Najnovšie - Svetová beletria strana 159 z 494
zobraziť:
Goebbels hegedűje
Győztes is, vesztes is felejteni akar, csak a hegedű nem akar felejteni. Emlékezik egy Auschwitzban megölt zsidó zenészre, Lazare Braunra, kifosztott gazdájára, s nem engedelmeskedik a hegedűművész leánynak, aki a története nélkül akarja a mesterhegedűt. De a hegedű a története nélkül nem létezik, nem adja magát, a hangját. A története, a történelem pedig nem engedi elválasztani magát a művészettől, a zenétől. Minél távolabb tartja magát a politikától, a háborútól a művész, az annál közelebb húzza magához. Szimbólumot farag belőle. Nedzsikó, a csodagyerekből Párizsban felnőtté érett japán hegedűvirtuóz a német-japán szövetségtől a japán-amerikai megbékélésig mindennek a szimbóluma lesz. Szimbólumként kapja a hegedűt, szimbólumként játszik Hitler születésnapján, aztán a japán császár előtt, háborús bűnösöknek a börtönben és a japán-amerikai békeszerződés gálaestjén. A francia ellenállás trombitását, Félix Sitterlint pedig, akit megbíznak, hogy kutassa föl és juttassa vissza a családnak az elrabolt Stradivarit (vagy Guarnerit), nem is a bűnösök, a győztesek buktatják el. Kitoloncolják, börtönbe vetik, ne zavarja a sötét múlttal a jelen fényét. A hegedű azonban fokozatosan elsötétíti birtokosának életét és művészetét. A történelem főszereplői mellett megjelenik a regényben többek között Furtwängler, Knappertsbusch, Camus, Vian, Previn, Miles Davis, Benny Goodman és a szenvedélyes, érzéki szerelem. Yoann Iacono politológusnak ez az első regénye. 2021-ben jelent meg, és rövid időn belül nagy nemzetközi sikert aratott, számos nyelvre lefordították.
Milyen érzés lánynak lenni
Az új évezred hajnalán vagyunk. Madonna legújabb albuma a slágerlisták élén áll, a tévénézőket pedig éppen a Big Brother valóságshow szegezi a képernyő elé. Az angliai Hucknallben élő tizenhárom éves Byron legnagyobb vágya, hogy bármi áron kitörjön a városból. Elege van a kidobóként dolgozó, őt állandóan megalázó apjából és a nemtörődöm anyjából, aki miatt a szerelemben sem boldogul, és elege van abból, hogy iskola után rendszeresen megverik a kinézete miatt, akárcsak a helybéli emberekből, akik úgy kóborolnak, mint az élőhalottak, túlságosan félnek és kishitűek kilépni kilátástalan életükből. Byron viszont örömmel szegi meg a szabályokat, lop, potyázik, őrülten partizik és drogozik, bármikor felül a hedonizmus hullámvasútjára. Egy egészen új és szabad világ nyílik meg előtte Nottingham bulinegyedében, ahol megismerkedik Lady Die-vel és a Bukott Dívák társaságával. De amikor úgy tűnik, hogy végre minden összejön Byron számára, egy váratlan ismeretség örökre megváltoztatja az életét. A Milyen érzés lánynak lenni merész, megrendítő és zavarba ejtően vicces könyv, Nagy-Britannia egyik legizgalmasabb fiatal írójának egyedülálló, letehetetlen debütálása.
Holnap ilyenkor
Mi lenne, ha elutazhatnál a múltba?
Alice holnap lenne negyven. Aztán reggel felébred, és 1996-ban találja magát. Újraéli a tizenhatodik születésnapját. Nem csak az döbbenti meg, milyen volt a külseje kamaszkorában, nem is az, hogy viszontlátja a fiút, akibe gimiben bele volt zúgva: legjobban az apján hökken meg, aki alig több mint negyvenévesen sármos, energikus. Így, hogy rálát élete további menetére, néhány múltbeli esemény új értelmet nyer. Ha változtathatna valamin, megtenné?
A jelenben, mi tagadás, nem boldog. Az apja kórházba került, párkapcsolata nincs. Tulajdonképp semmi vész, de ez így mégsem az igazi. Talán a múltba tett kirándulás segít rájönni, mi hiányzik?
Paměť stromu
„Takže se můžu radovat?“ Malý Jan pořádně neví proč, ale cítí, že to, že je jich doma pět, není moc dobrá zpráva. Dědeček Joan a babička Caterina opustí svou rodnou vesničku, aby se nastěhovali k nim do bytu v barcelonské čtvrti Sant Antoni. Tato změna naruší každodenní život domácnosti, kde slova a mlčení rázem získávají nový smysl. Jan a dědeček Joan však mají svůj vlastní svět, plný procházek, stromů a písmen, jež mají hlubší význam, než by se mohlo na první pohled zdát.
Zatímco dospělí se snaží, aby vše probíhalo jako obvykle, Jan si všímá maličkostí kolem sebe, a postupně si tak buduje obraz skutečného dění. Rozhovory mezi dědečkem a vnukem, plné otázek bez odpovědí a odpovědí bez otázek, skládají dohromady mozaiku jejich vztahu, jehož průvodcem bude mimo jiné příběh dědečkovy vrby. Paměť stromu je román, jenž dokáže čtenáře přenést do role dítěte. Vypráví o předávání vzpomínek a o tom, jak vznikají a jak se uchovávají, kde jsou uloženy a jak se mohou ztratit.
Tongolele neumí tančit
Jsme v Nikaragui dvacátého prvního století. Země prožívá občanské nepokoje, které brutálně potlačuje totalitní vláda, jejíž výkonnou rukou je šéf tajné služby, přezdívaný Tongolele. Právě s tímto obávaným manipulátorem, který tahá za mnohé nitky režimní politiky, se střetává inspektor Dolores Morales.
Mistrovská próza nikaragujského spisovatele Sergia Ramíreze postupně odkrývá temné i bizarní zákulisí moci plné tajnůstkářství, zrad a špinavých intrik, jemuž musí za podpory svých věrných společníků čelit inspektor Morales. V turbulentní a nevypočitatelné zemi přitom muže být každý krok chybný a tomu, kdo se postaví moci, hrozí definitivní pád do propasti.
Stíny nad Pecan Hollow
Psal se rok 1970, když třináctiletou Kit Walkerovou unesl druhořadý zlodějíček Manny Romero. Kit, toužící po rodině a bezpečí, jež nikdy nepoznala, se jím nechává rozmazlovat a postupně zlákat jako jeho partnerka na zločinecké dráze.
Zanedlouho se oba nechvalně proslaví řadou přepadení benzínových pump Texaco po celém Texasu jako takzvaná „Texacká dvojka“.
Ale když se Mannyho otcovský přístup změní v něco temnějšího a násilnějšího, musí Kit přehodnotit jejich vztah a Mannyho při nepovedeném přepadení opustí.
Během třinácti let po svém útěku si vybuduje nový život pro sebe a svou dcerku mezi pekanovými stromy a rozbahněnými potoky v městečku Pecan Hollow. Náhle se však na jejím prahu objeví „nový“ Manny, čerstvě propuštěný z vězení. Hluboké a zvrácené pouto, které ji k němu váže, ji přinutí pustit ho dál. Její svět se tím okamžikem změní a Kit je přinucena zúčtovat se stíny ze své minulosti.
Drsný, pronikavý a zároveň nečekaně něžný román Stíny nad Pecan Hollow je znepokojivě intimním a vzácně originálním debutem o složitosti lásky – romantické i mateřské – a o poutech, jež nás utvářejí.
dostupné aj ako:
Emily Párizsban
"Azt hittem, mindent elértem, amit lehetett. Aztán jött Párizs. Az életem Párizsban kezdődött. Mármint az igazi életem."
Igen, ez bizony Emily Cooper naplószerű kézikönyve a Párizsban eltöltött hónapjairól! Aki követte az Emily Párizsban című sorozatot, tudja, hogy Emily eleinte képtelen volt túltenni magát néhány helyi furcsaságon, de idővel elfogadta, hogy itt nem sikk korán munkába indulni, viszont teljesen normális egy pohár bort elkortyolni reggelire. Megtapasztalta a szerelmet, a barátságot és azt, hogy mennyi élmény vár rá ebben a gyönyörű városban, ha hajlandó kilépni a komfortzónájából. Miközben elmeséli a kalandjait - kezdve azzal, milyen volt Chicagóban hagyni a pasiját, egészen addig, hogyan találta meg a helyét egy francia reklámcégnél -, megismerhetjük párizsi életének minden örömét és bánatát.
A kötet nemcsak élménybeszámoló, hanem különleges párizsi útikalauz és életvezetési kézikönyv is, egyenesen Emilytől! Bennfentes tippeket kaphatunk a francia öltözködésről, gasztronómiáról, munkahelyi etikettről, kultikus párizsi helyszínekről és arról, hol lehet tökéletes szelfit lőni a fények városában. A gyönyörűen illusztrált könyv minden álmodozónak, divat- és Párizs-imádónak erősen ajánlott, a sorozat rajongóinak pedig egyenesen kötelező!
Na sklade 2Ks
21,12 €
Hiányzó szívünk
Madár tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki - s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat - a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy "az amerikai kultúra" csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke - verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein.
A Hiányzó szívünk a szeretet és a gyűlölet regénye - lírai kitárulkozás a szülő-gyerek kapcsolatról, a világ bámulatra méltó mesés csodáiról, egyben dermesztő kortárs valóságkép a mesterségesen generált társadalmi feszültségekről, gyűlöletpropagandáról, emberiességünk elvesztéséről.
Az alvajáró tanúságtétele
Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: egyszerre fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz és egy mégoly kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Azonban több is ennél: az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye Európa perifériájáról, egyszersmind főhajtás a modernista nagyok, Pessoa és Joyce előtt. Hosszan kanyargó mondatai a Benfica-Milan BEK-döntő füstbe borított nézőterétől a New York-i sugárutakig és az essexi erdőkig csatangolnak - de hogy merre vezet e labirintus, úton lenni valóban boldogság-e, s egyáltalán, lehetséges-e a megérkezés a szorongva vágyott felnőttkorba, azt már az olvasó hivatott eldönteni.éstörténetét és recepcióját felvázoló utószó kínál segítséget.
W.
Lipcse, 1821 nyara. Johann Christian Woyzeck, alkalmi munkás és egykori zsoldos katona, meggyilkolja Johanna Christiana Woostot, egy seborvos özvegyét. Az elkövetőt a korban újdonságnak számító, tudományos alapokon nyugvó kihallgatásoknak vetik alá, hogy kiderüljön, véletlenül, ösztönszerűen vagy előre megfontolt szándékkal követte-e el tettét, s milyen motivációi voltak. Az 1836-1837-ben írt, de be nem fejezett, azóta is ezernyi interpretációban a nézők elő kerülő Georg Büchner-színmű, a Woyzeck a "filológusok és színházi rendezők csemegéje". Alban Berg operát írt belőle, készült belőle több musical, Werner Herzog filmre vitte, ahogy a magyar rendező Szász János is, bekerülve ezzel az 1994-es Oscar-díj-jelöltek közé. A Schilling Árpád fémjelezte Krétakör csakúgy színpadra állította, mint szerte a világ színházi rendezői, Németországban máig az egyik leggyakrabban játszott darab.
Steve Sem-Sandberg a Büchner-drámát is megihlető valós lipcsei gyilkosság törvényszéki orvosának 1914-ben megtalált dokumentációit is felhasználva írta lenyűgöző, lírai-érzéki nyelvezetű lélektani regényét. Tragikus és könyörtelen látlelet a háborúk borzalmáról, a társadalmi kiszolgáltatottságról, az emberi lélek sebezhetőségéről - aktualitása sajnos nem megkérdőjelezhető.
A phenjani varázsló
Cso Csunszu igazán szerencsés észak-koreai gyereknek mondhatja magát. Tudja, hogy a Nagy Vezető és utódja, a Kedves Vezető óvja álmát és országukat, és szülei leleményességének hála nem is éhezik, szemben több százezernyi sorstársával. Ám amikor szállodai szakácsként dolgozó édesapja egy furcsa, idegen nyelvű könyvet hoz haza munkahelyéről, élete mindörökre megváltozik. Mint kiderül, a gyanúsan reakciós propagandának tűnő kötet egy szerepjáték-szabálykönyv, amelyet egy a sajátos észak-koreai kommunizmust tanulmányozó külföldi vendég hagyott a szállodában. Csunszu tanítója segítségével tárja fel a rejtélyes könyv titkait, és ismeri meg a fantázia varázslattal átitatott világát, ahol nem származása határozza meg sorsát, ahol saját maga cselekedetei ura, és ahol győzedelmeskedhet az életét maga alá gyűrő hatalmak felett.
Csunszu önbizalmat, új perspektívát és szerelmet nyer a rejtélyes könyvnek köszönhetően, ám Észak-Koreában a képzelőerő is a párt tulajdona, és a fiúra sokkal nagyobb veszélyek leselkednek, mint a démonok és a halottakat idéző mágusok. Vajon kiszabadulhat Észak-Korea végeláthatatlan kazamatáiból? Marcel Theroux regénye felkavaró és magával ragadó felnövéstörténet a világ legtitokzatosabb országából.
A víz édes íze
„Landry örömmel járta a vidéket. Amire most vágyott, ami olyannyira megigézte, régen félelmet keltett benne: valahányszor megállt Prentiss-szel az erdő szélén a lenyugvó nap fényében, a fák sötétje lesben várakozó szörnynek tűnt, amely már rég kiszemelte magának, és most a jussát követeli. Prentiss vak volt erre a rettegésre, Landry pedig nem mondhatta el neki, hogy két világ van. És ez az új világ akár fel is falhatja őket, ahogy az anyjukat, Kicsi Jamest és Esthert, és aztán?
Ám kiderült, hogy nem minden lépés veszélyes. Az ismeretlen csak újabb tisztásokhoz és még több napfényhez vezetett, s végül megértette, hogy kevesebb a félnivaló, mint képzelte, és ez alighanem olyan igazság volt, amiben már régóta hinni akart - hogy minden veszedelemben ott rejlik a nyugalom csírája, és minden rosszban van valami jó. Mi mással lehetne magyarázni a világ kegyetlenségét, amikor némi öröm is akad: vasárnap délután figyelni, ahogy az anyjuk Kicsi James hegedűcincogtatását hallgatja, a friss, ropogós ágynemű, vagy a víz édes íze az ültetvényen végigdolgozott hosszú nap után.”
Csodálatos regény a szövetségről, amely örökre megváltoztatja két felszabadított rabszolga és egy georgiai farmer életét
Barack Obama egyik kedvenc könyve 2021-ben
Man Booker Díj-jelölés, 2021
Dylan Thomas-díj jelölés, 2021
Az amerikai polgárháború alkonyán uniós katonák vonulnak át Délen, Georgia államon, hogy az ültetvények rabszolgáinak tudtára adják: immár szabadok. Ám ez a szabadság a fehérek uralta társadalom romjai között születik meg, amely forrong a haragtól, és elszántan védi felsőbbrendűségét.
Két frissen felszabadult rabszolga, Prentiss és Landry egy helyi földműves, George Walker tanyáján keres menedéket. Északra készülnek, hogy felkutassák anyjukat, de nincs pénzük, és még sosem jártak az ültetvény határain túl. A jóravaló George és felesége, Isabelle megszánja őket, és munkát ad nekik. De a köztük létrejövő szövetséget és a kölcsönös bizalmat a helyi közösség képtelen megemészteni: baljós árnyak vetülnek minden erőfeszítésükre, miközben ők egy jobb, békésebb világ megteremtésén fáradoznak…
A víz édes íze őszintén és mély együttérzéssel mutatja be a polgárháború utáni Georgiát, és azt, hogy még a rasszizmus és az erőszak sem irthatja ki az emberséget. A remény az a hajtóerő, amely feledhetetlenné teszi Nathan Harris regényét – nem véletlenül választotta az Oprah Daily, a The Washington Post, a Time és a Boston Globe is 2021 legjobb regényévé.
Na sklade 1Ks
13,24 €
Tehdy jsme žili v letní zemi
Skupina dětí a teenagerů tráví nedobrovolně prázdniny se svými rodinami v domě u jezera. Zatímco rodiče ubíjejí dny v alkoholovém a sexuálním opojení, děti svírá narůstající frustrace. Když oblast zasáhne ničivá bouře a svět se ocitne na prahu klimatického kolapsu, rozhodnou se dospělým utéct. Apokalyptické výjevy za zdmi letního sídla ukazují generační spor v ponurém světle: na jedné straně stojí dospělí, kteří pádu starého světa nečinně přihlíželi, na druhé ti, kteří v nové skutečnosti budou muset žít.
Transport do Samarkandu
Guzeľ Jachinová je najvýraznejšia debutantka v dejinách ruskej literatúry. Za román Zulejka otvára oči dostala niekoľko literárnych cien. Jej najnovšia kniha Transport do Samarkandu sa odohráva počas hladomoru na Povolží po ruskej občianskej vojne (1917 - 1922), keď náčelník transportu Dejev a komisárka Biela evakuujú v sanitárnom vlaku päťsto bezprizorných detí do Samarkandu. Ich cesta sa začína v Kazani, tiahne sa cez povolžské lesy, kazašskú step až k púšti Kyzylkum a turkménskym horám – počas jednej z najdramatickejších udalostí v dejinách.
Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.
dostupné aj ako:
Diplomatka
Fred je zkušená a ambiciózní německá diplomatka. Žena, kterou nikdy nic nerozhodí, která je doma všude a nikde. V Montevideu však poprvé v kariéře narazí, je odvolána do Berlína a posléze jako konzulka přeložena do politicky rozjitřeného Istanbulu, což je pro ni zatím největší výzva. Záhy se ocitá ve víru politického dění a po seznámení s Kurdkou, již turecký režim bezdůvodně vězní, se začíná pohybovat na tenkém ledě. Nekompromisní realita současného Turecka Fred poprvé v životě přivede k myšlence, že diplomacie někdy prostě nestačí. Ve svém novém brilantním románu, který je stejně vtipný jako hořký, vypráví Lucy Fricke o diplomatce, která ztrácí víru v diplomacii — a také to, co je v její profesi nejdůležitější: trpělivost.
Mezi tajnými službami a německo-tureckou spoluprací, mezi možností milostného vztahu a osamělostí člověka bez domova naráží Fred na hranice přátelství, právního státu a evropské myšlenky. Román nejen o umění diplomacie. – Vychází za podpory Goethe Institutu.
József és testvérei I-II-III.
A tetralógia köteteinek címei: Jákob történetei; A fiatal József; József egyiptomban; József a kenyéradó. Az író a hatalmas regény megírásához számos forrásmunkát használt.
Természetesen mindenekelőtt az Ószövetség első könyvében, a Genezisben található József-történetet, az ókori héber irodalom egyik legszebb, művészileg megformált alkotását, de ismerte és felhasználta az úgynevezett rabbinikus iratokat, az iszlám szent könyvének, a Koránnak, a korai keresztény irodalomnak, a Firdauszi perzsa költő eposzának változatait, motívumait. Nemcsak a József-feldolgozásokból, az Ószövetség mítoszanyagából merített azonban, hanem az ókori Közel-Kelet őstörténeti mondáiból, vallási irodalmából is beépített művébe, amely ilyen módon az ókori Kelet kultúrájának összegzése, művészi újraköltése és értelmezése is.
A regény József életének egyes állomásait, mint a ködbe vezető múlt újra meg újra ismétlődő eseményeinek magasabb szinten történő beteljesülését ábrázolja. Ugyanígy József - a mítikus őskollektívumból kiszakadt, öntudatra ébredt személyiség - csupán előképe Jézusnak, az Isten-embernek, aki ezt az egocentrikus ént visszavezeti a kollektívába, feláldozva magát a közösségért.
Maga Thomas Mann "szép történetnek" és "istenkitalálásnak" nevezi regényét, leleplezve ezzel írói szándékának központi gondolatát, hogy tudniillik a mítoszok és legendák irónikusan elemző bemutatásával, a különböző hiedelmek ütköztetésével, a motívumok egymásra játszásával megragadja a mítoszok születésének pillanatát, s ezzel rombolja is a mítoszokat. A mondanivaló kifejezését kitűnően szolgáló, előre-hátra utaló esszéstílus nem teszi könnyű olvasmánnyá a művet, ezért főként művelt olvasóknak okoz majd igazi esztétikai élvezetet.
Jó anyák iskolája
Frida Liu nem boldogul. Munkahelyi előmenetele nem méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket kínai bevándorló szülei hoztak érte. Férjét nem tudja rávenni, hogy szakítson fiatalabb szeretőjével. Frida csak az anya-lánya kapcsolatban tud kiteljesedni, hozni a tőle elvárt tökéletességet. Lehet, hogy a lányán kívül nincs senkije, de neki így is megfelel.
De aztán egyszer nagyon rossz napja van. Az állam rajta tartja a szemét az olyan anyákon, mint Frida. Akik a telefonjukat nyomogatják, miközben a gyereket baleset éri a játszótéren, akik hagyják, hogy a gyerek egyedül menjen haza. Elég egy pillanatnyi kihagyás, máris állami hivatalnokok sokasága fog dönteni arról, Fridát is alá kell-e vetni a Nagy Testvér-jellegű intézmény programjának, amely megállapítja, elég odaadó-e a szóbanforgó anya.
Fridának szembe kell nézni azzal: elvehetik tőle a lányát. És be kell bizonyítania: a rossz anya is jó útra térhet. Megtanulhatja, hogyan legyen jó.
Na sklade 2Ks
16,87 €
Csendélet (Élfestett sárga borítós)
1944, hullanak a bombák Toszkánában, és egy borospince romjai között találkozik két idegen. Különleges estét töltenek együtt.
Ulysses Temper fiatal brit katona, Evelyn Skinner hatvanas művészettörténész. Talán kém is?
Evelyn azért utazott Olaszországba, hogy festményeket mentsen meg a pusztulástól, és felidézze, milyen volt, amikor találkozott E. M. Forsterrel, és belehabarodott egy olasz szobalányba Firenzében, egy kilátással rendelkező szobában.
Ahogy Evelyn az igazságról és a szépségről beszél, Ulysses fejében szárba szökken egy gondolat, amely évtizedekre megváltoztatja életpályáját, sőt a szeretteiét is.
Az angol szomszéd
Végy egy angol növényt és ültesd el egy bolgár kertben. Ne legyen kitéve a tűző napsugarak hevének, mert ahhoz nem szokott hozzá a ködös Albionban. Néha locsolgasd pálinkával, s ha szükséges, emeld az adagját. Ne ültess a közelébe vele rokon növényeket, csakis helyi, bolgár hervadhatatlanokat. Néhány hónap múlva a mindent semmivé transzformáló Csalafintikusz Bulgarikusz baktérium csodatéteményében lesz részed… – Így szólhatna egy étvágycsináló, amely meghozza a kedvet a 2008-ban megjelent Az angol szomszédhoz. Mihail Vesim több mint ezer tárca, több száz elbeszélés és tucatnyi könyv szerzője. A név írói álnév: visszafelé olvasva derül ki az eredeti: Misev. Apja, Georgi Misev ismert bolgár író. A történet valahol Bulgáriában játszódik egy (a magyar fordításban) Televényes nevű fiktív faluban. A település semmiképp sem szolgált rá erre a bőven termő helyet sejtető névre, mivel az erejük teljében levő lakók nem nagyon törik magukat, hogy munkaviszonyba kerüljenek a földdel. Inkább totózásból és különböző sötét ügyletekből igyekeznek megélni. Ezért aztán a boltban vásárolható paradicsom Törökországból, a sárgarépa Macedóniából származik, a pálinka meg egyenesen Skóciából… Egy szép napon betoppan a faluba egy igazi angol, aki itt vásárol magának házat. Beszerez egy traktort is, hogy felszánthassa az elgazosodott parcellákat. A falusiak gondolatai mindeközben egészen más dolgok – főleg a helyi és a globális seftelések – körül zsonganak… Vajon minek köszönhető, hogy a királynő alattvalója bizonyos idő múltán a The Guardian újságból hajtogat magának sapkát, ócsárolja az angol parlamentet, majd kritikus hangon kezd beszélni a monarchiáról is?… Dióhéjban ennyit Mihail Vesim Az angol szomszéd című regényéről. Mai kelet-európai történet, Televényes akár a legtöbb magyar faluval is behelyettesíthető.
Nechajte sa vtiahnuť do sveta najznámejších príbehov svetovej literatúry. Prežívajte osudy hlavných hrdinov a objavujte novinky, ktoré vám neustále prinášame v oblasti svetovej beletrie. Čítajte romány, novely, či poviedky od známych autorov ako Jane Austen, Haruki Murakami, Fjodor Michajlovič Dostojevskij, Jules Verne, Erich Maria Remarque, Paulo Coelho, Daniel Defoe, George Orwell a mnohých ďalších.
