Athenaeum Kiadó strana 18 z 85

Támad a török, védd meg a hazát! Bornemissza Gergő szerepébe bújva te döntheted el, - hogyan óvod Vicuskát, - hogy próbálod Buda és Eger várát megvédeni, - miképp igyekszel kiszabadítani Sztambulban a Héttoronyból Török Bálintot. Rajtad múlik, - mennyi katonát tudsz összeszedni Eger védelméhez, - hány katonád életébe kerül a védekezés, - kardot ragadsz-e, vagy fortélyhoz folyamodsz. S mindeközben az is kiderülhet számodra, hogy - milyen áldozatot vagy képes hozni Vicuska szerelméért, - meg tudod-e őrizni Jumurdzsák amulettjét és végső soron az is, hogy - mi lesz a magyarság sorsa. Gárdonyi Gézának az Egri csillagok című történelmi regénye nyomán készült interaktív történetünkben minden jelentős fordulópontnál döntés előtt állsz, ami meghatározza, melyik elemnél érdemes folytatnod az olvasást ahhoz, hogy a történet a te elképzeléseid szerint folytatódjon. Eger vártisztjeként dönthetsz a csapatmozgásról, a várvédelemről, harcról, furfangról vagy önzetlenségről, s néha meg kell keményítened a szíved - de tudd, hogy minden választásodnak következménye lesz. S attól függően, mennyire vagy előrelátó, tettre kész, vakmerő vagy éppen megfontolt, regénybeli sorsod boldog vagy akár szomorú véget érhet. Hogy ne keveredj el, honnan jöttél és merre jársz éppen, vedd magadhoz a két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. A könyvjelzőn jó stratégaként számontarthatod aktuális haderődet is. Kalandra fel, védd meg a Eger várát, óvd a magyarságot!

Maktub, azaz „ami meg van írva” – Paulo Coelho legnagyobb hatást és számára a világhírnevet hozó Az alkimista című regényének egyik visszatérő kifejezése ez, amely a sorsra, az eleve elrendeltre utal.„Akármelyik nap alkalmas az életre, vagy arra, hogy eltávozzunk a világból. Minden egy szótól függ: »Maktub«” – mondja Az alkimista főszereplője, Santiago.Ahogyan Coelho fogalmaz: a Maktub nem tanácsok könyve, hanem tapasztalatok cseréje: alkalom a gondolkodásra és az önmagunkkal való újratalálkozásra.Paulo Coelho húsz nyelvre lefordított, világhírű könyve végre magyarul is kapható.

A huszonéves Takako élete fenekestül felfordul, amikor csalódik a szerelmében, ráadásul a munkahelyén is felmond. Segítségére rég nem látott nagybátyja, Szatoru siet: felajánlja, hogy költözzön be a családjuk által működtetett antikvárium, a Moriszaki Könyvesbolt emeleti szobájába. Takako vonakodva ugyan, de elfogadja a meghívást, és átköltözik Tokió Dzsinbócsó negyedébe, az "antikvárium-csodaországba", ahol egymást érik a könyvesboltok és a könyvkiadók. Takako számára a környék kétszeresen is idegen, egyrészt azért, mert még soha nem járt arra, másrészt pedig azért, mert nem szokott olvasni. Lassanként mégis megszereti a városrészt, barátokat szerez, az olvasás pedig a szenvedélyévé válik. Amikor úgy érzi, az élete végre egyenesbe került, felbukkan egykori szerelme, Hideaki... A Moriszaki Könyvesbolt üde és derűs japán regény, amelyből film is készült 2010-ben. Egy jelenet erejéig maga az író, Jagiszava is szerepel benne a Moriszaki Könyvesbolt egyik vásárlójaként.

„Ujjé, a Ligetben oly vidám, ujjé, hogy mulat a nép, hogyha süt a nap, kedves, de esőben nedves, ujjé, a Liget de szép!” Ahogy Bilicsi Tivadar örökbecsű sorait, úgy talán a Városligetet sem kell bemutatni senkinek. Az Állatkert, a cirkusz, a már nem létező Vidámpark és a még nem működő Biodóm, valamint a régi-új létesítmények - a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a gyönyörűen felújított Millennium Háza - épületeit legalább kívülről mindenki ismerheti. Szerzőnk, Deák Judit idegenvezető szakavatottan vezet minket körbe a máig népszerű - ahogy egykor hívták: Lizsé - történetén és akár ezerszer megcsodált kincsein. Mi a kapocs Sissi és az első állatkerti zsiráfok között? Honnan származhat a Királydomb elnevezés? Mitől érdekesek és Széchenyi fürdő belső dekorációi? - Ezeket és más anekdotákat is megismerhetünk ebből a nem szokványos kalauzból. Sétára fel!

„Létezik egy nagy változásokat, rendszerváltást, kihívásokkal teli digitális forradalmat megélt generáció Magyarországon, amely magára maradt” - állítja Yvonne Dederick, a Pályakezdő milliárdosok című, nagy sikerű könyv szerzője, aki a fiataloknak szóló útmutatásai után most a negyven és az ötven pluszos korosztállyal osztja meg a tanácsait. Az egykori pénzügyi igazgató, TV2-tulajdonos, illetve a Viasat 3 csatornán futott Feleségek luxuskivitelben című tévés reality-műsor szereplője nem amerikai motivációs könyvekből sajátította el, hogyan legyen sikeres, vagy miként kezelje a sorsfordító változásokat az életében, hanem ő maga járta végig a példaértékű utat: magyar és brazil felmenőkkel, a pesti flasztertől Amerikán keresztül a nagy nemzetközi cégek európai és budapesti tárgyalóasztaláig. Yvonne megrázó és tanulságos személyes példák bemutatásával, megható érzékenységgel, éleslátással és derűvel adja a kalauzt a sodródó generáció kezébe. Hogyan éljük túl a digitális forradalom és megváltozott társadalmi normák világát a rendszerváltás előtt belénk rögzült reflexekkel? Hogyan éljük meg a középkorúságot és az előttünk álló időskort, amikor ma életerősnek és tettre késznek kell maradnunk? Hogyan szakítsunk a múlttal a szakmánkban és a magánéletünkben, és miképp találjuk meg az új utunkat? Hogy tanuljunk meg a bizonytalan világban bizonyosak maradni önmagunkban? Hogyan találjuk meg a számunkra megfelelő segítő módszert az újrakezdéshez a szerteágazó és egymásnak sokszor ellentmondó irányzatok világában? A szerzőtől mindemellett megtudhatjuk, hogy a Mindfulness meditációs technika és szemléletmód hogyan lehet segítségünkre bármely élethelyzetben. Az egyes fejezetek végén pedig hasznos önfejlesztő gyakorlatok nyújtanak kapaszkodót a hétköznapokhoz.

Az új-zélandi Aucklandben játszódó szerelmi történet főhőse, Ethan Grieg filmrendezést tanul. Beleszeret közeli barátjába, Amber Deering környezetvédelmi aktivistába, aki a szüleivel és a testvérével egy ideálisnak tűnő lovasfarmon él. Amber nagyon kedveli Ethant, de az ő választása a dúsgazdag özvegy Stuart Reedsre, a jóképű, művelt brit befektetőre esik, aki jóval idősebb nála. Stuart, a koreai háborút megjárt veterán mentálisan felkészült arra a hosszú és alattomos háborúra, amely fiatal ellenfelével Amber szívéért folyik. Egy nap azonban olyan titkok kerülnek napvilágra, amelyekből kiderül: semmi sem az, aminek látszik, és valamennyien olyan tettekre kényszerülnek, amilyenekre senki nem számított. Christine Leunens, akinek a magyarul is megjelent Cellába zárva című háborús regényéből készült az Oscar-díjas Jojo Nyuszi című film, ezúttal is hús-vér szereplők fordulatos és egyáltalán nem hétköznapi történetét meséli el a szerelem bonyolult természetéről meg a jó és a rossz árnyalatairól. Részlet: Feltéptem a borítékot, és a lélegzetem is elállt attól, ami benne volt. Nem tudom, meddig szorongattam a förtelmes értesítőkártyát, rajta az ilyesformán tekergőző szóvirágokkal: „A cambridge-i Mr. és Mrs. Les Deering tudatja, hogy lányukat, Amber Nicole Deeringet eljegyezte az aucklandi Stuart Henry Reeds, a néhai Mr. és Mrs. Brian Reeds fia.” Azt viszont annál inkább tudom, mi állt még benne, szóról szóra: „Esküvőjüket nyárra tervezik.” Egy évvel azután, hogy közel jártam ahhoz, hogy megcsókoljam Ambert a napsütésben, hozzámegy valaki máshoz! Az ilyen hivatalos értesítőkártya és a hozzá való boríték, az ilyen letűnt „finomkodás” túlságosan régimódi és divatjamúlt Amber korosztályához! Mi sem természetesebb, mint hogy mind a kártya és mind a boríték gyűrt papírból készült, tele ilyen kis fidres-fodros ráncokkal. Amber nem látta ennek a textúrának az iróniáját, hogy ez mennyire jelképes? Hozzámegy valakihez, aki a nagypapája lehetne? Aztán a kártya hátára Amber saját kezűleg írt valamit: Drága Ethan! Nem várom, hogy teljesen megértsd, miért megyek hozzá Stuarthoz, de kérlek, fogadd el. Az az igazság, hogy nem tudom, mihez kezdenék nélküled, nem is tudod, mekkora segítség vagy nekem. Ha te nem lennél, nem hiszem, hogy egyáltalán még itt lennék. Elmondhatatlanul sokat számítasz nekem.

Adam Kay (Ez fájni fog, Mert szülni karácsonykor kell) legújabb könyve, a Sokkterápia szórakoztató és olykor szívfájdítóan személyes sztorijai arról szólnak, mi történik, amikor egy orvos szögre akasztja a fehér köpenyt, de a szakma fogva tartja. Továbbá arról is, hogy milyen volt orvostanhallgatónak lenni a 21. század elején, mi történik, ha feltépjük a régi sebeket, és megvizsgáljuk az újakat, és hogy az orvosi diagnózis olykor önvallomás is. A Sokkterápia Nagy-Britannia kedvenc mesélőjének legviccesebb és egyúttal legmeghatóbb könyve. Idézet: „Az orvosin a háziorvosi gyakorlat része volt, hogy egy hónapig hospitáltunk egy háziorvosnál. Az egyszerű munkamegfigyelés helyett az egyetem a szuperintenzív képzés híve volt: oda kellett költözni a kollégához. Bár ez úgy hangzott, mint egy tévés valóságshow-kísérlet, a többi évfolyam hallgatóinak elbeszélése alapján inkább vakációnak tűnt. A háziorvosi gyakorlati képzés mellett ez vidéki utazást is jelentett, szállást egy szép házban, ahol a nyájas feleség finom házi koszttal óvta meg a skorbuttól a vendéghallgatót. Ha az embernek szerencséje volt, még ismétlésre is jutott a szabadidejéből. A háziorvosi gyakorlat ezenfelül hihetetlen pályaválasztási eszköz volt – korábban lankadó lelkesedésű vagy határozatlan hallgatóknak adhatott ötletet: >>Hát ez nekem nagyon is jól menne!<< Amikor szóba hoztam apámnak, hogy hamarosan jön a háziorvosi gyakorlat, arca olyan kifejezést öltött, amilyet még sosem láttam: egyszerre keveredett benne a büszkeség, az izgalom és a nosztalgia. Nem minden célzatosság nélkül szóba hozta a nyugdíjazását. Soha nem jutott eszembe, hogy azért képeztek és taníttattak hosszú éveken át, hogy majd egyszer a szó szoros értelmében a nyomdokaiba lépjek. Talán ez a válasz mindenre: ismételd meg a történelmet, de ne kövesd el a hibáimat. Valószínűleg ez a gyermeknevelés célja. Megfogadtam, hogy a papa kedvéért mindent elkövetek. Doktor Pym fantasztikus orvos volt. Igazi régimódi családorvos, aki még csak az ötvenes éveiben járt, de mégis mintha egy letűnt korhoz tartozott volna. Minden egyes páciensét ismerte, és simán felidézte főbb adataikat és kórtörténetüket, mielőtt a Windows 95 ugyanezt a szerepet betöltötte volna. A betegek imádták. Rendszeresen elhalmozták ajándékokkal a rendelés alatt, házi süteményeket és lekvárokat hoztak; az általa kísért terhességek cuki eredményei meg csálé mézeskalács figurákat sütöttek neki. Az asztala minden nap végére úgy nézett ki, mint egy segélyszervezet jótékonysági sütivására. Persze mint mindenhol, a háziorvosi munka itt is jócskán megváltozott; a betegek száma megnövekedett, és a rendelőben, ahol addig három orvos váltotta egymást, már csak ketten maradtak, amióta Richard nevű szeretett kollégája távozott. Hiányában Dr. Pym kénytelen volt meghosszabbítani a rendelési időt reggel és délután is. Addig-addig zsúfolta az időpontokat, amíg már jócskán a kijelölt tízpercnyi vizsgálati idő alá csúszott. Hamarosan az ebédidő is ismeretlen fogalommá vált. Életemben nem láttam még senkit ennél keményebben dolgozni. Kilenc órán át egyhuzamban állta a betegek rohamát – hosszú, tömött sorban jöttek, egyik a másik után.”

Sophie Mackintosh hipnotikus erejű, új regényének központjában egy valódi, máig felderítetlen bűntény áll, egy francia kisvárosban 1951-ben történt tömeges mérgezés.A világtörténelem legkegyetlenebb háborújától megrendült Pont-Saint-Esprit városkában össznépi őrület tör ki. A történészek úgy vélik, a rejtélyes betegséget, a heves hallucinációkat rossz kenyér okozta; mások szerint titkolt kormányzati kísérlet alanya volt a helybéli lakosság.A kis városkában él Elodie, a pék felesége, egy csúnyácska, jellegtelen külsejű nő, akinek leghőbb vágya, hogy kitörjön egyhangú élete keretei közül. Egy karizmatikus pár, az erőtől duzzadó követ és hegyes fogú felesége, Violet érkezik a városba, akik bűvkörükbe vonják Elodie-t. Veszélyes macska-egér játék veszi kezdetét.Az Átkozott kenyér lázas vallomás, az átváltozás erotikus példázata egy hiszterizált városban, amely egyszerre szól a vérben mételyként keringő irigységről, és az égető, emésztő vágyról.

Iglódi Csaba a Dreher család négy generációjának sorsáról mesél kétszáz évet átölelő családregényében. És még mennyi mindenről szól ez a road movie, ami egy olyan korból indul, amikortól még éppen száz évet kellett várni az első filmszínház megnyitására, de szinte a jelenünkig nyújtózik... „Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat.” - Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait.A fő szálat ugyan négy férfi sorsa szövi és köti a jelenig. A tehetség, a kitartás és a szerencse mágikus háromszögének a felejtés ellen íródott regénye ez, tradícióról és innovációról. Meg persze asszonyokról, egy férfiak uralta régi világban, akik nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de hatásuk maghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája. A családregény mesél arról is, hogy miként építette fel - egymás után uralkodva, de az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva - különleges világát az Alapítót követő Sörkirály, az örökébe lépő Innovátor, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő. Iglódi Csaba gondosan gyűjtötte és gyúrta regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, ugyanitt az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása otthon, majd a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár alapítása már itthon.Főszereplőink főzdéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban és a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy mai országban is jelen voltak, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat. A tények azonban csak a kiindulópontként szolgálnak a Dreher-szimfóniában.Az üzletet átszövi az élet, az írói fantázia további színeket és ízeket csempész az amúgy is kalandos sorsokba. Iglódi Csaba értő tolmácsolásában megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol az ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. Utunk során feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok, valamint úri- és névtelen lányok a félvilágból. Eldönthetetlen, hogy melyik valós alak közülük, s ki csupán az alkotó képzelet szüleménye. Bár történelmi utazáson veszünk részt, a családi kötelékek örömei és keresztjei, a gyász, a szerelem és a hűség ma is, mindannyiunknak a zsigereiben ismert érzelmek, ezért is tudunk a szereplők igazi útitársai lenni olvasóként. 

„Egyszer volt, hol nem volt, hajdanában danában, volt egyszer egy regény, a címe: Zenga zének. Az első sora: »Nincs szebb könyv szívnél és léleknél.« Imakönyv bevezetőjéből vette a szerző, valami Vámos Miklós. E tőmondat azóta újra meg újra fölzeng benne. Hol a szívében, hol pedig a lelkében. Kiskorában úgy képzelte, lehetetlen, hogy a gyerekek és a felnőttek szíve ugyanolyan alakú, anyagú és színű legyen. Hiszen akkor miért bánnának a felnőttek úgy a gyerekeikkel, mintha azok nem nyiladozó értelműek volnának, hanem ütődöttek? A lelkekről nem is beszélve. Ikermese található e kötetben, avagy páros mese. Összetartoznak. Úgy képzelem: kezdetben a szülők olvassák föl a gyerekeknek, később a gyerekek a szülőknek, netán egymásnak. Ezért ajánlom az olvasni tudóknak. Persze, nemcsak a betűket olvashatja az elme, hanem azt is, amiket mögéjük rejtett a szövegek írója. Ehhez kívánok annyi örömöt és élvezetet mindenkinek, amennyit én éreztem, amikor kitaláltam és mondatokba öntöttem. Vámos Miklós Utóirat. Ez a kiadvány más szempontból is izgalmas: Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az Artificial Intelligence, és mire jó."

Margaret Hale, egy idilli dél-angol városból, Helstonból a textiliparáról híres, északi Miltonba költözik szüleivel. A családi döntés oka az, hogy lelkész apja meginog az egyházban, és lelkiismereti okokból feladja hivatását. Margaret szenvedélyes és szókimondó ifjú hölgy, és mivel nehezen viseli anyja megromlott egészségi állapotát és a költözést, szigorú kritikával illeti új környezetét. A munkássztrájk kirobbanásának idején ismeri meg apja egyik tanítványát, a helyi textilgyár tulajdonosát, a tehetős és felettébb sármos John Thorntont. Margaret mélyen együttérez a nehéz sorsú munkásokkal, ám éppen emiatt képtelen objektívan megítélni a kialakult helyzetet. Hamar rá kell ébrednie, hogy Thornton céltudatossága, őszintesége és szenvedélye a sajátjához fogható. Margaret önnön érzelmeinek csapdájába kerül... 

Tom Cutler régóta kutatja az összeesküvések-elméleteket, és most elénk tár jó párat, ismerteti az egyes konteók tartalmát és megadja az állítólagos magyarázatokat, hogy aztán vitriolos stílusban, pazar szarkazmussal mutassa be nekünk az események valós hátterét.Ha meg akarjuk érteni, hogy egyesek szerint mégis, ki (kik) mozgatja (mozgatják) a szálakat, Cutler könyvéből megismerhetjük a legvadabb teóriákat és cáfolatukat az állítólagosan klónozott Paul McCartneytól a gyíkemberekig, a dihidrogénmonoxid-összeesküvéstől a koronavírust terjesztő Bill Gatesig és még tovább...Részlet:Elvist Gracelandben, az édesanyja mellé temették. De még fel sem száradtak a könnyek milliónyi rajongója párnáján, máris felröppent a gondolat, hogy a Király valójában nem is halt meg. Konteóhívők azt állították, hogy belefáradt a reflektorfénybe, és nem úgy menekült el előle, hogy visszavonult, hanem megrendezte a saját halálát. Emellett intézett egy helikoptert a gracelandi pázsitra, felpattant rá, és az egyből Bermudákra vitte őt. Ott mindjárt beolvadt a háttérbe, mert nem ismerte fel senki.Az elmélet arra nem tért ki, hogy ki alakíthatta a slozi mellett kuporgó hullát, kit temettek el Gracelandben és miért ment bele a játékba Elvis barátnője is. Ezek jelentéktelen részletkérdések.A megoldás kulcsa talán a rejtélyes „hiba” a Király sírkövén, amelyre az Elvis Aaron Presley nevet vésték. 1997-ben a Graceland szóvivőjeként ismert Danna Yarmowich felfedte, hogy Elvis második keresztnevét eredetileg egy „a”-val írták, ugyanúgy, ahogy a halva született ikertestvéréét, Jessie Garon Presley-ét. Lehetséges, hogy a két „a” betűs sírfelirat kódolt üzenet, amely arra utal, hogy nem is Elvis nyugszik a hant alatt?Ez a yorkshire-i özvegyember történetét juttatja eszembe, aki elmagyarázza a kőfaragónak, mit véssen elhunyt felesége sírkövére. Azt kéri, legyen a felirat: Nyugodjon békében, de amikor másnap visszatér, hogy megnézze, elszörnyed. „De hát ez: Nyugodjon békébe! Lehagyott egy »n« betűt!” A kőfaragó sűrű bocsánatkérések közepette megígéri, hogy azonnal kijavítja a hibát, ám amikor a gyászoló férj másnap visszatér, ez a felirat fogadja: Nyugodjonn békébe. Szerintem valami hasonló történhetett Elvis sírkövével is.

A MARS GYARMATOSÍTÁSA, ÖNVEZETŐ AUTÓK, AGYBA ÜLTETETT CHIPEK. ELON MUSK: ZSENI VAGY SZÉLHÁMOS? Manapság már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Musk-jelenséget. Elon Musk felvásárolja a Twittert, mer nagyot álmodni, és azzal kecsegteti az emberiséget, hogy hamarosan elhagyjuk a Földet, irány a Mars! Néhány év alatt megvetette a lábát a jelenkori tudomány valamennyi kiemelkedő területén. Forradalmasítja az űrszektort a SpaceX-szel, a mesterséges intelligencia szószólója, a számítógép és az agy közvetlen összekapcsolásával át akarja alakítani az idegtudományt, és vezető szerepet játszik a kriptovaluták fejlesztésében. De vajon létezik-e összefüggő tudományos gondolat e mögött a hatalmas innovációs kuszaság mögött? Melyek azok a fontos technológiai, biológiai, informatikai alapelvek, amelyeket Musk mindinkább háttérbe szorít? Melyek azok a problémák, amelyek felett Elon Musk átsiklik, mert azok akadályoznák jövőbe vetített látomásait? Olivier Lascar tudományos újságíró alaposan kielemzi a csúcstechnológiai világ legfelkapottabb személyiségének terveit.

Emilia, az amerikai festőnő szerelmi bánattól sújtva érkezik az Örök Városba, hogy számot vessen a múlttal.A Michaellel való váratlan szakítás után, a kettesben tervezett romantikus utazás helyett egyedül vág neki az izgalmas kalandnak. Emlékekkel a szívében járja be Róma tágas tereit és zegzugos sikátorait, hogy a város zenéje, művészete és kulináris élményei szabad utat engedjenek a gondolatainak, és szembe tudjon nézni önmagával.Róma bohémnegyedében, a Trasteverén találkozik a szintén amerikai Johnnal, aki egy idilli élet reményében telepedett le Rómában. A kölcsönös vonzalom hamarosan intim kapcsolattá mélyül, felszínre hozva mindkettőjükben múltjuk legfájóbb emlékeit. Emilia ugyanakkor - életében először - szembesül saját gyengeségével, amely arra kárhoztatja, hogy rockzenész apja sikereinek árnyékában alábecsülje saját művészi kvalitásait. El kell fogadnia ezt az örökséget és minden korábbi döntését, hogy végigjárja azt a belső utat, amelynek során meglepő változásokon megy keresztül.

A tizenkét elbeszélést tartalmazó kötet feltárja előttünk az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb filmrendezőjének titkait, és sajátos humorával fűszerezett, valósággal keveredő álomvilágába repít bennünket. Olyan életrajzi töredékeket tesz közzé, amelyek Almodóvar alkotásaiban sajátos egésszé álltak össze.A kötet igazi csemege mindazok számára, akik szívesen megismernék a madridi La Movida kulturális mozgalom egyik kulcsfigurájának mozgatórugóit, illetve azt a spanyol művészeti hátteret, amely mind a mai napig meghatározó.„Nem az volt a szándéka, hogy emlékiratokat közöljön, és azt sem szeretné, ha más írná meg az életrajzát; pusztán papírra vetette azokat a töredékeket, melyek egyfajta forgatókönyvalapot képeztek, és egy titkos bőröndben lapultak, és ebbe mi most betekinthetünk. Mindezek segíthetnek megismernünk és megértenünk Pedro Almodóvart, az embert.”- Jaume Bonfill, a Reservoir Books irodalmi igazgatója.Részlet:„Egy jó forgatókönyv szerzője képes (és hivatott is) jó regényt írni, gondolhatnánk. Azt hittem, ez csupán idő kérdése; hogy meg kell érni, tapasztalatokat kell gyűjteni, tehetséggel, megfelelő látásmóddal és saját világgal kell bírni hozzá. Ám annak ellenére, hogy azt hiszem, mindennek birtokában vagyok, lassan rájöttem, hogy csak áltatom magam. Jó forgatókönyvet írni nem egyszerű dolog: sok idő és magányos óra (valamint narratív ravaszság) kell hozzá, és egy kicsit kíméletlennek is kell lennünk önmagunkhoz. Mindez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy jó forgatókönyvből jó regény szülessen. Senki sem olyan ostoba, hogy azt higgye, egy jó forgatókönyv jó regényhez is vezet, még kevésbé egy nagy regényhez. Mégis jogos emberi törekvés, amely mellett ki kell állni; ehhez azonban nagyon fontos szempont, hogy ne szeressünk bele a saját munkánkba.”

Amikor Penelope tudomást szerez nagymamája, Mathilde balesetéről, csapot-papot otthagyva Berlinből Provence-ba utazik, hogy mielőbb mellette és a segítségére lehessen. A fiatal lánynak éppen kapóra jön, hogy másról gondoskodhat, mert a saját életével pillanatnyilag nem akar foglalkozni. Teljes erőbedobással kezd el dolgozni Mathilde panziójában, a Kis boszorkányban. A végtelen levendulamezők mellett és a francia ínyencségek illatfelhőjében felelevenednek Penelope gondtalan gyermekkorának emlékei, és azon tűnődik, vajon mikor felejtette el, hogyan kell boldognak lenni. A csillagok állása Provence-ban azonban sokkal kedvezőbb, mint ahogyan azt Penelope gondolná... Érzelmes, elragadó romantikus regény Pauline Mai első kötete - egy fiatal lány útkeresésének története, amelyben a francia konyha szerelmesei sem csalódhatnak.