ABART Könyvkiadó

"a sötétre váltó égen mint kivetítőn Villon megigazítja a kötelet sebhelyes nyakán" A kötetben Balázs F. Attila verseit olvashatjuk.

"a sötétre váltó égen mint kivetítőn Villon megigazítja a kötelet sebhelyes nyakán" A kötetben Balázs F. Attila verseit olvashatjuk.

Zalán Tibor legújabb verseskötete, melyben a József Attila- díjas író, költő munkásságából Jankovics József válogat. A könyv olyan, mára már nem megszerezhető kötetek teljes anyagát is tartalmazza, mint a Dünnyögés Fél hangokra és a Fáradt kadenciák. A két ciklus minden darabja helyet kap tehát a kötetben, sok más, kimagasló alkotás mellett.

Zalán Tibor legújabb verseskötete, melyben a József Attila- díjas író, költő munkásságából Jankovics József válogat. A könyv olyan, mára már nem megszerezhető kötetek teljes anyagát is tartalmazza, mint a Dünnyögés Fél hangokra és a Fáradt kadenciák. A két ciklus minden darabja helyet kap tehát a kötetben, sok más, kimagasló alkotás mellett.

Ekkor Alina lépett a tálalóba, arca természetellenesen sötét volt, s ez mocorgásra késztette bennem a félelmet. Az enyhe huzat - amelyet akkor keltett, amikor elhaladt székem mögött - ismerős illata ismét megcsapott. Leült a helyére, és megvárta, míg Frau Marlof megérkezik előkészített vacsorájával. Idegesen figyeltem halálosan nyugodt mozdulatait, szinte vágytam rá, hogy újra megpillanthassam ködös tekintetében a vöröslő iszonyatot, és ujjal mutathassak rá Dávid és Léonie előtt, hogy igen, itt van maga a megtestesült szörnyeteg. De a gonosz ezúttal nem nézett rám, mintha hűvös közönyével büntetne."

Történésekkel, tényekkel, helyzetekkel teli szöveg, ahogy a mindennapok hozzák magukkal. Egy Pozsonyban élő, falusi származású szlovákiai magyar története. Művelt és intelligens, a közéletben, szerkesztőségekben otthonos. Napjai történetét közvetlenül, időszerű hangsúllyal okosan mondja el, érdekesen, érzelmi átéléssel és intellektuális értékeléssel. Ez adja a mű tartalmát. Friss, értelmes szöveg, kisebbségi életünk ezer jegyével és hangulatával, színeivel és gondjaival, nagyvilági kitekintéssel . Tartalmi gazdagsága bensőségesen tárgyilagos, egyúttal távolságtartó szemléletéből következik. Mindenre figyel, gondjait néha finom öniróniával mondja el. Az érzelmi kompozíció egységesíti és értelmezi a történetet. Egy magányos asszony teljes élete tárul elénk. Irodalmunkban szinte egyedülálló, rokonszenves hős bontakozik ki, realista megformálásban és lélektani teljességben. (Duba Gyula) Fiala Ilona magyar-szlovák szakon szerzett oklevelet 1980-ban a pozsonyi Komenský Egyetemen Bölcsészettudományi Karán. Első, Néhány szelet című regényének kézirata 2011-ben a Szlovákiai Magyar írók Társasága Pegazus Alkotópályázatán védnöki díjat kapott.

"És kezdetben teremtette az Örökkévaló..." (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. "A többi néma csend..." És ez a milliónyi élmény és emlék mind-mind benne van Hrbácsek-Noszek Magdaléna nagyon igényes és alapos munkájában. Benne van a képekben és szavakban. A diagramokban és a táblázatokban. A monológokban és a diskurzusokban. És ez mind megírva tollal, könnyel és érzelmekkel. A szerző minden mondatán érződik az az alázat, amivel a témához illetve a téma érzékenységéhez fordult.

A legtöbb mese Jókáról és Nagyfödémesről született. Ezeknek a falvaknak külön érdekessége, hogy évszázadokig a Felső Csallóközhöz tartoztak. Ennek is köszönhető, hogy Mátyusföld déli részének mese- és mondavilága rokonítható Szigetköz és Csallóköz népi hiedelmeivel. Innen az igricek és tündérek gyakorisága. A változatos boszorkánytörténetekbe egyéni színt vitt az is, hogy a Mátyusföld északi részén lakó szlovákság hiedelmeiből jó pár bekerült a vegyesen lakott települések mesekincsébe. A mátyusföldi mesék jellegzetessége még a nélkülözhetetlen cigányfolklór. Ezek a mesefeldolgozások elsősorban szórakoztatni akarnak.(Fellinger Károly)

Csáky Pál új könyve akár meglepetésszámba is mehet. Politikáról, közéleti publicisztikáról egy szó sem található benne. A kötet letisztult szépprózát tartalmaz, öt elbeszélést és egy kisregényt, amelyek együtt érdekes, olvasmányos ívet alkotnak. Mindegyik a szlovákiai magyar valóságból fakad, a Szlovákiában élő magyarok életével, örömeivel és gondjaival foglalkozik olvasmányos, könnyen befogadható stílusban.

Fellinger Károly legújabb felnőtteknek szóló verseposza. A Jancsi és Juliska könyv 94 új verset tartalmaz. A kiadvány az AB Art Kiadó műhelyében jelent meg. Fellinger Károly Pozsonyban született 1963. november 20-án. A felvidéki magyar költő, helytörténész munkásságát 2010-ben és 2011-ben Arany Opus-díjjal jutalmazták. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2012-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. Szintén 2013-ban jelent meg Az alázat, illetve gyerekvers kötete, a Morzsabál. Idén pedig gyerekvers-válogatása: a Csigalépcső.

Lírai önéletrajz, vallomás ez a kötet. Egy tipikus, 20. századi magyar sors, mondom, még ha ez elcsépelt frázisnak tűnik is. A határon innen és túl, aztán diaszpórában, újra és újra fészket rakva újra próbálni, és közben hűnek maradni a nyelvhez, kultúrához, önmagához. Gágyor Péter soha nem kereste identitását, neki volt, pedig kiköpte magából az ország, a csehszlovák Felvidék, hontalanként külföldibb lett a sík hazában, a vágyott anyaországban, hogy aztán idegen hernyóként, idegen falevélen várjon éveket a visszatérésre. (Rab Irén)

Teknő Hátatokra teknő nem nektek nő. S hogy szűnjön a béke, nem mondják rátok: béka. Lassúság benneteket nem jellemez. Nem kérdik meg, miféle szerzet ez? Tojást a homokba nem raktok, emberekként jól megvagytok. De a teknősök mondom nektek: hősök. S nem tudnám elégszer, hogy a teknős: ékszer.

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.

Az egyik legnépszerűbb kortárs szlovák írónő, Jana Juráňová szórakoztató gyermekkönyve egy fiatal lányról szól, aki kamaszévei elején rácsodálkozik a világ történéseire. Sok mindent nem ért, pl. miért akar minden nő férjhez menni? Mi az oka annak, hogy furcsa változások zajlanak a testében? Miért olyan bonyolult a felnőttek világa? Az élvezetes, rövid történetket a szerző sajátos népmeseátköltései teszik még mókásabbá.