ABART Könyvkiadó strana 2 z 3

A legtöbb mese Jókáról és Nagyfödémesről született. Ezeknek a falvaknak külön érdekessége, hogy évszázadokig a Felső Csallóközhöz tartoztak. Ennek is köszönhető, hogy Mátyusföld déli részének mese- és mondavilága rokonítható Szigetköz és Csallóköz népi hiedelmeivel. Innen az igricek és tündérek gyakorisága. A változatos boszorkánytörténetekbe egyéni színt vitt az is, hogy a Mátyusföld északi részén lakó szlovákság hiedelmeiből jó pár bekerült a vegyesen lakott települések mesekincsébe. A mátyusföldi mesék jellegzetessége még a nélkülözhetetlen cigányfolklór. Ezek a mesefeldolgozások elsősorban szórakoztatni akarnak.(Fellinger Károly)

"a sötétre váltó égen mint kivetítőn Villon megigazítja a kötelet sebhelyes nyakán" A kötetben Balázs F. Attila verseit olvashatjuk.

Zalán Tibor legújabb verseskötete, melyben a József Attila- díjas író, költő munkásságából Jankovics József válogat. A könyv olyan, mára már nem megszerezhető kötetek teljes anyagát is tartalmazza, mint a Dünnyögés Fél hangokra és a Fáradt kadenciák. A két ciklus minden darabja helyet kap tehát a kötetben, sok más, kimagasló alkotás mellett.

Csáky Pál új könyve akár meglepetésszámba is mehet. Politikáról, közéleti publicisztikáról egy szó sem található benne. A kötet letisztult szépprózát tartalmaz, öt elbeszélést és egy kisregényt, amelyek együtt érdekes, olvasmányos ívet alkotnak. Mindegyik a szlovákiai magyar valóságból fakad, a Szlovákiában élő magyarok életével, örömeivel és gondjaival foglalkozik olvasmányos, könnyen befogadható stílusban.

"És kezdetben teremtette az Örökkévaló..." (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. "A többi néma csend..." És ez a milliónyi élmény és emlék mind-mind benne van Hrbácsek-Noszek Magdaléna nagyon igényes és alapos munkájában. Benne van a képekben és szavakban. A diagramokban és a táblázatokban. A monológokban és a diskurzusokban. És ez mind megírva tollal, könnyel és érzelmekkel. A szerző minden mondatán érződik az az alázat, amivel a témához illetve a téma érzékenységéhez fordult.

Történésekkel, tényekkel, helyzetekkel teli szöveg, ahogy a mindennapok hozzák magukkal. Egy Pozsonyban élő, falusi származású szlovákiai magyar története. Művelt és intelligens, a közéletben, szerkesztőségekben otthonos. Napjai történetét közvetlenül, időszerű hangsúllyal okosan mondja el, érdekesen, érzelmi átéléssel és intellektuális értékeléssel. Ez adja a mű tartalmát. Friss, értelmes szöveg, kisebbségi életünk ezer jegyével és hangulatával, színeivel és gondjaival, nagyvilági kitekintéssel . Tartalmi gazdagsága bensőségesen tárgyilagos, egyúttal távolságtartó szemléletéből következik. Mindenre figyel, gondjait néha finom öniróniával mondja el. Az érzelmi kompozíció egységesíti és értelmezi a történetet. Egy magányos asszony teljes élete tárul elénk. Irodalmunkban szinte egyedülálló, rokonszenves hős bontakozik ki, realista megformálásban és lélektani teljességben. (Duba Gyula) Fiala Ilona magyar-szlovák szakon szerzett oklevelet 1980-ban a pozsonyi Komenský Egyetemen Bölcsészettudományi Karán. Első, Néhány szelet című regényének kézirata 2011-ben a Szlovákiai Magyar írók Társasága Pegazus Alkotópályázatán védnöki díjat kapott.

"A múlt század első felének népszerű prózaműfaja volt a tárca. Rangos írók írták rangos és kevésbé rangos napilapokba. Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Márai és mások, akiket mára többé-kevésbé elfelejtettek. Aztán jött a kommunizmus, a napilapok propagandakiadványokká silányultak, a tárca kiveszett belőlük. Nem volt rá szükség. Aztán a hetvenes és nyolcvanas években Magyarországon föltámadt. Ma a nagy, terjedelmes regények vannak a magyar irodalomban divatban, a kispróza újra mostohagyerek lett. A szlovákiai magyar irodalomban is, ha már kispróza, akkor novella. Nagy Erika nem novellákat, hanem tárcákat ír. Egy-egy helyzetet, karaktert, jelenetet, hangulatot ragad meg. A műfajhoz illő tömörséggel, még olyankor is, amikor csevegős a stílusa. Tömörség, közvetlenség, a nagyot mondás és a dagályosság kerülése. Nagy Erika tárcái élvezetes olvasmányok, az olvasóközönség minden rétegét meg tudják szólítani. Kellemes, elgondolkodtató, könnyedséggel és eleganciával megírt prózák." (Grendel Lajos)