Athenaeum Kiadó strana 12 z 85

Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről.Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad.Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen módon mégis egy másik férfira vágyik, akinek karjában szenvedélyre talál. Silvia és Cósima, akikkel egy női magazin szerkesztőségében dolgozik, ugyancsak titkokat rejtegetnek a férjük elől.A Történetek férjes nőkről erőteljes regény, amely a női intimitás mélységeit tárja fel, és olyan asszonyok hétköznapi valóságáról mesél, akik a saját életük csapdájába estek.

Mata Hari illúziómentes világában három alapszabály van: a vonzalom valuta, a szex eszköz, a szerelem tiltott. Abban a pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának - bukása elkerülhetetlenné vált. Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő a párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. Mata Hari a leveleken keresztül üzent lányának: meg akarta vele értetni, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

A Ne higgy a megérzésednek! című kötetben Seth Stephens-Davidowitz közgazdász, a Google korábbi adattudósa és a The New York Times bestsellerszerzője felfedi, hogy valójában mekkorát tévedünk, amikor a megérzéseinkre hagyatkozunk. Mielőtt nagy döntéseket hoznánk, megvitatjuk azt a barátainkkal és a családunkkal, tanulmányozzuk a "szakértők" tanácsait az interneten, és talán még egy önsegítő könyvet is elolvasunk - aztán azt tesszük, amit helyesnek gondolunk, és a nagy téttel járó döntéseket kizárólag a megérzéseinkre alapozva hozzuk meg. Az elmúlt években a tudósok hatalmas adatbázisokban kutattak. Randiprofilok százezreinek adataiból sikeres stratégiákat alkottak meg az eszményi randihoz; több százmillió adóbevallás adataiból kiderítették, hogy melyek a legjobb helyek a gyermekneveléshez; karrierpályák millióinak tanulmányozásából eddig ismeretlen okokat találtak arra, hogy egyesek miért jutnak fel a csúcsra. A tények és a számok ellentmondanak a megérzéseinknek. Stephens-Davidowitz könyvében olyan önsegítő módszereket mutat be, amelyek valóban működnek - legyen szó akár arról, hogy melyik a legjobb időszak az életünkben egy vállalkozás beindítására, akár arról, hogy valójában mennyire tesz bennünket boldoggá az, ha kihagyjuk egy barátunk születésnapi buliját a kedvenc sorozatunkért. Feltárja azokat a megdöbbentő következtetéseket, amelyeket az adatok megtaníthatnak nekünk arról, hogy kik vagyunk, és mi teszi jobbá az életünket. Davidowitz az önfejlesztés új világát mutatja be, amelyet az adatok tesznek lehetővé.

Az egyetemista Rachel egy könyvesboltban dolgozik, itt találkozik Jamesszel, akivel rögtön megtalálják a közös hangot. A szikrázóan intelligens fiúval hamarosan lakótársak lesznek, és ezzel egy olyan barátság veszi kezdetét, amely örökre megváltoztatja az életüket. Bohém életüket folytonos anyagi gondok közepette élik az írországi Corkban, vad tivornyázások közepette. Amikor Rachel beleszeret nős egyetemi tanárába, Dr. Fred Byrne-be, kieszelnek egy tervet: könyvbemutatót szerveznek neki, hogy utána a lány elcsábíthassa a férfit. Frednek azonban más vágyai vannak. Titkok és kompromisszumok sorozata kezdődik, amely összefonja James, Rachel, Fred és Fred elbűvölő, jó kapcsolatokkal rendelkező, tehetős felesége sorsát. Pezsdítően szórakoztató regény barátokról, szerelmesekről és egy fiatal nőről, aki kétségbeesetten próbál ellavírozni a kaotikus Írországi viszonyokban és a felnőttlétben. „Magával ragadóan szatirikus könyv, méltó párja Sally Rooney regényeinek, bemutatva a hatalom dinamikáját az egyetemeken, könyvkiadókban és a hálószobában. O'Donoughe biztos kézzel vezeti az olvasót, kis és nagy szembenézések között.” - The New York Times. „A Rachel-eset a felnőtté válás könyve, egyúttal sziporkázóan szellemes és sokszor megrázó szerelmi történet.” - TIME Magazine. 

Szendrey Júlia alakja Petőfi özvegyeként él emlékezetünkben, aki eldobta az özvegyi fátylat, és hűtlenül más asszonya lett. Pedig jóval több volt, mint feleség. A korabeli dokumentumokra épülő életrajzi regény egy szenvedélyes, merész és különleges nő életét meséli el Petőfivel való megismerkedésétől a Horvát Árpáddal kötött második házasságán át haláláig, az életutat, amelynek során a forradalom szimbólumából, a nemzet özvegyéből megvetéssel sújtott, megtört asszony lett. Miklya Luzsányi Mónika pedagógus, író, szerkesztő, több életrajzi regény szerzője. Az Időutazó-sorozatban megjelent Mohács özvegye című könyve Mária királyné életét dolgozza fel. 

A szicíliai nyár sokat ígér, csak nem Ariannának, aki egyfolytában dolgozik. Közben a sziget kínálta finomságokkal, granitával, fagylalttal, cannolóval és különféle halételekkel vigasztalódik, abban az étteremben, ahol naphosszat a laptopja előtt ücsörög. Időnként szórakozottan rápillant Nissóra, a jóképű, ám kissé arrogáns séfre, aki a fiatal Antonio Banderasra emlékezteti. A férfi mindig is Szicíliában élt, a nő igazi világpolgár. A férfi harmincéves, a nő ötven. Egyikük sem vágyik a szerelemre, idejük sincs rá. Mindkettőjüknek megvan a maga álma. Nem ugyanaz, de nem is annyira más. A sors mit sem törődik kezdeti vonakodásukkal, és addig szövi a szálakat, míg végül szorosan összefonja őket. A meglepően végződő szerelmi történet minden olvasót nevetésre, sírásra, gondolkodásra, ábrándozásra, és talán változtatásra is késztet. A kötet különlegessége, hogy a fejezetek végén a szerző olasz ételek receptjeit vonultatja fel, amelyeket bárki elkészíthet, aki kedvet kap hozzá.

Jonas Jonasson, a kortárs svéd irodalom nagy szatirikusa új regényében tovább építi fonákuniverzumát. Ezúttal egy nincstelen zsellér, egy élelmes nyomdászmester, egy talpraesett lány és egy ostoba gróf szerteágazó történetét meséli el. A történetben fontos szerepet játszik a pálinkafőzés és maga a pálinka, amelyből az utóbbi, hol áldás, hol átok. A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt 20. századi körképe után Jonasson visszafelé lépdel az időben, hogy megmutathassa, az ember a 19. században nem volt sem jobb, sem rosszabb a 20. századinál. Hetedik regényét is ugyanazok a tulajdonságok jellemzik, mint az előző hatot: áradó mesélőkedv, maró szatíra, kíméletlen tisztánlátás, fergeteges humor és nem utolsósorban legyűrhetetlen életszeretet. 

A Fóbiák és mániák könyve 99 rögeszme izgalmas összefoglalója, amelyek végigkísérik az emberiség történetét, a ritkán előfordulóktól a megszokottakig, az ablutofóbiától (a mosakodás réme) a szillogománián (a felhalmozási kényszere) át a zoofóbiáig (az állatoktól való félelem).A fóbiák és mániák mélyen személyes tapasztalatok, korunk leggyakoribb szorongásos zavarai közé tartoznak, de egyben közös múltunkra is utalnak. A tényirodalmi munkáiért számos díjat elnyert szerző, Kate Summerscale gazdag és lebilincselő esettanulmányok segítségével mutatja be megszállottságaink eredetét, feltárva a furcsábbnál furcsább emberi viselkedések mozgatórugóit a középkortól napjainkig, valamint magyarázattal szolgál idegenkedéseinkre és ellenérzéseinkre.Részlet a könyvből:Agorafóbia.Az agorafóbia kifejezést 1871-ben alkotta Carl Otto Westphal berlini pszichiáter, aki azt vette észre, hogy sok olyan férfit kezel, akik rettegnek a városon való átkeléstől. Az egyik beteg, egy 32 éves házaló ügynök, egyes kerületektől irtózott, különösen ha kihaltak voltak az utcák, és bezártak a boltok. A város szélén, ahol már elfogytak a házak, az idegei teljesen felmondták a szolgálatot. De a forgalmas terek is zavarták, akkor is hevesen kezdett verni a szíve, ha felszállt az omnibuszra vagy színházba ment.Egy másik, 26 éves mérnök beteg elmondta, hogy ha nyílt térre ér, akkor úgy érzi, mintha valami megragadná a szívét. ""Ilyenkor az arca elvörösödik, és elönti a forróság - írta Westphal. - Az aggodalmai egyre csak erősödnek és valóságos halálfélelembe csaphatnak át. Úgy érzi, nincs biztonságban, többé már nem képes magabiztosan gyalogolni, mert olybá tűnik számára, mintha a macskakő elolvadna a lába alatt."" A mérnök a városi főtér átszelésekor érzett félelmét ahhoz hasonlította, mintha kiúszna egy keskeny csatornából a tóra. Teljesen összezavarodott ilyenkor, és ha sikerült átérnie a túloldalra, szinte nem is emlékezett arra, hogy hogyan csinálta. Az áthaladásról olyan ködös emlékei maradtak csupán, mintha egy álom lett volna.Westphal betegei elmondták neki, hogy kevésbé féltek, ha volt velük valaki, miközben a városban jártak, vagy a teret szegélyező épületek mellett tudtak maradni, esetleg egy kocsit követhettek végig az utcákon. Az egyiküket megnyugtatta, amint meglátta az ivók vörös lámpásait a hazafelé vezető úton. A sétapálca kissé csökkenthette a szorongásukat, ahogy a sör- vagy borfogyasztás is. Westphal hallott egy driburgi papról, aki egy esernyővel leplezte magát, amikor kilépett az utcára, mintha magával vitte volna a temploma boltozatát.

Engedd el! De hogyan? Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé? Morzejeleket sípolva, vagy egy lábon ugrálva az Everesten? Mantrákat búgva, esetleg zarándokként vezekelve fűcsomót rágcsálva?  Ha ez pont olyan egyszerű, mint ahogy szajkózzák, akkor miért nem magától értetődő a mechanizmus? Többféle recept létezik? Aki esküszik egy módszerre, honnan tudja, hogy az mindenkinél beválik és hat a szerelemre, szakmai kudarcra, betegségre egyaránt?  Péterfi Judit riporter-műsorvezető saját sorsának hullámvasútjára ülteti fel az olvasót, magánéleti és szakmai életének magasságait és mélységeit tárja fel őszintén, professzionális kérdezőként szedi darabjaira az elengedés témáját olyan hiteles szakemberek segítségével, akiknek tudása a mindennapjainkban kísér.  A személyes hangvételű, számos magánéleti tapasztalatot tükröző interjúkban Csernus Imre, Daubner Béla, Dudits Dénes, Feldmár András, Iványi Gábor, Máté Gábor és Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) mutatnak lehetséges utakat sérüléseink feldolgozására, traumáink feloldására, szokásaink és sémáink elengedésére majd a továbblépésre. 

Akiket megöltek a vészkorszakban, azoknak leszármazottjaik sincsenek, tehát nemcsak a nagynénik, nagybácsik hiányoznak a családi láncolatból, hanem az unokahúgok és -nővérek, az unokaöcsök és -bátyok is, szóval, gyakorlatilag mindenki, akivel távolabbi rokonként - kortársként? - tarthatnám a kapcsolatot. A Jaj az égető hiány első földolgozási - talán elfogadási? - kísérlete volt. A Múmiák egy másik megközelítés. Karcsú Könyvek - Pontos történetek.  A Karcsú Könyvek kisregényei elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak.

Az ifjú és feltűnően szép Dorian Grayt lefesti barátja, Basil Hallward. Lord Henry Wotton befolyása alá vonja a tapasztalatlan húszéves ifjút, és ráébreszti az élet ízére. Dorian a lelkét is kész lenne odaadni azért, hogy tetteinek terhét a Basil által festett arcképe viselje, ő pedig ifjú maradhasson. Mindjobban beleszeret saját szépségébe, ám a festmény öregedése nyomasztóan hat rá. „Basil Hallward az, aminek én hiszem magam, Lord Henry az, aminek a világ hisz engem, Dorian az, ami én szeretnék lenni - egy másik korban.” - Oscar Wilde

Simonyi Balázs az elmúlt öt évben adássorozataiban - IzzóSztár, Büntetőkör, Laza Tízes - a futás apropóján közel 150 podcastinterjút készített a legkülönfélébb emberekkel. A könyvben 22, az élet változatos területein munkálkodó, meghatározó személyiség tűnik fel, akiket a futás köt össze. Ez a tényszerű, egyszerű, korrekt tevékenység tükröt tart elénk, és képes arra, hogy a maga valójában mutassa meg az embert az imázs mögött. A futás varázsszóként működik, közös nevezőre hoz, változatos húrokat pendít meg, amelynek segítségével a megszólaltatott interjúalanyok kötetlenül beszélnek arról, ami számukra fontos, ám amelyről eddig keveset kérdezték őket. Mit kiabáltak Nádas Péter után? Hogyan futotta le első európai nőként a maratont három órán belül Monspart Sarolta egy férfiversenyen? Kiket vitt taxiján Sütő József, az egyik legjobb magyar hosszútávfutó? Hogyan tud hat napon át egyfolytában futni 85 évesen Bozó Pál? Miként futotta be Magyarország összes települését Sipos István? Mire cserélte le a kábítószert Pálinkás Szüts Róbert? Vannak egyáltalán izmai Litkai Gergelynek? Hogyan használta a futást gyászmunkának Esterházy Marcell? Miért utál futni Veiszer Alinda? Miként jut el fizikailag soha nem tapasztalt magasságokig, és hogyan pipálja le tanítványait egy negyvenéves színházrendező? Ha az íráshoz segg kell, mi kell a futáshoz Tompa Andrea szerint? Mi a kedvenc szava Palya Beának, Parti Nagy Lajosnak és Nick Thorpe-nak? Hogyan fogyott bele a szerepébe két hét alatt a margitszigeti rekortánt róva Ónodi Eszter? Talál-e közös nevezőt egy stand-upos és egy szerzetes? 

„Azt hittem, eleget gondolkodtam már a szeretetről, amikor a kezembe került Henry Drummond prédikációja. Attól a pillanattól kezdve, hogy elolvastam, és próbáltam átültetni a gyakorlatba a tanítását, rengeteget változott az életem.” - Paulo Coelho. Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. Mindannyian hallottuk már ezt a részletet Pál apostol korinthusiakhoz írt első leveléből. De vajon értjük az üzenetét? A 19. század végén, az ifjú hittérítőt, Henry Drummondot felkérték, hogy egy híres prédikátor helyett mondjon beszédet. Bár a hallgatóság eleinte kétkedve fogadta őt, gyorsan magával ragadta Pál apostol gondolatainak elemzése. Ez a prédikáció, amely A szeretet a legnagyobb a világon címen vált ismertté, és azóta klasszikussá, kétségtelenül az egyik legszebb, amit a szeretetről írtak valaha is. Drummond beszédében a szeretet kilenc elemből áll: türelem, jóság, nagylelkűség, alázat, illem, önzetlenség, szelídség, őszinteség és ártatlanság. A lelki élet legnagyobb kincse nem a hit, hanem a szeretet. Vallási meggyőződéstől függetlenül ezért az érzésért érdemes a leginkább élni. A legnagyobb ajándékban Paulo Coelho Henry Drummond szövegét dolgozza át. Valóságos és erőteljes üzenetet közvetít, amely segít beépíteni a szeretetet a mindennapjainkba, hogy mi is megtapasztalhassuk az életünkben mindent átformáló erejét. 

Két nő, egyikük a Shakespeare-drámák valódi szerzője, másikuk egy napjainkban alkotó, kezdő amerikai drámaíró. Évszázadok választják el őket egymástól, mégis mindketten egy férfi neve mögé rejtőznek, hogy hallathassák a hangjukat. 1581-ben Emilia Bassano a királyi főkamarás szeretőjeként jól ismeri a londoni színházakat, így megtalálja a módját, hogy a titokban írt műveit színpadra vigye. A világ legkiválóbb színpadi remekműveinek írója azonban nagy árat fizet azért, hogy megvásárolja egy férfi nevét, mert ezzel a sajátját kiírja a történelemből. Napjainkban Melina Green papírra veti legújabb színdarabját, amelyet az Erzsébet-kori felmenője, Emilia Bassano ihletett. Melinának nőként, négyszáz évvel később egészen más nehézségekkel kell szembenéznie, a színházi világ azonban továbbra is a férfiak terepe. Vajon Melina - Emiliához hasonlóan - hajlandó lemondani a szerzőnek járó elismerésről, csak azért, hogy színpadon láthassa a művét? A két nő küzdelmes sorsát bemutató regény magával ragadó történet ambícióról, bátorságtól és vágyakról, amely arra a kérdésre keresi a választ, milyen áldozatot képes hozni egy nő azért, hogy az életműve tovább éljen, még azon az áron is, ha a neve örökre feledésbe merül.

1860 tavaszán, Szicíliában Fabrizio, Salina karizmatikus hercege több ezer hektáron és több száz emberen uralkodik, köztük saját nagyszámú családja felett, egyszerre pompában és nyomorban. Ekkor száll partra Garibaldi, és a hercegnek el kell döntenie, hogy ellenáll-e a változás erőinek, vagy megbékél velük. A Párduc modern klasszikus, a dekadens, haldokló szicíliai arisztokrácia lenyűgöző történetét meséli el, amelyet a demokrácia és a forradalom közeledő erői fenyegetnek. A szerző régóta fontolgatta, hogy történelmi regényt írjon dédapja, Don Giulio Fabrizio Tomasi hercegének emlékére. Regényét már csak halála után, 1958-ban adták ki. Egy év alatt negyven kiadást ért meg, és azonnal világsiker lett.  Luchino Visconti filmre vitte a regényt Alan Delon és Claudia Cardinale főszereplésével, és elnyerte vele az 1963-as cannes-i filmfesztivál fődíját. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

„Lehengerlő olvasmány.” - Financial Times.„Megrendítő és fájdalmasan komikus.” - The Observer.„Az ilyen regények utat mutathatnak.” - The Guardian.„Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem, nevettem és sírtam rajta... Összezúzta, összetörte a szívemet, amely még többet és többet akart belőle.” - Khaled Hosseini.Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával, Szandróval, és édesapjával, Iraklival elmenekül a háború elől, amely a volt szovjet köztársaságban, Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket.Irakli úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. Szandó apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú, Szaba is útra kel hát, hogy felfedezze egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. Bolyongásai során megelevenedik a mesék és a babonák sötét világa, amelyben időnként felcsillan a remény és vigasztaló útitárs a humor.Hol kegyetlen, hol gyengéd, hol együttérző, hol szívet tépő regény a háború egyéni és kollektív traumájáról, és egy küzdő népről, amely elszánta magát a túlélésre, de nem feledkezik meg azokról sem, akiknek ez nem sikerül.