Athenaeum Kiadó strana 17 z 85

Mi a közös Pásztor Erzsi, Besenyei Péter, Jakupcsek Gabriella, Geszti Péter, Balázs Klári, Sváby András és Szabó Győző életében? Mindannyiuknál volt egy sorsdöntő pillanat, amikor a vers fontossá vált. Mert mindenkinél adódhat olyan helyzet, amikor a vers segít: Petőfi, Ady, Radnóti, József Attila, Tóth Árpád, Kosztolányi, Pilinszky. Amikor egy vers kimozdít a mélypontról, és megmutatja, hogy nem vagyunk egyedül. A Sorok között Lutter Imrével című műsorban rögzített interjúk egy része végre könyv formátumban is elérhető. Kötetünk középpontjában a szerelem és szeretet témája áll, ideértve a szövevényes házastársi, élettársi kapcsolatokat, a hirtelen jött fellángolásokat, a reménytelen vágyakat, a családi kötődéseket - a szeretet legmélyebb emberi megnyilvánulásait. Az életutakat követve barátságok, hit, közélet, hétköznapi játszmák, küzdelmek, érzelmek és egyéni tragédiák, fantasztikus helyzetek és kulisszák mögötti pillanatok idéződnek fel, miközben a vendég életében fontos verset és annak szerzőjét, a párhuzamos életutakat is megismerjük. Lutter Imre könyve ajándék magadnak vagy másoknak. Beszélgetőtársak: Al Ghaoui Hesna, Bagi Iván, Balázs Klári, Beregi Péter, Besenyei Péter, Ceglédi Zoltán, Dés László, Falusi Mariann, Geszti Péter, Gubás Gabi, Hajdu Steve, Jakupcsek Gabriella, Juhász Anna, Kálid Artúr, Katus Attila, Kovács András Péter, Miklósa Erika, Pásztor Erzsi, Rakonczay Gábor, Sváby András, Szabados Ágnes, Szabó Győző, Szentgyörgyi Rómeó, Törőcsik Franciska, Várkonyi Attila

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. Yesudian és Erzsébet két egymás mellett futó életútja egy sorsszerű találkozáskor Budapesten fonódik egybe, az 1930-as években.  A jómódú családból származó képzőművész és spirituális gondolkodó, Haich Erzsébet ekkor már az óegyiptomi misztika beavatott ismerője, aki teozófiai előadásokat is tart, a fiatal Yesudian pedig főiskolai hallgatóként a jógát népszerűsíti választott hazájában.  A második világháború árnyékában különleges vállalkozásba fognak: jógaiskolát alapítanak. Az órákat Erzsébet tágas és napfényes budai műtermében tartják, ahol professzorok, hercegek, munkások és művészek együtt végzik a fizikai ellenálló-képességet fejlesztő és a tudat összpontosítására szolgáló gyakorlatokat.  A háború éveit követően az új hatalom nem nézi jó szemmel a jógakör működését, így Erzsébet és Yesudian emigrációba kényszerülnek, a magyar jógaiskola megszűnik. Ám tanítványaik továbbra is titkos összejöveteleket tartanak, hogy követni tudják, amit a spirituális tanítótól és az indiai jógitól kaptak, a tudat legtisztább forrásához vezető utat, a jóga útját.  Idézet:  „Másnap, mikor Erzsébet ajtót nyitott, elakadt a lélegzete. A szíve erősen dobogott, miközben a fiatal indiai férfi szemébe nézett. Semmi kétség, ő az! Felismerte a nagy, fekete szem szelíd tekintetét, a hihetetlen tisztaságot sugárzó, gyermeki arckifejezést.  – Bo-Ghar! – suttogta, és ámulva elmosolyodott. A régi emlék úgy bomlott ki benne, ahogy a fonál tekeredik le az orsóról: ahogy apjával, a fáraóval kieveznek a tengerre egy vihar után, s megpillantják az uszadékfába kapaszkodó, félholt fiút, akit aztán magához vesz...  Teáztak, különböző témákról társalogtak, de Erzsébet közben hatalmas kőtömbökből épített palotát látott, amelynek egyik termében, az ő lakosztályában arannyal borított, csodálatos bútorok álltak, és gyönyörű prémekkel fedett, alacsony fekhelyen ült, a lába előtt egy kedves, élénk gyermekkel, aki most ennek az indiai fiatalembernek a szemével nézett rá, és aki „királynőnek” szólította őt.  – Miért hív így? – kérdezte csodálkozva Erzsébet.  – Azért, mert ön királynő – válaszolta Yesudian meggyőződéssel.  – Igen! Igaza van! – szólalt meg Egon. – Dirigálni nagyon tud, különösen engem – nevette el magát jóízűen, Yesudian és Erzsébet is csatlakoztak hozzá.  Yesudian megnyitotta a jógaiskoláját, és mivel a nyelvet még nem beszélte tökéletesen, megkérte Erzsébetet, hogy hetente egyszer tartson előadást a jógáról. Kezdetét vette közös munkájuk.”   Az Időutazó sorozat kortárs történelmi regényei olyan népszerű vagy kevésbé ismert élettörténeteket beszélnek el, amelyek kivételesek és egyediek. Saját korukat megelőző, erős asszonyok, bölcs mesterek, vagy éppen hétköznapi alakok elevenednek meg a könyvek lapjain. Az olvasó bepillanthat a hírességek hálószobatitkaiba, vagy csemegézhet a történelemkönyvekből kimaradt életrajzi epizódokból. Az író pedig – mint hivatásos időutazó – régi korok asszonyainak és férfijainak bőrébe bújva mesél egyszerre múltról és jelenről.

Az örök élet titkát hajdan kuruzslók és kalandorok keresték, mára azonban a tudomány került a kutatás élére. Az emberiség most először talán valóban megtalálhatja, ha nem is a halhatatlanságot, de a hosszú és egészséges élet kulcsát. A fiatal dán biológus, Nicklas Brendborg összegzi, hogyan küzdött eddig a tudomány az öregedés ellen, és számba veszi, mi kell ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. Az áttekintésből megtudhatjuk, miért olyan bonyolult folyamat az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, az öregedés, illetve annak lassítása. A dán kutató elkalauzol bennünket csúcstechnológiás laboratóriumokba és olyan távoli térségekbe, ahol tudományos áttörést értek el az öregedésgátlás terén. Elemzésében rávilágít néhány állatfaj meglepő tulajdonságaira, amelyek eddig példaként szolgálhattak a kutatók számára a hosszú élet titkainak megfejtésében. Megismerhetjük a rákbetegséget még hírből sem ismerő, rejtélyes állatot, a csupasz turkálót, a több száz évet is megérő cetféléket, teknősöket és medúzákat, és lassanként feltárul előttünk, hogy hogyan hasznosíthatók ránk, emberekre az állatvilág jelenségeiből levont biológiai következtetések. Nicklas Brendborg a Koppenhágai Egyetem molekuláris biológia szakos hallgatója és a terület egyik legígéretesebb kutatója. Korábbi kötetei: Top Student, Supertrends (társszerzőként).

Még a Színművészeti Egyetem elsőéves dokumentumfilm-rendező hallgatója voltam, amikor az egyik tanárunk behozott az órára egy vadonatúj, frissen készült filmet. Azt mondta, nézzük meg, aztán beszélgessünk róla. Ez volt a Sose halunk meg, Koltai Róbert első rendezése. Egyetlen gondolat motoszkált akkor bennem, aminek aztán parázs vitát provokálva hangot is adtam az egyetemen: ennek a filmnek minden kockájából árad a szeretet.A filmet is, bennünket is megérlelt azóta az idő.Nem sejthettem, hogy pontosan 30 év múlva olyan könyvön fogok dolgozni, amely Koltai Róbert filmjeivel foglalkozik, és őt nem csak mint filmrendezőt, filmszínészt, hanem mint életem párját is kérdezem majd.A szubjektív kifejezés ily módon talán adja magát, a monográfiát pedig az magyarázza, hogy a könyv Koltai Róbert mintegy 15 filmjét és az elmúlt közel 30 évet öleli át.A könyvben mesélnek többek között:Bunyik Béla producer,Darvas Ferenc zeneszerző,Dés László zeneszerző, zenész,Grecsó Krisztián író,Kern András színművész,Miklós Mari vágó,Vámos Miklós író,Nógrádi Gábor író.A szerzőről:Gaál Ildikó vagyok, színházi rendező, rádiós műsorvezető, de legfőképpen kíváncsi ember. Érdeklődésem tárgya pedig a másik ember. Filmen, színházban, rádióban és a magánéletben is. Kapcsolódni szeretek. Érteni, érezni, létrehozni.

Sirályok köröznek a tiszta égbolton a kéklő Adria fölött, a kikötőben gályák ringatóznak berakodásra várva. Úgy tűnik, minden adott egy újabb nyugodt naphoz a Diocletianus császár egykori palotája köré épült virágzó, tengerparti városban. De vajon ki az a messzi földről érkezett lány, akinek beszédét senki sem érti, és megjelenése egyszeriben földúlja Spalató nyugalmát? A jövevény felkelti a város két megbecsült személye, Rogerius érsek és Tamás főesperes figyelmét is, és jelenléte megidézi Rogerius múltjának sötét árnyait. A két egyházi méltóság beszélgetéseiből bepillantást nyerhetünk a korábbi történésekbe: a tatárok földúlták Magyarországot, IV. Béla király pedig a tengerhez menekült. Benedek Szabolcs lendületes, fordulatos, valós történelmi figurákat megelevenítő regénye bemutatja a tatárjárás kegyetlenségeit, a felperzselt magyar települések utóéletét, elbeszéli a királyi család kényszerű száműzetését, és arra is keresi a választ, hogy miként lehet túlélni egy pusztulásra ítélt országban. Mindeközben a regény hangulatos leírásaival érzelmes emléket állít a mai Split középkori városrészének. Ennek a kötetnek az ötlete Split óvárosának szűk utcácskáin, pár lépésre a tengertől, az ókori és a középkori falak között bolyongva született meg. „Hiába nyitották ki a királyi torony azon helyiségeit, amelyekben huszonöt évvel korábban az apja, András is időzött, hiába szolgálták föl a jobbnál jobb dalmát borokat, a legízesebb sajtokat, tengeri halakat, valamint olajbogyókat - köztük azokat, amelyek arról a fáról származtak, amely Spalató és Trau között áll ma is, és még Diocletianus idejében ültették -, hiába ragyogott a dalmáciai nap, kéklett a tenger és úsztak a tiszta égbolt alatt a hófehér sirályok, Béla úgy viselkedett, akár egy ketrecbe zárt vadállat. Föl-alá járkált, arca sápadt maradt, haja és szakálla rendezetlenül lebegett, és hiába erősködtek és hajtogatták neki, hogy aggodalomra semmi ok, ide nem tudnak bejönni azok a félelmetes tatárok, ő ezekre egyre csak ordítani és veszekedni kezdett: - Ti nem tudjátok, kikkel állunk szemben! Ezek nem evilági lények, ezek pokolfajzatok, a Sátán teremtményei! Nem ismernek se istent, se embert, senkinek a törvényei nem kötik őket, csupán a saját szokásaik és a céljak, amelyek pedig egyedül egy dologra irányulnak: hogy az egész világot az uralmuk alá hajtsák!” Az Időutazó sorozat kortárs történelmi regényei olyan népszerű vagy kevésbé ismert élettörténeteket beszélnek el, amelyek kivételesek és egyediek. Saját korukat megelőző, erős asszonyok, bölcs mesterek, vagy éppen gyarlóságukban emberi történelmi alakok elevenednek meg a könyvek lapjain. Az olvasó bepillanthat a hírességek hálószobatitkaiba, vagy csemegézhet a történelemkönyvekből kimaradt életrajzi epizódokból. Az író pedig – mint hivatásos időutazó – régi korok asszonyainak és férfijainak bőrébe bújva mesél egyszerre múltról és jelenről.

Szeretek játszani. Íróként élvezem, ha nő lehetek, utána s előtte pedig férfi. Gyerek. Kutya. Néni. bácsi. Szitakötő. Stb. Olykor egyszerre mindkettő. Párosan szép az élet. Vagy nem?Az én nemzedékemben a fiúk vasutasok akartak lenni, apró gyermekkorukban. Az e kötetben összekerült dupla kisregény és a dupla (sőt tripla) novellák a vonat, az utazás és a végzet bűvöletében íródtak. Zöld szemafort, nemes élményeket, üdvös társakat kívánok, mindannyiunknak.Az író kiadónknál megjelent kötetei:töredelmes vallomás (2018),Legközelebb majd sikerül (2018),Az isten szerelmére (2019),Jánoska és a Farkas (2019),Hetvenkedő (2020),Dunapest (2020),Apák könyve (2021),Igen (2021),Ötvenhét lépés (2022),A csillagok világa (2022),Palackposta (2022)

Lehetsz-e boldog, ha folyton kísért a múlt? Olivia McAfee tudja jól, milyen érzés mindent újrakezdeni. Egyik napról a másikra otthagyja férjét, és a válás után fiával, Asherrel együtt visszaköltözik a gyermekkora helyszínére, egy New Hampshire-i álmos kisvárosba, ahol átveszi az édesapja méhészetét. Az újrakezdés a gimnazista Lily Campanello számára sem ismeretlen. Amikor az édesanyjával Adamsbe költöznek a középiskola utolsó évében, mindketten abban reménykednek, hogy a környezeti változással tiszta lappal indulhatnak. A két fiatal, Asher és Lily egymásba szeret, ám a lányt időnként kétségek gyötrik, hogy teljesen megbízhat-e Asherben. Egy nap megcsörren Olivia telefonja: Lily meghalt, a rendőrség pedig Ashert gyanúsítja a gyilkossággal. Olivia a végsőkig kitart fia ártatlansága mellett, de önmagának kénytelen beismerni, hogy Asheren időnként megmutatkozik az apja erőszakos természete. Ahogy a bírósági tárgyalás során kirajzolódnak az ügy részletei, Olivia rádöbben, hogy Asher több titkot rejteget, mint sejtette. Jodi Picoult és Jennifer Finney Boylan közös regénye egy felejthetetlen szerelem, egy tragikus haláleset és egy izgalmas nyomozás története, amely arra a kérdésre keresi a választ, mi mindent teszünk kockára, ha a boldogságunk érdekében felvállaljuk önmagunkat.

Alig múlt húszesztendős II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Nála egy évvel volt idősebb a királyné, aki egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste, és hogy pontosan mi okozta a halálát.  Miklya Luzsányi Mónika II. Lajos feleségének portréját rajzolja meg könyvében. A nagyközönség számára talán kevésbé ismert Habsburg Máriáról a mai történetkutatási források alapján bizonyosan tudni, hogy nemcsak olvasott, művelt és a gazdálkodáshoz is értő asszony volt, hanem nagyformátumú politikus, aki hasztalan próbált nyomást gyakorolni a megátalkodott magyar hűbérurakra - reformjai így végül Németalföld gazdaságának felvirágoztatását szolgálták. A regény egy sírig tartó szerelem története, s emellett képzeletbeli nyomozás: hogyan jutott a magyar királyság Mohácsig? Az Időutazó sorozat kortárs történelmi regényei olyan népszerű vagy kevésbé ismert élettörténeteket beszélnek el, amelyek kivételesek és egyediek. Saját korukat megelőző, erős asszonyok, bölcs mesterek, vagy éppen gyarlóságukban emberi történelmi alakok elevenednek meg a könyvek lapjain. Az olvasó bepillanthat a hírességek hálószobatitkaiba, vagy csemegézhet a történelemkönyvekből kimaradt életrajzi epizódokból. Az író pedig – mint hivatásos időutazó – régi korok asszonyainak és férfijainak bőrébe bújva mesél egyszerre múltról és jelenről.

„Brilliáns, szívfacsaró könyv, amely egyetemes és időtlen leckét ad az információ - és a dezinformáció - hatalmáról. Megakadályozható a tömeggyilkosság azzal, ha kimondjuk az igazságot?” - Yuval Noah Harari.1944 áprilisában Rudolf Vrba egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból. A szabadulás mellett az volt a célja, hogy a világ elé tárja az igazságot a haláltáborról, és figyelmeztesse az európai zsidókat - leginkább a magyarokat - arra, hogy mi vár rájuk a vasútvonal másik végén.Fogolytársával, Fred Wetzlerrel részletesen kidolgozták a szökést, hegyeket másztak meg, folyókon keltek át, németek golyói elől menekültek, míg végül Szlovákiában tollba mondták a leleplező igazságot Auschwitzról: egy minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet, amely végül Franklin Roosevelt, Winston Churchill, sőt magának a pápának is a kezébe került.Mégis csupán alig néhányan hallgattak a figyelmeztetésre, melyet Vrba - mindössze tizenkilenc évesen - élete kockáztatásával tárt eléjük. Egyesek képtelenek voltak elhinni a benne leírt borzalmakat. Mások jobbnak láttak hallgatni. Vrba kétszázezer zsidó megmentésében működött közre - de haláláig hitte, hogy ez a szám lehetett volna sokkal több is.Jonathan Freedland elismert újságíró és bestsellerszerző Rudolf Vrba, egy zseniális, de zaklatott elméjű ember, egy tehetséges ""szabadulóművész"" történetét meséli el, aki már tizenévesen megértette, hogy az igazság és hazugság közötti különbség életet vagy halált jelenthet. Rudolf Vrbának Anne Frank, Oskar Schindler és Primo Levi mellett a helye, olyanok között, akiknek története alapvetően formálta azt, ahogyan ma a holokausztot látjuk.Jonathan Freedland a Guardian publicistája és korábbi külföldi tudósítója. A BBC Radio 4 kortárs történelmi sorozata, a The Long View műsorvezetője, közéleti podcastokat vezet, 2014-ben elnyerte az újságírók Orwell-díját. Tizenkét könyv szerzője, kilenc ezekből thriller, amelyeket nagyrészt Sam Bourne álnéven jegyez.

Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak.  Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vizesárok, amely túl széles, olyan akadály, amely túl magas volna számára. Bay Middleton, a lóversenyeken is induló, legendás hírű vadászlovas azonban nem csak lovaglótudásáért csodálja a császárnét.  Egyik gödöllői tartózkodása alatt a császárné meghívja magához a lovaglást és a vívást is magas szinten űző unokahúgát, Marie Wallerseet. Sissi szabadabb önmagát látja unokahúgában, és hamar a bizalmába fogadja. A tizennyolc éves Marie császári nagynénje bűvkörébe kerül, és szívesen asszisztál neki, amikor Erzsébet szenvedélyes lovasként és a végzet asszonyaként lép fel rajongó környezete előtt. Hamarosan azonban Marie is vonzóvá válik, főleg az ifjú arisztokraták szemében. Sissi, aki megszokta, hogy mindig a figyelem központjában áll, elhatározza, hogy férjet keres Marie számára.  „Szélesvásznú film gondolatban.” - Denis Scheck, irodalomkritikus, újságíró, a német ARD csatornán vetített, Druckfrisch könyvajánló műsorvezetője 

Noa a harmincas évei derekán járó sikeres, gyönyörű festőnő elakadt az életével. Rendre kilép a kapcsolataiból néhány hét vagy néhány hónap után, pedig semmi másra nem vágyik jobban, mint hogy az igaz szerelmen keresztül megtalálja a boldogságot. Amikor már festeni is képtelen, pszichológushoz fordul, ahol kiderül: Noa gyermekkorát súlyos trauma terheli, és amíg ezzel nem néz szembe, amíg ezt nem dolgozza fel, addig esélye sem lehet a továbblépésre. Miközben az apjával kapcsolatos emlékein dolgozik, barátnője, Judit tanácsára beiratkozik egy önismereti tréningre, ahol találkozik egy fiúval. Noa az első perctől kezdve úgy érzi, régóta ismerik egymást. A fiú nemcsak a szerelem addig soha át nem élt élményével ajándékozza meg, hanem Noa múltjának feltárásában is különös szerepet kap. Az igazi feladvány azonban csak ekkor következik: vajon hosszabb távon is együtt tudnak maradni? „Máskor, ha szerelembe esett, hatalmába kerítették az ábrándjai. Elképzelte, hogyan fog majd köszönni, ha legközelebb találkozik a fiúval, milyen lesz az első csók, hogyan hajtja majd a fejét a srác ölébe egy könyvvel vasárnap délutánonként, hogyan futnak a zebrákon versenyt, hogyan ébreszti fel szerelmét az éjszaka közepén, mert rosszat álmodott, hogyan sírja ki magát a mellkasán, hogyan, hogyan, hogyan. És ha aztán mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogy Noa előre elképzelte, kiábrándult volt, és csalódott. De most nem akart az önbecsapás hibájába esni. Nem akart semmit sem előre elképzelni. Ha megfordult a fejében, hogy milyen lesz újra találkozni Rammal, azt mondta magában, "stop", és a gondolat úgy, ahogy jött, távozott. Még arra sem akart választ adni magának, hogy szerelmes-e. Pedig olyat, mint a táncszerdán, még soha, de soha nem érzett. Máskor, ha szerelmesnek érezte magát, azonnal meg akarta szerezni a férfit. Birtokolni akarta kívül-belül, elcsavarni a fejét, érezni az ízét, a szagát, a bőrét, de ez most más volt. Egészen más.” 

1345. Alighogy véget ért a litvánok elleni keresztes hadjárat, a csehek máris a lengyelekkel háborúznak. Krakkó ostromát magyar hadak segítenek meghiúsítani, de közben Anjou Lajos már a következő, tengermelléki hadjáratára készül. A dalmáciai Zára véres háborúba keveredik Velencével, ám miközben Visegrádról várják az életmentő segítséget, a Nápolyi Királyságban olyasmi történik, ami alapjaiban változtatja meg az Anjouk további terveit - és a Magyar Királyság történelmét. Bátor Szilárd friss gyászával és egyben a lelkét tépázó démonokkal küzdve igyekszik túllépni a múlt árnyain, hogy végre méltó módon irányíthassa dubicai birtokát. Amióta az eszét tudja, számtalanszor volt kénytelen fenékig üríteni a keserűség poharát - a sors azonban ezúttal különleges meglepetéseket tartogat számára. Bíró Szabolcs regényfolyamának nyolcadik része, a Dél pörölye újabb eseménydús éveket ölel fel a XIV. század páratlan történetéből. Ott lehetünk Zára ostrománál és a crécyi csatában, betekinthetünk a királyi udvar és a vidéki nemesség életébe, egyúttal pedig láthatjuk felemelkedni a legendás óriást, akit úgy hívtak: Toldi Miklós.

„Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból - az édenkert tiltott fája nélkül" - írta Jókai Mór a Margit-szigetről, a főváros különleges védelmet élvező zöld tüdejéről, amelyet hívtak már Nyulak szigetének, Urak szigetének, Budai-szigetnek is. Deák Judit a beavatott szakértő tudásával vezet végig minket a Margit-sziget nevezetességein, dióhéjban elmesélve a sokat megélt sziget történetét is, amit frissen készült színes, illetve izgalmas archív képanyag illusztrál. A kötet első felében megismerjük a sziget egykori birtokosait, adakozóit, épületeit, lakóit, gyógyvizeit, második felében pedig egy teljes sétaútvonalat járhatunk végig, amelyet leírások, térkép és képes illusztrációk tesznek még színesebbé. Sétára fel!

Zalán Peti egy szűkös mezővárosi panellakásban él az édesanyjával. Iskolatársai zaklatása elől a könyvekbe menekül, és arról álmodozik, hogy egyszer író lesz - csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland.Egy váratlan telefonhívásnak köszönhetően az előtte álló nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik ismeretlen kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben.Valóban létezik a titokzatos Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, amely a rejtély megoldásához vezet? Vajon csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre?Bíró Szabolcs népszerű ifjúsági regénye az első kaland és az első szerelem története, amely egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré válásáról.Horváth Ildikó illusztrációival.

„Anyám mindig kényelmetlen ember volt, nemcsak az orosz hatóságok, de az egyszerű emberek számára is. Minden szépítés nélkül írta meg az igazat a katonákról, a banditákról és a háború húsdarálójába került civilekről. Fájdalomról, vérről, halálról, megcsonkított testekről és derékba tört sorsokról írt.”Anna Politkovszkaja, az egyik vezető orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta újságírója egészen a haláláig írta tudósításait a második csecsenföldi háborúról, valamint a Putyin Oroszországát behálózó korrupcióról, bűnökről és hallgatásról. Miután 2006. október 7-én Moszkva belvárosában meggyilkolták, arca a szólásszabadság jelképévé vált. Lánya, Vera akkor huszonhat éves volt, és a bátyjával, Iljával együtt sokáig küzdött azért, hogy kiderüljön az igazság. Vera közvetlen közelről tapasztalta meg az orosz igazságszolgáltatás gépezetének lassúságát és megbízhatatlanságát, az egymásnak ellentmondó információkat, a képtelen feltételezéseket. Legfőképpen azért harcolt, hogy ne felejtsék el az édesanyja üzenetét: „Legyetek bátrak, és mindig nevezzétek nevükön a dolgokat, a diktátorokat is.”Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Politkovszkaja név újra halálos fenyegetések tárgya lett, ezért Vera végül kénytelen volt egy titkos helyre költözni a családjával. Azért írta meg ezt a könyvet, hogy lánya - az unoka, akit Anna már nem ismerhetett meg - és az egész világ emlékezzen annak a nőnek a különleges történetére, aki mindig kifejezte, hogy nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával, és volt bátorsága az olvasók elé tárni, hogyan sérti meg az emberi jogokat Oroszországban egy volt KGB-tiszt, akiből egy veszedelmes birodalmi ábránd megalkotója lett.

Egy thrillerben vagyunk. Mindannyian. De nem olvasóként és nem szerzőként. Hanem szereplőként. A szóban forgó thriller emberemlékezet óta íródik, és közben folyamatosan váltogatja a címeit. Jelenleg az a címe, hogy Klímaválság. Járvány. Digitalizáció. Terror. A múltban olyan címei voltak, mint Hidegháború, fegyverkezés, előtte pedig: Második világháború meg Első világháború. De még sohasem voltunk egyszerre annyi lehetséges borzalomnak kitéve, mint napjainkban. A járvány, a háborúk, a globális felmelegedés és az ezzel sokszor együtt járó klímaszorongás fenyegető jelensége ellen az a jó hír, hogy tudással, akaraterővel, pozitív gondolkodással, kreativitással, a földi élet szeretetével és némi személyes hősiességgel meg tudunk felelni a kihívásoknak - ahogy egy valamirevaló thriller főszereplőjeként muszáj is. Márpedig mostantól mindenki főszerepet játszik, te is! A neves német ökothriller-szerző, Frank Schätzing (Raj, Híradás egy ismeretlen univerzumból, Az ördög temploma, HangTalan, Limit) tudományosan megalapozottan, izgalmasan és a humort sem nélkülözve vázol fel különféle jövőbeli forgatókönyveket, amelyekben néha kudarcot vallunk, néha győzünk. Megismerjük a jó és a rossz szereplőket, a politikában, a gazdaságban és társadalomban tevékenykedő felelősöket, összefutunk aktivistákkal, klímaváltozás-tagadókkal és összeesküvéselmélet-hívőkkel, mielőtt a tekintetünk előtt megnyílik az elvégezhető feladatok széles panorámája, és a szerző megmutatja a lehetőségeket, amelyek révén elkerülhetjük a klímakatasztrófát. A világunk pedig jó marad - nem, még jobb lesz. A világot meg lehet menteni - csak akarni kell.