Athenaeum Kiadó strana 25 z 85

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtokát igazgatja, és egy önálló zászlóalj felállításán fáradozik. Mindezen események közepette Bihar megyei otthonából kalandos útra indul egy bivalyerős férfiú, aki dühében malomkövet hajigál, ordasokkal küzd meg a nádasban, a Budára vezető utat pedig petrencés rúddal mutatja meg... A birodalom ura immár a harmadik trilógia nyitánya Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatában. Új korszak veszi kezdetét: daliás idők jönnek, melyeknek azonban egyaránt részét képezi arany és vér, fény és árnyék, menny és pokol. Az út ugyanúgy nyitva áll felfelé, mint lefelé, és sohasem lehet tudni, kinek mit tartogat a sors.

A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját. Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit. Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos „konyhamester”, aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi? E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg.

A helyszín Oroszország, a kulissza egy hosszú vonatút. Végállomás: egy nemesi marsall lelkiismeretének legmélyebb mélysége. Amikor egy kisebb társaság a házastársi hűségről és a szerelem természetéről kezd beszélgetésbe, Pozdnisev váratlan hévvel nyilatkozik a testi szerelem eredendő bűnösségéről, majd meggyónja saját vétkét. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Az én három fő tevékenységem ebben az életemben: Élek. Olvasok. Írok. Ez valamiféle fontossági sorrend is. Sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtöttem össze, amióta az aranyérmes tevékenységet folytatom. Ezeket próbálom közreadni most. Ugyanakkor tudhatni rólam, hogy soha nem veszem magam túl komolyan. Igyekszem kevesebbet sírni, mint írni. Valamint lehetőleg soha nem félni, inkább élni. Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet.

Mikor Frédéric Moreau az ifjú jogászhallgató megpillantja a karcsú, igéző tekintetű, nála jó pár évvel idősebb Madame Arnoux-t, élethosszig tartó rajongás veszi kezdetét. Frédéric összebarátkozik a nő férjével, a sikeres üzletemberrel, Jacques Arnaux-val, így Madame Arnaux és a fiatalember útjai az évek során újra meg újra keresztezik egymást. Anyagi problémákon, politikai káoszon és megszámlálhatatlanul sok viszonyon át is a nő marad életének központi figurája és egyetlen szerelme. Az Érzelmek iskolája – Gustave Flaubert önéletrajzi elemektől sem mentes műve – a tizenkilencedik század egyik legnagyszerűbb francia nyelven írt regénye. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy – a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét – korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

„Őszintén szellemes, egyszerre mélyen megindító és könnyed történet.” – Sunday Times Rachel Givney első, romantikus regényében az írói álmokat dédelgető Jane Austen egyszer csak a jövőbe utazik, hogy fellelje a szerelmet, amelyről már oly sokat írt, és azt a jövőt, amit elképzelt magának… Ezzel azonban saját írói hagyatéka forog kockán… Anglia, Bath, 1803. A társaságkerülő, inkább a magányos sétákat kedvelő, huszonnyolc esztendős Jane Austen arról álmodozik, hogy egy nap megjelennek aprólékos műgonddal írt történetei. Ugyanakkor egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy vénlány marad, ezért hamarosan döntő lépésre szánja el magát, és a jövőben köt ki. Úticélja pedig… …Anglia, Bath, napjainkban. A klastrom titka filmváltozatának díszletei. Sofia Wentworth, ismert hollywoodi színésznő a kosztümös filmben kapott szerepével egyszerre próbálja megmenteni hanyatló karrierjét és széthullóban lévő házasságát. Amikor megismerkedik Jane-nel, nagy hatással van rá az ifjú „kollegina”, aki a jelek szerint sehogy sem akar kibújni a szerepéből, még akkor sem, amikor épp nem forognak a kamerák. Jane, miután megszokta a ló nélküli hintók látványát és a 21. század sokkoló divatját, találkozik Freddel, Sofia öccsével, akinek – minő arcátlanság – van mersze egyszerre sármosnak, szellemesnek és kedvesnek is lenni. De mi történik, amikor Jane, akarata ellenére, beleszeret Fredbe? És ha Jane kitart Fred mellett, vajon meg tudja-e valósítani az írói karriert, amire mindig is vágyott?

Miután szerelme egy tragikus balesetben életét veszti, a huszonhat éves Alba magát okolja mindenért. Gyásztól és bűntudattól nehéz szívvel tér vissza gyermekkori otthonába, Rofellébe, a toszkán hegyek közt megbúvó apró faluba. Amikor egy nap magányos sétára indul a környező hegyekbe, ezüstneművel teli ládára bukkan egy régóta elhagyatottan álló, romos háznál. Talán könnyíthet a szívén, ha megtalálja az ezüstkészlet jogos tulajdonosát. De jóvá teheti-e ezzel a tévedéseit? Alba megismerkedik Massimóval. Az öreg, aki az idősek otthonából vágyik haza a gyümölcsfái és fájdalmas emlékei közé, mélyen hallgat, amikor Alba a háborús időkről faggatja. Ami kettejüket összeköti, az a szeretteik elvesztése fölött érzett fájdalom. Szép lassan barátság szövődik köztük, és Massimo egyre többet mesél Albának Luciáról, az életvidám, csillogó szemű lányról. Lucia annak idején az ellenséges oldalon harcoló szerelmével mindent elkövetett, hogy a náci megszállóktól visszalopja a csodás olasz műkincseket. Önzetlen bátorsága hatással volt a háború alakulására – és Massimo életére is. Alba története és Massimo háborús emlékei az olvasót ezúttal is Toscana vadregényes hegyei és zöldellő olajligetei közé repítik. Angela Petch legújabb könyve A toszkán titok és a Toszkán emlék című regények folytatása, a trilógia záródarabja, amely az előzmények ismerete nélkül is jól követhető.

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d’Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán? Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy – a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét – korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Rebecca. Samantha. Haley. Katie. Ashley. Ezek Nora O’Malley álnevei, amelyeket anyja aggat rá, amikor épp megzsarol és kifoszt egy bűnözőt. Mrs. O’Malley megtanít minden piszkos trükköt a lányának. Amikor azonban elveit feladva beleszeret egy célpontba, Nora megszökik tőle. Öt évvel később Norának, immár „rendes lányként”, úgy tűnik, mégis le kell porolnia a tudományát, mert egyszerre három gondja is akad: • Az exe rajtakapta Norát a legjobb barátnőjével. Bár ők mindhárman jóban vannak, a srác nem tudott arról, hogy a volt csaja meg a mostani szeretik egymást. • A trió egy bankban találkozik, hogy betegyék a pénzt, amit adományokból gyűjtöttek. Kész rémálom az egész, ráadásul még élesebb kanyart vehetnek a dolgok, mert… • …két pasas éppen ki akarja rabolni a bankot. Norát túszul ejtik, de fogalmuk sincs, kivel húztak ujjat... Tess Sharpe az Egyesült Államokban él. A lányok, aki vagyok című regényéből Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet.

A William Hill sportkönyv-díj 2020-as jelöltje „A leghitelesebb életrajz a háromszoros világbajnokról” – Matt Dickinson (The Times) „Lebilincselő olvasmány… méltó emléket állít Laudának” – Justin Marozzi(Sunday Times) Niki Lauda az autósport ünnepelt sztárja volt, és a személyisége is sokakat elvarázsolt. A Hajsza a győzelemért című filmben is feldolgozott, James Hunttal folytatott ádáz küzdelme, majd a Mercedesnél, Lewis Hamiltonnal végzett munkája hozzájárult a modern Forma–1 megalapozásához. Hat héttel azután, hogy a hírhedt nürburgringi pályán 1976-ban súlyos égési sérüléseket szenvedett és már a legrosszabbra készült a rajongótábor, Lauda Monzában visszaült a Ferrarijába, hogy megvédje világbajnoki címét. Jackie Stewart, a háromszoros világbajnok Forma–1-es pilóta így fogalmazott: „Ez a legbátrabb tett, amit valaha láttam egy sportolótól.” Az év utolsó versenyén, Japánban, a szörnyű időjárási körülmények közepette a minimális előnnyel rendelkező Laudának fájdalmas döntést kellett meghoznia… Hihetetlen felépülése után Lauda 1977-ben újra megnyerte a világbajnokságot, majd visszavonult. Aztán újra versenyezni kezdett, és 1984-ben ismét nyert, ezúttal a McLarennel. Amikor végleg szögre akasztotta a bukósisakját, saját légitársaságára koncentrált. Sikereit beárnyékolta az a szerencsétlenség, amely során a gépe fedélzetén tartózkodó 223 ember életét vesztette. Lauda különféle menedzseri szerepkörökben tért vissza a Forma–1-be, és végül neki sikerült rábeszélnie Lewis Hamiltont, hogy csatlakozzon a Mercedeshez. Maurice Hamilton 1971-ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma–1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak.

Ebben a gyönyörűen illusztrált naptárban az évet Paulo Coelho műveiből válogatott idézetek kísérik végig. Paulo Coelho, akit emberek milliói a szavak alkimistájaként tartanak számon, napjaink egyik legbefolyásosabb szerzője. Könyvei nemcsak a bestsellerlistákat vezetik, de társadalmi és kulturális párbeszédet is gerjesztenek. A műveiben érintett témák, eszmék és filozófiák sok olvasó vágyát teljesítik be, olyanokét, akik a saját útjukat és a világ újfajta megértését keresik. Catalina Estrada már gyerekként ráeszmélt szülőhazája, Kolumbia vibráló és buja természetére. Jelenleg Barcelonában él, de nemzetközileg elismert illusztrátorként sem felejtette el a gyökereit. Munkáiban, erőteljes színhasználatában ma is jelen van ugyanez a csodával teli rajongás.

Zsuzsa és Márta egy buliban találkozik először, aztán a sors úgy hozza, hogy a Tabánnál is egymásba botlanak. Megbeszélik, hogy másnap megisznak valamit, és számot cserélnek. A két fiatal centinként araszolgat egymás felé egyre közelebb. Aztán egy szempillantás alatt közös albérlet, lassú reggelek, hosszú éjszakák, duplarandik – te az enyém, én a tied. Vagy mégsem? Hiszen az életben semmi sem tart örökké. Zelei Bori első regényében emlékképek és gesztusok miniatűr rendszerén keresztül mutatja be a párkapcsolatok törékenységét, a közeledés ősi rituáléját, az őszinteség és az elengedés nehézségeit, valamint a testvéri szeretet kontinenseken átívelő erejét. A szerző 1980-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él. Első novelláskötete Kevert címmel jelent meg, és a kamaszkor küzdelmeiről szól. Színműírással is foglalkozik, a Gardrób és A hullám című drámák szerzője.

A nők nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekről az alig emlegetett női hősökről szól a regény. A fiktív szereplőkkel dolgozó kötet olyan, mint egy szövegből szőtt szonáta a lelkierőről és a bátorságról. A regény nem egy kortárs visszaemlékezése a késő szocializmusról, inkább a következő generáció tisztelgése az örökségként kapott mítosz előtt, egyfajta emberi, lelki rekonstrukciója a nyolcvanas évek végének. 1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A korábbi politikai struktúra már működési zavarokkal küzd. A besúgói rendszer még aktívan működik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét oldalról megismerhetünk embereket. A kamaraműként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken múlik az, hogy valaki a rendszerrel való tudatos konfrontáció útját választja, vagy éppen aktívan segédkezik a fenntartásában. Ám nehéz pálcát törni bárki felett is egy olyan korszakban, amikor nincsenek egyértelmű frontvonalak, és a könyvnek nincs is ilyen szándéka. A regény lapjain 1944-től 1987-ig villannak fel a magyar történelem olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nőknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek. Amíg pedig megismerjük az ő túlélési stratégiájukat, addig is vígan zötyögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfőzők, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélőket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a főszereplők számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.

Vizsgáljunk csak meg néhány híres irodalmi alakot – egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk… A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról – s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Mikor Daphne és Drue összevesztek, hat évig szóba se álltak egymással. Drue-nak mindig mindene megvolt – kivéve a képességet, hogy barátaira odafigyeljen. Évekkel később a gimisként még visszahúzódó Daphne az Instagram világában talál magára, plus size modellként influenszer karrierje felívelőben van. Ekkor Drue újra színre lép, és arra kéri régi barátnőjét, hogy legyen a koszorúslánya. Daphne számára egyszerre csábító és kockázatos a felújított barátság, de a kérés egyben meghívót is jelent egy CapeCod-i káprázatos tengerparti luxus hétvégére. Drue addig könyörög, eseng és fogadkozik, míg Daphne már nem bír ellenállni a szirén énekének… A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény – a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről, és arról, hogy mi számít igazán az ember életében.

Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie… Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig. Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát. A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet. A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus.