Athenaeum Kiadó strana 27 z 85

E regény viharként söpört át Európán. Pompás családtörténet, mely az olvasót minden erőlködés nélkül húzza át három évszázad magyar történelmén. A főszereplők magukkal ragadóak. Vámos írásmódja igazán nagyszerű, hibátlan elegye a személyesnek és az általánosnak. Kate Saunders Annak ellenére, hogy kiemelkedő olvasói siker lett a könyv, nem illik árulkodni a fordulatokról (a cselekménybeliekről)... Persze történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. „Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva." Tandori Dezső „Az ember úgy érzi, mintha Márquez elveszett kisöccse írta volna, akit titokban száműztek Kelet-Európába. Boldogok lehetünk, hogy ez a kiváló szerző és az Apák könyve végre megjelent az USA-ban is." Tama Janowitz Vámos Miklós eddig megjelent könyvei az Athenaeum Kiadónál: töredelmes vallomás (2018) Legközelebb majd sikerül (2018) töredelmes vallomás - Bővített kiadás (2019) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020)

„Pontos elemzés, mélyen együttérző könyv arról a lelki teherről, amellyel a modern kapitalizmus nehezedik rá azokra, akiket a saját képére formál. A Jöttünk, láttunk, elegünk van elengedhetetlenül fontos könyv korunk és saját magunk megértéséhez.” - Ezra Klein, a Vox hírportál társalapítója.  Úgy érzed, hogy az életed nem más, mint a tennivalók végtelenségig nyúló listája? Bambán görgeted az Instagramot, mert ahhoz is túl fáradt vagy, hogy a kezedbe vegyél egy könyvet? Fuldokolsz az adósságban? Folyton csak dolgozol? Vagy hajt a kényszer, hogy mindenből megpróbálj pénzt csinálni, amiben valaha is örömöd lelted? Köszöntelek a kiégés kultúrájában! A szerző, Anne Helen Petersen amellett érvel, hogy az Y generáció meghatározó állapota a fásultság. Mi húzódik ennek a hátterében? Kudarcot vallott intézmények és intézményrendszerek. Bizalmatlanság. A modern munkahelyek irreális elvárásai. Növekvő szorongás és reménytelenség. Az online tér. Petersen több nézőpontból vizsgálja, hogy miként jutott el az Y generáció a kiégésnek eme fokára, és sorra veszi, hogy ez az állapot miként befolyásolhatja a munkavégzést, a szülői szerepet, valamint a társasági életet. A könyv társadalomtörténeti keretben elemzett interjúkkal enged bepillantást ennek a megosztó nemzedéknek az életébe. Kötelező olvasmány az Y generáció tagjai, valamint szüleik és munkaadóik számára is: mindenkinek, aki meg akarja érteni magát vagy a környezetét. Anne Helen Petersen 2019 januárjában írt cikket a kiégett milleniálokról a Buzzfeeden. Pár nap alatt több mint hétmillióan kattintottak rá, és hatására világszerte születtek írások a témában, köztük magyar lapok hasábjain is. Ezek után Petersen összeállított egy kérdőívet az 1980 és 2000 között születettek számára. Ezek az interjúk alapozták meg elgondolkodtató és provokatív sikerkönyvét.

Fanni ma a halmazokról tanult. Azt mondta, nem fogom érteni, aztán mégis lerajzolta. Két karika, ami középen összeér. Nagyon nevettem, hogyne érteném. Hogy amikor anyával és apával sétálunk, azért én vagyok középen, mert én vagyok, akiben anya és apa összeér.  Van egy gyerek. Vannak kérdései, és őszinte - néha túlzottan őszinte - pillanatai. Van egy gyerek. Nézi a világot. Keresi benne a helyét. A Mire felnövünk versek füzére, amelyek főszereplője egy kisiskolás fiú, akinek boldog, kiegyensúlyozott családjában egy betegség hirtelen mindent megváltoztat, a fiú pedig szívfájdító kérdések és bizonytalanságok sorával kénytelen szembesülni.  A könyvet Egri Mónika illusztrálta.

2010-ben három hónap leforgása alatt több mint 750 ezer látogatót regisztráltak a New York-i Museum of Modern Artban. A még helyi viszonylatban is kiemelkedően magas látogatottság Marina Abramovic retrospektív kiállításának volt köszönhető. Abramovic eddigi, négy évtizedes munkássága alatt előadott már híres, megbotránkoztató, provokatív, a művészetet magát megkérdőjelező performanszt, világhírét azonban művészetfelfogása és különleges élete, spirituális élményei és kalandjai alapozták meg. A Belgrádban született művész önéletrajza kordokumentuma is a hetvenes-nyolcvanas évek performansz világának, de története bepillantást enged az egykori jugoszláv szocialista rendszer működésébe is. Megtudhatjuk belőle, hogyan gondolkodik egy igaz anyai szeretetben soha nem részesülő, hiperérzékeny művész, és hogy Marina szerint mit jelent elhivatottsággal dolgozni. Az 1997-es Velencei Biennálé fődíját, az Arany Oroszlánt elnyert Marina Abramovic önéletírása sodró lendületű, megrázó, döbbenetes történet a sztárról, aki öt évig egy rozoga furgonban járta az európai fesztiválokat akkori szerelmével, a fotóművész Ulayjal. Marináról, aki fél évet töltött ausztrál őslakosok között és aki Brazíliában tanult a sámánoktól; aki Ulayjal együtt első európaiként mehetett végig a kínai nagy falon; akinek bizalmas barátja volt Susan Sontag, Lou Reed és Lady Gaga; aki úgy tud egy ismeretlen szemébe nézni hosszú percekig, hogy az meghatottan elsírja magát; s aki még a hetedik X-en túl is energikus és erotikus személyiség. Marina élete példa arra, hogy a legnagyobb bukás után is van felemelkedés. A fotókkal illusztrált könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akiket érdekel a performansz világa, hanem mindenkinek, aki nem szokott elmenni a kérdés mellett, hogy vajon mi végre is született a földre.

Niki Lauda az autósport ünnepelt sztárja volt, és a személyisége is sokakat elvarázsolt. A Hajsza a győzelemért című filmben is feldolgozott, James Hunttal folytatott ádáz küzdelme, majd a Mercedesnél, Lewis Hamiltonnal végzett munkája hozzájárult a modern Forma-1 megalapozásához. Hat héttel azután, hogy a hírhedt nürburgringi pályán 1976-ban súlyos égési sérüléseket szenvedett és már a legrosszabbra készült a rajongótábor, Lauda Monzában visszaült a Ferrarijába, hogy megvédje világbajnoki címét. Jackie Stewart, a háromszoros világbajnok Forma-1-es pilóta így fogalmazott: „Ez a legbátrabb tett, amit valaha láttam egy sportolótól." Az év utolsó versenyén, Japánban, a szörnyű időjárási körülmények közepette a minimális előnnyel rendelkező Laudának fájdalmas döntést kellett meghoznia... Hihetetlen felépülése után Lauda 1977-ben újra megnyerte a világbajnokságot, majd visszavonult. Aztán újra versenyezni kezdett, és 1984-ben ismét nyert, ezúttal a McLarennel. Amikor végleg szögre akasztotta a bukósisakját, saját légitársaságára koncentrált. Sikereit beárnyékolta az a szerencsétlenség, amely során a gépe fedélzetén tartózkodó 223 ember életét vesztette. Lauda különféle menedzseri szerepkörökben tért vissza a Forma-1-be, és végül neki sikerült rábeszélnie Lewis Hamiltont, hogy csatlakozzon a Mercedeshez. Maurice Hamilton 1971-ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma-1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak. A William Hill sportkönyv-díj 2020-as jelöltje. „A leghitelesebb életrajz a háromszoros világbajnokról" - Matt Dickinson (The Times) „Lebilincselő olvasmány... méltó emléket állít Laudának" - Justin Marozzi (Sunday Times)

Miután szerelme egy tragikus balesetben életét veszti, a huszonhat éves Alba magát okolja mindenért. Gyásztól és bűntudattól nehéz szívvel tér vissza gyermekkori otthonába, Rofellébe, a toszkán hegyek közt megbúvó apró faluba. Amikor egy nap magányos sétára indul a környező hegyekbe, ezüstneművel teli ládára bukkan egy régóta elhagyatottan álló, romos háznál. Talán könnyíthet a szívén, ha megtalálja az ezüstkészlet jogos tulajdonosát. De jóvá teheti-e ezzel a tévedéseit? Alba megismerkedik Massimóval. Az öreg, aki az idősek otthonából vágyik haza a gyümölcsfái és fájdalmas emlékei közé, mélyen hallgat, amikor Alba a háborús időkről faggatja. Ami kettejüket összeköti, az a szeretteik elvesztése fölött érzett fájdalom. Szép lassan barátság szövődik köztük, és Massimo egyre többet mesél Albának Luciáról, az életvidám, csillogó szemű lányról. Lucia annak idején az ellenséges oldalon harcoló szerelmével mindent elkövetett, hogy a náci megszállóktól visszalopja a csodás olasz műkincseket. Önzetlen bátorsága hatással volt a háború alakulására - és Massimo életére is. Alba története és Massimo háborús emlékei az olvasót ezúttal is Toscana vadregényes hegyei és zöldellő olajligetei közé repítik. Angela Petch legújabb könyve A toszkán titok és a Toszkán emlék című regények folytatása, a trilógia záródarabja, amely az előzmények ismerete nélkül is jól követhető.

Vérrel borított csendesfülkében középkorú apáca térdepel, amikor rátalálnak a Me?ugorjéba tartó zarándokvonaton... Két tenyere között egy halott plébános kezét tartja és adventi miseéneket dúdol. A gyilkosság színhelye beszédes, de a gyanúsított hallgat, és a Kiemelt Életellenes Ügyeket Felderítő Főosztály nyomozói nem találnak indítékot.A K. É. Z. öt nyomozójából már csak Telki-Nagy Judit és Köteles László dolgozik a rendőrség kötelékében. Első sikerükön felbátorodva Magyar Vanda és Admin megalapítják a Segítő Kéz Magánnyomozó Irodát, de a vállalkozás haldoklik. Mindeközben a nyugdíjba kényszerült Vasvári Lajos napjai az önpusztítás jegyében telnek, amíg hírét nem veszi a zarándokvonaton történt gyilkosságnak...Cserháti Éva krimisorozatának harmadik kötete az illegalitásban működő apácarendek történetébe enged belepillantást. IDÉZET: – Maga elárult minket – visszhangozta a gondolatait Klára testvér. – Elárulta a gyerekeket, Kelemen hadnagyot, Balogh Margitot, Aranka nővért és engem. De látja, Isten nem bosszúálló, újra és újra lehajol eltévedt bárányaiért. Itt a lehetőség, hogy jóvátegyen valamit abból, amit tönkretett 1974 karácsonyán. Ahogy az Írás mondja: „az igazság szabaddá tesz benneteket”.„Íróként az foglalkoztat, mennyire határoz meg bennünket a személyes és a történelmi trauma” - Interjú Cserháti ÉvávalLétezik skandináv és angolszász krimi, de létezik magyar krimi is? Ha igen, hogyan jellemeznéd?A krimi elképesztően gazdag műfaj. Sokszínűségét gyakran alábecsülik, azok, akik nem olvassák rendszeresen, és egy-egy világhírű szerzőt ismernek csak. Ha a különböző kultúrkörök nyújtotta jelzőket elfogadjuk műfaji vagy minőségi megjelölésnek, akkor belesétálunk a könyvpiaci marketing csapdájába, amely az említett földrajzi területek krimiirodalmának változatosságát butítja le egy-egy jól eladható jellemzőre, és megfosztja az olvasót a felfedezés örömétől. Ráadásul egyenlőtlen versenybe kényszeríti a műfaj hazai képviselőit, és ezért jönnek létre az olyan semmit mondó, leginkább nevetséges receptre emlékeztető szlogenek, mint a „skandináv krimi magyar módra”. Többek között ez a most már önerősítő marketing tartja fenn évtizedek óta azt a helyzetet, amelyben a magyar krimiszerzők állandó magyarázkodásra szorulnak a saját létezésükkel kapcsolatban. Nem tudom frappánsan felsorolni a magyar krimi jellemzőit, mert nem hiszek abban sem, hogy a skandináv krimi mind sötét, hideg, véres és társadalmi problémákat boncolgat. A Brit Krimiírószövetség tagjaként jobban belelátok a szigetország krimiirodalmába, és ember legyen a talpán, aki annak sajátos jegyeit egy mondatban összefoglalja.Szigorúan értelmezed a krimi műfaj szabályait íráskor, vagy szereted feszegetni a határait?A krimi vagy a detektívtörténet szabályait sokan és sokféleképpen határozták meg. Az egyik leghíresebb egy angol katolikus pap tíz parancsolata a múlt század húszas éveiből, melyben kitétel, hogy kínaiak ne szerepeljenek a történetben. Én két elemet tartok csak tiszteletben: az én krimimben legyen bűntény és nyomozás. Mivel a regényhez hasonlóan gazdag és folyamatosan változó műfajról van szó, ezért nem érzem úgy, hogy határokat kellene feszegetnem. Engem nem kötnek gúzsba egyetlen korszak vagy egyetlen kultúrkör képviselői által lefektetett, rosszul értelmezett szabályok, hanem inspirál az alműfajok sokszínűsége. Magam állítom fel, mennyire legyen kötött a szerkezet, én választom ki, milyen hagyományhoz nyúlok vissza. A Szabadulószobában azzal szerettem volna kísérletezni, hogy a bűncselekményt a gyanúsítottak egy zárt köre tudta csak elkövetni. Következő könyvemben a vonaton kivitelezett gyilkosság felé fordulok. A szerkezeti kihívások mellett fontos számomra a komoly történelmi háttér, de nem érzem úgy, hogy ezzel műfaji határokat feszegetnék. Könnyű elfelejteni, hogy a krimi elsősorban regény, és annak sokfélesége jellemzi.A könyvedben a nőjoggal, szocialista abortusztörvénnyel is foglalkozol. Ezzel a szállal a jelenlegi magyarországi családpolitikára

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél.William Harding színész. Házassága összeomlóban, de ő még reménykedik a békülésben. Ügyetlenül és időnként komikusan próbálja helyreállítani romokban heverő életét - elsősorban whiskyvel és szexszel. Ám egy szerepálom valódi esélyt kínál fel a számára: ifjabb Henry Percy komoly kihívást jelentő karakterét játszhatja el a IV. Henrikben. A darabot egy zseniális rendező viszi színpadra, és minden idők egyik legfelvillanyozóbb, valamint legnarcisztikusabb Falstaffja játszik benne...Az íróként is káprázatosan tehetséges Ethan Hawke elemi erejű, felkavaró regénye a szégyenről, a szépségről, a hitről és a művészet morális hatalmáról.

Amerika keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A legidősebb testvér, Jesse már a ""sötét oldalon"" jár; a középső lány, Kate súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig a tudomány jóvoltából eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen a nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna bepereli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul. A lelki örvények egyre mélyebbre húzzák a jogászból lett főfoglalkozású anyát, a tűzoltó-mentős-amatőr csillagász apát, a kényszerűen koraérett gyerekeket, sőt még az Annát képviselő fiatal ügyvédet és annak elvesztettnek hitt kedvesét is. A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyorsléptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne. A végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.

„Az író, aki egyetemes nyelven ír" - The New York Times. Az alkimista világhírű szerzőjének megkapó története. Tetsuya, a hajdan kimagasló tehetségű íjász már rég visszavonultan él, amikor felkeresi egy fiatalember. Az ifjú erős, elszánt, tehetséges - tudja, hogyan kell bánni az íjjal. De még sokat kell tanulnia a lélek harmóniájáról. Bölcs tanításai, egyszerű, mégis magvas gondolatai tették Paulo Coelhót világszerte népszerűvé. Meglátása szerint a szorgalom, a szenvedély és a képesség, hogy eltérhessünk a megszokottól, mindig meghozza gyümölcsét: egy termékeny és emlékezetre méltó életet. A kötet a mű nemzetközi kiadásaival egy időben, Christoph Niemann német illusztrátor grafikáival jelenik meg, Magyarországon először. „- Megvan benned a kellő ügyesség, méltóság és tartás - jelentette ki Tetsuya. - Ismered a technikát, és tudsz bánni a fegyverrel. De az elmédnek nem tudsz parancsolni. Jól tudsz lőni, ha kedvezőek a körülmények, de veszélyes terepen nem találsz célba. Márpedig az íjász nem mindig választhatja meg a harcmezőt, ezért újra kell kezdened a gyakorlást, hogy a kedvezőtlen körülményekre is felkészülj. Menj tovább az íj útján, hiszen az egy egész életen át tart. De jegyezd meg, hogy nem elég pontosan lőni: a lélek nyugalma legalább olyan fontos, mint a tökéletes célzás."

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d'Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán? Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

„Válás Pesten, nagyon közelről. Egy érzékeny, gyönyörű regény a magukra maradt apák és lányaik lelkéről." - Grecsó KrisztiánBitter Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat.Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé?A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: „Kik voltak ezek?" A válasz: „Ezek voltak az apák".Kalapos Éva Veronika író, újságíró, műfordító. Nyíregyházán született 1983-ban. Regényeket, drámákat és novellákat ír. A D.A.C. című népszerű ifjúsági sorozat szerzője. Legutóbbi kötete, az F mint 2019-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

Mennyire volt jogszerű Leia Organa hercegnő hajójának átvizsgálása és lefoglalása? Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet? Akár Harry Potter is a fiatalkorúak börtönébe kerülhetett volna?! Milyen feltételekkel vállalható munka a Jedi Tanács Kft.-ben?  Az Athenaeum Kiadó népszerű Képzelet és tudomány könyvsorozata ismeretterjesztő, a képzelt univerzumokat elemző hatodik kötetének tanulmányai az adott világ(ok) apropóján mutatnak be egy-egy jogi fogalmat, elméletet - miközben kedvenc univerzumainkba repítenek minket.  A Képzelet és tudomány sorozat kötetei:  A sci-fi politológiája,  Fantasztikus világok,  Nevelj jedit!,  Párhuzamos univerzumok,  Egy galaxissal odébb

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek?Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet - hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. Szerzők:Benczik Vera, Fodor András, Gyuris Norbert, Kérchy Anna, Limpár Ildikó, Panka Dániel, Pintér Károly, Rusvai Mónika, Sohár Anikó, Szujer Orsolya, Vancsó Éva. Róluk lesz szó:Mary Shelley: Frankenstein; Jurassic World-filmek; Ex Machina; William Gibson: Neurománc; 2001. Űrodisszeia; Én, a robot, Mátrix-trilógia és Terminátor-sorozat; H. G. Wells: Világok harca; Star Trek - The Original Series; Batman; Pókember; Marvel kapitány; Angela Carter: Esték a cirkuszban; Terry Pratchett: Vadkanapó; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás, Richard Matheson: Legenda vagyok; M. R. Carey: Kiéhezettek; Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete; Robert Holdstock: Lavondyss; Siobhan Dowd és Patrick Ness: Szólít a szörny.

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása... A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre - ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). „1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél."

Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie... Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig. Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát. A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet. A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus.