Najnovšie - História - ostatné strana 28 z 142
zobraziť:
Régen minden jobb volt - Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai
Annyi hajlakkot fújtak ki az 1980-as években, amennyi kilyukaszthatta az ózonpajzsot, de a kulturális környezetszennyezés sem volt kisebb. Ma mégis aranykorként gondolhatunk rá, hiszen a röhejes metálzenekarokat a fekete halálként végigsöprő eurodance követte az 1990-es években, majd mátrixos bőrkabátok váltották fel a bikiniket a 2000-es évtizedben, a 2010-es évek DJ-diktatúrájában pedig csoda, hogy nem lett szamizdat kiadvány a Rolling Stone magazin. Ha Nietzsche élne, a rockzenéről is kiállítaná a halotti bizonyítványt, a zene nélküli Music Television és a Marvel-filmeket sorozatgyártó Hollywood mellett. Valahol utat vesztettünk, hogy hol, azt nyomozza a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című műsorának BRAVO-ösztöndíjas fiúbandája. Visszatérő hőseikkel egy egész univerzumot építenek, akár George Lucas, kritikáik pedig Lukács Györgyöt idézik, miközben a zene-, film- és televíziótörténet emblematikus produkcióit, legjobb és legrosszabb alkotásait listázzák olasz minőségben, a Miami Vice-tól a Közjátékig, a Varjúdombi meséktől a G. I. Joe-ig, Sabrinától Nicky Minajig és David Hasselhofftól Alekoszig. Traumatikus pillanatok, amelyektől máig rémálmaink vannak, akcióhősök, akiknek a mozdulatait utánoztuk, és jelenetek, amelyek hatására a kocsmai nézeteltérések rendezésének első számú eszközévé vált a nuncsaku. Kultúrtörténeti kalauz és generációs kiáltvány egy kötetben, leöntve jó sok ketchuppal.
Az időjárás és a történelem - Özönvíz - szárazság - jégkorszak - éhínség - népvándorlás
Ahhoz, hogy meghódítsuk a világot, nem elég létrehozni a világ leghatalmasabb kereskedelmi birodalmát, vagy a világ legütőképesebb fegyveres erejét. Az időjárás erőin is felül kell kerekednünk. Ez eddig a világtörténelem egyik birodalmának sem sikerült, ezért mindannyiukat utolérte a végzet.
- Hogyan lett Amszterdam a világ egyik legfontosabb kikötővárosa egy cunami miatt?
- Miért nem tudta elfoglalni Julius Caesar Britanniát, és a tatárok Japánt?
- Hogyan tűnt el Észak-Európa Atlantisza, a Dogger-föld?
- Mi köze az indonéz Krakatau vulkán kitörésének a Sikoly c. festményhez?
A könyv számtalan példát sorol a szélsőséges időjárás okozta drámai eseményekre egészen napjainkig.
A halálbüntetés története
A könyv bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, megkísérel bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert. A római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre nem kívánatos személyekre a birodalomban. De a kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A hóhérpallos elsősorban a kontinentális Európában volt "népszerű", míg a Brit-szigeteken inkább a bárdban bíztak. A könyv részletesen kitér ezekre a módozatokra is. (Figyelem csak erős gyomrú olvasóknak ajánlott!) Később változott a felfogás. A kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint Nagy-Britanniában a "hosszúejtéses" akasztás, a guillotine Franciaországban és Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban szintén erre törekedtek. Ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen a történelem néhány leginkább félresikerült, rémálomba torkolló kivégzése pont ezek használatához kötődik. A halálbüntetést még mindig sok helyen alkalmazzák világszerte. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet. A valós adatok azonban jóval magasabbak ennél, hiszen számos országban bírósági eljárás nélkül, titokban hajtják végre az ítéleteket. Becslések szerint jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet végrehajtását.
Z archivu ke studentům a zase zpět
Touto knihou se dostává čtenářům do rukou soubor třiatřiceti příspěvků od více než čtyřiceti autorů, jež spojuje několik rozpoznatelných témat. Jsou to dějiny měst a městských řemesel v raném novověku, dále historie Židu a židovské kultury v českých zemích, a konečně i několik studií, jež přibližují nebo i v drobných edicích zpřístupňují některé pozoruhodné pramenné objevy. Všechny tyto texty mají jednoho společného jmenovatele či vlastně jmenovatelku. Jsou věnovány docentce a od roku 2019 i vedoucí Katedry pomocných věd historických a archivního studia Filozofické fakulty Univerzity Karlovy Ivaně Ebelové jejími kolegy, přáteli a žáky, a svým tematickým záběrem odrážejí její odborný zájem.
Již několik generací studentu, kolegové a mnohdy i amatérští badatelé vědí, že se mohou na docentku Ebelovou obrátit i s tím nejméně čitelným textem, a že se jim dostane ochotné pomoci včetně důkladné interpretace přečteného. Z její vysoké odbornosti v oboru novověké paleografie pak vychází i teoretické promýšlení ediční práce a pochopitelně vlastní výzkum, který je vždy založen na důkladné znalosti pramenů. Předkládaný sborník je výrazem úcty jubilantce a zároveň oceněním její leckdy možná nenápadné, ale o to užitečnější práce.
Šarlatáni
Kniha Šarlatáni je pokusom o rekonštrukciu bizarných, čudných, niekedy až hrôzostrašných liečebných postupov lekárov, vedcov, liečiteľov, ale aj naozajstných šarlatánov a obchodníkov s ľudskou dôverčivosťou. Spoločne s
ilustráciami, fotografiami a dobovými obrázkami pútavo odhaľuje znepokojujúcu a dodnes existujúcu temnú stránku medicíny. Autori vťahujú čitateľa do sveta šarlatánstva s primeranou dávkou hrôzy, fascinácie aj čierneho humoru. Bonusom sú texty slovenských historičiek o praktikách šarlatánstva v našich dejinách, ktoré nijako nezaostávajú za svetovými.
dostupné aj ako:
Nemocná Amerika
Vedle jarní světové zdravotní krize inspirovala Timothyho Snydera k sepsání Nemocné Ameriky i osobní zkušenost s americkým zdravotnictvím.
Mezi prosincem 2019 a březnem 2020 se historik v prostředí několika amerických nemocnic obtížně vracel do života téměř od hranic smrti. Zážitek způsobilo fatální zanedbání péče. Autor však neviní lékaře ani zdravotní sestry, nýbrž zdravotní systém. V knize rozvíjí četné historické, etické, politické, právní a ekonomické argumenty pro zásadní změnu amerického zdravotnictví a jeho přiblížení evropskému modelu. Evropskému, respektive českému čtenáři bude znít líčení komercializovaného amerického zdravotnictví jako varování. Právě tomuto systému přičítá Snyder vinu nejen za snižující se věk dožití Američanů nebo za jejich závislost na opioidech, ale i za selhání v době pandemie.
Kainove deti
Na históriu sa môžeme dívať ako na bratovražednú tragédiu, neustály sled vojen a nekončiace utrpenie. Mier bude možné nastoliť až po odhalení a vyriešení prapôvodnej príčiny zla a jadra medziľudských konfliktov.
Táto kniha poskytuje komplexný pohľad na psychický aspekt bratovraždy v najširšom zmysle slova – počnúc biblickým príbehom vraždy Ábela až po rozdelenie spoločnosti zapríčinené kapitalizmom a komunizmom. Autorka tiež vysvetľuje, prečo temná strana moci bola v dejinách tak často úspešná.
Barbara Grabner – narodila sa v roku 1955, vyrastala v Gollingu pri Salzburgu, je absolventkou východoeurópskych dejín a žurnalistiky na Viedenskej univerzite. V žurnalistike začala pracovať v roku 1988 a ešte pred pádom železnej opony sa zameriavala na východnú Európu. Od roku 1993 sa intenzívne venuje aj ochrane prírody. V súčasnosti je dobrovoľným mediálnym pracovníkom pre niekoľko mimovládnych organizácií, organizuje verejné podujatia a prednáša.
Nagy Szulejmán szultán
„Szulejmán szultán az Oszmán Birodalom tizedik szultánja volt. A muszlim időszámítás szerint egy új, a 9. évszázad küszöbén lépett trónra, így a misztikára fogékony oszmán-muszlim világ óriási várakozásokkal tekintett uralkodása elé. Szulejmán sok tekintetben beváltotta ezeket a várakozásokat. Tizenhárom hadjáraton vett részt személyesen, és legalább másfélszeresére növelte az apjától örökölt birodalmat. Halálakor az általa uralt területek a Magrebtől az Indiai-óceánig, Budától és a Krím félszigettől Ádenig és Etiópiáig terjedtek. A kor legerősebb hadseregével rendelkezett, s nem volt állam, amely egymagában felvehette volna vele a versenyt. Ezért nevezték el utólag 46 évig tartó uralkodását „pompázatos évszázadnak.” Nekünk, magyaroknak, Szulejmán korszaka egészen mást jelent: a Szent István-i „birodalom” bukását, a hódoltságot, a mérhetetlen szenvedést és pusztulást, amit Szulejmán hadjáratai okoztak. Ezzel azonban Szulejmán személye és az Oszmán Birodalom története nemzeti történelmünk része is lett, s ezért nekünk is foglalkoznunk kell velük. A most kiadott életrajz szerzője M. Tayyibb Gökbilgin, a múlt század egyik legjelentősebb török történésze; ezért összefoglalása kiegyensúlyozott, elfogulatlan, és mint ilyen mind a mai napig kiválik azok közül a török és nyugati történeti munkák közül amelyek – különösen az utóbbi időkben születettek – egyre kevesebb megértést mutatnak a birodalmi nagysággal össze nem egyeztethető szempontok, így a magyar szempontok iránt. Ezért is érdemes ezt a munkát a magyar olvasók számára hozzáférhetővé tenni.” Fodor Pál
Na sklade 2Ks
8,03 €
A Diósgyőri vár története
Dr. Szendrei János (1857-1927) művészettörténész, hadtörténész, régész, számtalan kiváló mű írója. Hatalmas várostörténeti művében feldolgozta Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-V. kötet, de írt A magyar viselet történeti fejlődése címen egy egyedülálló viselettörténeti tanulmányt, valamint, ahogy azt a jelen könyv mutatja, feldolgozta A diósgyőri vár történetét is.
Sila zániku
Súčasné krízy sú podobné tým minulým. Ľudstvo aj v minulosti bojovalo s problémami a ohrozovali ho kolapsy. Medzi ikonické príklady zánikov starých civilizácií patrí kolaps Západorímskej ríše. Kolaps zasiahol rovnako tragicky starých Egypťanov a Asýrčanov, bojovných obyvateľov Sparty či starých Mayov. Okrem veľkých civilizácií vplýval aj na menšie ľudské spoločenstvá, akými boli Vikingovia v Grónsku alebo obyvatelia Veľkonočného ostrova. Kolapsy neobišli ani populácie strednej Európy. Hľadanie príčin zániku keltskej spoločnosti či Veľkej Moravy je rovnako podstatné ako skúmanie pádov veľkých civilizácií.
Niektoré spoločnosti dokázali svoj zánik oddialiť. Faraóni Novej ríše v Egypte sa pripravovali na krízu, ľud harappskej kultúry v Indii zmenil svoje životné stratégie a obyvatelia Európy doslova vstali z popola, keď ich v stredoveku zasiahli ekonomické problémy, zmena klímy a čierna smrť.
Za kolapsom nikdy nestála len jedna príčina. Každý zánik je iný, ale aj tak majú mnoho podobných znakov. Poznanie dejín kolapsov môže byť nielen obohatením poznania, ale aj pomocou pri riešení súčasných a budúcich kríz našej spoločnosti.
dostupné aj ako:
100 híres mondás - Vezetés
Híres vezetők bölcsességei életrajzi háttérrel és magyarázatokkal Vince Lombardi a sporttörténet egyik legnagyobb amerikaifutball-edzője volt. Tőle és a hozzá hasonló, széles látókörű hírességektől – akik nagy teljesítményekre voltak képesek az üzleti életben, a politikában és a kultúrában – sokat megtudhatunk a vezetéstudomány titkairól. Szórakoztató válogatás ez a vezetői képességek megismeréséhez és elsajátításához. A bölcs mondások egyetlen, rövid szentencia felemlítésével tudják bemutatni e kérdéskör egészen új vetületét. A 100 híres mondás | vezetés című könyv az elmúlt kétezer év filozófusai, politikusai, uralkodói, hadvezérei, sportcsillagai és mások fontos mondásainak a gyűjteménye. Ezek a bölcsességek érdekesek, ötleteket adnak és elgondolkodtatnak. A hozzájuk fűzött kommentárok segítenek pontosan megérteni őket, és b
Keserű számvetés
Dán Porat könyve a zsidóság és Izrael történetének egy mindeddig alig vizsgált szeletét tárja az olvasó elé: a zsidó kápók pereit. A problémát a rendkívül különböző egyéni sorsokon keresztül bemutató szerző arra a kérdésre koncentrál, hogyan igyekezett feldolgozni az izraeli társadalom annak a felismerésnek a traumáját, hogy a soá túlélői között voltak olyanok, akik más-más okból vagy megfontolásból tevőlegesen részt vettek zsidók megsemmisítésében. A múlt feldolgozásával kapcsolatos további kérdések is kirajzolódnak azonban a kápó-perek társadalomlélektani dinamikáját érzékenyen bemutató könyvben. Hogyan ítélhető meg erkölcsileg (ha egyáltalán megítélhető) a vádlottak viselkedése? Az igazságszolgáltatás megfelelő módját választotta-e Izrael? Az Izraeli Állami Levéltár évtizedeken keresztül korlátozta a hozzáférést e perek dokumentumaihoz.
Tisovi poza chrbát
Kniha Tisovi poza chrbát predstavuje príbehy odporu voči ľudáckemu režimu, ktoré pootvoria dvere do neprebádaného sveta malých aj veľkých hrdinských činov obyčajných ľudí. Slovenskí vedci a publicisti píšu o viac i menej známych osobnostiach, ktoré sa nebáli postaviť Tisovi, gardistom ani vlastnému strachu. O jednotlivcoch, ktorí mali silu, odhodlanie a odvahu konať poza Tisov chrbát. Dočítate sa o študentoch, ktorí sa nepoddali štátnej propagande, o ženách, ktoré bojkotovali potratovú politiku, o diplomatoch, ktorí neposlúchli svojich nadriadených, o vojakoch, ktorí sa búrili proti ľudáckym veliteľom, o rodinách, ktoré napriek hrozbe pomáhali spojeneckým pilotom aj ženách a mužoch, ktorí riskovali svoje životy v boji proti režimu so zbraňou v ruke. Ako bonus kniha prináša text o Jozefovi Tisovi a jeho interakciách so židovskou komunitou od kamarátov z detstva a spolužiakov, cez donorov či nadriadených, až po lekárov a právnikov, s ktorými bol jeho život prepletený.
dostupné aj ako:
Tajne
Nebezpečná myšlienka a netransparentnosť komunikačných sietí v čase nepokoja 1789 - 1799
Revolučné desaťročie na konci 18. storočia umožňuje vnímať, ako sa šírili netolerované myšlienky v atmosfére represie a strachu, ktorá prišla po ére jozefínskej slobody. Autorka pracuje s predstavou utajených komunikačných sietí formujúcich sa ako kompenzácia zákazu a tlaku. Ukazuje, ako obdobie spoločenského a politického zlomu živilo presvedčenie o toxicite myšlienok, presvedčenie o spoločenskej nákaze prameniacej z textu. Takúto interpretáciu umožnil široký výskum rôznorodých prameňov od cenzorských stanovísk cez súkromnú korešpondenciu po rukopisné pamflety. Nastavený uhol pohľadu stiera hranicu medzi minulým a prítomným a dostáva do popredia nadčasové mediálne javy, zreteľné na pozadí napätia v epoche, ktorá zrodila občana. Vyvoláva úvahy o tom, kde sú hranice slobody slova a aké myšlienky sú pre spoločnosť naozaj nebezpečné...
Súbjektívne histórie. Seba-historizácia ako umelecká prax v stredovýchodnej Európe
Publikácia je venovaná umeleckým metódam seba-historizácie, archivácie a utvárania alternatívnych inštitucionálnych rámcov v kontexte mocenských a ideologických štruktúr ovládajúcich sféru umenia v období komunistických režimov stredo-východnej Európy a následne v období ich transformácie. Jednotlivé eseje, ktorých autormi sú Edit András, Ivana Bago, Hana Buddeus, Branislav Dimitrijević, Daniel Grúň, Mira Keratová, Emese Kürti, Alina Serban, Darko Šimičić, Jana Písaříková v podobe prípadových štúdií približujú neo-avantgardné, post-avantgardné a súčasné umelecké projekty z Poľska, Maďarska, bývalej Juhoslávie, Rumunska, Česka a Slovenska. Spoločným menovateľom týchto umeleckých projektov je ich rozvíjanie v dlhodobých časových horizontoch, v mnohých prípadoch sa jedná o celoživotnú aktivitu. Vyrovnávajúc sa s danými podmienkami umeleckej prevádzky v jednotlivých krajinách, umelci ako Peter Bartoš, Goran Đorđević, Györgi Galántai, Tomislav Gotovac, Zofia Kulik, Ana Lupa?, Milica Tomić, Petr Štembera, Jiří Valoch a ďalší, vyvinuli prepojenie umeleckej tvorby s prácou v komunitách, so zbieraním, triedením a distribúciou ťažko dostupných alebo inak cenzurovaných vedomostí a informácií, čím vytvorili paralelné inštitucionálne siete a založili aktívne archívy, ktoré sú dnes inšpiráciou nielen pre galérie a múzeá, ale aj pre súčasných umelcov, teoretikov a organizátorov umeleckého diania.
A Rózsa-Rend
A rózsa, a virágok királynője, ősidőktől fogva nemcsak a szépség s ifjúság, a szerelem és örömnek, hanem a hallgatagságnak is jelképe volt. A szépség jelképeként a görögöknél Aphroditének, a szerelem istennőjének volt szentelve; a tavasz Horája rózsát tartott kezében s Homérosz a hajnal istennőjét, Aurorát, rózsaujjúnak nevezi. Már a héberek, víg lakomák alkalmával rózsával koszorúzták magukat, mely szokás a görögöknél és rómaiaknál is dívott, kivált az utóbbiaknál, télen olykor hajószámra hozták Alexandriából a rózsát Rómába. Lakmározásoknál rózsalevelekkel bélelt párnákon pihentek; a szibariták pedig rózsaleveleken aludtak.
Nem csekélyebb fontossága volt a rózsának az ókori titkos társulatoknál. Egyiptomban és Hellászban a misztériumokba beavatandóknak rózsát adtak a kezébe; és rózsa volt mindig a beavatási hely és a misztériumi ünnepélyek díszítése. Amit a beavatottak, a rózsával ékítettek, titok gyanánt (sub rosa) megtudtak, azt megszeghetetlenül meg kellett őrizniük.
Alternativa. Ke kritice reálného socialismu
Rudolf Bahro (19351997) byl jedním z nejvýznamnějších marxistických kritiků společenského zřízení Sovětského svazu a jeho satelitů. Knihu Alternativa (1. vydání 1977) napsal jako řadový občan východního Německa na základě zážitku z potlačení pražského jara. Po jejím vydání v SRN byl východoněmeckým soudem odsouzen na sedm let vězení s formálním odůvodněním, že v knize vyzrazuje utajované skutečnosti. V říjnu 1979 byl amnestován a vystěhoval se do SRN. Stal se zde jedním ze zakladatelů strany Zelených. Bahro obecně na sovětských režimech kritizoval orientaci na ekonomický růst a koncentraci politické moci v rukou aparátů. Jako alternativu navrhoval zavedení přímé demokracie, ekologickou udržitelnost a radikální společenskou rovnost. Podle východoněmecké Stasi šlo o vysoce rafinovanou a nebezpečnou antikomunistickou propagandu, její liberální kritici ji zase pokládali za nebezpečně nepřiměřenou utopii. Herbert Marcuse knihu označil za nejdůležitější marxistickou práci posledních desetiletí.
Ženy a moc: Manifest (CZ)
Krátký feministický manifest od oceňované autorky Mary Beard, ve kterém pátrá po kořenech misogynie od antické mytologie až po současnost. Anotace: Profesorka antické literatury Mary Beardová je britské veřejnosti dobře známá, vedle akademické práce se věnuje také populárně naučným projektům a její hlas silně a často zaznívá ve veřejné debatě. Mary Beardová se však nevyjadřuje pouze k tématu tisíce let staré literatury a kultury. Promlouvá též o feministických tématech a problémy dneška dovede nejen brilantně analyzovat, ale také vysvětlit historické důvody jejich vzniku. Ve dvou přednáškách, jejichž upravenou verzi přináší tento svazek, profesorka Beardová s precizností a vtipem analyzuje, jakým překážkám musely napříč historií ženy, a zejména ženy, jež usilovaly o jakoukoli veřejnou roli, čelit a dokumentuje to na příkladech sahajících od literární postavy Odysseovy věrné manželky Penelopy až po kandidátku na prezidentku USA Hillary Clintonovou.
Beardová zkoumá historické kořeny misogynie, ilustruje snahu o umlčení ženského hlasu na veřejnosti a rozebírá naše kulturní vzorce vnímání místa ženy ve společnosti a problematické vnímání žen v pozici moci.
S rozsahem jen něco přes sto stran mohou Ženy a moc vypadat jako drobné dílko, ale nenechte se zmást. Tato kniha vydá za tlusté svazky, a neumlčí ji ani Telemachos, ani nikdo jiný. - Sarah E. Bond, Forbes
Jasná výzva všem ženám, aby pozvedly hlas, převedly slova v činy a předefinovaly vlastní moc. - People Magazine
Vtipný a přesvědčivý manifest. - New York Times
Vydání knihy podpořilo Ministerstvo kultury České republiky.
Sapiens Graphic Novel
The first volume of the graphic adaptation of Yuval Noah Harari's global phenomenon and smash Sunday Times #1 bestseller, with gorgeous full-colour illustrations and a beautiful package - the perfect gift for the curious beings in your life.
One hundred thousand years ago, at least six different species of humans inhabited Earth. Yet today there is only one-homo sapiens. What happened to the others? And what may happen to us?
In this first volume of the full-colour illustrated adaptation of his groundbreaking book, renowned historian Yuval Harari tells the story of humankind's creation and evolution, exploring the ways in which biology and history have defined us and enhanced our understanding of what it means to be "human". From examining the role evolving humans have played in the global ecosystem to charting the rise of empires, Sapiens challenges us to reconsider accepted beliefs, connect past developments with contemporary concerns, and view specific events within the context of larger ideas.
Featuring 256 pages of full-colour illustrations and easy-to-understand text covering the first part of the full-length original edition, this adaptation of the mind-expanding book furthers the ongoing conversation as it introduces Harari's ideas to a wider new readership.
Kategória odbornej literatúry história poskytuje informácie o historických udalostiach, kultúrach, politických konfliktoch a ich vplyve na spoločnosť.
História je dôležitou súčasťou našej identity a chápania sveta. Tieto knihy poskytujú podrobné informácie o rôznych obdobiach, sociálnych, hospodárskych a politických dejinách.
