Animus strana 10 z 63

Újra eljött az évnek az a napja, amikor William Wisting előveszi a rejtélyes körülmények között eltűnt Katharina Haugen csaknem huszonöt éves aktáját. Az ügyet sosem sikerült megoldani. A nyomozó azóta is minden évben felkeresi a nő férjét, aki az eltűnés napján az ország másik végén tartózkodott. Az eltelt idő alatt barátság alakult ki közöttük, ám ezúttal Wisting zárva találja az ajtaját. Martin Haugennek nyoma sincs. Ugyanaznap érkezik a rendőrkapitányságra Adrian Stiller, aki a megoldatlan ügyek részlegén dolgozik a Kriposnál. Mivel úgy véli, a Katharina-ügy összefügghet egy másik régi eltűnéssel, Wisting arra kényszerül, hogy együtt dolgozzon a rideg természetű kollégával. Mások a módszereik, más a hozzáállásuk, de össze kell csiszolódniuk, ha meg akarják oldani az ügyet.   „Jó végre olyan krimit olvasni, ahol nem az akciójelenetek és az erőszak áll a középpontban. Horst könnyed, olvasmányos stílusban ír a feszült nyomozói munkáról. És pontosan tudja, miről beszél.”  Dagbladet

A történetek hoztak össze bennünket.A könyvek terjesztették el eszméinket és hiedelmeinket.Az internet végtelen tudást ígért.Az algoritmus kiismerte titkainkat, és egymás ellen fordított bennünket.Mit tesz majd a mesterséges intelligencia? Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani. A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla?

Luc Verlain főfelügyelő imádja a hasát, a nőket és kényelmes párizsi életét. Amikor azonban az apja megbetegszik, és nem tudni, hogy az öreg osztrigahalásznak mennyi ideje lehet még hátra, Luc áthelyezteti magát Bordeaux-ba, ahonnan egykor egy jobb élet reményében elmenekült. Röviddel a megérkezése után gyilkosság zavarja meg a vidék békéjét: egy halott lányt találnak a parton. Luc és csapata hamarosan letartóztat egy gyanúsítottat, de az áldozat szülőfalujának lakói nem bíznak a rendőrségben, és saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást. A nem várt veszélyeket rejtő nyomozás a környék szőlőhegyeire, majd ismét az óceánpartra vezet, ahol feltámad a főfelügyelő múltja. Luc feleleveníti a régi ismeretségeit, valamint megismerkedik a helyi kollégákkal, akik között ellenlábasa is akad. De a kellemes meglepetések sem hiányoznak: Anouk Filipetti kapitánynak, a nyomozásban részt vevő fiatal nőnek például nagyon nehéz ellenállnia.

Thorstein törzsfő családjával száműzetésben él a Fóka-szigeteken. A bosszú gondolatától gyötörve folyamatosan egykori uradalmára, Vingulmorkra gondol, ahonnan egy éjszakai támadás során menekülniük kellett.  Apja gyilkosa, a vérszomjas Ros az ő csarnokában él, nemzetségének jogos földjét bitorolja.  Ha ez nem lenne elég, a térségbe egyre több keresztény pap téved, hogy áttérítsen mindenkit a Fehér Krisztus hitére. Thorstein gyűlöli a szerzeteseket, mígnem az egyik felhívja rá a figyelmét, hogy sérült kezű fiát, Hrafn Thórt egy angol kolostorban meg tudják gyógyítani.  A jomsvikingek útra kelnek Canterburybe, eközben Angliát hódítók ostromolják. Villásszakállú Svein meg akarja dönteni Ethelred királyságát. Thorstein tudja, hogy jól kell szövetségest választania, miközben elvárják tőle, hogy földet szerezzen a dán királynak. A kardok énekének engedve csatába száll, nem is sejtve, hogy árulók lesik minden lépését. A viking-sorozat negyedik része visszarepíti az olvasót azokba az időkbe, amikor Angliát olyan invázió sújtotta, amely megváltoztatta a történelem menetét. Háborúba, ahol dánok harcolnak dánok ellen, szászok szászok ellen, és ahol egy hadúr hűségében nem mindig lehet megbízni. Thorsteinnek az életéért kell majd harcolnia. És először kell harcba szállnia fiatal fia oldalán.

„Hátborzongató és rémisztő… a legjobb a true crime műfajában.” –  Daily ExpressChristopher Berry-Dee, a világhírű oknyomozó kriminológus a legszigorúbban őrzött, legkeményebb börtönökbe szerzett belépési engedélyt és nyerte el az ott élő gyilkosok bizalmát, akik megosztották vele megdöbbentő bűncselekményeik részleteit. Az iszonyatos beszámolókat egyedülálló hang- és videofelvételeken rögzítették, amelyeket nemegyszer a halálsoron készített az ítéletük végrehajtására váró bűnözőkkel. A szerző ezeket az interjúkat gyűjtötte össze ebben a nyugtalanító, csak erős idegzetű olvasóknak ajánlott könyvben, amely első megjelenése óta a true crime igazi klasszikusává vált. A Sorozatgyilkosokkal beszélgettem megrajzolja az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedekben elkövetett legbrutálisabb sorozatgyilkosságok tíz elkövetőjének hiteles portréját. Christopher Berry-Dee minden részletre kiterjedően és hitelesen rekonstruálja az elborzasztó, sokszor hihetetlen, ám mégis fájóan valós eseteket, valamint az elkövetők életrajzát és tetteik lehetséges indokait a rendelkezésre álló bizonyítékok, a szemtanúk vallomásai és a gyilkosok saját elbeszélései alapján.

Carl és Helene nincs túl jó passzban, és úgy vélik, hogy egy nyaralás távol a stockholmi hétköznapok zajától talán segít újra egymásra találniuk. Ezért házat cserélnek egy kaliforniai házaspárral, akik éppen Svédországba készülnek, ahol a férfinak lesz egy kiállítása. A svéd Adam és az amerikai Scarlett szintén a házassága megmentésén fáradozik. Azonban alig érkeznek meg Santa Cruzba, illetve Stockholmba, különös események sora veszi kezdetét. Vajon Carlt csak az emlékezete tréfálja meg, amikor úgy képzeli, hogy a ház teljesen máshogy nézett ki a fotókon? Tényleg kopog valaki éjjelente a fűtéscsöveken, vagy csupán rémeket lát? És Scarlett képzelődik, vagy Helene valóban titkos üzenetet hagyott neki a gardróbszobában? A furcsaságok egyre szaporodnak, és a végén már a saját szemüknek sem mernek hinni. Ahogyan Stefan Ahnhem új pszichothrillerének mozaikdarabkái összeállnak, világossá válik, mennyivel több rejlik minden kapcsolatban a felszín alatt, mint azt képzelni mertük volna. És hogy mindenki jobban járna, ha igazat mondana. Csakis az igazat.

Mina Dabiri nyomozónak és csapatának ugyancsak meggyűlik a baja egy eltűnt kisfiú ügyének kivizsgálásával. Arra egykettőre rájönnek, hogy az eset hasonlít egy korábbi emberrablásra, amelynek nem lett jó vége, ám a nyomozás ezen a ponton megfeneklik. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy a bűntények sora folytatódni fog, és egyetlen gyerek sincs biztonságban Stockholmban. Mina végső elkeseredésében a mentalista Vincent Walderhez fordul, aki az emberi psziché avatott szakértőjeként már a segítségükre volt korábban egy nyomozásban. Akkor közel kerültek egymáshoz, de két éve nem beszéltek. A csoportban nem mindenki nézi jó szemmel Vincent visszatérését, mert kételkednek benne, hogy ezúttal hasznát veszik-e. Csakhogy nincs vesztegetni való idejük, mert az óra ketyeg, és a legvédtelenebbek vannak veszélyben. Mina & Vincent 2. esete

Adamot mindig csak egy dolog érdekelte igazán: az állatok. Amikor munkahelyére, a stockholmi állatkertbe új igazgató érkezik, a fiú nyugodt élete felborul. Főnökének ugyanis eltökélt szándéka, hogy nyereségessé teszi az intézményt, mégpedig úgy, hogy egy csődbe ment cirkusztól oroszlánokat, gorillákat és elefántokat vásárol, és ezekkel az „új, menő és izgalmas” állatokkal helyettesíti a kert mostani „uncsi” lakóit.  Adam kétli, hogy az állatkert megfelelő hely lenne a jövevények számára, ezért barátjával, a jó kedélyű Daviddal, és Natalie-val, a cirkusz oroszlánszelídítőjével merész tervet sző az állatok megszöktetésére. Ám ahhoz, hogy elérjék céljukat, és az állatok szabadon élhessenek az afrikai vadonban, a magyar alvilág néhány tagjának segítségére is szükségük lesz. A fiú, aki megszöktette az oroszlánokat egyszerre bájos szatíra és kalandregény, amely érdekes megvilágításba helyezi, hogyan is viszonyulunk valójában az állatokhoz, és mire jók – vagy nem jók – az állatkertek.

1940, Hollandia: A húszéves, visszahúzódó joghallgató Hannie Schaft önkéntesként segélycsomagokat állít össze a háborús menekülteknek. Ám amikor két legjobb barátnőjét zsidó származásuk miatt kitiltják az egyetemről, majd fokozatosan szinte mindenhonnan, Hannie úgy véli, eljött a radikálisabb segítségnyújtás ideje: kimenti őket a fővárosból, és a szülei vidéki lakásában bújtatja el. Az ország sorsa fölött érzett elkeseredésében felveszi a kapcsolatot az ellenállási mozgalom egy helyi csoportjával, és hamarosan fegyveres tagjai közé lép. Meglepő eltökéltséggel veti bele magát a kiképzésbe, és egyre veszélyesebb feladatokat vállal: az éjszaka leple alatt nácikra vadászik, és nem riad vissza az ellenség felrobbantásától sem. Hannie új családra talál a mozgalomban, sőt bele is szeret egyik társába, amiért később óriási árat kell fizetnie. Elhatározását, hogy a harcban mindvégig „ember marad”, egyre nehezebb betartania. Ahogy elmerül az összeesküvések és merényletek hálójában, lassan legendává válik. A vörös hajú lány híre futótűzként terjed a barátok és az ellenség köreiben egyaránt. Csakhogy az ellenség szemében nem legenda. Hanem célpont.

Elsa majdnem nyolcéves, és különleges. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Másként a szomszéd, akit nagymama mintegy véletlenül eltalál egy paintballfegyverrel, máshogy a saját lánya, aki (többek között) dohányzási szokásai miatt neheztel rá, és megint másképp az ingyenújság terjesztője, aki nem ért a szép szóból, hogy nagymama nem kér reklámot. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez jobbára házbéli szomszédaikhoz, akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.

Julia Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget.Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit.A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes. A rejtély kulcsa a világsikerű Joona Linna-sorozatot jegyző, Lars Kepler álnéven alkotó szerzőpáros új, klasszikus detektívregény-sorozatának első kötete.

Drámai időket élnek a villa lakói. Marie és Paul szerelme vajon kiállja a próbát, a különválás hosszú éveit? Augsburg, 1939. A Melzer családra nehéz időszak vár. A második világháború kitörése fenyeget, és a Melzer textilgyárban sem mennek jól a dolgok. Paulnak nehéz döntéseket kell hoznia – ráadásul a felesége segítsége nélkül. Marie ugyanis már négy éve New Yorkban él, és az elválás nyomot hagyott az életükön, bár Marie szerelme a férje iránt továbbra is töretlen. Rettenetesen lesújtja, amikor megtudja, hogy Paul beleszeretett egy másik nőbe. Vajon sikerül visszakapnia imádott férjét?Anne Jacobs sorozatának sodró lendületű befejező része a háború megannyi aspektusát tárja fel előttünk, folyamatos dilemmák elé állít, és megmutatja, kik azok, akiket megtévesztenek a gyilkos eszmék, kik küzdenek a végletekig az elveikért, kik ragaszkodnak távolra sodródott szerelmükhöz, akár az életük árán is. Vajon az 1940-es évek lerombolt Németországában újra lehet mindent kezdeni?A nagy sikerű Downton Abbey című sorozat rajongóinak különösen ajánljuk. 

Nora Pennington, a Csodakönyvek tulajdonosa hisz abban, hogy egy jól kiválasztott könyv bármilyen bajra gyógyír lehet. De barátnőivel – a Titkok Könyvklubja tagjaival – azt is tudják, hogy van, amikor inkább némi praktikus segítségre van szükség. Például annak a nádszálvékony, kék-zöld foltos, kórházi karszalagot viselő lánynak az esetében, aki Nora boltjában bujkál. A jövevény Abilene néven mutatkozik be, de még azután is titkolja, ki is ő valójában, hogy szállást és munkát szereznek neki. Ám amikor a bolt egyik állandó vevőjét holtan találják, Nora felfedez valamit, ami a halálesethez köti Abilene-t… Mindeközben a városban megnyílik egy bizományi üzlet, a Virtuális Dzsinn, és gyorsan népszerű lesz, ugyanis a tulajdonosa, Griffin Kingsley látványosan kedves mindenkivel. Azonban Norának, aki „nem a borító alapján ítéli meg a könyveket”, a férfi hamarosan gyanússá válik.Kisvártatva egy második rejtélyes tragédia is történik Miracle Springsben, a könyvklub nyomozásra termett tagjai pedig az új seriff segítségére sietnek, mert ekkor már biztos, hogy a városban egy gyilkos szedi áldozatait…

Carl és Roy Opgard sikeres emberek, olyan sikeresek, amennyire az egy Oshoz hasonló hegyi faluban csak lehetséges. Carl a saját wellnesshotelét igazgatja, Roy pedig a benzinkutat vezeti, és építeni szeretne egy vidámparkot, amelyhez hullámvasút is tartozik. Csakhogy a környéken régóta tervezett nagyszabású útépítés – amelynek következtében megszűnne Osban a jövedelmező átmenő forgalom – egyre fenyegetőbb közelségbe kerül, és a fivéreknek tenniük kell valamit, még ha ehhez be is kell piszkolniuk a kezüket. Szerencsére az ilyesmiben akad tapasztalatuk.Mindeközben Kurt Olsen körzeti megbízott előtt megcsillan annak reménye, hogy végre-valahára be tudja bizonyítani, hogy jó néhány, évekkel korábban elkövetett emberölés az Opgard testvérek lelkén szárad. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban. Hiszen a bűn útjára lépni olyan, mint hullámvasúton ülni: ha egyszer elindult, már nem lehet leszállni. A birodalom című kötet folytatása nagyszabású, sodró lendületű regény a hűségről, családi összetartásról, szerelemről és arról, mire képes az ember azért, hogy ne veszítse el mindazt, amiért egész életében harcolt.

A harmincas évei végén járó Constance sikeres ügyvéd, aki nemrég megkapta álmai állását egy előkelő párizsi ügyvédi irodánál. Látszólagos magabiztossága ellenére mégis sebezhető, kevés az önbizalma. Fülig szerelmes a szintén ügyvéd Lucas-ba, egyre csak arra vár, hogy a férfi, ígéretéhez híven, elhagyja érte a feleségét. Constance már épp aláírta a szerződését, amikor észreveszi, hogy a próbaidejét nem épp szokványos módon kell letöltenie. Az új munkahelye nem tárgyalótermekbe küldi, hanem a Szent Jakab zarándokút egy szakaszára. Constance első reakciója a meghökkent ellenállás, ám végül a barátai biztatására rábólint, hogy egy veszélyesen nagy ugrással elhagyja a komfortzónáját. Amit aztán megtapasztal, mindent összezavar benne arról, amit addig gondolt saját magáról és a szerelemről. Maud Ankaoua lenyűgöző, megható világot fest, amely az olvasót is felemeli. A szerző meggyőződéssel, nagyvonalúan és nagy képzelőerővel adja a kezünkbe a valódi, boldogító szeretet és szerelem megoldóképleteit. A Soha többé nélkülem a félelmeinkre épülő gépies mintákat állítja reflektorfénybe, amelyek olyan gyakran akadályozzák, hogy igazán szeressünk – holott erre megvan bennünk a képesség. A tartós szabadság és öröm nagyon is elérhető, ez az út éppen oda vezet.

Ann Rule, a New York Times #1 bestsellerszerzője együtt dolgozott, majd éveken át levelezett a később sorozatgyilkosként elítélt Ted Bundyval, így olyan közelről ismerte, mint talán senki más e világon. Magyar nyelven először olvasható kötete a true crimeműfajának igazi klasszikusa!A fiatal édesanya és bűnügyekkel foglalkozó író, Ann Rule egy seattle-i krízisklinika segélyvonalánál 1971-ben megismerkedett egy sármos és tehetséges kollégával, akivel az  jszakai ügyeletek alatt rengeteget beszélgettek, és végül barátok lettek. A fiatalembert Ted Bundynak hívták. Az élet hamarosan másfelé sodorta őket, de a következő években is kapcsolatban maradtak egymással, még akkor is, amikor Bundyt később gyilkosság gyanújával börtönbe zárták.A Ted Bundy: Az idegen mellettem első, 1980-as megjelenése óta szerepel a külföldi bestsellerlistákon. A kötetet többször újra kiadták, és ilyenkor a szerző kiegészítette a történetet az addig eltelt idő eseményeivel. Az eredmény pedig egy megrázó és ijesztő beszámoló nemcsak arról, hogy Ted Bundy miként végzett bizonyítottan 36 nővel – és feltehetően még több tucattal –, hanem arról is, hogy soha nem tudhatjuk igazán, mi rejtőzik a másik ember maszkja mögött. Ann Rule tökéletes egyensúlyt teremtve váltakoztatja saját,megkapóan őszinte és figyelemre méltóan önreflexív nézőpontját a profi bűnügyi riporterével, hibátlanul megrajzolva ezzel a történelem egyik legveszélyesebb és egyben lekarizmatikusabb sorozatgyilkosának portréját.„Ann Rule rendkívüli rálátással ír a modern amerikai történelem egyik legmegragadóbb gyilkosáról.” – The New York Times„A termékeny és tehetséges Ann Rule bebizonyítja, hogy ő a true crime műfajának királynője. Regényírói vénával kelti életre Ted Bundy történetét.” – Publishers Weekly „Letehetetlen történet, amelyet a szerző együttérzéssel, ugyanakkor maximális szakmai objektivitással tárt fel.” – Seattle Times