Athenaeum Kiadó strana 20 z 85

Corbello, Toscana, 1947. Fosca Sentino és kisfia hosszú vándorlás után egy magányos házikóra bukkan, amelynek omladozó falait vadrózsa futja be. A háború óta sehol nincs maradásuk, mert Fosca az életét kockáztatta, amikor a partizánok megbízásából náci tisztek után kémkedett, és egy fájdalmas árulást követően a helyiek kis csoportja ellene fordult. Ám amikor Richard, a tragikus múltja elől menekülő egykori angol katona szállást kínál nekik, felcsillan a remény, hogy végre menedékre lelhetnek. Fosca hamar a szívébe zárja Richardot, a jóképű idegent. Csakhogy a hármasban töltött idilli napoknak vége szakad, amikor a férfi egy különleges brosst talál a kertben, amely annak idején Fosca barátnőjéé, Simonettáé volt. Fosca elhatározza, hogy Richard segítségével kideríti, mi történt Simonettával, és a saját nevét is tisztára mossa. A toszkán dombvidék hangulatos tájain játszódó, szívhez szóló történet a hétköznapi emberek bátor helytállásának állít emléket.

A klasszikus mű vadonatúj borítóval, kartonált kiadásban! Minden ember kutatja azokat a forrásokat, amelyek a dolgok értelmét segítenek világossá tenni. Az egyik lehetséges út a mágikus világ megismerése. A főhős - a szerző maga - három hónapos zarándokútra indul a spanyolországi Santiago de Compostelába, hogy visszanyerje a RAM-rend mesterét megillető kardot. E rend minden mesterének be kell járnia a nagy Utat, mert csak így válhat méltóvá erre a címre. Hősünk a számos veszélyt rejtő út során mágikus gyakorlatokat sajátít el, amelyek emberfeletti képességekkel ruházzák fel. Megismerkedik a szellemvilággal, és megküzd a maga démonaival. Coelho szerint az ember számára a legfőbb veszélyt saját maga jelenti. Elsősorban önmagunkkal kell hát szembenéznünk: legyőznünk a gyarlóságainkat, a félelmeinket, és úrrá lennünk a szenvedélyeinken. Csak így közelíthetjük meg a tökéletességet és a szeretetet. Isten bennünk van - sugallja az író -, s nem csak kevesek kiváltsága. A világ sokkal tágasabb és gazdagabb, mint hinnénk.

1991 februárjában Robert Maxwell diadalmasan behajózott Manhattan kikötőjébe a Lady Ghislaine nevű jachtján, hogy felvásárolja a gyengélkedő New York Daily Newst. A taxisofőrök megálltak, hogy kezet fogjanak vele, a gyerekek autogramot kértek tőle, Manhattan legmenőbb éttermeinek vendégei pedig álló ovációval fogadták, amikor betért vacsorázni. Tíz hónappal később Maxwell ugyanarról a jachtról tűnt el az éjszaka közepén. Holttestét később az Atlanti-óceánban találták meg. Maxwell halála éppolyan rejtélyes volt, mint amilyen figyelemre méltó az élete. A nagyravágyásról, önhittségről, önimádatról, kapzsiságról, hatalomról és intrikáról szóló életrajz a híres médiamágnás felemelkedését és bukását meséli el. Szerzője ide-oda ugrál az időben, hogy részletesen elemezze a Maxwellt formáló erőket, beleértve a megszállt Kelet-Európában zsidóként töltött gyermekkorát, a hatvanas években kudarcba fulladt politikai ambícióit - és a hátrahagyott családi örökséget, beleértve lányát, Ghislaine Maxwellt is, akit napjaink egyik legnagyobb pedofilbotrányában, Jeffrey Epstein bűntársaként ítéltek el. Az életrajz felidézi Maxwell és Rupert Murdoch rivalizálását, azt a csatát, amely anyagilag tönkretette Maxwellt, veszélybe sodorta az épelméjűségét, és közvetve a halálához vezetett. Maxwell szívrohamot kapott, és azért zuhant a vízbe? Öngyilkosságot követett el? Meggyilkolták? John Preston számos díjjal jutalmazott izgalmas, tényeken alapuló életrajzában erre is keresi a választ.

Az ifjú Newland Archer a 19. századi New York-i arisztokrácia ifjú és megbecsült tagja. Élete a tőle elvártnak megfelelően alakul. Csakhogy nem sokkal a fiatal, csinos és jó családból származó May Wellanddel kötött eljegyzése után megismerkedik menyasszonya unokanővérével, a kétes hírű Ellen Olenska grófnővel. A férfi a társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa az asszony hírnevét. Ám ahogy telik az idő, Ellen iránti vonzalma egyre erősebbé válik. Newlandnek nagyon tetszik, hogy a grófnő merőben másként viszonyul az élethez és az arisztokrácia íratlan szabályaihoz, mint az eddig őt körülvevő nők és férfiak: öntörvényű, és határozottan szembeszáll a képmutatással. Edith Wharton Pulitzer-díjas alkotásából Martin Scorsese készített nagy sikerű, több díjjal jutalmazott filmet, olyan tehetséges színészekkel a főszereben, mint Daniel Day-Lewis, Michelle Pfeiffer és Wynona Ryder.

Az egyik legnépszerűbb tagja a brit uralkodóháznak, jóképű, okos, intelligens. Vilmos hercegnek minden reménye megvan arra, hogy a monarchia koronás fője legyen. Életéről, eddigi pályafutásáról, valamint kiterjedt és világszerte ismert családjáról írt izgalmas könyvet a francia Vanity Fair királyi sztorikra szakosodott újságírója, Pierrick Geais. A kötetet színes képmelléklet gazdagítja. Hogyan tudatta Károly elsőszülött fiával, Vilmossal anyja halálhírét? Miért töltött Cambridge hercege egy éjszakát hajléktalanként London utcáin? Miért választotta Vilmos a skóciai St. Adrews egyetemet az addig a családjánál szokásos Oxford vagy Cambridge helyett? Kiknek csapta a szelet Kate Middleton előtt? Vilmos hol találkozott későbbi feleségével, és hogyan sikerült néhanapján sajtókíséret nélkül randevúzniuk? Hányszor szakított egymással a szerelmespár, mire végre egybekeltek? A könyv a fenti kérdésekre biztos forrásból érkező válaszokat ad, és még jó néhány hasznos információval szolgál, ha mindent tudni akarunk a brit trón várományosáról.

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

Svédország, nyárutó, 2011. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni. Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet. Az utazás nem ér véget Rómában, és természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik... Új könyvében Jonas Jonasson ismét elemében van: elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit, és gondoskodik róla, hogy olvasói a nevetéstől könnyes szemmel szembesüljenek jelenkorunk történelmével.

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, s ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi bravúros oknyomozó művében, pontos körképet nyújtva nemcsak a munkatáborok, hanem a szovjet balett korabeli világáról is. A balerina fogságáról véletlenül fellelt levelei vallanak, amelyeket a táborok viszonyait bemutató korabeli visszaemlékezések, valamint az 1930-as évek és a világháború eseményeinek értő ismertetései egészítenek ki. Az olvasó nem csupán a szovjetté lett orosz balett viszontagságos sorsát, vagy a világhírű Gajane koreográfusává előlépett Anyiszimova további alkotói tevékenységét követheti nyomon, de azt is megtudhatja, miért tartotta Hacsaturján a Kardtáncot zeneszerzői "mostohagyermekének".

1960-ban járunk, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Szeret tanulni, bonyolult szavakat megjegyezni, lélekszakadva rohanni, csigát gyűjteni az apjával, és titokban filmsztárok képét rajzolni egy füzetbe. Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. Oliva azonban nem tudja elkerülni az erőszakot. A faluban uralkodó, évszázados szokás szerint - "a leány olyan, mint a korsó: aki eltöri, el is viszi" - arra kényszerítik, hogy menjen hozzá erőszaktevőjéhez. Oliva fellázad, ám döntéséért nagy árat kell fizetnie, és nemcsak neki, hanem az egész családjának. Viola Ardone regénye igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.

Kordokumentumok. Üzenetek abból a múltból, amelyből az a jelen sarjadt, ami a holnapi múlt lesz. Itt-ott megrázó, ám valamelyest röhejes. Hátha sokan vannak, akiket érdekel, hogyan is éltünk mi akkoriban, a nyolcvanas években. Akik velem együtt vészelték át azt az időt, némi nosztalgiával olvashatják. Ám sokkal többen vannak a gyerekeink és unokáink kortársai, számukra történelmi palackposta ez. Ki nem küldött tudósítónk jelenti címmel írtam őket, mert nem mehettem ki. Ezekből válogattam annyit, amennyi egy karcsú könyvbe befért. A fiatalabb olvasók kedvéért életemben először lábjegyzetekben igyekeztem magyarázatokat fűzni mindahhoz, ami számukra talán nem világos, vagy nem olyan magától értetődő, mint nekünk.

Ki ne emlékezne Egri János "villamosszékére" az Elmebajnokságból vagy Vitray Tamásra és a legendássá vált thonetszékére a beszélgetős műsoraiból? Rózsa György pohár vizére a Kapcsoltamból, Dévényi Tibor pontos labdáira a Három kívánságból, Vágó István kis cetlijeire a Van benne valamiből vagy Juhász Elődre és a Zenebutik élő adásainak varázsára? Vagy épp Gálvölgyi Jánosra, aki mindent és mindenkit emlékezetessé tett a paródiáival? És a bemondókra, a ma már eltűnt szakmára, amelyet Endrei Judit, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József képviselt mindennap a képernyőn? Tőlük akartuk ellesni a divatot, utánozni a frizurát és a beszédfordulatokat. Ők voltak a mai influenszerek előképei, hiszen egy egész ország ízlését, véleményét és gondolkodásmódját befolyásolták a magyar televíziózás aranykorában. Radnai Péter televíziós újságíró húsz meghatározó tévéssel, háttér- és frontemberrel készített interjút a Spektrum televíziós csatorna számára, majd a kötetben ezeket gyűjtötte csokorba. A beszélgetések felelevenítik a "királyi" tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai.

London. Kilencmillió ember, kétszázhetven metróállomás. Naponta több ezer véletlen találkozás, első randi, búcsúzás és boldog viszontlátás. Egy város, ahol egy férfi és egy nő húsz éven át képtelen jól időzíteni a dolgokat. A történet 1986 őszén kezdődik, és huszonöt éven keresztül követi nyomon a szereplők életét. Jennifer és Nick kamaszkoruk óta ismerik egymást. Először barátok lesznek, majd egymásba szeretnek, aztán különválnak. A következő években azonban útjaik valahogy mindig keresztezik egymást. A szerző igazi nosztalgikus időutazásra hívja az olvasót, és a történetben a huszonöt évet meghatározó történelmi események is megjelennek. A könyv a barátságról, a szerelemről, a kamaszkori vívódásokról és a felnőtté válás nehézségeiről, vagyis magáról az életről szól. A Londonból szeretettel az Athenaeum Kiadó Globál sorozatának második kötete. A sorozatba olyan kortárs nemzetközi sikerkönyveket válogatunk, amelyek különböző kulturális közegben játszódnak ugyan, mégis általános emberi történeteket mesélnek el. Szívmelengető, megríkató, vagy éppen felemelő történeteket, amelyek akár a távoli, egzotikus kultúrák világában, akár a világvárosok lüktető forgatagában játszódnak, mégis ismerősek, nagyon is átélhetők a hazai olvasók számára.

Mi tette Európát a világ egészét meghatározó tényezővé? Mi Európa érteke, melyek történelmének legkiemelkedőbb sarokkövei? A világhírű történész, John Hirst az európai civilizáció történetének rövid áttekintésére tesz sikeres kísérletet. Hirst értelmezésében Európa a görög-római klasszikus műveltség, a kereszténység és a germán törzsi kultúra három, merőben eltérő és felettébb szokatlan elegyéből jött létre. Az évszázadok során ez a különös keverék számos furcsaságot adott a világnak: jámbor lovagokat és harcias pápákat meg folklórt feldolgozó romantikusokat, hogy aztán a 20. századra mindaz, amit európai értéknek véltünk, alapjaiban rendüljön meg. A képekkel és térképekkel bőségesen illusztrált Európa legrövidebb története világos, szellemes és gondolatébresztő összefoglalás földrészünkről, egy példátlan civilizációról.

Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja meghal, a félárván maradt ifjú Virgil pártfogoltja lesz. Mester és tanítvány között apa-fiú kapcsolat bontakozik ki, a maga szeretetével, ellentmondásosságával és mélységeivel. Ám amikor váratlanul felbukkan a vér szerinti apa, Virgil csendes, de annál erőteljesebb csatát vív a fiúért, míg végül Pistára bízzák a döntést... Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeiből táplálkozik a mű, amely finom rezdüléseivel, belső monológjaival a szerző egyik legszemélyesebb hangú, lélektani regénye. BABITS MIHÁLY (1883-1941) Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. 1893 szeptemberétől járt a pécsi ciszterci gimnáziumba, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-latin szakos diplomát. Nagy műveltségű filozofikus alkat volt, a Nyugat tudós költője, poeta doctusa. Otthonosan mozgott a klasszikus és a modern versfomákban, de a kísérletezés sem állt tőle távol. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia

A demokrácia iránti bizalom erősítése ma fontosabb, mint valaha. Politikai jelenünkből mintha elszivárgott volna a demokráciába vetett bizalom. A bársonyos, tulipános, narancsos forradalmak után mintegy húsz-harminc évvel fehérorosz, bolíviai, mianmari és hongkongi tüntetések a példái, hogy a jogukért kiállóknak bántalmazással és akár halálos ítéletekkel kell szembenézniük. Az elismert politikai gondolkodó, John Keane ebben a közérthető nyelven írt történeti munkájában amellett teszi le a voksot, hogy bárhogyan is nézzük, nincs jobb politikai berendezkedés a demokráciánál. A szerző Mezopotámiától a jelenünkig követi végig a népakarat működésének szövevényes történetét: az athéni népgyűlésektől az Európában kialakult választói demokráciáig és a képviseleti kormányzásig, valamint napjaink ellenőrző demokráciájáig. De vajon létezik-e még jövője ennek az intézménynek, avagy végül a demagógok és a zsarnokok hagyják el győztesen a történelem színpadát? A könyv nem marad adós a válasszal.

Georges Duroy, a törtető szépfiú a Vie Française című politikai napilaphoz kerül. Munkája révén hamar kiismeri magát a társasági életben, majd később – ahogy elkezd felfelé kapaszkodni a ranglétrán – a politikaiban is. Duroy, a búgó hangú, kackiás bajuszú, ambiciózus fiatalember rájön, hogy a nők segítségével egyre nagyobb hatalomra tehet szert, vagyont szerezhet, karriert csinálhat – és ennek érdekében a szélhámosságtól és a zsarolástól sem riad vissza.