Athenaeum Kiadó strana 32 z 41

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával. Alekszej három és fél évet kapott feltételesen, Olegre három és fél év munkatáborban letöltendő büntetést szabtak ki. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést – 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Mi a különbség a vörös és a fekete zóna között? Mire valók a börtönben a lepedők és a törölközők? Mi az a SZUSZ, a BUR vagy az AUJE? Hová tanácsos ellenőrzéskor elrejteni a SIM-kártyát? Miért lett Csubakkából elítélt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk – de mindezeken túl a könyv arról is szól, hogyan őrizzük meg józan eszünket komoly kihívásokkal teli helyzetekben.

„Válás Pesten, nagyon közelről. Egy érzékeny, gyönyörű regény a magukra maradt apák és lányaik lelkéről.” – Grecsó Krisztián Bitter Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat. Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé? A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: „Kik voltak ezek?” A válasz: „Ezek voltak az apák”.

André Aciman, a Szólíts neveden, a Talál rám! és a Harvard tér világhírű szerzőjének magyarul megjelenő legújabb könyve visszaemlékezés: egy szerteágazó zsidó család mozgalmas életének eseményeit beszéli el a soknemzetiségű Alexandriába való áttelepülésüktől a három generációval későbbi, fejvesztett kivonulásukig. Aciman elegáns és szellemes, fikciós elemekkel elegyített memoárja azoknak a bámulatos különcöknek is emléket állít, akik hatással voltak az elbeszélő életére. A minden hájjal megkent Vili bácsi, aki egyszerre katona, kalmár és kém; a hat nyelven pletykálkodó nagymamák, a Németországból menekült Flora néni, aki szerint törvényszerű, hogy a zsidók "életük folyamán legalább kétszer" elveszítsenek mindent - egy mozgalmas tabló izgalmas karakterei. Történeteiken keresztül pedig megismerjük a fiút, aki legszívesebben soha nem hagyná el Egyiptomot. A kötetet 1995-ben Whiting-díjjal méltatták.

Diana O'Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét. Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak. Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének. A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy miután hazatér, már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt...

A Rémálmok sikátora egy cirkuszi látványosság, egy vadember leírásával kezdődik. Az illető valójában visszataszító alkoholista, aki remek szórakozásként szolgál a megbotránkozni vágyó és gúnyra éhező közönség számára. A fiatal Stan Carlisle is a karneválban dolgozik, és ahogy elnézi a szerencsétlent, azon tűnődik, vajon miként képes valaki ilyen mélyre süllyedni. Megfogadja, hogy bármi történjék is vele, nem fogja hagyni, hogy hasonló sorsra jusson. Mivel Stan intelligens és kellőképpen becsvágyó figura, akinek ráadásul nincsenek gátlásai, hamarosan egyre feljebb lép a ranglétrán. A színpadon mentalista szerepébe bújik oldalán egy csinos fiatal lánnyal – akit közben el is vesz feleségül, majd sikeresen boldogtalanná is tesz – aztán spiritisztává képzi át magát, aki immár fényűző otthonokban nyújt szolgáltatásokat az arra fogékony, tehetősebb polgárok számára. Úgy tűnik tehát, hogy az egész világ Stan lába előtt hever… William Lindsay Gresham regénye igazi gyöngyszem. És éjfeketén fénylik. Klasszikus amerikai mese mások és önmagunk megtévesztésének ezerféle módjáról, egyúttal álom a megváltásról – amely végül álruhába bújt rémálomnak bizonyul. A regényből Guillermo del Toro rendezésében Bradley Cooper. Rooney Mara, Cate Blanchett és Willem Dafoe főszereplésével nagyszabású mozifilm készült.

Új sorozat indul Vámos Miklós könyveiből. Karcsú Könyvek Pontos történetek Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós 2022-ben induló sorozatának első darabja. Olyan művei jelennek meg Karcsú Könyvek összegzőcímmel, amelyek elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak. A Karcsú Könyvek sorozatban évente két kötet jelenik meg, a tervek szerint februárban és októberben. Ötvenhét lépés Négy nő és egy kastély sorsa, huszadik század „tudott mondani okosakat, amiből tanultam, nékem ugye szinte semmi iskolám nincs, szóval rám fért, és Gitta méltósága mondta azt is, hogy Iluska, kedves, sose feledje, hogy habár sokan fordítva hiszik, a férfiak fákká válnak lassankint, a nők viszont kövekké, és a fák néha ledőlnek vagy elkorhadnak, de nékünk nőknek mindent ki kell bírnunk” Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós legújabb kisregénye. Asszonyok életének végletes összegubancolódása, három nemzedéken át.

A szeplős Allegra Bird maga mögött hagyja imádott apját, barátait és gyerekkora helyszínét, a mesés, írországi Valentia-szigetet. Dublinba tart, hogy felkutassa sosem látott anyját, a családi elbeszélésekből felelőtlennek és szívtelennek ismert Carmencita Casanovát. Minden a terv szerint halad egészen addig, amíg Allegra bele nem botlik egy idegenbe, akinek különös elmélete magával ragadja: mindenki arra az öt emberre hasonlít a leginkább, akikkel a legtöbb időt tölti. De mi van akkor, ha valakinek nincs öt állandó személy az életében? Kik csatlakoznak az út során Szeplőshöz, és kiktől kell elbúcsúznia? Képes lesz-e Carmencitával mindent elölről kezdeni? Mennyit ér meg a szeretet - és van-e esély a megbocsátásra? "Ez a gyönyörű regény rávilágít, hogy az élet megy tovább, még a veszteségeink után is." - Nicholas Sparks, a Szerelmünk lapjainak írója Cecelia Ahern (1981), a volt ír kormányfő lánya ünnepelt írónő szerte a világon. 2004-ben, alig huszonhárom éves korában jelent meg első regénye, az Utóirat: Szerelek!, amely nyomban világsiker lett. Több mint negyven országban adták ki, és Sunday Times-bestseller volt. A könyv alapján készült film nézők millióit vonzotta a mozikba.

Hét különböző egyéniség, mégis együtt egy igazi csapat. Egy ország ismeri a dalaikat, tízezrek járnak a koncertjeikre, éneklik velük a szövegeket és élnek meg velük együtt felejthetetlen pillanatokat. De honnan indultak? Hogy jutottak oda, ahol most tartanak? Miként látják őket azok, akik együtt dolgoznak velük? Mi lehet a titkuk? Egy dolog mindenesetre biztos, egyikük sem szürkének született. A Halott Pénz tagjai ritkán beszélnek magukról, most mégis megtették. Vajon most mindent elmesélnek?

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? – kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, aki modern hangjával és kíméletlen szatirikusságával már életében is ünnepelt költőnek számított. Első, Geibel Károly könyvárusnál megjelent kötete A helység kalapácsa volt, amelyet később – már az Athenaeum Kiadónál napvilágot látott – Szerelem gyöngyei követett. Ezután a költő és Emich Gusztáv, a könyvkereskedő, kiadó és nyomdász sorsa elválaszthatatlan kötelékbe fonódott. Az Athenaeum jelentette meg Petőfi költeményeinek gyűjteményes kiadását hosszú évtizedeken át. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta.

„Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!” – ismerős a „vicces” kikötés? De mennyien szenvedünk a túlzott munkastressztől, hányan csekkoljuk az e-mailjeinket munkaidő után, és vajon mennyien vagyunk, akik hétvégén se restek céges üzenetekre válaszolni, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Mi minden vezethet oda, hogy valaki a munka rabjává válik? Hajszolt, tempós világunk fenyegető addikciója a munkafüggőség. Ne gondoljuk, hogy nem hat a testi-lelki egészségünkre, a társas életünkre, a nevelési gyakorlatunkra. Ha úgy véljük, bennünket is fenyeget a munkafüggőség, jobb, ha mindjárt beletemetkezünk Kun Bernadette hiánypótló kötetébe, amely sok év után először nyújt erről a civilizációs betegségről teljes kor- és kórképet úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. „Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell." dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi aktivista „A munkafüggőség viszonylagosan új, ám napjainkban igen sokakat érintő jelenség. Rejtett és a társadalom által gyakran jutalmazott jellege miatt kevés figyelmet szentelünk neki, annak ellenére, hogy munkafüggőség negatív következményei kiterjedtek. A súlyos testi és lelki következmények mellett a párkapcsolati és családi problémák szinte „kötelező” velejárói e függőségnek. Kun Bernadette könyve kitűnő összefoglalója a témának, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit. A téma mindenkit érint; dolgozó emberként, családtagként, munkaadóként, munkavállalóként egyaránt javasolt a kötet elolvasása.” Dr. Demetrovics Zsolt, a könyv szakmai lektora, egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Pszichológiai Intézet portré van! Fotó: Bazánth Ivola Kun Bernadette pszichológus, pszichodráma-vezető és képzésben lévő családterapeuta. Egyetemi docens, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője. Több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát, doktori disszertációját a szerhasználat és az érzelmi intelligencia összefüggéseiből írta. A korábbi Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársaként a drogprevenció és a drogpolitika területén is jártasságot szerzett. Kutatásaiban az úgynevezett viselkedési addikciókkal foglalkozik, ezek közül a munkafüggőség a fő kutatási területe. 2015-ben az ELTE „az év ígéretes kutatójának” választotta, 2017–2020 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Közel ötven tudományos tanulmány szerzője, ezek mellett tudományos ismeretterjesztő írásokban, interjúkban és podcastbeszélgetésekben is foglalkozik a munkafüggőség problémájával.

Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. „Babits Bihály” versei, vagy az Ady költészetét parodizáló Moslék-ország mára már érettségi tétel, Kemény Simon nevét pedig nem is ismernénk, ha Karinthy nem írt volna gúnyrajzot róla. „Most már tudom, hogy alapjában véve szerettem azokat az írókat, akiknek torzképét itt találja az olvasó” – írja későbbi, gyűjteményes kötetének előszavában a magyar irodalmi paródia atyja. Bármennyire ágált is ellene, az Így írtok ti alapozta meg Karinthy országos népszerűségét, és idővel klasszikussá vált: száz év múltán is élvezhető, szórakoztató – megunhatatlan. KARINTHY FRIGYES (1887–1938) „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!” – mondta Karinthyról legjobb barátja, Kosztolányi Dezső. A Nyugat legendás első nemzedékének oszlopos tagja, nyelvzsonglőr, bámulatos műveltségű próza- és drámaíró, költő és parodista 1926-ban kötött életműszerződést az Athenaeum Kiadóval. A nagyszabásúra tervezett tízkötetes Karinthy-válogatás kiadását azonban nehezítette, hogy a szerző számos művének kiadási joga addigra már elkelt. Karinthynak így párhuzamosan több kiadója is volt. Az Így írtok ti az író életében három változatban jelent meg, mindhárom az Athenaeum kiadásában. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták – és gyermeket várt. Frida az Osztrák–Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra… Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Ahogy Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított. Sarlatánok korában élünk. Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is – mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok. Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért „dőlnek be” ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a „hétköznapi” áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel. A kötet szerzői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Boldogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedüs Andrea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor

J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény – Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő – egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.

1986. április 26-án, 01:23:40-kor Alekszander Akimov megnyomta a vészleállító gombot a csernobili négyes reaktorblokkban. Ami történt, azóta történelem – Csernobil fogalommá vált, az események pedig évtizedeken át egymásnak ellentmondó, eltúlzott és pontatlan történeteket szültek. A szerző ötéves kutatómunkának eredménye egy átfogó és olvasmányos beszámoló arról, mi is történt valójában. A reaktorok működését is közérthetően bemutató könyv egyben a szerző saját, hirtelen jött utazásának története is, amellyel a még mindig elhagyatott Pripjatyba és a tágabb csernobili zónába vezeti az olvasót. A mintegy 32 oldalnyi, a mai Pripjatyról készült fotókkal és az erőmű műszaki ábráival kiegészített Csernobil 01:23:40 a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájáról készült lebilincselő, új beszámoló. A grafikus és fotografikus szerző Angliában él a családjával. 2011-ben járt először Csernobilban, és megszállottja lett a nukleáris katasztrófia történetének. Könyve világszerte hatalmas siker lett.

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én – az orosz elnök születésnapján – Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet – hasonlóan a szerző Orosz napló címmel, magyarul 2018-ban megjelent megrázó könyvéhez – válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból. A bevezető áttekintést ad az újságíró kiemelt színvonalú riporteri munkásságáról, s egyben Politkovszkaja bátorsága előtt is tiszteleg. A kötet különleges interjúi közé tartoznak a riporter nyugati vezetőkkel – Lionel Jospinnel, Tony Blairrel vagy George W. Bushsal – és száműzöttekkel – Borisz Berezovszkijjel, Ahmed Zakajevvel és Vlagyimir Bukovszkijjal készült interjúi is. A válogatásban helyet kaptak nem politikai jellegű írások, amelyekből kibontakozik a szerző kivételes személyisége, illetve ízelítőt kapunk a halála körülményei kapcsán érkezett nemzetközi visszhangokból. A Csakis a tiszta igazat időtálló írások válogatása, korunk egyik legnagyszerűbb és legbátrabb újságírójának tollából.