Animus strana 8 z 63

A történetek hoztak össze bennünket. A könyvek terjesztették el eszméinket és hiedelmeinket. Az internet végtelen tudást ígért. Az algoritmus kiismerte titkainkat, és egymás ellen fordított bennünket. Mit tesz majd a mesterséges intelligencia? Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani. A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla?

Ann Rule, a New York Times #1 bestsellerszerzője együtt dolgozott, majd éveken át levelezett a később sorozatgyilkosként elítélt Ted Bundyval, így olyan közelről ismerte, mint talán senki más e világon. Magyar nyelven először olvasható kötete a true crime műfajának igazi klasszikusa! A fiatal édesanya és bűnügyekkel foglalkozó író, Ann Rule egy seattle-i krízisklinika segélyvonalánál 1971-ben megismerkedett egy sármos és tehetséges kollégával, akivel az jszakai ügyeletek alatt rengeteget beszélgettek, és végül barátok lettek. A fiatalembert Ted Bundynak hívták. Az élet hamarosan másfelé sodorta őket, de a következő években is kapcsolatban maradtak egymással, még akkor is, amikor Bundyt később gyilkosság gyanújával börtönbe zárták. A Ted Bundy: Az idegen mellettem első, 1980-as megjelenése óta szerepel a külföldi bestsellerlistákon. A kötetet többször újra kiadták, és ilyenkor a szerző kiegészítette a történetet az addig eltelt idő eseményeivel. Az eredmény pedig egy megrázó és ijesztő beszámoló nemcsak arról, hogy Ted Bundy miként végzett bizonyítottan 36 nővel – és feltehetően még több tucattal –, hanem arról is, hogy soha nem tudhatjuk igazán, mi rejtőzik a másik ember maszkja mögött. Ann Rule tökéletes egyensúlyt teremtve váltakoztatja saját, megkapóan őszinte és figyelemre méltóan önreflexív nézőpontját a profi bűnügyi riporterével, hibátlanul megrajzolva ezzel a történelem egyik legveszélyesebb és egyben lekarizmatikusabb sorozatgyilkosának portréját.

Carl és Roy Opgard sikeres emberek, olyan sikeresek, amennyire az egy Oshoz hasonló hegyi faluban csak lehetséges. Carl a saját wellnesshotelét igazgatja, Roy pedig a benzinkutat vezeti, és építeni szeretne egy vidámparkot, amelyhez hullámvasút is tartozik. Csakhogy a környéken régóta tervezett nagyszabású útépítés – amelynek következtében megszűnne Osban a jövedelmező átmenő forgalom – egyre fenyegetőbb közelségbe kerül, és a fivéreknek tenniük kell valamit, még ha ehhez be is kell piszkolniuk a kezüket. Szerencsére az ilyesmiben akad tapasztalatuk. Mindeközben Kurt Olsen körzeti megbízott előtt megcsillan annak reménye, hogy végre-valahára be tudja bizonyítani, hogy jó néhány, évekkel korábban elkövetett emberölés az Opgard testvérek lelkén szárad. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban. Hiszen a bűn útjára lépni olyan, mint hullámvasúton ülni: ha egyszer elindult, már nem lehet leszállni. A birodalom című kötet folytatása nagyszabású, sodró lendületű regény a hűségről, családi összetartásról, szerelemről és arról, mire képes az ember azért, hogy ne veszítse el mindazt, amiért egész életében harcolt.

A könyvből készült filmsorozat már a SkyShowtime-on! Azt hihetnénk, hogy Auschwitz–Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Lale Sokolovnak hívták. Rab volt, akár a többiek, de munkája felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje.

A nemzetközi bestseller gyönyörűen illusztrált képregényváltozatának harmadik kötete. Néha a történelem nem tűnik egyébnek undok uralkodók, vérszívó vezérek és disznó diktátorok soránál. De biztos, hogy tényleg ők irányítanak? A történelem urai lenyűgöző és szórakoztató utazásra visz bennünket az emberiség múltjába, hogy felderítsük a világunkat alakító erőket, amelyek összehoznak és gyakran szét is szakítanak minket. Nézze az első sorból a föld legnagyobb show-ját, és fedezze fel a pénz, a vallás és a birodalmak felemelkedését! Csatlakozzon bűbájos műsorvezetőnkhöz, Heróda Tuszhoz, aki felteszi a kérdést: melyik történelmi szuperhős bír civilizációkat teremtő és leromboló hatalommal? Vajon Ms. Káosz jut uralomra? Vagy Mr. Véletlen bizonyítja, hogy a szerencse és a körülmények döntenek? Netán Verőleány győz több erővel, mint ésszel? A Sapiens - Rajzolt történelem harmadik kötetében Yuval Noah Harari, David Vandermeulen és Daniel Casanave folytatja az emberiség bonyolult történetének szellemes, empatikus és eredeti bemutatását. A különleges új szereplők mellett ismét találkozhatunk olyan ismert arcokkal, mint Yuval, Zoé, Josita és Szaraszvatí professzor, Klüg atya, Bill és Cindy. Ahogy időn, téren és drámai cselekményen át utazva az igazságot keresik, nem lehet nem eltűnődnünk: miért nem tudunk kijönni egymással?

A fiatal nő a kádban feküdt. Körülötte a vízen jéghártya csillogott. Csuklói felvágva, a kövezeten vérfoltok. Így találnak rá a holtan is gyönyörű Alexre, akiről csakhamar kiderül, hogy nem magával végzett, hanem gyilkosság áldozata lett. Vajon kinek lehetett útjában ez a kiskorától fogva különösen viselkedő, visszahúzódó nő, akit férfiak és nők egyaránt csodálattal vettek körül? Arra lehet számítani, hogy hamar meglesz a tettes, hiszen a színhely egy tengerparti kisváros, ahol mindenki mindenkit ismer. Vagy csak úgy tűnik… Patriknak, a rendőrtisztnek és Ericának, az írónőnek azzal kell szembesülnie, hogy fogalmuk sem volt, kikkel élnek együtt, milyen titkokat rejtegetnek a takaros házak, s hogy ki volt valójában az áldozat, akit pedig gyerekkoruktól ismerni véltek.

Nora Pennington, a Csodakönyvek tulajdonosa hisz abban, hogy egy jól kiválasztott könyv bármilyen bajra gyógyír lehet. De barátnőivel – a Titkok Könyvklubja tagjaival – azt is tudják, hogy van, amikor inkább némi praktikus segítségre van szükség. Például annak a nádszálvékony, kék-zöld foltos, kórházi karszalagot viselő lánynak az esetében, aki Nora boltjában bujkál. A jövevény Abilene néven mutatkozik be, de még azután is titkolja, ki is ő valójában, hogy szállást és munkát szereznek neki. Ám amikor a bolt egyik állandó vevőjét holtan találják, Nora felfedez valamit, ami a halálesethez köti Abilene-t… Mindeközben a városban megnyílik egy bizományi üzlet, a Virtuális Dzsinn, és gyorsan népszerű lesz, ugyanis a tulajdonosa, Griffin Kingsley látványosan kedves mindenkivel. Azonban Norának, aki „nem a borító alapján ítéli meg a könyveket”, a férfi hamarosan gyanússá válik. Kisvártatva egy második rejtélyes tragédia is történik Miracle Springsben, a könyvklub nyomozásra termett tagjai pedig az új seriff segítségére sietnek, mert ekkor már biztos, hogy a városban egy gyilkos szedi áldozatait…

Harry Hole nyomozó egy ritka ügyletről szerez tudomást: valaki egy különleges, nagy hatóerejű, Märklin márkájú puskát rendelt. Mint kiderül, a megrendelő egy nyolcvanhoz közeledő férfi, aki a második világháború idején a németek mellett harcolt a keleti fronton. Gyilkosság, bosszú, árulás. Aggastyán korú nemzetiszocialisták és fiatal neonácik. A második világháború keleti frontja és a modern Oslo. Egykori frontharcos átvágott torokkal… Több, időben és térben egymástól messze eső történés vezeti el a sokszor önmaga gyengeségeivel is megküzdeni kénytelen nyomozót egy vakmerő merénylet tervezőjének leleplezéséhez.

Az ausztrál tengerparton holtan találnak egy fiatal norvég nőt. Megerőszakolták és megfojtották. Harry Hole, az oslói rendőr-főkapitányság nyomozója Sydney-be utazik, hogy segítségére legyen ottani kollégáinak. Bár a vendéglátók csak jelképes szerepet szánnak az idegen nyomozónak, Harry alaposan belekeveredik az ügybe. S miközben az őslakos legendák halált hozó denevérembere után kutat, megismeri a többmilliós város sötétebb oldalát, a prostik, stricik, drogdílerek világát. És találkozik a megölt lány kollégájával, a gyönyörű, vörös hajú Birgittával, aki Harry számára hamarosan többet kezd jelenteni, mint egy egyszerű tanú…

Julia Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget. Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit. A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes. A rejtély kulcsa a világsikerű Joona Linna-sorozatot jegyző, Lars Kepler álnéven alkotó szerzőpáros új, klasszikus detektívregény-sorozatának első kötete.

Christopher Berry-Dee, a világhírű oknyomozó kriminológus a legszigorúbban őrzött, legkeményebb börtönökbe szerzett belépési engedélyt és nyerte el az ott élő gyilkosok bizalmát, akik megosztották vele megdöbbentő bűncselekményeik részleteit. Az iszonyatos beszámolókat egyedülálló hang- és videofelvételeken rögzítették, amelyeket nemegyszer a halálsoron készített az ítéletük végrehajtására váró bűnözőkkel. A szerző ezeket az interjúkat gyűjtötte össze ebben a nyugtalanító, csak erős idegzetű olvasóknak ajánlott könyvben, amely első megjelenése óta a true crime igazi klasszikusává vált. A Sorozatgyilkosokkal beszélgettem megrajzolja az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedekben elkövetett legbrutálisabb sorozatgyilkosságok tíz elkövetőjének hiteles portréját. Christopher Berry-Dee minden részletre kiterjedően és hitelesen rekonstruálja az elborzasztó, sokszor hihetetlen, ám mégis fájóan valós eseteket, valamint az elkövetők életrajzát és tetteik lehetséges indokait a rendelkezésre álló bizonyítékok, a szemtanúk vallomásai és a gyilkosok saját elbeszélései alapján.

Wiking Stormberg, a sarkköri kisváros, Stenträsk rendőrparancsnoka soha nem tette túl magát a felesége eltűnésén. Helena harminc éve egy napon elment gyümölcsöt szedni, és nyom nélkül elnyelte a mocsár. Kisbabájukra, akit addigra már félholtra csíptek a rovarok, egy zsombékon találtak rá. Helena teste sosem került elő. Teltek az évek, évtizedek, a férfi pedig a munkájának, a gyerekeinek és az emlékezésnek szentelte minden idejét. Egy nyári napon Wiking és Helena felnőtt fia, Markus fenyegető levelet talál a postaládájában. A legbizarrabb azonban nem is maga a fenyegetés, hanem hogy Helena kézírásával írták, és sajátos kézjegyével szignózták: egy csillaggal, ami úgy néz ki, mint a nő hasán lévő forradás. Wiking azonnal a rejtély nyomába ered, de nem könnyű eldönteni, vajon csak kísérteteket lát, vagy valamiféle külső erő fenyegeti őt és a családját. Összetett cselekmény, kiváló dramaturgia, drámai fordulatok. Liza Marklund magával ragadó hangulatot teremt Lápvidék című regényében, és az izgalom mellett végig ott vibrál az a szomorúság, ami akkor fogja el az embert, ha eltöpreng, milyen másképp is alakult volna az élete, ha a múltban „az a bizonyos” esemény nem úgy történik, ahogyan történt.

1940, Hollandia: A húszéves, visszahúzódó joghallgató Hannie Schaft önkéntesként segélycsomagokat állít össze a háborús menekülteknek. Ám amikor két legjobb barátnőjét zsidó származásuk miatt kitiltják az egyetemről, majd fokozatosan szinte mindenhonnan, Hannie úgy véli, eljött a radikálisabb segítségnyújtás ideje: kimenti őket a fővárosból, és a szülei vidéki lakásában bújtatja el. Az ország sorsa fölött érzett elkeseredésében felveszi a kapcsolatot az ellenállási mozgalom egy helyi csoportjával, és hamarosan fegyveres tagjai közé lép. Meglepő eltökéltséggel veti bele magát a kiképzésbe, és egyre veszélyesebb feladatokat vállal: az éjszaka leple alatt nácikra vadászik, és nem riad vissza az ellenség felrobbantásától sem. Hannie új családra talál a mozgalomban, sőt bele is szeret egyik társába, amiért később óriási árat kell fizetnie. Elhatározását, hogy a harcban mindvégig „ember marad”, egyre nehezebb betartania. Ahogy elmerül az összeesküvések és merényletek hálójában, lassan legendává válik. A vörös hajú lány híre futótűzként terjed a barátok és az ellenség köreiben egyaránt. Csakhogy az ellenség szemében nem legenda. Hanem célpont.

Sam Berger biztosítási nyomozóként tengeti magányos mindennapjait, miután ikerfiai másik városba költöztek, a gyermeket váró Molly Blom pedig búcsú nélkül elhagyta. A férfi szakmai segítséggel próbál felépülni a veszteségből, amikor pszichológusától rejtélyes, de jövedelmező felkérést kap: egy elrabolt nőt kell megmentenie. A nyomozás hamarosan az orosz maffia szövevényes hálójába sodorja Bergert, aki már a legközelebbi barátaiban sem bízhat meg. Ráadásul Molly Blom erről az ügyről is többet tud, mint amennyi biztonságos volna… A Valaki figyel, a Hajsza és a Mély vízben című regények szerzője a folytatásban is mesterien szövi a nem lassuló eseményeket. A Berger–Blom-nyomozópáros újabb vérfagyasztó kalandokba keveredik, miközben megpróbálják megmenteni egymás, valamint újszülött kislányuk életét.

Thorstein törzsfő családjával száműzetésben él a Fóka-szigeteken. A bosszú gondolatától gyötörve folyamatosan egykori uradalmára, Vingulmorkra gondol, ahonnan egy éjszakai támadás során menekülniük kellett. Apja gyilkosa, a vérszomjas Ros az ő csarnokában él, nemzetségének jogos földjét bitorolja. Ha ez nem lenne elég, a térségbe egyre több keresztény pap téved, hogy áttérítsen mindenkit a Fehér Krisztus hitére. Thorstein gyűlöli a szerzeteseket, mígnem az egyik felhívja rá a figyelmét, hogy sérült kezű fiát, Hrafn Thórt egy angol kolostorban meg tudják gyógyítani. A jomsvikingek útra kelnek Canterburybe, eközben Angliát hódítók ostromolják. Villásszakállú Svein meg akarja dönteni Ethelred királyságát. Thorstein tudja, hogy jól kell szövetségest választania, miközben elvárják tőle, hogy földet szerezzen a dán királynak. A kardok énekének engedve csatába száll, nem is sejtve, hogy árulók lesik minden lépését. A viking-sorozat negyedik része visszarepíti az olvasót azokba az időkbe, amikor Angliát olyan invázió sújtotta, amely megváltoztatta a történelem menetét. Háborúba, ahol dánok harcolnak dánok ellen, szászok szászok ellen, és ahol egy hadúr hűségében nem mindig lehet megbízni. Thorsteinnek az életéért kell majd harcolnia. És először kell harcba szállnia fiatal fia oldalán.

Adamot mindig csak egy dolog érdekelte igazán: az állatok. Amikor munkahelyére, a stockholmi állatkertbe új igazgató érkezik, a fiú nyugodt élete felborul. Főnökének ugyanis eltökélt szándéka, hogy nyereségessé teszi az intézményt, mégpedig úgy, hogy egy csődbe ment cirkusztól oroszlánokat, gorillákat és elefántokat vásárol, és ezekkel az „új, menő és izgalmas” állatokkal helyettesíti a kert mostani „uncsi” lakóit. Adam kétli, hogy az állatkert megfelelő hely lenne a jövevények számára, ezért barátjával, a jó kedélyű Daviddal, és Natalie-val, a cirkusz oroszlánszelídítőjével merész tervet sző az állatok megszöktetésére. Ám ahhoz, hogy elérjék céljukat, és az állatok szabadon élhessenek az afrikai vadonban, a magyar alvilág néhány tagjának segítségére is szükségük lesz. A fiú, aki megszöktette az oroszlánokat egyszerre bájos szatíra és kalandregény, amely érdekes megvilágításba helyezi, hogyan is viszonyulunk valójában az állatokhoz, és mire jók – vagy nem jók – az állatkertek.