Najpredávanejšie - Bestsellery - Knihy - Poézia - antológie strana 7 z 18

Mi lenne, ha a megjelenne nálunk valaki, aki szupererős, szuperkedves, szuperfigyelmes, szupersegítőkész? Igazi aduász. Megcsinál mindent, úgy kedveskedik, ahogy a legjobban szeretjük. A szomorút vigasztalja, a fáradtat felüdíti, a bizonytalannak utat mutat, a gyengének erőt ad, az erősnek meg szelídséget. Ilyen valakit várunk karácsonykor... Miért nem lesz inkább most rögtön karácsony? Vagy miért nem lesz minden egyes nap karácsony? Talán még meg is unnánk... Viszont a várakozást biztos nem unjuk meg, ha napról napra izgalmas feladataink vannak. Jézus születésére készülve ebből a könyvből mindennap kapunk újabb és újabb titkos küldetést. Örömöt keresni, segíteni, figyelni a másikra, megajándékozni valami aprósággal, bátorítani. Elcsendesedni, hálát adni, újjászületni. Ebben segítenek a versek és a játékos feladatok.

Immár huszonharmadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei - Az év novellái című kötettel együtt - a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. Ahogy a borász válogatja szemenként a szőlőt, azzal a gonddal és szeretettel készül ez a reprezentatív gyűjtemény. Hagyományainkhoz híven a kötet mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást. A kötetben idén 92 költő szerepel, a legidősebb a 93 éves Czigány György, a legfiatalabb pedig a 19 éves Kubina Zita.

Kytica vďaky obdivu a úcty slovenskému historikovi Milanovi S. Ďuricovi,čestnému členovi Slovenského ústavu, k jeho 90. narodeninám. V tejto knihe sa zišlo 55 autoriek i autorov zo Slovenska i zo zahraničia, aby pri vzácnom životnom jubileu jedného z našich najznámejších historikov, univerzitného profesora Milana S. Ďuricu, spontánne spomínali na človeka, ktorý našim dejinám vrátil ich slovenskú tvár. Uhol pohľadu je rozmanitý a jednotlivé texty dávajú dohromady výstižný portrét jubilanta – spomína sa na „prvorodeného brata z jedenástich“, na „skutočne príkladného kňaza-saleziána“, na priateľa, na spolužiaka, na kolegu, na „deväťdesiatročného profesora“, na „padovského školiteľa“, na exulanta, na „odhaľovateľa pravdy v slovenských dejinách“, na „historika, ktorý vedel, kde je sever“, na „symbol zmeny, ktorá nenastala“, „na jedného z najstatočnejších synov nášho národa“... Medzi prispievateľmi nájdeme autorov ako kardinál Korec, biskupi Hrušovský, Judák a Vrablec, intelektuáli Binder, Liba, Szelepcsényi, básnici Belák, Klas a Križka, historici Černák, Demjanič, Homza, Lacko, Letz, Katrebová, Šimončič, Zubko, jazykovedci Kačala a Vergesová, niekdajší študenti De Martiniová, Guidiová, Hnilica, Jedličková, Maggiová, Moyšová, Rydlo, vydavateľka Kolková ... a ďalší. Do knihy je zaradená aj rozsiahla štúdia o živote a diele jubilanta v emigrácii, ktorú literárny kritik Ernest Žatko napísal v argentínskom exile ešte v roku 1984. Knižnú „kyticu“ skrášľujú ilustrácie akademickej maliarky Jany Bergerovej-Ďuricovej a reprodukcie diel sochára Alexandra Ilečku a medailéra Viliama Schiffera.

Katalánské romance poprvé česky Katalánská poezie je u nás známa pouze útržkovitě - koncem 19. a počátkem 20. století k nám uvedli J. Vrchlický a S. Bouška některá díla J. Verdaguera, v osmdesátých letech minulého století vydal výběr z díla S. Espriua a útlý výbor z básníků 14. a 15. věku J. Schejbal, počátkem 21. století pak publikoval antologii z díla J. Salvata-Papasseita M. Uličný. Katalánské romance, podobné španělským formálně, ale méně už námětově, zůstaly českým čtenářům zcela neznámé. Miloslav Uličný připravil pro Nakladatelství Nová vlna výbor z katalánských historických romancí, románových příběhů a romancí o zvyklostech a mravech v rozpětí od 17. do 19. století. Tyto verše zpívané často na poutích a tržištích vyprávějí o válečnících, námořnících, podloudnících, zlodějích i vrazích, o únosech (někdy objednaných samotnou unesenou), o milostných záležitostech i o vztazích mezi rodiči a dětmi. Některé z těchto příběhů jsou peprným komentářem lidské zištnosti či hlouposti, jiné nemají daleko k burlesce. Český výbor V Barceloně, velkém městě - Sto romancí vychází z reedice (1980) textů, které sebral a koncem 19. století vydal katalánský vědec Manuel Mila i Fontanals.

Bohumila Grögerová (19212014) patří k nejvýraznějším osobnostem naší literatury. Její dílo, po dlouhou dobu nerozlučně spjaté s tvorbou Josefa Hiršala, bylo mnohokrát oceněno u nás i v zahraničí. Knížka Lístky čerpá z jejích pracovních zápisků, citací a poznámek, je tedy jakýmsi nahlédnutím do myšlenkového a tvůrčího světa autorky.

„Je možná poezie po Osvětimi?“ Ptal se známý polský básník Tadeusz Różewicz. „Je možná poezie o Osvětimi?“ Ptal se známý polský básník Piotr Macierzyński. „Je možná poezie o Osvětimi!“ Odpovídá Petr Štengl a vydává Antologii esesáckých básní v češtině. Poezie obětí i poezie vrahů, mučených i katů, přeživších i zplynovaných… Piotr Macierzyński se pustil na velmi tenký led a neutopil se. Dokázal zpracovat toto výjimečně náročné téma, které se dlouho považovalo za nezpracovatelné veršem. Mimochodem tak záporně odpovídá na otázku, zda existují témata, která do poezie nepatří. Moderní jazyk, staré téma, moderní poezie, stará bolest. Na holocaust by se nemělo zapomínat ani po sedmdesáti letech a Macierzyńského poezie je vhodným připomenutím.

Zavřeli Magora, zavřeli Čuňase, vstávejte máničky vždyť už je na čase. Ano, to je jeden ještě z předrevolučních textů legendární undegroundové skupiny Hally Belly, která již 30 let brázdí sály a stodolami napříč celou republikou. Svědek zpívá své příběhové texty, které jsou nejen holkách, chlastání a šukání, ale především o svobodě člověka. Knížka textů "My uradujeme se k smrti" vám je převypráví, hezky jeden po druhém. Najdete zde legendární Travičku, U Zpěváčků ve tři ráno, Safra, safra, safra a všechny další. Příběhy jsou ilustrovány veselými obrázky Agáty Kestřánkové.

"Villon versei formailag éppoly nehezek, mint tartalmilag, tele vannak helyi és személyi vonatkozásokkal. Egyedül a Testamentum 50-60 oldal jegyzetet igényel; célzásai nehezen, néhol egyáltalán nem érthetőek. Az volt a célom, hogy a nagyközönség számára is érthető Villon-fordítást adjak, mely híven reprezentálja a XV. század és Villon szellemét. Hogy Villont érthetővé tegyem, rövidítettem és megtoldottam, egyszerűsítettem és komplikáltam, ahol ezt szükségesnek vagy helyesnek találtam. Villon zsiványnyelvét, jobb híján, a korszerű argóval pótoltam. A magyar fülnek - balladánál - igen disszonáns francia stanza helyett versenként más és más formát választottam. Semmilyen anakronizmustól, semmilyen szabadságtól nem ijedtem meg, és amennyire lehetséges, még a Villon-verseknél is jobb verseket igyekeztem adni." Faludy György

ebben a világban az dönti el mi mennyit ér hogy tükörsima bőr feszül-e tökéletesre vésett csontokon ott ahol a zsír előszeretettel raktározza el magát meg az engedelmesség amit önmagunk ellenére vállalunk - biztosítókötél nélkül hajítjuk el a darabjainkat amik nem passzolnak a fröccsöntőformába. Felnőtteknek ajánljuk!

A cím szerencsére csak bizarr fricska. Erdős Virág többéves költői programjának ért fordulópontjához. Az eddig már megjelent és kötetekből eddig kimaradt versek panorámája olyan egyedi módon tudósít napjaink Magyarországáról, hogy ideje "hátrahagyni" őket a ma olvasóinak és az utókornak.

Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit - többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit - felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik. A Mellettem elférsz és a Vera szerzője ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez.

Vůbec první české vydání jednoho z nejrozsáhlejších básnických textů Mariny Cvetajevové, který byl v roce 1925 z části napsán ve Všenorech u Prahy a dokončen téhož roku v Paříži. Paradoxně dosud nikdy nebyl do češtiny přeložen a vydán. Jednak z důvodu jazykové komplikovanosti a náročnosti vyjádření, ale také proto, že je jedním z nejpolitičtějších textů autorky. Cvetajevová sice proslula jako upřímná, ba vášnivá lyrička, ale její lyrika, i ta milostná, se vždy vyznačovala specifickou vnitřní silou a energií, kterým dala plný průchod právě v této básni. Je sice psaná na motivy staré německé pohádky-legendy, ale cílená už na docela jiné problémy. Celý text je pozoruhodný hned z několika hledisek: Jedná se o poměrně ojedinělou „lyrickou satiru“, která skutečně oba tyto rysy má, je hořce ironická s občas zjevným politickým podtextem (i když se nejedná o klasickou politickou poezii) a nepostrádá ani nezbytnou špetku lyriky (zvlášť v poslední kapitole, která popisuje Krysařův odvod Hammelnských dětí). Cvetajevová si ovšem staroněmeckou legendu vybrala jen jako základ pro filosoficko-básnické rozjímání (ale i polemiku) na témata odvěkého soupeření dobra a zla v lidské duši, ale zde spíše na téma posměchu pokrytecké měšťácké morálce, která je věčná ve svém nekonečném obnovování a na téma věčného střetávání umělce s ní. V této části je poéma možná nejvíce „česká“ – Cvetajevová si vybrala sice německou tematiku (zajisté i proto, že byla sama částečně německého původu a k německé kultuře měla velmi vřelý vztah), ale popisované reálie mytického města Hammelnu jako by v sobě měly něco českého, čtenář tu málem vidí všední maloměstský život, třeba právě ve Všenorech. Kapitola, týkající se krys a jejich likvidace krysařem soustředí valnou většinou politické tematiky – krysy jsou tu představeny jako „pozemské starosti“, ale lze je chápat je i jako symboly bujícího bolševismu, už jenom proto, že se vyjadřují vesměs partajními frázemi a mnohdy i pro ruské bolševiky typickými zkratkami – tato pasáž je jazykově asi nejnáročnější a představuje jakýsi jazykový experiment až téměř Chlebnikovovského typu. Satira následující kapitoly, věnované hádce Krysaře s konšely, je namířena právě na zmíněný vztah umělce, či spíše Umění jako celku k „poklidnému“ měšťanskému životu, který se sice tváří, že o umění nestojí, ale vskrytu se jej snaží zmocnit – ale jen tak, aby sám netratil. Z tohoto konfliktu pak zcela organicky vyplývá kapitola závěrečná, ve které Krysař jako trest lakomému městu odvádí do stejné vody jako krysy i všechny Hammelnské děti. Tato kapitola se dost výrazně odlišuje od ostatních a i když rovněž nepostrádá jazykový experiment a hru se smyslem slov, je rozhodně nejnaléhavější a nejdojemnější z celého textu. Cvetajevová se na mnoha místech svého díla nejednou vyznala ze svého vztahu k české zemi i českému národu a právě tento text, třebaže obsahuje jen jednu jedinou konkrétní narážku na české reálie (v poslední kapitole zmínka o smrti Jana Husa), je právě prodchnutý jakýmsi „českým duchem“.

Forradalmi tények és legendák újratöltve. 13 alternatívát olvashatunk fiatal szerzők tollából, akik az ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen! és a jövőnket megjósoló 2050 antológia után az 1848/49-es eseményeken csavartak egyet. Mechanikus Petőfi és szónokló Szendrey Júlia? Borotválkozó Kossuth és forradalmár Rózsa Sándor? Itt senki sem az, akinek látszik. Vagy amit tanultunk róla. De a múlt életre kel.

Magaddá rendeződni leírása Nem tudom, van-e tökéletességre jobban törekvő kortárs költő Farkas Wellmann Évánál. Ritkán ír, ahogyan szokás mondani: csak a jó verseit írja meg. Megszoktuk tőle, mégis mindig meglep, megdöbbent, fölzaklat. Virtuóz művész és precíz mérnök egyszerre. Klasszicizál, mégis rendhagyó, és összetéveszthetetlenül egyéni. Minden eddiginél színesebb és változatosabb versutazásra hív bennünket ebben az új könyvében. Könnyed verslábakon járhatjuk körbe a súlyos témákat: szerelmet, hitet, metafizikát - és még annyi mindent. Egyfajta specifikus, fanyar, de rokonszenves fölény - ahogy a világot látja - a legfőbb fűszere poétánknak, no meg az a lenyűgöző elegancia, ahogyan a nyelvet és a formát vezérli. E verseket olvasva azonnal nyugtázzuk: bármilyen is az adott kor, vannak kiválasztottak, akik továbbörökítik a mindenkor érvényes költészetet, költőiséget. Orbán János Dénes

"Kíméletlen és karcos költészet a Bánkövi Dorottyáé. Ez ne riassza vissza a nyájas olvasót, mert izgalmas és rendhagyó, gyakran sokkoló, de nem ritkán gyönyörű verseket fog találni ebben a könyvben, melyek lírai alanya hol a femme fatale, hol a bizonytalan, félénk nő/kamaszlány, de leginkább a világ történéseit különleges szemszögből ábrázoló és értelmező érzelmes gondolkodó. Ám legyen karnális vagy metafizikus vers, a szerző a legparányibb félelem és gátlás nélkül tárulkozik ki, és zavarba ejtően bánik el mindenki mással is. Szerencsés az, akivel csak pimaszul. Bizony, olyan dolgokról olvashatunk itt, amikről még a poéták sem merészeltek beszélni. Bánkövi Dorottya 1994-ben született Budapesten. Az ELTE BTK magyar szakán szerzett diplomát, jelenleg mesterképzésre jár ugyanott. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. 2015 óta publikál hazai és külföldi folyóiratokban. Ez az első kötete."

"Valahány alakot, színt cserél, / amíg felnő, / a férfi egyetlen negatívot / hív újra s újra elő, / és abba radíroz." Szerelmek története a Halálos szótövek kertje. Szerelmek múlt időben, jelenben, találkozások és elválások, meghitt szeretkezések és alkalmi pásztorórák. Szerelmek Budán, Pesten, Európában, panelban, régi házban, szállodában. Minden szerelemmel újralakni intim teret, kertet, várost, feltárulkozni, túllépni/élni, mérleget vonni. Úton lenni a létben és úton a szerelemben - ugyanaz. Kivételesen erőteljes, érzéki és intellektuális Falusi Márton költészete. Dinamizmusa magával sodró és felzaklatóan izgalmas. Meghökkentő, nagy szellemi rádiuszú képzettársításokból, merész tér-idő-síkváltásokból épülnek roppant pazar és energikus trópusai. Irónia, groteszk, vagány elegancia, avantgárdra hajazó lírai disszonancia, graciőz pontosság, összetéveszthetetlen stílus, vers-nyelv, világkép - kihívóan vonzó és nekünk való költészet. Pécsi Györgyi

"Csíki András (Nyárádszereda, 1980) második kötetének címéül nyugodtan választhatta volna a Transzilván taktust, egyezően a hangulatot nagyban meghatározó verssel: "Nagyapák sírján / körbevágott árnyék: / kupecek, kápók - / ember verte tájék". Erdély - a szülőföld - dallama ugyanis ott lüktet az alkotásokban s ez ellen a szerző, érezhetően, nem is kíván hadakozni. A könyv öt év terméséből áll össze, egyes darabjai ismertek lehetnek a Magyar Napló vagy a Hitel folyóirat olvasói előtt.

A Világadapter megjelenése ünnep. Tóth Krisztina, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb alkotója a Pixel, az Akvárium és a Pillanatragasztó történetei után adja közre az utóbbi években született verseit. Városok, tárgyak, emberek, bosszantó vagy épp mulatságos történetek indítják el a verseket, hogy aztán a költőt követve járhassuk végig az utat a hétköznapi, mégis alapvetően fontos dolgok megértéséig. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

Mezey Katalin (Budapest, 1943) Kossuth-díjas író, költő Levelek haza című regénye 1989-ben jelent meg először, majd a rákövetkező évben megérte második kiadását i s. Sikerét 1990-ben IBBY-díjjal is elismerték. A levélregény műfaja lehetőséget teremt arra, hogy a cselekmény a szereplők legbelsőbb történetét kövesse. De miközben érzéseikkel és gondolataikkal ismerkedik meg az olvasó, óhatatlanul is szembesül a korszak történelmének kataklizmáival, embert próbáló kihívásaival. A z 1956-os forradalom napjaiban és a rákövetkező megtorlás időszakában mintegy kétszázezer magyar menekült el az országból. Köztük volt egy tizennégy éves kislány is, regényünk főhőse, Verthelly Gabi, akit édesanyja visz ki magával, amikor a közelmúlt családi tragédiái elől menekül külföldre, abban a reményben, hogy kint sikerül helyrehoznia az életét, megtalálnia régi szerelmét. Az események azonban másképp alakulnak, és Gabi otthon maradt barátnőjének szóló, el nem küldött leveleiben önti ki a szívét, írja meg mindennapi örömeit és csalódásait. Németországban élő rokonok nyújtanak számukra otthont, de Gabi édesanyja megbetegszik, és a kislánynak egyedül kell feltalálnia magát, egyedül kell beilleszkednie a számára új, ismeretlen környezetbe. Leveleiből egy érzékeny, önállóan gondolkodó, megértésre vágyó kamaszlány történetét ismerhetjük meg, és a 2. világháborút követő korszakot, mely mostohán bánik az összetartó polgárcsaláddal, sorra érik őket a veszteségek és a tragédiák, amelyekre nincs más orvosság, csak az egymás iránti figyelem és szeretet."