Athenaeum Kiadó strana 17 z 85

Olaszország, 1945. Egy fiatal férfi hosszú idő után eszméletére tér, és zavartan néz körül az olajfaliget közepén álló kunyhóban. Kiderül, hogy túlélte ugyan a repülőgépét ért támadást, de elveszítette az emlékezetét. Sejtelme sincs, ki ő, és miféle háború dúl körülötte. Anglia, napjainkban. Susannah régiségkereskedőként dolgozik. Egy napon éppen nagyanyja, Elsie holmiját rendezgeti, amikor egy képeslapra bukkan. A gyönyörű házat ábrázoló lapot Olaszországból küldték a második világháború idején. Vajon mit titkolhatott éveken át Elsie? Susannah Olaszországba utazik, hogy felkutassa a múltat. Eltökélt szándéka, hogy megtalálja az erődre emlékeztető házat, és választ kapjon a kérdéseire. A délolasz tengerpart vadregényes tájain folyik a nyomozás, amelyben Elsie-nek segítője is akad, méghozzá a vonzó Giacomo személyében. Együtt göngyölítik fel a világháború alatt történteket, és derítenek fényt a mélyen eltemetett családi titkokra, amellyel Susannah sorsa is meglepő fordulatot vesz. A Képeslap Itáliából című kötet lebilincselően izgalmas, szívhez szóló történet, amely a gyönyörű pugliai tengerpart lankás vidékére kalauzolja az olvasót, és betekintést nyújt a háború utáni évek mindennapjaiba.

A MARS GYARMATOSÍTÁSA, ÖNVEZETŐ AUTÓK, AGYBA ÜLTETETT CHIPEK. ELON MUSK: ZSENI VAGY SZÉLHÁMOS? Manapság már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Musk-jelenséget. Elon Musk felvásárolja a Twittert, mer nagyot álmodni, és azzal kecsegteti az emberiséget, hogy hamarosan elhagyjuk a Földet, irány a Mars! Néhány év alatt megvetette a lábát a jelenkori tudomány valamennyi kiemelkedő területén. Forradalmasítja az űrszektort a SpaceX-szel, a mesterséges intelligencia szószólója, a számítógép és az agy közvetlen összekapcsolásával át akarja alakítani az idegtudományt, és vezető szerepet játszik a kriptovaluták fejlesztésében. De vajon létezik-e összefüggő tudományos gondolat e mögött a hatalmas innovációs kuszaság mögött? Melyek azok a fontos technológiai, biológiai, informatikai alapelvek, amelyeket Musk mindinkább háttérbe szorít? Melyek azok a problémák, amelyek felett Elon Musk átsiklik, mert azok akadályoznák jövőbe vetített látomásait? Olivier Lascar tudományos újságíró alaposan kielemzi a csúcstechnológiai világ legfelkapottabb személyiségének terveit.

A tizenkét elbeszélést tartalmazó kötet feltárja előttünk az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb filmrendezőjének titkait, és sajátos humorával fűszerezett, valósággal keveredő álomvilágába repít bennünket. Olyan életrajzi töredékeket tesz közzé, amelyek Almodóvar alkotásaiban sajátos egésszé álltak össze.A kötet igazi csemege mindazok számára, akik szívesen megismernék a madridi La Movida kulturális mozgalom egyik kulcsfigurájának mozgatórugóit, illetve azt a spanyol művészeti hátteret, amely mind a mai napig meghatározó.„Nem az volt a szándéka, hogy emlékiratokat közöljön, és azt sem szeretné, ha más írná meg az életrajzát; pusztán papírra vetette azokat a töredékeket, melyek egyfajta forgatókönyvalapot képeztek, és egy titkos bőröndben lapultak, és ebbe mi most betekinthetünk. Mindezek segíthetnek megismernünk és megértenünk Pedro Almodóvart, az embert.”- Jaume Bonfill, a Reservoir Books irodalmi igazgatója.Részlet:„Egy jó forgatókönyv szerzője képes (és hivatott is) jó regényt írni, gondolhatnánk. Azt hittem, ez csupán idő kérdése; hogy meg kell érni, tapasztalatokat kell gyűjteni, tehetséggel, megfelelő látásmóddal és saját világgal kell bírni hozzá. Ám annak ellenére, hogy azt hiszem, mindennek birtokában vagyok, lassan rájöttem, hogy csak áltatom magam. Jó forgatókönyvet írni nem egyszerű dolog: sok idő és magányos óra (valamint narratív ravaszság) kell hozzá, és egy kicsit kíméletlennek is kell lennünk önmagunkhoz. Mindez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy jó forgatókönyvből jó regény szülessen. Senki sem olyan ostoba, hogy azt higgye, egy jó forgatókönyv jó regényhez is vezet, még kevésbé egy nagy regényhez. Mégis jogos emberi törekvés, amely mellett ki kell állni; ehhez azonban nagyon fontos szempont, hogy ne szeressünk bele a saját munkánkba.”

Emilia, az amerikai festőnő szerelmi bánattól sújtva érkezik az Örök Városba, hogy számot vessen a múlttal.A Michaellel való váratlan szakítás után, a kettesben tervezett romantikus utazás helyett egyedül vág neki az izgalmas kalandnak. Emlékekkel a szívében járja be Róma tágas tereit és zegzugos sikátorait, hogy a város zenéje, művészete és kulináris élményei szabad utat engedjenek a gondolatainak, és szembe tudjon nézni önmagával.Róma bohémnegyedében, a Trasteverén találkozik a szintén amerikai Johnnal, aki egy idilli élet reményében telepedett le Rómában. A kölcsönös vonzalom hamarosan intim kapcsolattá mélyül, felszínre hozva mindkettőjükben múltjuk legfájóbb emlékeit. Emilia ugyanakkor - életében először - szembesül saját gyengeségével, amely arra kárhoztatja, hogy rockzenész apja sikereinek árnyékában alábecsülje saját művészi kvalitásait. El kell fogadnia ezt az örökséget és minden korábbi döntését, hogy végigjárja azt a belső utat, amelynek során meglepő változásokon megy keresztül.

Amikor Penelope tudomást szerez nagymamája, Mathilde balesetéről, csapot-papot otthagyva Berlinből Provence-ba utazik, hogy mielőbb mellette és a segítségére lehessen. A fiatal lánynak éppen kapóra jön, hogy másról gondoskodhat, mert a saját életével pillanatnyilag nem akar foglalkozni. Teljes erőbedobással kezd el dolgozni Mathilde panziójában, a Kis boszorkányban. A végtelen levendulamezők mellett és a francia ínyencségek illatfelhőjében felelevenednek Penelope gondtalan gyermekkorának emlékei, és azon tűnődik, vajon mikor felejtette el, hogyan kell boldognak lenni. A csillagok állása Provence-ban azonban sokkal kedvezőbb, mint ahogyan azt Penelope gondolná... Érzelmes, elragadó romantikus regény Pauline Mai első kötete - egy fiatal lány útkeresésének története, amelyben a francia konyha szerelmesei sem csalódhatnak.

Otthonától több ezer kilométerre egy asszony áll a sötét utcán, és két kislányt figyel az ablakon át. Az unokái azok, akikkel sohasem találkozott, a lánya gyermekei. A lányát sem látta évek óta. A történet középpontjában az édesanya áll, aki arra keresi a választ, hogyan sodródhatott ilyen elképesztő messzeségbe tőle egyetlen, imádott gyermeke. Időben oda-vissza ugrálva próbálja felidézni a rég eltemetett érzelmeket, a határtalan szülői gondoskodás ezernyi mindennapos és jó szándékú megnyilvánulását, amelyek együtt mégis tönkretették azt, ami a legfontosabb volt számára. Hila Blum tévedhetetlen pszichológiai érzékkel mutat rá a családi élet látszólag jelentéktelen melléfogásaira és hazugságaira, ahol a féltés öntudatlanul kisajátításba csap át, és bizonytalanná válik a visszaút.„Feledhetetlen, megrendítő könyv. A Hogyan szeresd a lányodat szerzője könyörtelen őszinteséggel vet számot a szülő-gyermek viszonyban a személyiség határaival, amelyek hol világosak, hol elmosódottak vagy épp hiányoznak.” - Meg Wolitzer, amerikai regényíró.„A célt tévesztett anyai szeretet mélyelemzése... részben nyomozás, részben erkölcsi példázat... Mesteri.” - Kirkus Review.„Az egyetlen gyermekét bálványozó anya története talán közhely, mégsem egyszerű. Hila Blum bámulatos éleslátással írja le egy gyermekét majomszeretettel imádó anya és gyermeke kapcsolatát. Regénye feszültséggel teli lélektani utazás, amelynek során egy különös rejtélyt tár fel: hogyan vezet a legönzetlenebb anyai szeretet kínos, sőt katasztrofális következményekhez.” - Sigrid Nunez, amerikai regényíró.

Az ezerhatszáznegyvenes években járunk, a puritán Boston városában. Hűtlenség vádjával a fiatal Hester Prynne-t tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery: házasságtörés) a ruháin is viselnie kell. Hester visszatérhetett volna a szülőföldjére vagy bármely más országba, ahol új életet kezdhetett volna, ám ő mégis marad, vállalva a társadalmi kirekesztést, és hogy saját erkölcsi törvényeire hallgatva próbáljon felülemelkedni az őt megbélyegzőkön. Védelmező, gyöngéd szeretettel neveli gyermekét, és segít minden bajba jutottnak. Vajon átformálhatja egyetlen ember a teljes közösség véleményét? A regény a 17. századi Boston életének krónikája, és minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy "a szerelem szent és boldogító". A szerzőről: Nathaniel Hawthorne (1804-1864) amerikai regény- és novellaíró, a 19. századi amerikai irodalom jelentős alkotója. A sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg számára.

„Egók, presztízs és profitérdekek ádáz harcának története, ami vérbeli thrillerként is olvasható.” (Library Journal).Emlékszünk még? Kína egyik tartományában, a vuhani halpiacon rejtélyes vírus üti fel a fejét. Sokan kerülnek kórházba, többen az intenzív osztályra, és rengetegen meghalnak. A járvány világszerte rohamosan terjed. A kórházak folyosói is ágyakkal telnek meg, a kormányok a használható lélegeztetőgépeket számolják és szakértők vitatkoznak, kötelezővé tegyék-e a maszkviselést. Ekkor, 2020 elején már rengeteg tudós dolgozik a járvány megfékezésén és a vakcinán. Vajon ki nyeri az ádáz csatát az oltóanyagért?Brendan Borrell oknyomozó újságíró látványos képet nyújt arról, miképpen küzdöttek a vírussal - és egymással - a vakcinaversenyben részt vevő gyógyszergyárak. Könyve részletesen bemutatja az utóbbi évek legnagyobb amerikai kutatási és kormányzati összefogásának, a Warp Speed hadműveletnek a hátterét, amelyben olyan megacégek versenyeztek egymással, mint a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Merck vagy a Pfizer és a vele együttműködő BioNTech. Ez utóbbi alelnöke és kimagasló kutatónője, a pályáját Magyarországon kezdő Karikó Katalin is szerepel a kötetben.A Verseny a vakcináért korunk holdutazással felérő orvostudományi csodájának teljes, megdöbbentő történetét meséli el.A könyvből hamarosan sorozatot készít az HBO a rendező-producer Adam McKay közreműködésével (Utódlás, Alelnök, A nagy dobás).A Los Angelesben élő Brendan Borrell neves újságíró; cikkei többek között a Bloomberg Businessweek, a National Geographic, a The New York Times című lapokban jelennek meg. A Verseny a vakcináért az első könyve.Részletek:A Moderna szabadalomgyárrá vált, és a szellemi tulajdonjogokból erődöt épített maga köré. De nem volt képes megkerülni Karikó és Weissman technológiáját. Utóbbiak szabadalmát hivatalosan 2012 októberében fogadták be. [...] A következő évben a Moderna kétszáznegyvenmillió dolláros üzletet kötött az AstraZenecával, hogy mRNS-alapú gyógyszerek kutatásában működjenek együtt, amelyek a károsodott szívizomszövetet hozhatják helyre, illetve a rákterápiában lehetnek használhatók. Úgy tűnt, az áttörés bármelyik pillanatban megtörténhet. Ahogy múltak az évek, Karikó szabadalmának egyre magasabbra kúszott az ára. A licenc tulajdonosa, Gary Dahl immár nem volt hajlandó továbbadni az mRNS-technológia licencét harmincmillió dollárnál kevesebbért.***New Yorkban hamarosan olyan pánik tört ki, amilyet 2001. szeptember 11. óta nem láttak. Az országos szükségállapot 2020. március 13-i kihirdetése utáni héten a naponta a városból jelentett új Covid-19-fertőzések száma kétszázról felugrott kétezerre. Az emberek felhalmozták a kézfertőtlenítőt, és azzal törölgették le az Amazon-csomagjaikat is. Jóval gyanakvóbbak voltak a többi emberrel szemben, mint általában: a toronyházakban lakó szomszédaikkal, a járdán közlekedő gyalogosokkal. Bárki hordozhatta a vírust. Az utcákon uralkodó hang a mentők visszhangzó szirénázása volt. Amikor Frank Gabrin sürgősségi orvos március 19-én megérkezett a queensi St. John Episcopal Kórházba, hogy megkezdje a műszakját, éppen öt mentőből rakták le a betegeket egyszerre. Ez nem volt normális. "Nincsenek olyan védőfelszereléseink,  amelyeket még ne használtunk volna - sms-ezte Gabrin az egyik barátjának. - Nincsenek N95-ös maszkok sem.***Ha a februári és kora márciusi tévedéseket betudhatjuk a tagadásnak, a zavarodottságnak, valamint a rossz kommunikációnak, akkor az áprilist az ideológia és a türelmetlenség hatalomátvétele fémjelezte leginkább. Ekkor történt, hogy Trump egy sajtótájékoztatón felvetette, hogy megölhetjük a koronavírust, ha "nagyon erős fénnyel" világítjuk meg a testet, vagy esetleg fertőtlenítőszert fecskendezünk a szervezetbe, hogy ezzel tisztítsuk ki a tüdőket.

A budapesti VIII. kerület egy-egy utcaképe talán nem tartozik a bédekkerek kedvenc hangulati fotói közé, a Sétakönyvek sorozatunk legújabb részéből azonban kiderül: a helyiek által sokszor csak Népszinyónak becézett utca meglepő építészeti és történelmi értékekkel bír, amelyekre Maczó Balázs várostörténész hívja fel a figyelmet. A sorozat újlipótvárosi, terézvárosi, városligeti, Margit-szigeti sétái után újra különleges városnézésre invitáljuk az olvasót-nézőt. Nézze, figyelje a homlokzatokat, a díszítéseket, az egykor előkelőnek és modernnek számító Népszínház utca sarokházait, s merengjen el Budapest e városrészének egykori és mai csodáin. Mert ahogy a szerző is írja: "az 1910-es évek Budapestjének legmodernebb utcájában vagyunk, ahol nemcsak lakni volt sikk, de idejárni vásárolni vagy igénybe venni valamilyen szolgáltatást is. A házak homlokzatai szinte vetekednek egymással: melyik a legbátrabb, legnagyobb, legkreatívabb, egyszóval: melyik a legmodernebb. Az itteni bérháztulajdonosok városszerte azzal reprezentáltak, hogy ki tudja megfizetni a legnevesebb tervezőt, akitől rendre ötletes, újszerű építészeti megoldásokat vártak el." Sétára fel!

A rossz többnyire férfiak műve. A jót inkább nőknek köszönhetjük. Egy élet a huszadik századi Magyarországon. Egy lányé, nőé, asszonyé. Hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig. Férfitársaim, mondjuk ki, hogy a világ összes nőjébe kapaszkodunk, amikor az anyukánkhoz bújunk, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedünk, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüljük meg. Sose feledjük, hogy ők szülnek minket, és amilyen a sors, általában ők is temetnek el végül. Igazságos ez? Aligha. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket, s odafigyelünk rájuk, nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre. Ezzel a könyvvel igyekeztem továbbadni mindazt, amit nőkről és nőktől tudok, róluk és rólunk. Immár annak is húsz éve, hogy megírtam. Úgy érzem, egyre időszerűbb, sajnos és hálisten.

Celie • 7:01 AM??????Ryan • 7:12 AMIgaz ez, bakker??Ismeretlen felhasználó781 • 7:35 AMOMG LÁTTÁTOK A LISTÁT?Ola élete fenekestől felfordul, amikor a vőlegénye neve felbukkan egy nem akármilyen listán a Twitteren.Ola Olajide, egy női magazin fiatal, szép és sikeres újságírója egy hónap múlva hozzámegy élete szerelméhez, Michaelhez. A közösségi térben „álompárként” emlegetik őket, ám egy reggel Ola és Michael ugyanarra az üzenetre ébred:„OMG LÁTTÁTOK A LISTÁT?”Egy ilyen kezdeményezést, mint a Listát, a Twitter híres-hírhedt névsorát, amely zaklatók nevét hozza nyilvánosságra, Ola normál esetben támogatná, retweetelné, követelné a felsorolt férfiak kirúgását, és ontaná a cikkeket a témáról. De mi van, ha a vőlegénye is rajta van egy ilyen listán?...Yomi Adegoke, elismert újságíró és nemzetközi bestsellerszerző aprólékosan kidolgozott, merész és korszerű látleletet ad az online világ valóságos életünkre gyakorolt hatásáról, és megdöbbentő éleslátással ír titkokról, hazugságokról és a közösségi média visszásságairól.„Aktuális, provokatív és bölcs könyv. Yomi Adegoke jó érzékkel formálja karaktereit, így szinte életre kel a regény teljes szereplőgárdája.”Bernardine Evaristo Booker-díjas szerző.„A Lista felteszi a kérdést: Mi lenne, ha?”, és a válaszok, amelyeket ad, mélyen elgondolkodtatják az olvasót. A szerző bebarangolja a virtuális és az offline kapcsolatok komplikált, zűrzavaros »interfészét«. Letehetetlen regény!” - Charmaine Wilkerson, a Black Cake című New York Times-bestseller szerzője.

A testvéri kapcsolatok nehézsége: ketten (hárman, négyen, öten stb.) vagytok, ugyanazoktól a felmenőktől, mégis óriási a különbség. A helyzet bonyolódik, ha más égtájakra sodor benneteket az élet, főleg ha a vasfüggöny két oldalára, össze sem hasonlítható anyagi helyzetbe. A vétkeket, bűnöket és erényeket törli a halál. Kár, hogy erre csak a temetés után döbben rá a túlélő. Hogy a halott mire jön rá, arról nincs megbízható forrásunk.Részlet:A díszes ajtó mögött színházi függöny is zárta a teret, mire abból kikászálódott, a haját összeborzolta a súlyos anyag, az aljában picit megbotlott, szinte odazuhant a nagy ovális asztalhoz, amely körül legalább tucatnyian teáztak és süteményeztek.Na végre! – kiáltotta Vili németül, de nem állt föl. Az öcsém, hölgyeim és uraim, Magyarországnak a Legfőbb Ügyésze! Füsti Tamás látta, hogy Vili nemcsak az összekócolódott haja, hanem a ruházata miatt is szégyenkezik, rajta kívül a többiek mind szmokingban voltak. Sajnálom, ez van, tetszettél volna szólni, hogy elegancia kell – kifújta a levegőt, próbált lehiggadni. Egy tapétázott ajtón át pincérféle emberke oldalazott be, kihúzta a széket Füsti Tamásnak, diszkréten megérdeklődte, hogy kávét vagy teát szeretne. Ő utóbbit kért, ha már egyszer ötórai tea. Jött a következő kérdés: Citrommal vagy tejjel? Legyen tejjel. Az emberke bólogatott, öntött, s odatolta elébe a kerek, emeletes porcelántálcát a sütikkel. Füsti Tamás köszönte szépen. Egy darabig kóstolgatta a parányi édességeket, és itta a teát. Még nem sejtette, hogy többé senki sem szól hozzá a Café Europa különtermében. Megértette a beszédfoszlányokból, Vili és Richard Locke angliai cége autóbuszokat fog szállítani a bécsi tömegközlekedési vállalatnak, előnyös részletfizetéssel. A témát unalmasnak találta. Mindenesetre most először érzékelte, hogy a bátyja olyasmivel foglalkozik, ami valamiféle munkának tekinthető.

1953. november 25. A ködlepte Wembley-stadionban a futball szülőhazája és addig legfontosabb csapata, Anglia fogadta az ötvenes évek legizgalmasabb válogatottjának számító Magyarországot. Az angolok felé óriási volt az elvárás, hiszen addig még soha nem kaptak ki hazai pályán. A Magyarország-Anglia-futballmeccsre a birodalmi érzület utolsó fellángolásakor, II. Erzsébet megkoronázása és a Mount Everest meghódítása idején került sor. A magyar játékosok úgy indultak neki a barátságos mérkőzésnek, hogy tudták, nagy lehetőség előtt állnak, ugyanakkor a szovjet vezetés részéről rájuk is kőtömbnyi nyomás nehezedett: kizárólag a győzelem számított elfogadható eredménynek. Az újságok már a találkozó előtt "Az évszázad mérkőzésének" kiáltották ki a meccset. Mire megszólalt a mérkőzés végét jelző hármas sípszó, a szakírók, a játékosok és a szurkolók egyaránt tudták, hogy a megnevezés egyáltalán nem túlzás. Idén, 2023-ban, hetven esztendővel később, a meccsnek a futballpályán messze túlmutató szimbolikus jelentősége is van. A 6:3 annak a találkozónak a részletes története, amely a játék alapjait megrengető következményekkel járt; nyugodtan kijelenthető: örökre megváltoztatta a futballt. A magyar kiadáshoz az előszót Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya írta.

Hogyan lesz a békeszerető svédeknek atombombájuk? Ráadásul úgy, hogy erről csak egyetlen svéd tud, Holger. Aki tulajdonképpen nem is létezik, csak az ikertestvére, akit szintén Holgernek hívnak. Egymásra talál-e a nem létező svéd férfi és a dél-afrikai fekete nő, aki tíz kiló antilophús helyett jut a tömegpusztító fegyverhez, véletlenül? Mit csinál eközben a Moszad két ügynöke? Mitől retteg a fazekasműhelyben a dezertőr amerikai katona? Miért veri fejbe leghűségesebb alattvalóját V. Gusztáv király? Nyer-e a választásokon az "Úgy szar, ahogy van" nevű párt? És eljut-e a három kínai nővér Svájcba egy lepukkant mikrobusszal, hamis rendszámmal, mindenféle papírok nélkül? Ja, és megmenekül-e a világ a rendhagyó nukleáris fenyegetéstől? A világhírű Jonas Jonasson, a svéd humor nagykövetének ellenállhatatlan könyve - aki már első, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című kötetével magasra tette a lécet, de azt most is gond nélkül, röhögve átugorja. A Magyarországon is hihetetlenül nagy sikernek örvendő svéd szerző könyve új köntösben végre újra kapható!

A könyvből Emmy-díjas sorozat készült Hugh Grant főszereplésével. Amíg Jeremy Thorpe az 1960-as és 1970-es években a brit Liberális Párt vezetőjeként és parlamenti képviselőként dolgozott, magánélete többnyire láthatatlan maradt. A rendőrség és politikustársai rendre a segítségére siettek, hogy megóvják jó hírét. 1970-re Thorpe az ország legnépszerűbb politikusának számított, és az ő kezében volt a formálódó koalíciós kormány sorsa. Jeremy Thorpe titka azonban - homoszexuális kalandjai és a volt partnereivel folytatott számos kellemetlen ügye - folyamatosan kísértette őt, ráadásul a hazudozásra való hajlama is súlyosbodott, ahogy igyekezett elkerülni a lelepleződést. Azután elérkezett az a bizonyos végzetes este a volt szeretőjével, ahol egy pisztoly is előkerült, és az incidens következményei elől többé már ő sem rejtőzhetett el. Az évszázad perének nevezett londoni tárgyalás volt az első, ahol egy vezető brit politikus gyilkosság előkészítése miatt ült a vádlottak padján, és szintén ez volt az első alkalom, hogy egy közhivatalt ellátó személyről kiderült: titokban melegként éli az életét, csapodár és manipulatív - mindez egy olyan korszakban történt, amikor a homoszexualitás alig pár évvel korábban még törvénybe ütközött. John Preston dokumentumregényében minden benne van, ami egy klasszikus thrillerhez kell - és még ráadásul igaz is. "Nagyszerűen megírt sztori, fekete humorral. Olyan, akár a legjobb thrillerek." - Ben Macintyre, a The Times rovatvezetője "Páratlan érzékkel elmesélt história... Letehetetlen, akár egy detektívregény." - Daily Mail "Vicces és elképesztő" - The Guardian

Nyárutó van. Vonat száguld egy svéd kisváros felé. A kocsikban egy válságban lévő házaspár, egy elvált apa a kislányával, valamint egy nő utazik, aki elhunyt anyja titkait kutatja. Mindannyian Malma állomás felé tartanak, de maguk sem tudják még, mi várja őket ott, sem azt, hogy ez milyen hatással lesz a további életükre.A neves svéd szerző, Alex Schulman (A túlélők) a rá jellemző pontos, precíz stílusban olyan történetet alakít, akár egy időn átszáguldó vonat: minden fejezet külön kocsi, ami kapcsolódik a következőhöz. Az állomás érzékeny és mégis erőteljes regény családi titkokról és igazságtalanságokról, amelyek generációkon keresztül öröklődnek - mindemellett pedig izgalmas hajsza az agyonhallgatott családi múlt rejtélyeinek feltárásáért.Alex Schulman (1976) svéd író, újságíró, blogger és rádiós, magasan jegyzett és az egyik legnépszerűbb szerző Svédországban; a nemzetközi ismertséget a magyarul is megjelent A túlélők című regénye hozta meg számára.