Animus strana 11 z 53

A Föld ki tudja, melyik zugában, valamikor a jövőben, él egy közösség, melyben annak, aki egyedül marad, akinek valami testi hibája van, nincs sok reménye a túlélésre. A sántikáló Kira serdülő lányként jut árvaságra, ám az Őrzők Tanácsa nem csupán megvédi az ellenségeitől, de szinte fényűző körülményeket is biztosít a számára, s egy igen fontos feladattal bízza meg. Mihez kezd a lány megbízatásával, melyet egyedülálló tehetségének köszönhet? - ezt meséli el Az emlékek őre szerzője különös hangulatú, izgalmas történetében.

Rosszcsont Petin nem lehet kifogni! A sorozat legfrissebb kötetében Peti Goromba Gergővel szövetkezve vívja meg újabb csatáját a bébicsőszök legfélelmetesebbikével, síkra száll a ketchupevés jogáért, tyúkfelügyeletre kényszerül, és bombasztikus dokumentumfilmet készít a családjáról... Csak anyáék meg ne lássák!

Szerinted milyen sport a cu-csü? Pedig tuti, hogy te is nagy rajongója vagy... És azt tudod, hogy hol rendezik a csótányfuttató világbajnokságot? Vagy hogy mit jelent a kötény szó a focipályán? Meg hogy az ókorban a birkózásban lehetett rúgni, karmolni és harapni is? Nem? Akkor azonnal olvasd el Peti mindentudó, rekordizgalmas és világbajnok sportkalauzát!

Nos, bátor vagy-e kicsi lány? - kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mint a testvérei. A könyv olvasói - a főhős kislány nézőpon tjából - megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot - mintegy 7000 embert - csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

Lappföldön, a negyvennyolc napos sarki éjszakában vad vihar tombol. Az ötvenes éveiben járó, számi származású Klemetnek és az ifjú, szőke Ninának rénrendőrként az a dolga, hogy rendet tartson a rénpásztorok között, akik jobbára a csordák keveredése miatt kerülnek konfliktusba. Ám váratlanul valódi nyomozói feladatuk akad: a kautokeinói múzeumból eltűnik egy ősi sámándob, és ugyanaznap meggyilkolnak egy számi rénpásztort. Van összefüggés a két bűnügy között? Miért vágták le az áldozat fülét, és miért metszettek bele olyan jelet, amilyet a rénszarvasokéba szokás? Ezt kell kiderítenie a nyomozópárosnak, miközben meg kell küzdeniük a rendőrségi rasszizmussal, a nagypolitika szempontjaival s önnön korlátaikkal is.

A ház egyszer csak ott magasodott a semmi közepén. A terepjáró nagy erővel csapódott a falának. A benne ülő kirándulók - két reykjavíki, felsőosztálybeli pár - bár szerencsésen megússzák a balesetet, egyszerre a világtól teljesen elzárva találják mag ukat. Pedig a ház nem lakatlan. Két idős ember kerül elő a mélyéről, akik szállást nyújtanak ugyan a váratlan vendégeknek, de semmit nem hajlandók elárulni magukról, még azt sem, hogyan kerültek ide a kihalt, sivatagos Felföldre. A jövevények előszö r csak a demencia tüneteinek vélik a férfi különös viselkedését, véletlennek az öregek váratlan eltűnéseit, de egyre inkább úgy látszik, egészen másról van szó. A telefonvonal süket, térerő nincs. A kényszerű vendégek egyre több ijesztő furcsaságra lesznek figyelmesek, s hamar megérik bennük az elhatározás: El innen, el, minél hamarabb! Ám hiába minden próbálkozás - hol négyen együtt, hol párosával -, újra és újra a háznál találják magukat. Ha pedig nem, az még annál is rosszabb... Horror, ps zichotriller, ősi hagyományvilág és a válság utáni Izland maró kritikája - mindez egyesül ebben a mesterien megírt, több síkon játszódó történetben, amelyet joggal nevezhetünk az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb skandináv regényének.

"A svéd királyi nyomozóhatóság egy kíméletlen sorozatgyilkos után kutat, akinek immár három nő halála szárad a lelkén. Az elkövetés módja megegyezik a kilencvenes évek hírhedt sorozatgyilkosának, annak az Edward Hindének a módszerével, akit Sebastian Bergman kriminálpszichológus juttatott rács mögé. A megkeseredett és mogorva Sebastian kézenfekvőnek érzi, hogy bevegyék a nyomozásba, és ez azért se lenne ellenére, mert így nemrég megtalált lánya közelében lehetne, aki azonban még nem tudja, hogy Bergman az apja. A férfinek sikerül is bekerülnie a nyomozók közé, s hamarosan megrendülve ébred rá: a gyilkosságok olyan módon függnek össze, amire a legvadabb álmaiban sem gondolt volna. "

Szemben a világgal. Csak ők és senki más. Felnőni egy apa mellett, aki szereti a kisfiát, ám szinte törvényen kívüliként él, és alkalmi munkákat keresve vándorol az országban, lehet érdekes, de ugyanakkor nagy próbatétel is. Mert nem könnyű folyton menekülni. Főleg, ha nem is tudjuk pontosan, mi elől szökünk. A fiú nem jár iskolába, apja tanítja őt szenvedélyes lelkesedéssel. Sajátos módszereihez igazított tanterve igencsak eltér az iskolai előírásoktól, esténként pedig történeteket mesél a gyereknek az otthontalanul bolyongó Királyról és a Hercegről, akiknek meg kell ölniük a Fehér Királynőt, hogy megtörjenek egy átkot. Tíz évvel később, az immár felnőtt fiú mindent elkövet, hogy beilleszkedjen a társadalomba, ám az őt ért hatások nem engedik el. A kérdések, melyek saját és az apja múltja körül kavarognak, nem maradhatnak megválaszolatlanul. Felkavaró történet egy fiúról, aki idegenként él az őt körülvevő világban, olyan apai örökséget hurcolva magával, amelynek következményei beláthatatlanok. Az 1976-ban született Jonas T. Bengtsson első regénye 2005-ben jelent meg Dániában, és a kritikusok nem győzték dícsérni az "új hangot". Második regénye két évvel később látott napvilágot, csak megerősítette a vélekedést: Bengtssonnak hátborzongató érzése van a nyers realizmushoz, és kiforrott prózája kiemeli pályatársai közül. A szerző 2010-ben elnyerte a P. O. Enquist irodalmi díjat. A zsűri méltatta magabiztos írásmódját, valósághű karakterábrázolását, a társadalom kivetettjeiről írt portréit és a figyelemreméltó empátiát, amely az írásaiból árad. "A társadalom peremén élő ember típusát tárja elénk, és megmutatja az olvasóknak, hogy igenis közeli kapcsolatban vannak a kierekesztettekkel."

A vadregényes Jämtlandon két barátnő túrázni indul. Egy folyóvölgybe érve egyikük megcsúszik, és hirtelen megkapaszkodik valamiben, amiről kiderül, hogy nem más, mint egy csontváz keze. A kiérkező rendőrség feltárja a területet, és felületesen elföldelt holttestekre bukkan. A nyomozócsoport - amelynek Sebastian Bergman kriminálpszichológus újra a tagja - kideríti, hogy a hat tetemből kettő egy 2003 őszén eltűnt házaspáré, ám a másik négy maradvány - két gyermeké és két felnőtté - azonosítása lehetetlennek tűnik, pedig bizonyosnak látszik, hogy mind egyszerre kerültek a földbe. Egy újságíró hamarosan használhatónak ígérkező fülest kap két eltűnt afgánról, akiknek ugyancsak 2003-ban veszett nyoma. Az eset rendkívül összetett, és mivel az ügy állambiztonsági kérdéseket is felvet, a titkosszolgálat is beavatkozik.

A füzet a német igék tanulásához nyújt segítséget.

Carl Morcköt, a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Morck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, akit azután egy fán lógva találtak meg. A nyomozás szálai egy furcsa, napimádó szektához vezetnek. Morcknek és segítőinek - Rosénak, Assadnak és az újonc Gordonnak - egy egész gyilkosságsorozatot kell felderíteniük, miközben egy ördögi manipulátor mindent megtesz, hogy eltakarítsa őket az útból.

Elsa majdnem nyolcéves, és ,,különleges". Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Másként a szomszéd, akit nagymama mintegy véletlenül eltalál egy paintballfegyverrel, máshogy a saját lánya, aki (többek között) dohányzási szokásai miatt neheztel rá, és megint másképp az ingyenújság terjesztője, aki nem ért a szép szóból, hogy nagymama nem kér reklámot. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez - jobbára házbéli szomszédaikhoz -, akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.

A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát... Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről.

Rajongók milliói remélték, hogy a skandináv krimit világhíressé tevő tetovált lány története így vagy úgy, a szerző, Stieg Larsson hirtelen halála után is folytatódhat. Időről időre nem megerősített hírek kaptak szárnyra a Millennium-sorozat fiók mélyén rejtőző negyedik kötetéről. Mígnem egy váratlan fordulattal a svéd kiadó felkérte a közismert írót, újságírót, David Lagercrantzot, hogy írja meg a folytatást. Lisbeth Salander, a tetovált lány tehát újra a rosszfiúk nyomába ered, s a regényben természetesen feltűnik Mikael Blomkvist, a Millennium főszerkesztője is. Az akciódús cselekményről most csak annyit árulhatunk el, hogy egy különleges képességű kisfiú is kulcsszerepet kap benne.

Tony Attwood az Asperger-szindróma - avagy a magasan funkcionáló autizmus - egyik legnagyobb szakértője. Különös gyerekek című kötete volt az első, a szélesebb közönségnek szóló, magyar nyelven is megjelent munka erről a tünetegyüttesről. Mostani, a teljesség igényével készült könyvében megtalálható mindaz, amit az Asperger-szindrómáról jelenleg tudunk. Attwood évtizedeken át felhalmozott klinikai tapasztalata, s a szakzsargontól lehetőleg tartózkodó, olvasmányos stílusa lehetővé teszi, hogy széles olvasóközönséghez szólhasson: magukhoz az érintettekhez, a hozzátartozókhoz, pedagógusokhoz, valamint pszichológus, pszichiáter szakemberekhez is. A kötetben esettanulmányok és praktikus tanácsok sora segíti, hogy az érintettek megsokszorozhassák erejüket, s a lehető legjobban kihasználhassák (korántsem lebecsülendő) képességeiket a teljes és örömteli élet érdekében.

A fiatal amerikai doktornő, Felicity nagyanyja meghal, az édesanyjának pedig nem sokkal később nyoma vész. A szálak Rómába vezetnek, ahol Felicity egy rejtélyes naplóra akad. Ezzel pedig kezdetét veszi az időutazás, amelynek során a lány előtt feltárul családja végzetes története. A dédnagyanyja, Elisabeth és a lánya, Deborah az emberiség történelmének legsötétebb időszakában, Hitler Harmadik Birodalmában hazugságok és intrikák útvesztőiben tévelyegve igyekezett szembeszállni a gonosszal, ám egy sorsszerű szerelem a hatalom játékszereivé tette őket. Borzalmas titkukat mindketten magukkal vitték a sírba Ám a múltat nem lehet eltörölni, s árnyékot vet a ma élőkre is. Az örökség a szerelem és a megszállottság, a bűn és a bűnhődés, az árulás és a bosszú keserédes története.