Knihy - Moderné dejiny strana 15 z 24

Kniha významného historika Jiřího Raka mapuje vývoj českého vztahu k habsburské dynastii a ukazuje, že dlouhou dobu šlo o poměr loajální. I autoři zvučných jmen z časů národního obrození (Palacký, Tyl, Havlíček a další) psali díla oslavující císaře a zvláště za dlouhé vlády Františka Josefa I. lze hovořit o českém kultu panovníka. Text, psaný velmi živou a poutavou formou, je proložen množstvím dobových citátů, které – byť někdy působí až úsměvně – výše zmíněnou úctu dokládají. Ojedinělost publikace podtrhuje bohatý obrazový materiál, který mimo jiné dokumentuje oblíbenost císaře na četných předmětech denní potřeby. Stručně řečeno: úkolem nové knihy je vrátit habsburským panovníkům jejich místo v českých dějinách. „Zachovej nám, Hospodine, císaře a naši zem,“ zpívaly celé generace našich předků a slavná melodie Josefa Haydna se stala jedním ze symbolů habsburské monarchie, a tedy i českých zemí, které byly její neodmyslitelnou součástí. Devatenácté století je u nás dobou prudkého vzestupu národní emancipace. Na konci napoleonských válek byli Češi zanikajícím etnikem, v jehož budoucnost téměř nikdo nevěřil, a na počátku první světové války zde již byl vyspělý moderní národ s rozvinutou sociální strukturou, vlastní ekonomikou a bohatou kulturou. Tohoto i v evropském měřítku ojedinělého úspěchu Češi dosáhli za vlády habsburských císařů, kteří se však po 28. říjnu 1918 stali předmětem útoků a po několik desetiletí byli představováni jako úhlavní nepřátelé českých národních snah.

Mindmáig kevéssé (vagy nem eléggé) ismertek a magát baloldalinak deklaráló szovjet rendszer hosszú fennállását biztosító intézményesített megtorlás stációi. Volt időszak, amikor évtizedeken keresztül, hivatalosan vagy nem hivatalosan, vallották sokan, hogy a szovjet lágerekbe "csak a bolsevik elit belharcaiban részt vevő férfiak és bátor nők" kerültek. Ma már tudjuk, mi az igazság: miért kell letagadni a pusztán származásuk miatt deportált koreaiak, kalmükök, németek, a milliószámra lágerbe küldött orosz parasztok szenvedését? Az ortodox egyház könyörtelen felszámolását, vagy a szovjetunióbeli zsidóüldözések lágerben elpusztult áldozatainak tragédiáját? Vagy a gyermekek számára létesített büntetőtáborokat és a kiskorúak törvényekben szabályozott kivégzését? Hátborzongató események, intrikák, legfelső politikai döntések és helyi önkények kavalkádja: a sztálini rendszer igazi arca. Ideje tárgyilagosan megvilágítani a kérdéskört a GULAG és Auschwitz értelmetlen, ostoba szembeállításával együtt. Ezt szolgálja a kor neves kutatójának, Gereben Ágnesnek a könyve, amely segít képet alkotni az emberiség közös közelmúltjának tragédiájáról.

Impozáns trilógiájának második részében a cambridge-i történész Hitler uralmának azt a hat évét mutatja be, mely 1933-tól, a hatalomra kerüléstől 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott. A politikai, gazdasági és művészeti élet riasztó változásaitól kezdve az oktatáson és az egyházak helyzetén át minden részletet kimerítően elemez: a tények és adatok sorjázását a korszak jelentős német személyiségeinek, emigránsoknak és hétköznapi embereknek, például egy hamburgi tanárnőnek a személyes feljegyzéseiből, naplóiból vett idézetek hozzák emberközelbe. Egy olyan állam képe rajzolódik ki előttünk, amely a hétköznapi élet minden területére erőszakosan rátelepedett, és azt saját céljainak megfelelően alakította át. Evans megmutatja, hogy a nácizmus hatékonyságának kulcsa pontosan a rendszer irracionalitásában és önkényességében rejlik: a gondolkodó elme sehol nem talál fogódzót. A panoramikus képet adó mű döbbenetes erővel mutatja be, hogyan vált az egész lakosság egy gyűlölet emésztette, megszállottan a háborúra készülő diktatúra rabjává. A feljelentéstől való félelem egyre inkább elnémította a szabad kocsmai beszélgetést. Az a tudat, hogy a feljelentéshez elég egyetlen, nyilvános helyen elhangzott óvatlan szó vagy mondat, általános félelmet és szorongást keltett a lakosságban. "Mindenki remeg a félelemtől - írta Victor Klemperer zsidó származású professzor a naplójába 1933. augusztus 19-én. - Már nem biztonságos sem a levél, sem a telefonbeszélgetés, sem az utcai társalgás. Mindenki fél, hogy a mellette álló személy besúgó lehet." Nem is az számított, hogy tényleg mindenütt voltak-e besúgók, hanem hogy így hitték. Az emberek eltréfálkoztak a helyzeten, hogy könnyítsenek a félelmükön, persze lehetőleg zárt körben. Egy vicc szerint "Németországban eztán a foghúzást orron keresztül fogják végezni, mert a száját senki sem nyithatja ki." "A német üdvözlés" mintájára elterjedt "a német pillantás" szófordulat, amint azt értették, hogy ha két barát nyilvános helyen találkozik, először is körülnéznek, és ellenőrzik, nincs-e valaki hallótávolságon belül. Bőven születtek humoros anekdoták is. Svájcban egy náci fejes megkérdezi, mi az a középület ott. "Az a tengerészeti minisztériumunk", feleli a svájci. A náci kineveti: "Maguknak két-három hajójuk van, minek ahhoz tengerészeti minisztérium?" Mire a svájci: "Miért, maguknak Németországban mi szükségük van igazságügy-minisztériumra?" Richard J. Evans (1947) neves brit történész, szakterülete Németország modern kori történelme. 1998-tól 2010-ig legújabb kori történelmet oktatott a cambridge-i egyetemen, ahol 2008-ban a modern kori történelem Regius ("királyi") professzorává nevezték ki. Az 1724-ben alapított rangos címet többek között a Yale, a Harvard, az oxfordi és a londoni egyetem neves professzoraiból álló bírálóbizottság javaslatára a mindenkori uralkodó adományozza. 2000-ben Evans - a védelem oldalán - történész tanúként kulcsfontosságú szerepet játszott David Irvingnek a Deborah Lipstadt és kiadója ellen indított rágalmazási perében. A Harmadik Birodalommal foglalkozó trilógiájának első kötete, A Harmadik Birodalom születése, 2012-ben jelent meg magyarul. A második kötet, A Harmadik Birodalom hatalmon, a hitleri diktatúra időszakát (1933-1939) tekinti át. A harmadik - Antony Beevor szavaival "történészi remekmű" - a második világháborús éveket (1939-1945) öleli fel. A nagyszabású történeti munka, melyet az olvasók és a szakma is kimagasló elismeréssel fogadott, eddig 16 nyelven jelent meg.

Studie je příspěvkem k odhalení a zdokumentování jednoho z nejpromyšlenějších komunistických zločinů ze začátku studené války, tzv. akce KÁMEN. Přísně tajná a kamuflovaná past organizovaná bezpečnostním aparátem v okolí hraničního přechodu Všeruby na Domažlicku si kladla za cíl odstranit vybrané osobnosti z veřejného života a „izolovat“ je od „světa“. Kniha se zaměřuje na oběti, pachatele, a zejména pak na osoby, které hrály důležitou roli na obou stranách tragického dramatu, z něhož vyplývají i problémy protikomunistického odboje. Velkým přínosem pro objasnění případu falešných hranic jsou autorkou nedávno objevené a dosud nezveřejněné paměti klíčového svědka Stanislava Lišky. Autentičnost a závažnost důkazů o zločinném spolčení a jeho pozadí podtrhují odborní recenzenti knihy, historici Igor Lukeš a Václav Veber. Autorka, která napsala také řadu odborných článků, předkládá reálný pohled na jeden z důsledků komunistického převratu v Československu – zločinné praktiky československé komunistické tajné policie inspirované sovětským vzorem. Kniha je rovněž morální výzvou příslušným českým úřadům, aby proti dosud žijícím viníkům zakročily podle práva.

Kniha Svedeni tajemstvím poskytuje detailní, důkladným výzkumem odložený pohled do vnitřního světa jedné z nejefektivnějších a nejobávanějších špionážních agentur v historii – Stasi východoněmeckého Ministerstva státní bezpečnosti. Poprvé odhaluje tajné technické metody, zdroje a reálie agentů světa vědeckotechnické špionáže. Je spojením autorčiných osobních prožitků komunistického Berlína osmdesátých let a studia materiálů odtajněných v letech 1998/99, včetně dokumentů CIA, interview, zápisů soudních jednání a archívů Stasi. Přístupný styl knihy vtáhne čtenáře do událostí, které jsou někdy popisovány i jako autorčino osobní svědectví. Osloví širokou veřejnost, a mimořádným důrazem na studium v archívech uspokojí i odborníky.

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1979 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1974 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1977-1978 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1981-1982 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1983-1984 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1975-1976 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1972-1973 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

"A "Retroévek" nem történelemkönyv. Inkább képes riport egy időutazásról - megpróbáljuk felderíteni, milyen volt élni a régi években Magyarországon és a világban. Az évek felidézésében a kordokumentumok segítségével hasznosítjuk mindazt, amit a régiek még nem tudhattak, de azóta sikerült. S azt is - hogy a tájékoztatás hűséges legyen -, amit ők fontosnak tartottak, de az utókor már rég elfelejtett. Négy témán -Hétköznapok, Politika, Kultúra, Sport- belül a megszokott legendák helyett mindenekfelett a tények és a gyakran meglepő összefüggések foglalkoztatnak minket. A lapok alján végigfutó Időfonal kronologikusan foglalja össze 1970-1971 szerintünk legfontosabb eseményeit. Némelyikükről bővebben is szó esik a könyvben. Másokat viszont csak itt említünk meg, hogy a fejezetekben tárgyalt eseménysorozatok összképe viszonylag teljes maradjon. Kellemes, izgalmas és tanulságos múltidézést kívánunk!" (a Kiadó)

Erdély! Ez a szó, ez a "földrajzi fogalom" megdobogtatja ma is minden igaz magyar ember szívét. Erdély már Attila király idejétől fogva a miénk, és az is marad. Erdély titokzatos föld, a csodák birodalma. Rejtelmes tartomány, nagy rengeteg erdők, hatalmas hegyek, magas havas ormok, amelyek fölött, még néha megjelenik és ott kereng a Turul. Erdély többet jelent egymillió ott élő magyarnál, százszor, ezer, ezerszer többet ezen kicsiny országrész minden fájánál, sójánál, aranyánál és egyéb kincsénél. Erdély a több mint ezeréves magyar história, a magyar nemzeti hagyományok, a magyar költészet ihletet adó, megszentelt helye, Itt tisztább a magyar, magyarabb a szó, mélyebb a magyar hazafiság, mint máshol. Erdély adta a magyarságnak Saroltot, Szent István édesanyját, a Hunyadiakat, Báthory és Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort, a Rákócziakat, Andrássyakat és a Tiszákat. És adta azt az utolsó csapatot is, amely az első világháború vereségét követően is tovább harcolt az ezeréves határokért. Ez a méltatlanul elfeledett, majd a marxista történészek által lehazaárulózott kis fegyveres erő, amely nem hagyta magát lefegyverezni sem Károlyi Mihálytól, sem Kun Bélától, az erdélyi magyarok egy hős alakulata, a Székely Hadosztály volt. Előttük tiszteleg ez az írás.

Monografie Lidové milice. Nelegální armáda Komunistické strany Československa 1948-1969 je dosud nejpodrobnější prací zabývající se problematikou Lidových milicí. Od svého zrodu v roce 1948 patřila tato polovojenská organizace po celá čtyři desetiletí nesvobody k mocenským nástrojům totalitního režimu, přestože navzdory svému významu nikdy nebyla pevně legislativně ukotvena. Založení Lidových milicí tvořilo nedílnou součást předem připravovaného komunistického převratu a milice se poté staly jedním z garantů změny režimu a dalšího totalitního vývoje. Ve většině publikací věnovaných únorovým událostem roku 1948 a následné totalitě v Československu jsou Lidové milice zmíněny jen letmo. Autor knihy se zaměřil zejména na aktivity Lidových milicí v českých zemích a v rámci tématu se pokusil o maximální zapracování všech dostupných prostudovaných pramenů, aby zachytil reálný obraz života milicí.

Kniha Arabský Orient za časů Ameriky. Od války v Zálivu k válce v Iráku je volným pokračováním monumentální historické trilogie [její součástí jsou ještě L´Orient arabe. Arabisme et islamisme de 1798 a 1945 (Arabský Orient: arabismus a islamismus v letech 1798-1945) a Le Moyen-Orient au 20e siecle (Blízký Východ ve 20. století)], jež přehledným způsobem podává obsáhlý a komplexní historicko-politický vývoj Blízkého východu.Zatím poslední etapa tohoto vývoje v letech 1991-2005 i to, jak probíhala v jednotlivých zemích, tj. v Iráku, zemích Zálivu, Saudské Arábii, Sýrii, Libanonu, Jordánsku, Izraeli, Palestině i v Egyptě, se stala předmětem této knihy. Kromě samotného autorského textu kniha obsahuje i řadu významných dokumentů, jako jsou resoluce Rady bezpečnosti OSN, projevy státníků, reakce tisku či velmi cenné statistické a srovnávací údaje, a není proto jen aktuální příručkou pro čtenáře, kteří se chtějí orientovat a porozumět současným složitým událostem na Blízkém východě, ale i historickým dokumentem s řadou faktů, reflexí a analýz, jehož hodnota trvale zůstává. Vychází v edici 21. století

Časopis pro dějiny 19. a 20. století.

Jak proměnila první světová válka každodenní život statisíců dělníků v českých továrnách? Jaké nové významy dostávaly v prostředí akutního materiálního nedostatku základní aspekty lidského života, jako například kde, jak a co jíst nebo v jakých podmínkách a s kým pracovat? Jak proměnila totální válka organizovaný dělnický kolektiv? Kniha sleduje tyto a podobné otázky ve čtyřech základních sférách válečného dělnického života: ve sféře konzumace potravin, výkonu průmyslové práce, genderových vztahů a sociálních protestů, které se s postupující válkou stávaly čím dál více běžným koloritem většiny českých měst. Dr. Phil. Rudolf Kučera, Ph.D. (nar. 1980 v Praze) studoval moderní dějiny v Praze, Vídni a Berlíně. Po studiích absolvoval odborné stáže ve Freiburgu a Berlíně. V současnosti působí v Masarykově ústavu a Archivu AV ČR. Věnuje se kulturním a sociálním dějinám střední Evropy v 19. a 20. století. Publikuje odborné studie v České republice, Německu, USA a dalších zemích. Nejnověji vydal v Německu monografii o proměně elit ve střední Evropě 19. století Staat, Adel und Elitenwandel. Die Adelsverleihungen in Schlesien und Böhmen 1806-1871 im Vergleich (2012).

Publikace se zaměřuje na kontrast mezi konfliktem a spoluprací. Vzájemná rivalita, ale i kooperace patří mezi dva hlavní fenomény, které výrazně formovaly evropské dějiny od konce 19. století až do současnosti. S ohledem na stále probíhající události spjaté s koncem 20. století je text časově ohraničen léty 1914 a 1989, která lze považovat za dva hlavní milníky evropských dějin minulého století. Po obsahové stránce je publikace zaměřena na vybrané události související s problematikou evropské integrace, otázkou menšin, urovnáváním válečných konfliktů, řešením nového uspořádáni Evropy nebo rolí kultury, potažmo propagandy v mezinárodním dění.