Alexandra Könyvesház strana 159 z 189

Catherine ?élvezi a londoni szinglik gondtalan életét, mígnem az egyik éjszakai szórakozóhelyen megismerkedik Lee-vel. A férfi jó vágású, karizmatikus és titokzatos – elvarázsolja Catherine-t és a lány barátnőit is. Amikor azonban kiderül, hogy Lee valójában kiszámíthatatlan, manipulatív és erőszakos, már késő: Catherine egyedül marad a kétségbeejtő helyzetben, és senki sem hisz neki. Miközben fokozatosan tárul fel előtte Lee sötét oldala, egyre jobban belegabalyodik a lelki terror és a szexuális kiszolgáltatottság sűrű hálójába. Vajon van-e kiút, el lehet-e menekülni a férfi elől, aki mindenre képes, csak hogy birtokolja vágyainak tárgyát… Megindító, ahogy végigkövethetjük egy fiatal nő tehetetlen vergődését, miközben vele együtt rettegünk. A rendőrségi elemzőként dolgozó szerző olyan hitelesen és valósághűen ábrázolja a családon belüli erőszakot és az ennek nyomán fellépő pszichés zavarokat, hogy szinte az olvasót is megbénítja a kilátástalanság érzése… „Izgalmas könyv egy olyan témáról, amelyről nem lehet eleget beszélni.” (Guardian) „Mindig azt mondtam, hogy én sosem bonyolódnék olyan kapcsolatba, amelyben előfordulhat erőszak, hiszen az első gyanús jelre azonnal szakítanék. Ám ezután a könyv után rájöttem, hogy ez nem ilyen egyszerű.” (The Bookbag)    

Két nő, két történet és egy felejthetetlen szerelem. 1939-ben a huszonegy éves Billy Stirling táncolni indul barátjával, és az este folyamán megismerkedik az elragadóan bájos Chrissie Skinnerrel. A két fiatal egymásba szeret, és egy felhőtlenül boldog nyarat töltenek együtt. Billy teljes szívéből szereti Chrissie-t, de amikor szeptemberben kitör a háború, és még ugyanazon a napon a fiú megtudja, hogy kedvese kisbabát vár, inába száll a bátorsága. Később megbánja, hogy olyan csúnyán cserben hagyta a lányt, és érzéseit egy levélben vallja meg neki. A levelet azonban soha nem adja fel. Vajon miért gondolta meg magát Billy? Egymásra talált végül a két szerelmes? Tina Craig is ezekre a kérdésekre kutatja a választ, miután a hetvenes évek elején egy használt öltöny zsebében véletlenül megtalálja Billy levelét. Hogy elterelje a figyelmét saját boldogtalan házasságáról, elhatározza, hogy kideríti, mi történt a hajdani szerelmespárral, nem is sejtve, hogy ez a nyomozás az ő életét is fenekestül felforgatja. Kathryn Hughes első regénye lebilincselően izgalmas, szívbemarkoló olvasmány, valódi csemege a romantikus történetek kedvelőinek. "Csodálatosan szép, felemelő történet." (Lesley Pearse, A múlt nyomában szerzője) "Sodró lendülete, emlékezetes szereplői és témájának csodálatos mélysége miatt Hughes regénye egész egyszerűen letehetetlen." (Goodreads) "Gyönyörűen megírt, tragikus történet... Visszaadja a hitet a legnagyobb nehézségek közepette is diadalmaskodó emberi jóságban és kitartásban." (Ajoobacats Blog)

Egy hírhedt klub, ahol a titkos partik vadabbak, mint A szürke ötven árnyalata... Egy hely, ahol az elegáns álarcok mögé rejtőzve szabadon engedheted legtitkosabb vágyaidat... Orgiák, ahol a nők irányítanak... Emma Sayle átlagos lány: szerető otthonban nevelkedett, boldog gyermekkora volt, és állandó barátja van. Saját vállalkozását irányítja: partikat szervez. Ám Emmának van egy mocskos kis titka: ezek a partik nem szokványos összejövetelek. Dekadensek, hedonisták, és titkos helyszíneken kerülnek megrendezésre; ezek a partik a vágy és bujaság világába invitálnak, és a nők öröme áll a középpontjukban. Ezeken a partikon bármi megtörténhet. Míg maga Emma szigorúan távol marad az események sűrűjétől, izgatottan látja, hogy minden egyes éjszaka vadabb, extravagánsabb és népszerűbb, mint az előző. Az már biztos, hogy jóhírét kockáztatnia kifizetődött. Ám minden változni kezd - és a következmények katasztrofálisak is lehetnek. Emma ugyanis megtudja, hogy a barátja megcsalja egy klubtaggal. Az élete kezd darabokra hullani... A szenvedély és gátlástalan bujaság örvényében van-e még remény, hogy egy napon rátalál az igazira? Emma Sayle, a jó családból való úri lány, aki Katalin hercegnével járt egy iskolába, ebben a könyvében őszintén vall arról, hogyan hozta létre Nagy Britannia egyik legnépszerűbb erotikus klubját.

Gyilkos ?szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges. „Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket.” – Library Journal

Az olvasók még jól emlékeznek a Balmoral nevű cirkálóra, amely egy ceyloni kikötőből szőrén-lábán eltűnik, hogy aztán Radzeer név alatt, Piszkos Fred kapitányi vezérlete mellett dicső tetteket hajtson végre, A Radzeer cirkáló viszont ebben a mostani kötetben újra eltűnik, de eltűnik az André de Rémieux nevű hajó is, amely furcsa "kirándulókat" visz a Csütörtök-szigetek egyikére. Nos, nem azért hívják Piszkos Fredet az "óceán miniszterelnökének", hogy békés cethalászás közben is ne jusson ideje az eltűnt hajók "megkerítésére". Az akcióban nagy szerepet kap Fülig Jimmy és a kékszakállú Wagner úr is, akik ez alkalommal a Vakapád nevű bárka fedélzetén jeleskednek.

Jól képzett jogtudósok, tapasztalt politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják, megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel. Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást. Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért. Mi is (elődeink) voltunk ilyenek. Akkor min csodálkozunk? A bátorságukon (amit néha, sőt, egyre többször) felelőtlenségnek nevezünk, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny gyermekeikkel? Mi mondjuk ezt, az Augsburgot és Merseburgot feldúló kalandorok örökösei? Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme ugyanis évszázadokra összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa védőbástyája és a manapság sokat emlegetett Európa népei talán a déli harangszó történetére is emlékeznek.

Lebilincselő történet a bátorság, a barátság és a szerelem erejéről. 1953. június 2-át írunk, Anglia II. Erzsébet királynő koronázását ünnepli. Molly Heywoodnak azonban egészen máshol járnak a gondolatai. A húszas éveiben járó lány, aki apja vegyesboltjában dolgozik Somerset egyik aprócska falujában, az ünnepséget hátrahagyva barátnője házához siet. Az erdei lakban rettenetes tragédia fogadja: Cassie-t meggyilkolták, és hatéves, félvér kislánya, Petal nyom nélkül eltűnt. Bár az országos lapok is felkapják a tragikus ügyet, senki nem tud semmit a kislányról. Cassie múltját rejtély övezi. Az egyetlen nyom, ami elvezethet a lány családjához, egy levél, melyet Cassie Londonból kapott. Molly elhatározza, hogy Londonba költözik, hátha ott sikerül a kislány nyomára bukkannia. A nagyvárosba érkezve azonban keserűen tapasztalja meg, milyen nehezen boldogul egymagában egy vidéki lány. És minél közelebb kerül az igazsághoz, annál veszélyesebbé válik az útja. Molly mindent feladott - az otthonát, a boldogságát és esélyét a szerelemre - azért, hogy megtalálja Petalt. Lehet, hogy az élete is veszélyben forog? "Egy újabb magával sodró történet, amely oly jellemző Lesley Pearse-re, és biztosan el fogja ragadtatni seregnyi olvasóját." (Daily Mail) Lesley Pearse Anglia egyik legnépszerűbb írója, regényei világszerte több mint tízmillió példányban keltek el, s közülük nem egy nemzetközi bestseller lett. Az élete legalább annyira regényes, mint a történetei, amelyeknek főszereplői egytől egyig olyan erős, magabiztos nők, akik a sorsukkal dacolva kiállnak magukért, és elszántan harcolnak a boldogságért. Pearse hányattatott sorsa, árvaházi élményei és balul sikerült házasságai egyaránt hatottak a műveire, amelyek központi témája, hogy hogyan győzedelmeskedhet a bátorság, a kitartás és a hűség a rossz felett, milyen sebeket ejthetnek rajtunk gyermekkori traumáink, és hogyan szerezhetjük vissza az uralmat a saját életünk felett.

Megjelenésének évében, 2010-ben a Barnes & Noble, az Amazon.com és a The Wall Street Journal is beválogatta az év legjobb tíz könyve közé, s a The New York Times szerkesztői is beválasztották az általuk ajánlott kötetek sorába. Jelölték az amerikai független könyvkereskedők díjára és a PEN/USA Irodalmi Díjra is. "És a vér csak egyre folyt. Fölnyergelte a lovát, és a felhőtlen éjszakában megborzongva vágtatott a Janek-tanya felé Ednáért, a bábáért. Mire visszaértek, Klara szeme nyitva volt, de csillogásából megértették, hogy már nem lát vele. Ajka hangtalanul mozgott, úgy mondott utolsó imát a gyermek világrajöveteléért vagy saját lelke maradásáért, ki tudja. A csecsemő, negyedik fiuk, vértől iszamósan, alvadtvér-foltokkal a testén érkezett meg, mintha a húsból tépték volna ki, nem rendesen született volna." Így jön világra Karel Skala a 19. század végén az amerikai vadnyugaton, s ugyanazon a napon így veszíti el anyját és apját is: hiszen Vaclav Skala érzelmileg belerokkan felesége halálába. A megtört, érzéketlen ember egy rideg, farkastörvények által uralt világban nevel négy szilaj, kíméletlen fiút, s csak a földbirtok gyarapodása érdekli, semmi más. Karel már gyermekkorától fogva olyan tehetségesen lovagol, hogy apja versenyeken indítja, így nyer el hektárszám földeket a szomszédoktól. A tét azon a futamon a legnagyobb, melyen Karel egy nagy hatalmú spanyol földbirtokos lánya ellen versenyez. Apja vagyona, bátyjainak jövője és a saját sorsa forog kockán. Nem szólva arról, hogy ezen a napon végzetesen beleszeret ellenfelébe, a gyönyörű Gracielába. Tizennégy évvel később a történtek még mindig fájdalmasan feszülnek Karel és a bátyjai közt. Túl lehet-e jutni a múlt sérelmein, létezik-e gyógyír a lélek sebeire? A The New York Times újságírója szerint a regényt olvasva olyan, mintha Cormac McCarthy nem vénnek való vidékén járnánk, de a Skala család története a Folyó szeli kettét és a Szenvedélyek viharábant is joggal juttathatja eszünkbe. A Könyvjelző magazin 2014. márciusi számában megjelent cikk: Patkónyom a Janus-arcon Olvasson bele: Részlet a könyvből A Könyvjelző magazin 2014. július-augusztusi számában megjelent cikk: Őszinte vagyok a hőseimhez

Benjamin Walter zsarolással kényszeríti a balszerencséjéről közismert 13. Pác Tivaldot - aki mindig pácba kerül -, hogy arcot és sorsot cseréljen vele. Eltulajdonítja Tivald 500 000 fontos örökségét, majd kasszafúrói működéséért járó büntetését is. Tivald a jól sikerült plasztikai műtét és az eredményes kasszafúrás után egy kis kiruccanást tervez volt feleségéhez, kikapcsolódás helyet azonban kellemetlenségek sorozata éri. Végül mégis szülővárosa hőse lesz. Közben az igazi Benjamin Waltert egy fejlövés kapcsolja ki a mindennapi életből. Ezzel pedig újabb bonyodalmak kezdődnek...

Az Eldobott gyerekek írójának újabb szívbemarkoló regénye. A 13 éves Lisa élete összeomlik, miután zsidó származású apját elhurcolja a Gestapo, őt pedig anyjával és testvérével együtt elűzik az otthonukból. A lány az utolsó pillanatban menekül el a halálcsapdává vált Németországból Angliába, ám a hamarosan kitörő háborúban súlyos sérüléseket szenved egy légitámadás során. Lisa emlékek nélkül ébred fel egy kórházban a szétbombázott Londonban; mihez kezdhet név és múlt nélkül, miközben körülötte lángokban áll a világ?

Az elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuverén. Mindannyian a saját lelkünk urai vagyunk. A munkánk gyümölcse bennünket illet. A nyugati világ sosem látott virágzást élt át ezeknek az eszméknek köszönhetően, ám az elmúlt évtizedekben bűnökként kezdték ábrázolni ezen politikai erényeket. Egyre inkább belénk nevelik, hogy hagyományainkra úgy tekintsünk, mint az elnyomás, a kizsákmányolás és a „fehér kiváltságosok” rendszerére, a szabadság elvei és a jogállamiság a jobb- és baloldal részéről egyaránt össztűz alatt állnak. Jonah Goldberg, az Egyesült Államok egyik legnevesebb konzervatív gondolkodója a politikatörténet, a popkultúra, a közgazdaság és a társadalomtudomány rá jellemző egyedi kombinációja révén leplezi le a Nyugat öngyilkos hajlamait az ideológiai lövészárok mindkét oldalán. Ahhoz, hogy a Nyugat életben maradhasson, újból hálát kell éreznünk civilizációnk értékei iránt, és újból fel kell fedeznünk azokat az eszméket, melyek a múltban kivezettek bennünket a véres mocsárból - máskülönben ez lesz a sorsunk. Az öngyilkosság egyszerű, a szabadságért viszont meg kell dolgozni.

A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot. Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek - és ezzel párhuzamosan az olvasónak is - mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk. "A portré, amit Belfoure a II. világháború Párizsáról fest, egyszerre felkavaró és magával ragadó; ez a szép történet azt mutatja meg, hogy bár az ember a legnagyobb szörnyűségekre is képes, borzasztóan bátor cselekedetekre is hajlandó." (Library Journal) "A zsidókat bújtató építész története olyan izgalmas, mint a Schindler listája..." (Julie Kramer) Charles Belfoure eredeti foglalkozása építész. Több építészettörténeti munkát publikált, amelyek közül kettő is elnyerte a Maryland Historical Trust díját. A Graham Foundation és a James Marston Fitch Foundation szintén kitüntetésben részesítette építészeti kutatásaiért. Tanulmányait a Pratt Institute és a Columbiai University keretei között végezte, később a Pratt Institute és a marylandi Baltimoreban működő Goucher College tanára lett. Szakterülete a műemlékvédelem; műemlékvédelmi és építészeti témában blogot ír a www.thewickedarchitect.com honlapon. Szabadúszóként a Baltimore Sun és a New York Times hasábjain jelentek meg írásai. "A regényben azt igyekeztem, bemutatni, hogy milyen emberfeletti bátorságra volt szükség akkoriban ahhoz, hogy valaki az üldözötteken segítsen, és azt a tényt szerettem volna felmutatni, hogy a franciák között olyanok is voltak, akik nem fordítottak hátat a bajba jutottaknak. Akik vállalták az ezzel járó hatalmas kockázatot, azok hősömhöz hasonlóan olyan bátorságot, erőt, lelki szilárdságot fedeztek fel önmagukban, aminek a létezéséről korábban sejtelmük sem lehetett. Édesanyám háborús élményeinek meghatározó szerepük volta a regény történelmi hátterének megrajzolásában. Noha anyám nem volt zsidó, a II. világháború egy részét kényszermunkatáborban töltötte retten

A több mint 700 000 példányban eladott könyv Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története. Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak - köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald - színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük. A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb szerelmének végét jelentheti. "Milyen hihetetlenül naivak voltunk mindketten azon az estén. Szorosan kapaszkodtunk egymásba, betarthatatlan ígéreteket tettünk, amelyeket nem lett volna szabad hangosan kimondanunk. Néha ilyen a szerelem. Már akkor jobban szerettem őt, mint addigi életem során bárkit vagy bármit. Tudtam, hogy feltétlen szüksége van rám, és azt akartam, hogy ez örökké így legyen." A könyvhöz készült ajánló füzetet itt letöltheti: A párizsi feleség - részlet

A "Pokolbéli víg napjaim", mely először angol nyelven jelent meg, nemzetközi elismerést hozott Faludy György számára. A "Magyar Gulágként" emlegetett könyv a második világháború és az '56-os forradalom közötti sötét korszak legmegrendítőbb irodalmi dokumentuma. Ám nem kevésbé megrázó a folytatás, a "Pokolbeli napjaim után" sem, mely a forradalomról, a menekülésről és a hontalanság első éveiről mesél. A harmadik kötet, "A Pokol tornácán" Angliába, Máltára, Kanadába, az Egyesült Államokba, Marokkóba, Horvátországba, Erdélybe, s végül Magyarországra röpíti az olvasót. Faludy a tőle megszokott személyességgel nyújt bepillantást egy negyed évszázad eseményeibe, kalandjaiba, derűs és borús pillanataiba.

Az éjszaka közepén Adrian Westont, a brit Titkos Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét a miniszterelnök hívása ugrasztja ki az ágyból. Aggasztó híreket kap: valaki egyszerre hackelte meg a Pentagont, az NSA-t és a CIA-t. Áthatolhatatlannak hitt tűzfalaikat egy ismeretlen ellenség törte át, akit csak úgy emlegetnek: a Róka. Még megdöbbentőbb, hogy az elkövető egy brit tinédzser, Luke Jennings. Egy ügy érdekében sem cselekedett, és titkai sincsenek, egyszerűen csak egy elképesztően zseniális elme. Elkerülhetetlennek látszik a kiadatása az Egyesült Államoknak egészen addig, míg Weston elő nem áll egy másik javaslattal: a Rókát és tehetségét az amerikaiak és a britek is remekül használhatnák saját céljaikra. A fiatal fiú ezzel a döntéssel azonban egy geopolitikai aknamező közepébe kerül. Adriannek mindig egy lépéssel a nagyszámú láthatatlan ellenség előtt kell járnia, de úgy, hogy közben megtalálja annak a módját is, hogyan használhatja fel a legerősebb - és legkiszámíthatatlanabb - fegyvert a világon. „A modern kémregények mestere visszatér… ilyen, amikor Forsyth a leglenyűgözőbb formáját hozza.” Daily Mail