?" (Kisdednevelés, 1880) Szécsi Noémi József Attila- és EU Irodalmi díjas író, pályáját a Finnugor vámpír (2002) című regénnyel kezdte. Legutóbbi regénye az Egyformák vagytok (2017), novelláskötete pedig a Rohadt állatok (2023). A szépirodalom mellett művelődéstörténeti könyvek szerzője, mint A budapesti úrinő magánélete (1867-1914) (Géra Eleonórával) és a Park Kiadónál megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve (2019), amely a 19. és 20. század fordulóján élt nők testhez való viszonyát térképezi fel.

Széchenyi Angliában leste el a lótenyésztés titkait. Igyekezett idehaza kamatoztatni tudományát, lótenyésztés a lóversenyek megszervezésével.

Tato malá, ale ohromující knížka vám otevře dveře do nového světa. A nejen vám, vy do něho vezmete i své děti! Společně si užijete umění kolem vás, odhalíte význam světla či barev a objevíte velké příběhy umělců i jejich děl. Zkrátka poznáte, že umění může být zábava pro celou rodinu nebo třídu. Silvie Šeborová vás provede všemi možnostmi, jak dětem umění přibližovat už od útlého věku. Poskytne vám konkrétní návod, čím děti motivovat, jak se s nimi o umění bavit, které otázky jim klást a čeho si všímat. Získáte tipy, kam své potomky za uměním vzít, kde najdete ta nejslavnější díla (a jestli je musíte znát) nebo jaké hry s uměním si doma či na výstavě můžete zahrát. Zkrátka, stanete se dětem průvodcem v kouzelném světě emocí, které umění dokáže vyvolat – a ony pak budou lépe rozumět světu, ostatním i sobě samým. V knize se mimo jiné dozvíte - Člověk, malý či velký, nemusí být znalcem umění, aby si ho užil. - Děti začínají objevovat umění ve dvou letech, ale pozdě není ani v pubertě. - Neexistují špatné otázky o umění.

Egy angol királynő férjével, a spanyol királlyal összefogva újra katolikussá akarja tenni az országát. Terhesnek látszik, ám kiderül, hogy tumora van - vajon lehetett volna enélkül Spanyolország a tengerek ura? Egy német császár a liberálisok reménysége, haladó, alkotmányos monarchiává formálná Németországot, ám gégerákban szenved. Csak 99 nap adatott meg neki a trónon - vajon elkerülhető lehetett volna az I. világháború, ha nem betegszik meg? Birodalmak, országok, nemzetek - az irányítóikat megtámadó betegségek újra és újra beleszóltak a történelem alakulásába, olykor drámai módon megváltoztatva a világ sorsát. Sőt, a betegségek a népek életét, kultúráját és gondolkodását is nagy mértékben befolyásolták, és befolyásolják ma is. Egész korokra nyomta rá bélyegét a pestis, a kolera, a szifilisz vagy az AIDS. A szakavatott szerző hosszú utazásra viszi olvasóját, és egészen más perspektívából: az orvostudomány nézőpontjából mutatja meg történelmünk fordulópontjait.Ronald D. Gerste (1957, Magdeburg) orvos, történész, szakíró; újságíróként a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung és a Die Zeit washingtoni tudósítója.

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek?Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet - hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. Szerzők:Benczik Vera, Fodor András, Gyuris Norbert, Kérchy Anna, Limpár Ildikó, Panka Dániel, Pintér Károly, Rusvai Mónika, Sohár Anikó, Szujer Orsolya, Vancsó Éva. Róluk lesz szó:Mary Shelley: Frankenstein; Jurassic World-filmek; Ex Machina; William Gibson: Neurománc; 2001. Űrodisszeia; Én, a robot, Mátrix-trilógia és Terminátor-sorozat; H. G. Wells: Világok harca; Star Trek - The Original Series; Batman; Pókember; Marvel kapitány; Angela Carter: Esték a cirkuszban; Terry Pratchett: Vadkanapó; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás, Richard Matheson: Legenda vagyok; M. R. Carey: Kiéhezettek; Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete; Robert Holdstock: Lavondyss; Siobhan Dowd és Patrick Ness: Szólít a szörny.

Mai szemmel nézve nem hétköznapi státuszú nőkről szól ez a könyv, akiket gyakran családjuk nehéz anyagi helyzete kényszerített erre a pályára, bár a keleti kultúrákban kegynek számított, ha valaki a legősibb foglalkozást űzhette. A kurtizánok olykor ki voltak rekesztve a társadalmi elitből, máskor pedig ők határozták meg azt. Befolyásos férfiakat édesgettek magukhoz, akik gyakran az idő múltával az ellenségeikké váltak. Híres királyokat tettek alattvalóikká, vagy ők váltak azok játékszereivé. Divatot diktáltak, botrányos életükkel magukra irányították a sajtó figyelmét, ami még hírhedtebbé és gazdagabbá tette őket. A hírnév és a siker azonban kétélű fegyvernek bizonyult. Közülük csak keveseknek adatott meg a kiegyensúlyozott élet és a boldog és egészséges öregkor.