Knihy - Prvá svetová vojna strana 1 z 8

Kniha mapuje dobu první světové války v oblasti jihozápadní Moravy. Zaměřuje se především na život ve vesnicích, ale zároveň si všímá i dopadů války na život na maloměstě. V závěrečné kapitole jsou připomenuty osudy konkrétních vojáků. Těch, kteří ve válce padli nebo zemřeli, ale rovněž mnoha zraněných, nezvěstných a zajatých. Své důležité místo v historii mají legionáři, kteří se rekrutovali hlavně ze zajatců.

Dominik Sandbrook történész ezúttal a repülőgépek pilótafülkéjének szárnyaló magasságából az ellenséges lövészárkok irtózatos mélységeibe kísér el minket. Egy korábban elképzelhetetlen konfliktus közepébe csöppenünk, amelyben a létező legnagyobb birodalmak csapnak össze egymással, hogy örökre megváltoztassák a történelem menetét... Az első világháború kolosszális, grandiózus történet, amely a "nagy háború" eseményeit beszéli el Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége, Zsófia 1914 nyarán történt meggyilkolásától egészen addig a pillanatig, amikor 1918. november 11-én elhallgattak a fegyverek a nyugati fronton. De a középpontban, mint a sorozat összes kötetében, hétköznapi emberek történetei állnak: tinédzser hősnőké és bátor cserkészeké, akik belevetették magukat abba a háborúba, amely örökre megváltoztatta a történelem menetét.

Moderní atlas přináší ucelený pohled na první světovou válku. Více než 80 map, plánů a infografik vám pomůže získat představu, jakým způsobem se během války proměňoval poměr sil a jak probíhaly boje na jednotlivých frontách. Atlas uvádí konkrétní střety do širších souvislostí a vysvětluje příčiny i dopady konfliktu, který změnil svět.

Amikor a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás feloldásához mindenekelőtt azt kellene megértenünk, hogy az első világháború pontosan miért tört ki, tartott hosszú évekig, és végződött úgy, ahogyan. A történelem sorsdöntő korszakait történészek sokasága igyekszik összefoglalni és értelmezni, olyannyira, hogy kutatómunkájuk tetemes mennyiségű anyagát szinte kilátástalan akár csak áttekinteni is. Norman Stone első világháborúról szóló könyve azonban különleges helyet foglal el e művek között: lebilincselő stílusban és tömörséggel, bennfentes apró információkkal és az utókor objektív nézőpontjából ad képet az olvasónak a nagy háborúról. A skót szerző esszéjébe azoknak a gondolkodásmódoknak a bemutatása is belefér, amelyek a katonai és politikai stratégiák mögött húzódtak meg, és a korszakos döntéseket alakították. Ennek köszönhetően lehetővé teszi, hogy az első világháború eseményeinek alaposabb megismerése, megfejtése által napjaink történéseit is jobban megérthessük...

Začátek 1. světové války na Dálném východě a legendární námořní bitvy křižníkové eskadry německého viceadmirála von Spee. Nejprve u Coronelu a poté u Falkland. V první rozstříleli britskou eskadru Němci, v druhé německou Britové.

Between 1917 and 1921 a devastating struggle took place in Russia following the collapse of the Tsarist empire. Many regard this savage civil war as the most influential event of the modern era. An incompatible White alliance of moderate socialists and reactionary monarchists stood little chance against Trotsky's Red Army and Lenin's single-minded Communist dictatorship. Terror begat terror, which in turn led to even greater cruelty with man's inhumanity to man, woman and child. The struggle became a world war by proxy as Churchill deployed weaponry and troops from the British empire, while armed forces from the United States, France, Italy, Japan, Poland and Czechoslovakia played rival parts. Using the most up to date scholarship and archival research, Antony Beevor, author of the acclaimed international bestseller Stalingrad, assembles the complete picture in a gripping narrative that conveys the conflict through the eyes of everyone from the worker on the streets of Petrograd to the cavalry officer on the battlefield and the woman doctor in an improvised hospital.

Málokdy se nám dnes již podaří nahlédnout přímo do válečného dění. A to zejména pokud se jedná o první světovou válku. Chtěli bychom proto čtenáři nabídnout takovéto nahlédnutí formou autentické výpovědi osobního příběhu jednoho z jejích účastníků, který si ho zaznamenával do svého deníku. O to významnější je fakt, že autorem zápisků není nikdo jiný než Elo (Elemír) Šándor, slovenský spisovatel a publicista, autor trojsvazkového humoristického románu Sváko Ragan z Brezovej. Ve svém deníku popisuje bojové nasazení v oblasti Bukoviny, která je dnes částí severního Rumunska a západní Ukrajiny. Bojovala zde proti sobě vojska rakousko-uherské a ruské armády se střídavými úspěchy, naproti tomu ale s obrovskými ztrátami na obou stranách. V úvodních kapitolách je popsána situace v rakousko-uherské monarchii těsně před první světovou válkou, jakož i příčiny jejího vzniku a důsledky tohoto válečného konfliktu, které ovlivnily dění nejen v Evropě, ale i mimo ni.

Az első világháború alaposan megváltoztatta a világot. Monarchiák és birodalmak kaptak halálos sebet, kivirágzott a propaganda, szélsőséges politikai hitvallások születtek a zűrzavar közepette. Elhintették a nagy gazdasági világválság és jövőbeli konfliktusok – ezen belül a II. világháború – magvait is. Mind közül a legsokkolóbb, hogy becslések szerint 14 millió ember vesztette életét, köztük ötmillió civil. További milliók szenvedtek rokkantságot okozó sérülést. Részben a háborút okolták az 1918–19-ben dühöngő halálos spanyolnáthajárvány kitöréséért is, amely mintegy 60 millió ember halálát okozta. Influenzától szokatlanul éppen a háborúban legnagyobb veszteséget elszenvedett korosztályt, a 20 és 40 év közöttieket célozta meg. Nem meglepő, ha sok európai úgy tekintett a háború utáni világra, mint amelyet „túlélőkből hoztak létre egy hullahegy tetején”. A harc ugyan hivatalosan 1918. november 11-én délelőtt 11 órakor véget ért, ám a háború visszhangja még évekig tart. Vitatható, hogy az I. világháború a 20. század későbbi konfliktusainak melegágya volt-e, vagy csupán az első látványos lépés egy már létező úton, de az évszázad számos rá következő háborúja legalább valószínűsíthetően az 1914–1918 közötti eseményekből következett, és mindenképpen előkészítette a terepet a II. világháború katasztrofális történéseinek. A későbbi sokkal nagyobb horderejű, brutálisabb konfliktus kitörése felé tett lépések egyértelmű reakciók voltak az első világháborút lezáró békeszerződések feltételeire, ezért egyes történészek a két világháborút valójában alapvetően egyetlen konfliktusnak tekintik, amelyet egy húszéves tűzszünet választott el. A kiadvány teljes mértékben fordított reprodukciója a Future Publishing Limited, a Future plc group company, UK 2018 „Story of the First World War” című bookazine-jának, amely a hivatalos brit történészi álláspontot képviseli, az első világháború történéseit a Brit Birodalom szemszögéből mutatja be. Ennek következtében kiadványunkban nem vagy nem akkora súllyal mutatjuk be az Osztrák–Magyar Monarchiát, szorosabban a Magyar Királyságot érintő összefüggéseket, szereplőket és eseményeket.

Az év utolsó napján a csehszlovák hadsereg két tisztje keresett fel, látogatásuk, viselkedésük, hangjuk a legudvariasabb formát öltötte. Megadták a tiszteletet, ami kijár a vendéglátó gazdának, de finoman érésemre adták, hogy ez már nem Magyarország... vesztett háború és már itt minden a csehszlovákoké - írta naplójába Kassa megszállását követően néhány nappal Faragó Ödön színházigazgató, de hasonló sorokat a komáromi, lévai vagy rimaszombati polgárok is papírra vethettek volna. 1918 utolsó, és 1919 első napjaiban ugyanis a ma Dél-Szlovákiának nevezett térség, az ott élők legnagyobb döbbenetére csehszlovák megszállás alá került. A jelen kötet elsősorban olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a vizsgált régió lakói miként élték meg az őszirózsás forradalom időszakát, hogyan reagáltak a csehszlovák megszállás hírére, miként fogadták a megszállókat, hogyan alakult az új államhatalommal való viszonyuk, vagyis milyen volt az átmenet, amely során Magyarország lakóiból csehszlovák polgárokká váltak.

Przemysl 1914-1915-ös ostroma az első világháború során jelentőségét tekintve Sztálingrád 1942-1943-as, második világháborús ostromához fogható. Przemyslnél a cári Oroszország hadereje támadta az Osztrák-Magyar Monarchia erői által védett erődrendszert. A Monarchia seregében nagyon sok magyar katona és tiszt harcolt itt, így Przemysl védelme a magyar történelem szerves része is - ez a könyv a téma első ilyen részletességű feldolgozása. 1914 őszére egész Európa háborúban állt. A harcban álló országok ekkorra már korábban elképzelhetetlen mértékű veszteségeket szenvedtek. Mind a nyugati, mind a keleti fronton az előre kidolgozott, részletes hadműveleti tervekből szinte semmi sem valósult meg, ezek helyett kétségbeesett rögtönzésre kényszerültek a harcoló felek. Nyugaton könyörtelen lövészárok-háború kezdődött, keleten pedig minden szem Przemysl erődjére szegeződött. A przemysli erődrendszer elhúzódó ostroma a leghosszabb ilyen jellegű ostrom volt az első világháború alatt. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege az erőd védelme és a későbbi felmentési kísérletek során összesen 800 ezer főt vesztett. Przemysl több szakaszból álló ostroma az első világháború egyik meghatározó történéssorozata volt. Amennyiben az orosz csapatoknak sikerült volna áttörniük itt, nyitva állt volna az út előttük Európa középső része felé. Mire az erődrendszer elesett, az erőik már annyira kimerültek, hogy nem tudták folytatni az előrenyomulást. Nem túlzás azt állítani, hogy az itt történtek meghatározó befolyással voltak Európa további sorsára. A későbbiekben sem az orosz haderő, sem az osztrák-magyar nem tudta igazán pótolni az itt elszenvedett veszteségeket. Alexander Watson könyvének a lebilincselő történetmesélés mellett nagy erőssége, hogy hatalmas és szerteágazó forrásbázisra támaszkodik, illetve hogy a szűkebb értelemben vett katonai történéseket a maguk tágabb társadalmi-emberi kontextusában is bemutatja.

Megrendezett első világháború? Az antant mint szabadkőműves hálózat Németország és a Monarchia ellen? Szabadkőműves per a szarajevói gyilkosság után? A trianoni térkép eredetije 1917-ben? Meghökkentő tények és bizonyítások a titkos páholyok nem ismert tevékenységéről, melyek egyike-másika mintha eltért volna az eredeti angol orientációtól és a szabadkőműves alapelvektől. Szervezkedések, lapkiadások, titkos megállapodások, határokon átnyúló szervezett sajtókampányok, forradalmi elvek, világhatalmi tervek a huszadik legelején, elképesztő hatalmi játszmák, melyek alapján az olvasó felteszi a kérdést: miért és kinek az érdekében?A két nagy fejezetre osztott kötet címei is árulkodók: A szabadkőművesség felelőssége Trianonért, illetve A föld alatti Magyarország. A munka választ ad számos kérdésre, kételyeket oszlat el, ugyanakkor pontos és fontos történelmi tények összefoglalása, amikor korabeli lapközlésekből és megjelent könyvekből idézi fel mindazt, amivel még a történészek egy része sem nézett szembe az elmúlt emberöltő alatt. Somogyi István jogász, országgyűlési képviselő 1929-es könyve igazi ritkaság, megjelenése több mint időszerű akkor, amikor Magyarországon is kőkemény viták kísérik a trianoni tragédia háttértörténetét. "Két vár azonban még sértetlenül meredt ki a nagy pusztaságban. A német Hohenzollern dinasztia, mely valamikor hűséges szabadkőműves volt, de egyre inkább távolodott el ennek bűvköréből. Ez az uralkodóház nem csinált abból titkot, hogy egy új Németországot akar megteremteni, mely a gazdagságon és a fegyelmezett hadseregen nyugszik, márpedig ezek mindegyike akadálya volt a szabadkőműves eszmék haladásának. Aztán megvolt még a katolikus monarchia is, a katolikus Habsburg házzal, mely oly sok borsot tört egyszer-másszor a szabadkőművesség orra alá, s nem volt hajlandó a maga uralmát annak elgondolása szerint berendezni. Mindkettőnek pusztulnia kellett tehát, mindkettő halálra volt ítélve már akkor, mikor a szabadkőművesség az antant létrehozásával körülöttük teljessé tette a blokádot, s őket abroncsok közé szorította. A többi már csak idő kérdése volt. A Cél című folyóirat 1924. évi novemberi számában be is bizonyítja, hogy az 1912-ben Rómában tartott szabadkőműves kongresszus már elhatározta a világháború megrendezését. Az is el volt határozva, hogy ennek megindulását a Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása fogja bevezetni."

A 20. század első fele Európa katasztrófákkal átszőtt korszaka, az emberiség történetének példátlanul erőszakos, drámai és egyúttal lebilincselő időszaka. Ian Kershaw kötete átfogó tudósítást ad a történelem e sűrű szövésű periódusáról, az I. világháború kitörését megelőző időszaktól kezdve Hitler felemelkedésén keresztül a II. világháborút követő európai hatalmi berendezkedés sajátosságaiig. Bemutatja a történelemformáló karaktereket és a háborúk erőszakos sokkhatását az európai társadalmak történetére. A szerző négy fő tényezőt határoz meg az európai kataklizmák kiváltó okaként: az etnikai alapú nacionalizmust, a csillapíthatatlan revizionista törekvéseket, a feloldhatatlan osztályellentéteket, amelyek az oroszországi forradalomban konkrétan testet is öltöttek, valamint a kapitalizmus agóniáját. A metszően pontos, brilliánsan megírt mű bepillantást enged az európai történelem viharos korszakába, amely máig hatóan alakította nemcsak a kontinens, hanem az egész világ történetét is.

Bojovali za vlast Snad každá rodina na území České a Slovenské republiky má pradědečka či prastrýce, jenž se zúčastnil I. světové války, ať už na straně Rakousko-Uherska nebo jako československý legionář. Dlouho však byl pohled na válečné úsilí našich vojáků zaměřen pouze na ty, kteří bojovali v legiích za samostatné Československo, a značná část hrdinských činů českých a slovenských vojáků v uniformách rakousko-uherské armády zůstala v pozadí. Čeští a slovenští vojáci válčili jako pěšáci, dělostřelci, horští myslivci i námořníci. Díky svým schopnostem a odbornosti i jako důstojníci rakousko-uherské, srbské a ruské armády a v legiích. Nesmíme také zapomínat, že po rozpadu Rakousko-Uherska a vzniku samostatného Československa své síly spojili do Československé armády a ruku v ruce zlikvidovali snahu o vznik Rakouského Německa, zabránili obsazení Těšínska Poláky a osvobodili Slovensko. Tato kniha je připomínkou jejich hrdinského boje. Součástí knihy je autentický přepis deníku c. a k. vojáka Karla Petrácha, který narukoval v červenci 1914 do Brixenu, takřka prošel všemi frontami, jeho strastiplné válečné putování skončilo v roce 1918 ve Francii. Odtud se vrátil v listopadu 1918 domů, do jižních Čech. V knize jsou také otištěny unikátní feldpostky, které posílal strýc nakladatelky z fronty sestře a rodičům.

Kniha připomíná osud srbských dobrovolníků v Rusku v letech 1914-1918. Jejich zrod v podmínkách první světové války vedl od rakousko-uherských vojáků a ruských vězňů ke vzniku dobrovolnické srbské armády, jejíž příslušníci se rozhodli uskutečnit ideu sjednocení svých krajů se Srbským královstvím. Byli konfrontováni s represí a nedůvěrou rakousko-uherské moci, která srbský národ vinila ze sarajevského atentátu. Vedeni srbským národním zápalem se Srbové z Rakousko-Uherska masově hlásili do řad srbských dobrovolníků a jako bojovníci 1. srbské dobrovolnické divize se účastnili během podzimu roku 1916 bojů na dobrudžské frontě jako součást rumunsko-ruských bojových jednotek. Zároveň začalo formování 2. srbské dobrovolnické divize z násilně mobilizovaných rakousko-uherských zajatců, Chorvatů, Srbů a Slovinců, kterým se pokoušeli vnutit jihoslovanskou povahu dobrovolnického hnutí. Jihoslovanská idea byla konfrontována s mocným austrofilským postojem Chorvatů a Slovinců, což vedlo k rozpadu dobrovolnického útvaru, který ovlivnila i ruská revoluce roku 1917. S cílem zachovat srbské dobrovolnické jednotky z Ruska pro další boj evakuovala srbská vláda 12 500 srbských dobrovolníků na soluňskou frontu.

Vydejte se s legionáři na strastiplnou cestu ke svobodě! Za první světové války bojovaly po boku Dohody v Rusku, Itálii a Francii desetitisíce Čechů i Slováků, jejichž úsilí vyvrcholilo vznikem samostatného Československa v říjnu 1918. Přeneste se do doby plné nejistoty, válečných útrap a obav z vlastní budoucnosti prostřednictvím živých textů i desítek vložených artefaktů. Podrobné mapy vás zavedou na slavná i pozapomenutá bojište, na nichž čs. legionáři prolévali krev, zatímco noviny ze všech koutů světa přiblíží atmosféru bouřlivých válečných let. Časopisy, kalendář nebo propagační brožury naše předky na Sibiři doprovázely během mrazivých nekonečných dní. Rozkazy a provolání vás nechají nahlédnout do rozhodování velitelů a známých aktérů dějin, z průkazek, korespondence či deníku poznáte čs. dobrovolce osobně. Zrod legií Velitelé Česká družina Rota Nazdar Arras 1915 Zborov 1917 Čs. výzvědčíci Zbraně Polní pošta Dobrovolníci v Srbsku, Velké Británii a USA Bachmač 1918 Vojenské stejnokroje Radola Gajda Boj o transsibiřskou magistrálu Slováci v legiích Legionárské ešalony Informace a osvěta Bojová morálka Mohli legionáři zachránit cara? Češi a Slováci v Rudé armádě Hospodaření legií Legionáři v Itálii Doss Alto 1918 Řády a vyznamenání Každodennost Předání carského pokladu Návrat do vlasti Boj o hranice republiky Odkaz legií Význam pro vznik Československa Seznam vložených artefaktů: Velký plakát Čechoslováků v armádách Dohody Přihláška do italských legií Osobní spis legionáře Dušana Hataly Rukověť českého vojáka Propagační plakáty Vojtěcha Preissiga, 1914 Průkazní lístek francouzského legionáře Přihláška do ruských legií Leporelo k filmu Nezapomeňte Zborov Manuál k japonské pušce Arisaka vz. 1905 a její technický výkres Osobní korespondence legionáře Vratislava Charfreitaga Sada pohlednic k Vánocům 1919 a Novému roku 1920 Preissigův plakát vyzývající k účasti na bazaru Hlášení adresované generálu Radolu Gajdovi Telegram Lva Trockého k odzbrojení Čechoslováků Mapa bitvy u Lipjag z 4. července 1918 Mapa transsibiřské magistrály s rozložením čs. jednotek v dubnu 1919 Noviny The Sun Masaryk je pánem Sibiře Štefánikův rozkaz 588 o zrušení vojenských komitétů čs. vojska na Rusi Leták s provoláním Milana R. Štefánika Rakousko-uherské noviny o situaci na frontě Časopis V boj! Časopis Československá Rudá armáda Výzva ke vstupu do Rudé armády podepsaná Jaroslavem Haškem Rusko-český kalendář na rok 1917 Akcie Legiobanky Soubor papírových platidel z občanské války v Rusku (ruble, jeny, místní měna) Letáky vhazované do rakousko-uherských zákopů na italské frontě Brožurka s notami a textem Pochodové písně čs. domobranců z Itálie Životní pojištění italského legionáře Satirický časopis Houpačky Program oslav 1. čs. střeleckého pluku Opis předávacího protokolu ruského zlata Úryvek z deníku Františka Nováka Nástěnná mapa evakuačních transportů z Ruska Legionářský pas Potvrzení o očkování Příručka Na cestu domů mořem Členský průkaz ČSOL Udílecí dekret k Čs. revoluční medaili Františku Vrzalovi Mapa rozvědek České družiny v Haliči, 1914 všitá

Dnes už nie veľmi často sa nám podarí nahliadnuť takmer priamo do vojnového diania. A to najmä, ak ide o prvú svetovú vojnu. Chceli by sme preto čitateľovi ponúknuť takéto na­hliadnutie formou autentickej výpovede osobného príbehu jedného z jej účastníkov, ktorý si ho zaznamenával do svojho denníka. O to významnejší je fakt, že autorom zápiskov nie je nikto iný ako Elo (Elemír) Šándor, slovenský spisovateľ a publicista, autor trojzväzkového humoristického románu Sváko Ragan z Brezovej. Vo svojom denníku opisuje bojové nasadenie v oblasti Bukoviny, ktorá je dnes časťou severného Rumunska a západnej Ukrajiny. Bojovali tu proti sebe vojská rakúsko-uhorskej a ruskej armády so striedavými úspechmi, zato však s obrovskými stratami na oboch stranách. V úvodných kapitolách je popísaná situácia v rakúsko-uhorskej monarchii tesne pred prvou svetovou vojnou, ako aj príčiny jej vzniku a dôsledky tohto vojnového konfliktu, ktoré ovplyvnili dianie nielen v Európe, ale aj mimo nej.

Nové vydání jedinečné publikace o historii první světové války od významného britského armádního spisovatele. Toto klasické dílo v oboru historie první světové války napsal významný vojenský analytik, nadaný soucítěním a jedinečnou originalitou. Sir Basil Liddell Hart je autorem více než třiceti knih a řady přednášek na téma vojenské strategie a taktiky, čemuž se jako světově uznávaná autorita celý život věnoval. Časopis The Economist o něm napsal: „Nevyniká jen kritickým myšlením, je prorokem příštího vývoje, je to historik velkého formátu.“ Na téměř sedmi stech stranách se dozvíte podrobnosti a analytické komentáře všech událostí, které měly v období první světové války význam, a to se zvláštním důrazem na vojenskou strategii. Publikace je doplněna bohatou obrazovou přílohou a pětapadesáti podrobnými mapami vojenských operací.

Publikace předkládá edici vybraných vzpomínek na dobu první světové války. Jejím základem je Databáze dějin všedního dne Historického ústavu Akademie věd České republiky, přičemž téma první světové války vykrystalizovalo jako výsledek prvotních rešerší uskutečněných v rámci této databáze. Editoři se snažili výběrem postihnout texty různé jazykové a literární úrovně, autory různých sociálních či věkových skupin a v neposlední řadě také obsáhnout co možná maximální množství prostředí a situací, s nimiž se mohli čeští účastníci první světové války setkat. Edice tedy obsahuje válečné vzpomínky devíti autorů, kteří pocházeli z různorodého prostředí, sociálně, profesně i geograficky, jejich společným jmenovatelem však je to, že se snažili žít své životy v čase první světové války. Jejich výpovědi tak mají potenciál ukázat ony různé tváře Velké války, jakkoliv jistě ne všechny. Ego-dokumenty a obecně vzpomínkové prameny představují cenný a oblíbený historický pramen. Jejich obrovskou předností je skutečnost, že při jejich vhodném čtení a porozumění lze rozklíčovat a postihnout mnohem více, než jen historická fakta. Tím jsou míněny rozsáhlé galerie obrazů vnímání daných událostí, druhých i sebe sama v daném čase a prostoru, obecně vzato komplexního žitého světa. V těchto obrazech se zrcadlí nejen autorovy znalosti a životní zkušenosti, ale i hodnotové žebříčky a psychologické reakce na dané situace. Také pomáhají zdůvodnit nebo vysvětlit smysl individuálních lidských jednání. A v neposlední řadě paměti a vzpomínky v konečném důsledku tvoří drobné přítoky, jež nakonec spoluvytvářejí hlavní proud velkých dějin. Mnohost válečných prožitků a z nich vycházejících vzpomínek, ale i mnohost možností jejich čtení odráží jak výběr editovaných textů, tak samotný názvem knihy Tváře války.

This volume contains essays on the diplomatic and military relations between Austria-Hungary and Bulgaria in the First World War including their alliance politics towards other states and their aspirations on the Balkan Peninsula. The volume grew out of the presentations at the 2015 conference of the Bulgarian-Hungarian History Commission held in Sofia; a large portion of these studies represent attempts to transcend the politics of national grievance and self-victimization, and to avoid the canonization of national myths or the deflection of responsibility. At the same time, authors of the studies try to emphasize the alternatives the politicians of the period could have chosen, and how and why certain figures might bear responsibility for particular outcomes.