Athenaeum Kiadó strana 25 z 84

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d’Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán? Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy – a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét – korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Rebecca. Samantha. Haley. Katie. Ashley. Ezek Nora O’Malley álnevei, amelyeket anyja aggat rá, amikor épp megzsarol és kifoszt egy bűnözőt. Mrs. O’Malley megtanít minden piszkos trükköt a lányának. Amikor azonban elveit feladva beleszeret egy célpontba, Nora megszökik tőle. Öt évvel később Norának, immár „rendes lányként”, úgy tűnik, mégis le kell porolnia a tudományát, mert egyszerre három gondja is akad: • Az exe rajtakapta Norát a legjobb barátnőjével. Bár ők mindhárman jóban vannak, a srác nem tudott arról, hogy a volt csaja meg a mostani szeretik egymást. • A trió egy bankban találkozik, hogy betegyék a pénzt, amit adományokból gyűjtöttek. Kész rémálom az egész, ráadásul még élesebb kanyart vehetnek a dolgok, mert… • …két pasas éppen ki akarja rabolni a bankot. Norát túszul ejtik, de fogalmuk sincs, kivel húztak ujjat... Tess Sharpe az Egyesült Államokban él. A lányok, aki vagyok című regényéből Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet.

A William Hill sportkönyv-díj 2020-as jelöltje „A leghitelesebb életrajz a háromszoros világbajnokról” – Matt Dickinson (The Times) „Lebilincselő olvasmány… méltó emléket állít Laudának” – Justin Marozzi(Sunday Times) Niki Lauda az autósport ünnepelt sztárja volt, és a személyisége is sokakat elvarázsolt. A Hajsza a győzelemért című filmben is feldolgozott, James Hunttal folytatott ádáz küzdelme, majd a Mercedesnél, Lewis Hamiltonnal végzett munkája hozzájárult a modern Forma–1 megalapozásához. Hat héttel azután, hogy a hírhedt nürburgringi pályán 1976-ban súlyos égési sérüléseket szenvedett és már a legrosszabbra készült a rajongótábor, Lauda Monzában visszaült a Ferrarijába, hogy megvédje világbajnoki címét. Jackie Stewart, a háromszoros világbajnok Forma–1-es pilóta így fogalmazott: „Ez a legbátrabb tett, amit valaha láttam egy sportolótól.” Az év utolsó versenyén, Japánban, a szörnyű időjárási körülmények közepette a minimális előnnyel rendelkező Laudának fájdalmas döntést kellett meghoznia… Hihetetlen felépülése után Lauda 1977-ben újra megnyerte a világbajnokságot, majd visszavonult. Aztán újra versenyezni kezdett, és 1984-ben ismét nyert, ezúttal a McLarennel. Amikor végleg szögre akasztotta a bukósisakját, saját légitársaságára koncentrált. Sikereit beárnyékolta az a szerencsétlenség, amely során a gépe fedélzetén tartózkodó 223 ember életét vesztette. Lauda különféle menedzseri szerepkörökben tért vissza a Forma–1-be, és végül neki sikerült rábeszélnie Lewis Hamiltont, hogy csatlakozzon a Mercedeshez. Maurice Hamilton 1971-ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma–1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak.

Ebben a gyönyörűen illusztrált naptárban az évet Paulo Coelho műveiből válogatott idézetek kísérik végig. Paulo Coelho, akit emberek milliói a szavak alkimistájaként tartanak számon, napjaink egyik legbefolyásosabb szerzője. Könyvei nemcsak a bestsellerlistákat vezetik, de társadalmi és kulturális párbeszédet is gerjesztenek. A műveiben érintett témák, eszmék és filozófiák sok olvasó vágyát teljesítik be, olyanokét, akik a saját útjukat és a világ újfajta megértését keresik. Catalina Estrada már gyerekként ráeszmélt szülőhazája, Kolumbia vibráló és buja természetére. Jelenleg Barcelonában él, de nemzetközileg elismert illusztrátorként sem felejtette el a gyökereit. Munkáiban, erőteljes színhasználatában ma is jelen van ugyanez a csodával teli rajongás.

Zsuzsa és Márta egy buliban találkozik először, aztán a sors úgy hozza, hogy a Tabánnál is egymásba botlanak. Megbeszélik, hogy másnap megisznak valamit, és számot cserélnek. A két fiatal centinként araszolgat egymás felé egyre közelebb. Aztán egy szempillantás alatt közös albérlet, lassú reggelek, hosszú éjszakák, duplarandik – te az enyém, én a tied. Vagy mégsem? Hiszen az életben semmi sem tart örökké. Zelei Bori első regényében emlékképek és gesztusok miniatűr rendszerén keresztül mutatja be a párkapcsolatok törékenységét, a közeledés ősi rituáléját, az őszinteség és az elengedés nehézségeit, valamint a testvéri szeretet kontinenseken átívelő erejét. A szerző 1980-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él. Első novelláskötete Kevert címmel jelent meg, és a kamaszkor küzdelmeiről szól. Színműírással is foglalkozik, a Gardrób és A hullám című drámák szerzője.

A nők nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekről az alig emlegetett női hősökről szól a regény. A fiktív szereplőkkel dolgozó kötet olyan, mint egy szövegből szőtt szonáta a lelkierőről és a bátorságról. A regény nem egy kortárs visszaemlékezése a késő szocializmusról, inkább a következő generáció tisztelgése az örökségként kapott mítosz előtt, egyfajta emberi, lelki rekonstrukciója a nyolcvanas évek végének. 1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A korábbi politikai struktúra már működési zavarokkal küzd. A besúgói rendszer még aktívan működik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét oldalról megismerhetünk embereket. A kamaraműként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken múlik az, hogy valaki a rendszerrel való tudatos konfrontáció útját választja, vagy éppen aktívan segédkezik a fenntartásában. Ám nehéz pálcát törni bárki felett is egy olyan korszakban, amikor nincsenek egyértelmű frontvonalak, és a könyvnek nincs is ilyen szándéka. A regény lapjain 1944-től 1987-ig villannak fel a magyar történelem olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nőknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek. Amíg pedig megismerjük az ő túlélési stratégiájukat, addig is vígan zötyögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfőzők, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélőket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a főszereplők számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.

Vizsgáljunk csak meg néhány híres irodalmi alakot – egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk… A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról – s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Mikor Daphne és Drue összevesztek, hat évig szóba se álltak egymással. Drue-nak mindig mindene megvolt – kivéve a képességet, hogy barátaira odafigyeljen. Évekkel később a gimisként még visszahúzódó Daphne az Instagram világában talál magára, plus size modellként influenszer karrierje felívelőben van. Ekkor Drue újra színre lép, és arra kéri régi barátnőjét, hogy legyen a koszorúslánya. Daphne számára egyszerre csábító és kockázatos a felújított barátság, de a kérés egyben meghívót is jelent egy CapeCod-i káprázatos tengerparti luxus hétvégére. Drue addig könyörög, eseng és fogadkozik, míg Daphne már nem bír ellenállni a szirén énekének… A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény – a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről, és arról, hogy mi számít igazán az ember életében.

Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie… Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig. Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát. A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet. A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus.

Selma tizenhét éves volt, amikor kitört a második világháború. Zsidósága mindaddig nem játszott szerepet az életében, akkor azonban hirtelen élet-halál kérdése lett. 1942-ben megkapta a felszólítást, hogy jelentkezzen munkatáborba, de sikerült megmenekülnie. Csatlakozott az ellenálláshoz: Margareta van der Kuit, Marga néven iratokat hamisított, és országszerte futárszolgálatot teljesített. Többször megmenekült a nácik elől, de 1944 júliusában elárulták, és előbb a vughti táborba, onnan pedig Ravensbrückbe deportálták. Húgától, Clarától és a szüleitől eltérően ő túlélte a tábor borzalmait. Az ott töltött idő alatt senki nem tudta, hogy zsidó, és az igazi nevét sem ismerte senki. Csak a háború után merte újra kimondani: Selma. A magyar közönség sok beszámolót olvashatott már holokauszttúlélőktől, főként Auschwitzról; azonban Ravensbrück, illetve a holland ellenállási mozgalom talán kevésbé ismert téma. Kézenfekvő az összehasonlítás a nemrég megjelent Auschwitz, végállomással. Eddy de Wind azonnal, friss élményekkel kezd az íráshoz, mivel elengedhetetlennek tartja a dokumentálást. Selma van de Perre viszont több mint fél évszázaddal később jut ugyanerre – de Windé így a legelső beszámoló, Selmáé talán a legutolsó.

A Nobel-díjas J. M. Coetzee Jézus-trilógiájának (Jézus gyermekkora és Jézus iskolái) befejező része. David tízéves fiúvá cseperedett. Van érzéke a labdához, és imád focizni. Nevelőapja, Simón – oldalán Bolívar nevű kutyájukkal – a pálya széléről drukkol neki. David választott anyja, Inés egy butikban eladó. David kíváncsisága az évek alatt sem szunnyad, kérdéseivel sokszor teszi próbára szülei türelmét. Egy nap a közeli árvaház igazgatója, Julió meghívja Davidot és barátait, hogy alakítsanak focicsapatot. A fiú úgy dönt, otthagyja Simónt és Inést, hogy Julió árvaházában lakjon. Egy nap különös kór támadja meg. Senki sem tudja, mitől szenved David, de hozzátartozói rövidesen már az életéért aggódnak. Állapota az egész várost aggasztja, hiszen valóban különleges személy, aki mindenkire mély hatást gyakorol, sorsa pedig önmagán túlmutató jelentőséggel bír. Coetzee a trilógia záródarabjában folytatja felfedezőútját egy emlékek nélküli, ám kérdésekkel teli világban. „– De azért nem felejtettem el mindent, ugye? In diesem Wetter, in diesem Braus – erre például emlékszem, csak arra nem, hogy mit jelent. – Úgy van. Vagy az is lehet, hogy a szavak nem a múltbéli életedből jönnek, hanem mégiscsak a következő életedből, ahogy azt senor Arroyo állította. Ez esetben tévesen mondanánk, hogy a szavak a memoriából, az emlékezetből erednek, hiszen emlékezni csak olyan dolgokra tudunk, amelyek elmúltak. Inkább profecíának, jövendölésnek nevezném a szavaidat. Ez olyan lenne, mintha emlékeznél a jövőre.”

E regény viharként söpört át Európán. Pompás családtörténet, mely az olvasót minden erőlködés nélkül húzza át három évszázad magyar történelmén. A főszereplők magukkal ragadóak. Vámos írásmódja igazán nagyszerű, hibátlan elegye a személyesnek és az általánosnak. Kate Saunders Annak ellenére, hogy kiemelkedő olvasói siker lett a könyv, nem illik árulkodni a fordulatokról (a cselekménybeliekről)… Persze történeti hitele van csaknem mindennek. De – az én mércém szerint – azért jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Tandori Dezső Az ember úgy érzi, mintha Márquez elveszett kisöccse írta volna, akit titokban száműztek Kelet-Európába. Boldogok lehetünk, hogy ez a kiváló szerző és az Apák könyve végre megjelent az USA-ban is. Tama Janowitz 20 éve jelent meg az Apák könyve. Vámos Miklós eddig megjelent könyvei az Athenaeum Kiadónál: töredelmes vallomás (2018) Legközelebb majd sikerül (2018) töredelmes vallomás – Bővített kiadás (2019) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020)

A fény harcosának kézikönyve belső utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére. Jelen kötet gyönyörű, színes borítóval, a grafikailag megújított életműsorozat részeként jelenik meg. A fény harcosának kézikönyve nem regény: a szerző műveiből vett magvas gondolatok gazdag tárháza. Nemcsak a Coelho-művek értelmezését könnyíti meg a rajongóknak, de betekintést enged a világ egyik legnépszerűbb szerzőjének írói műhelyébe is, amelyben a bibliai idézeteken kívül megtalálhatók fontos távol-keleti és arab filozófusok gondolatai is. A fény harcosa az, aki megérti az élet csodáját és a végsőkig harcol azért, amiben hisz

Molnár Ferenc a galíciai frontról figyelte az első világháború hadi eseményeit. Utazások, tapasztalatok, hadi események, háborús elmélkedések és katonákkal folytatott beszélgetések írásos vetületei, tanúvallomások váltják egymást – és persze őrületes közelképek a katonák hétköznapjairól, az árokásás „szépségeiről”, a mozgó tűzhelyek puskaporos romantikájáról, vasúti frontutazásról, a bakancsok és a szakácsok történeteiről, a lövészárok „otthonosságáról”. Megrázó panorámakép a frontvonalból, a frontvonalról azzal a nyelvi leleményességgel, amely Molnár sajátja, s időnként oly plasztikus leírásokkal, hogy szinte fényképeket vetítenek elénk zaklatott sorai. A haditudósítás-sorozat Az Est felkérésére készült. Az akkor 36 éves Molnár a balkáni, majd a galíciai frontról jelentkezett újabb és újabb beszámolókkal. A rövidebb hírek és tárcák, valamint a novellisztikus hosszú jelentések és hadi beszámolók révén elsőkézből adott hírt a háború mindennapjairól, a katonai élet megpróbáltatásairól, a hadi előkészületek mikéntjéről, hadijelentéseinek kacifántos postára adásáról, a sebesültek ápolásáról, a lövészárok fagyos hullaszagáról, Belgrád, Limanova, Krakkó és Przemyśl ostromáról.Túl azon, hogy a mű megkerülhetetlen háborús krónika, benne visszatérően megcsillan Molnár zsenije.Így ír például a cári orosz tájról 1915 januárjában: „Az országúton a falvak közelében faoszlopok állnak. A tetejükön sárgarézből domborított szentképekkel. Ezek úgy össze-vissza vannak az erdő körül lőve, hogy a szentet sem látni már rajtuk. Ha ezek az apró tárgyak így ki vannak lyuggatva, mennyi golyó repülhetett ki abból az erdőből erre az országútra, amely az oroszok szemében akkor egyszerre Bécset és Berlint jelentette! Csodálatos vad látvány ez a megritkított, megtépett erdő, amelyben három emelet magas sudár fák dőlnek keresztül-kasul egymásra. Néhol torlaszok vannak hirtelen kivágott, vastagabb törzsekből. Itt a frissen hasított fenyőgerendák vérfoltosak. Most nyugodalmasan ragyogó teli nap süti az erdőt. Így néz be a leégett tetejű házak falai közé is. Az erdőn túl egy szétlőtt parasztház romjaira világít élesen. A szobák falai pirosra, kékre, sárgára voltak festve, belül most olyanok ezek az eltörött faldarabok, mint valami mesevilág színes sziklái.” A Haditudósítások első részével Molnár-sorozatunk második kötetéhez érünk. Molnár Ferenc eddig kiadatlan kéziratainak gyűjtése és gondozása Kovács Attila Zoltán sorozatszerkesztő munkájának eredménye, aki nemcsak a hazai levéltári-könyvtári állományt kutatta, de a tengerentúli gyűjteményeket is. Molnár a szakmai (színházi, irodalmi, művelődéstörténeti) érdeklődésen túl szinte mindenről és mindenkiről írt – ha izgatta az adott téma vagy figura. Mindez a korai tárcákra ugyanúgy igaz, ahogy az emigrációs időszak írásaira is. A Nagy Háború második része már előkészületben.

"Az író, aki egyetemes nyelven ír" - The New York Times Az alkimista világhírű szerzőjének megkapó története. Tetsuya, a hajdan kimagasló tehetségű íjász már rég visszavonultan él, amikor felkeresi egy fiatalember. Az ifjú erős, elszánt, tehetséges - tudja, hogyan kell bánni az íjjal. De még sokat kell tanulnia a lélek harmóniájáról. Bölcs tanításai, egyszerű, mégis magvas gondolatai tették Paulo Coelhót világszerte népszerűvé. Meglátása szerint szorgalom, a szenvedély és a képesség, hogy eltérhessünk a megszokottól, mindig meghozza gyümölcsét: egy termékeny és emlékezetre méltó életet. A kötet a mű nemzetközi kiadásaival egy időben, Christoph Niemann német illusztrátor grafikáival jelenik meg, Magyarországon először. "- Megvan benned a kellő ügyesség, méltóság és tartás - jelentette ki Tetsuya. - Ismered a technikát, és tudsz bánni a fegyverrel. De az elmédnek nem tudsz parancsolni. Jól tudsz lőni, ha kedvezőek a körülmények, de veszélyes terepen nem találsz célba. Márpedig az íjász nem mindig választhatja meg a harcmezőt, ezért újra kell kezdened a gyakorlást, hogy a kedvezőtlen körülményekre is felkészülj. Menj tovább az íj útján, hiszen az egy egész életen át tart. De jegyezd meg, hogy nem elég pontosan lőni: a lélek nyugalma legalább olyan fontos, mint a tökéletes célzás."

1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen - távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra - ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél - egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.